Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

1985. MÁRCIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Világszínvonalon a Senior Varrónők hétköznapjai Kenzo, Adidas — világ­szerte jól csengő nevek. Nemkülönben a Puma, illet­ve a Váci Kötöttárugyár márkajelzése: a Senior. Ezt az emblémát (a latin szó je­lentése: idősebb, rangosabb) is jól ismerjük az üzletekből, hogy mást ne említsek, a Gulyás Istvánná: „Munkánk, szerencsére, bőven van, de a divat diktál...” Puma-garnitúra termékeiről, vagy a reklámfilmekből, mi több, naponta láthatjuk a té­vétornában ... — A tévében? — kérdez vissza Gulyás Istvánná. — Igen, megnézzük, de tornára kevéssé telik erőnkből, mert estére már ... Egyébként mi is naponta, pontosabban mű­szakonként láthatjuk a már­kát, itt a Senior jászapáti üzemében. „Mikor jöttem a gyárba? Két évvel azután, hogy beindult ez a részleg, ’74-ben. A dísztűzőgépen varrók. Most, illetve két éve, női férfipólókat az Adidas- nak. Azelőtt fürdőruhákat készítettünk az NSZK-ba. Százegynéhány varrógép zúg-zakatol a tágas, tiszta és világos csarnokban. Korsze­rű japán és nyugatnémet be­rendezések, tudom meg Tóth Béláné csoportvezetőtől, aki ’79-ben került ide, szakmun­kás-bizonyítvány szerzett, majd ruhaipari szakközépis­kolát végzett. Persze, ez ön­magában még kevés a (kö­zép) vezetői poszthoz. Ám ... — Teca, mi így hívjuk ma­gunk között, megértő. ha problémánk van, és kedves is; szeretjük — minősít egy­öntetűen Gulvásné és Kiss Béláné. Dávid Jánosné mű­szaki vezető egyetértőén bó­lint. Munkájuk szerencsére van bőven, de a divat diktál, ve­vőik igényesek. így a norma magas. Néha túlzottan is, emiatt egyezkednek gyak­ran ... A napi munka gond­jai, melyek más üzemekétől nemigen különböznek. — Termelési értékünk ta­valy csaknem 210 millió fo­rint volt — mondja Dávidné — s a 30 milliós nyereséggel szemben az idén már 50-et kell elérnünk. Mi tagadás, magas a mér­ce. Nem túloznak tehát a varrónők, mikor azt mond­ják, nyomni kell a gombot. Nézem őket: vajon, hány mozdulatot tesznek meg mű­szakonként? Szinte egész nap egyetlen félkör | a; -Lestük. Hajtanak. Nem a tempó fo­kozására gondolnak, hanem az „üres” percek, órák csökken­tésére, a jobb ellenőrzésre a gyártás előtt és közben, az ösztönzőbb prémiumra! Mert kell a pénz. Mire? Tóthné 4100-at keres, minden fillér jszámít. mondja, mivel ’83- ban férjhez ment, s tavaly építkezésbe fogtak Árokszál­láson. Erre összenéznek a többiek, a műszaki vezető szeme villan. Mi rejlik emö- gött? Lehet, hogy ott mun ­kát is kap? — Lehet — nevet a fiatal- asszony. „Sajnálnánk” — ve­— Csak korszerű gépekkel s szemlélettel lehet talpon ma­radni — vallja Tóth Béláné csoportvezető tik közbe társai komolyan, de azért arcukról nem hessen el a mosoly, nem mindegy, milyen a főnök! Gulyásné családjával '79-ig egy tanyán lakott, onnan járt be dolgozni. — Képzel­je el, 2 kilométer az erdőn át! Ráadásul a férjem moz­donyvezető, így alig találko­zunk. Nemrég jöttem vissza gyesről, építkeztünk, beköl­töztünk a faluba . . . Szóval, van helye annak a 4—5 ezer forintnak, amit havonta megkeresek. Kissnét a magasabb nyug­díj reménye „mozgatja”. — Azelőtt saját földünkön ker­Kiss Béláné: — Azért sze­gődtem ide, mert ezt biztos kenyérnek láttam tészkedtem, ’77-ben idesze­gődtem, mert biztosabb ke­nyérnek láttam ezt. Két gye­rekünk van, a meleg étel s a vasalt ing most is az én dol­gom. Segítenek-e? Hogyne, hiszen ott van még a kert, a jószág is ... Különbségek? Természete­sen vannak. A munkában: nyáron csöndesebb, év végén viszont fölgyorsul a tempó; egyik fazon könnyebb, a má­sikkal küszködnek. Az em­berekben: vagy elmegy, vagy idomul; bármely gépre kerül valaki, helyt kell állnia, nem állhat le miatta a többi. De ha nem bírja, megvizsgálják a normát is. A fizetésben ki hogyan hajt, úgy keres, 5— 600 forintnyi a különbség. Lehetne több is. Kisebb problémák, kudar­cok, persze, előfordulnak a sikerek mellett, mint másutt. De úgy érzem az asszonyok — jókedvük/ bizonyítja ■— bizakodóak. Sz. Tamás Tibor Fotó: T. Katona László Jelentkezik a korábbi fejlesztések haszna flz állami gazdaságok mérlege a gyógyszerellátást vizsgálta a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság a közelmúlt­ban újra vizsgálta és össze­gezte a gyógyszerellátási gondok okait. Megállapítot­ták: a gyógyszerellátás prob­lémái évek óta ismétlődnek. Tavaly a lakosság és a szak­mai közvélemény — az or­vosok és gyógyszerészek — egyaránt úgy ítélték meg, hogy rosszabbodott a helyzet, és az ellátási gondok enyhí­tésére hathatós intézkedések szükségesek. A rendelőintézetek, a kór­házak a gyógyszerrendelései­ket a Gyógyért Vállalathoz továbbítják. Gyakori, hogy a vállalat — a rendelkezésre álló készletek szerint — a megrendelt mennyiségnek csak egy részét szállítja. Emiatt egyes kórházaknak nem jut elég gyógyszer. Az illetékes szerveknek megfelelő intézkedések vég­rehajtását javasolta a KNEB, hogy hasonló gondok ne je­lentkezhessenek a jövőben. Az ellátásban érdekeltek jobb együttműködésével az alapvető hiányok megszün­tethetek — vélik a vizsgálat­ban részt vett szakemberek. Az állami gazdaságokban — a termelőszövetkezetekhez hasonlóan — értékelték a múltévi eredményeket és az üzemi kollektívák bevonásá­val meghaitározitálk a soron - következő feliadatokat. Az összesítés szerint a me­zőgazdaság állami nagyüze­mei tavaly jó eredményeket értek el: a tervezett 1,5 szá­zalékkal szemben kiugróan nagymértékben, mintegy 7,6 százalékkal nőtt termelésük értéke. Gazdálkodásuk min­den korábbinál jóbban össz­hangban volt a jövedelmező­séggel. Ezt bizonyítja, hogy egy év alatt 15,5 százalék­kal emelkedett nyereségük, s meghaladta az 5,3 milliárd forintot. Figyelemre méltó, hogy bevételi többleteik dön­tően a termelékenység ja­vulásából adódtak. Az elemzések szerint a jó teljesítményhez hozzájárult, hogy egy évvel korábban kedvezően alakult a takar­mánytermelés, és en nek meg ­növelt haszna — az állatál­lomány „közbeiktatásával” — 1984-ben jelentkezett. Az üzemekben egyre-másra ér­nek be a korábbi fejlesztési munkák is. A teljes körűvé vált technológiák biztonsá­gosabb termelést tesznek le­hetővé, és az élőmunka ered­ményét is javítják. A kor­szerű takarmányozás a ma­gas genetikai értékkel páro­sulva európai szintű sikert hozott a tejelő tehenészetek­ben: az egy tehénre jutó ho­zam 5300 kg volt. tizennyolc gazdaság átlagában megha­ladta a 6000 kilogrammot. A magas szántóföldi hoza­mok elérését kitűnő hibrid­vetőmagok segítettek. A mezőgazdasági alaptevé­kenységhez — a földműve­léshez és az állattenyésztés­hez — egy-re-másra csatla­koznak a termelést „meg­hosszabbító” kiegészítő üzem­ágak. Ezek is hozzájárulnak a bevétel emeléséhez. Az ál­lami gazdasági vágóhidak tavaly 700 ezer sertést vág­tak és résziben fel is dolgoz­tak, a hizlaldákból kikerülő állomány csaknem egyhar- madát. A szőlőtermést a he­lyi feldolgozóüzemek, palac­kozók fogadják. A gazdasá­gok borászataiból tavaly ösz- szesen 161 millió palack ke­rült ki, ennek többsége, csak­nem 140 millió palack ex­portra került. A múlt évi gazdálkodásról készített mérlegből az is ki­tűnik, hogy a gazdaságok mintegy 36 ezer kistermelő­vel vannak kapcsolatban, és több mint 50 szakcsoportot irányítanak. Az innen szár­mazó termékek jó részét át­veszik, feldolgozzák és for­galmazzák. Sorsfordító változások a nők társadalmi helyzetében (Folytatás az 1. oldalról.) években az életszínvonal megtartása a családokat fo­kozott erőfeszítésekre kény­szerítette. Különösen az asz- szonyok, az édesanyák érzé­kelték, hogy a szőkébb­re szabott családi költ­ségvetés beosztása mi­lyen körültekintést igényel. Azt hiszem, legalább ilyen teher hárul rájuk abban is, hogy a többletmunka válla­lása miatt megcsappant sza­badidő ellenére tovább erő­sítsék a család összetartozá­sát, a kölcsönös törődést egymással. Megyőződésem, hogy meg­engedhetetlen mulasztás ien- na beletörődni a jelen gaz­dasági gondjaiba, és a nők helyzetének javítását arra az időre halasztani, amikor újra gyorsabb gazdasági nö­vekedési szakaszba léphe­tünk. A mostani helyzetben is számos lehetőség van ar­ra, hogy a nők egyenjogúsá­gának kiteljesítése érdeké­ben országosan és helyi ke­retekben egyaránt erősítsük a tudatformálást, szemlélet­változtatást. Társadalmi mé­retekben ösztönöznünk kell az új típusú család kialaku­lását. Az elmúlt évben a családvédelem terén tett tár­sadalmi kezdeményezések jól érzékeltetik azt a felis- rrverésfl, hogy a családnak, mint az emberi együttélés legtermészetesebb formájá­nak igenis alapvető értékát­örökítő küldetése van. E nemzetközi ünnepen együttérzéssel és szolidari­tással gondolunk azokra a nőkre, akiknek a föld szá­mos pontján a megaláztatás, a kiszolgáltatottság, a meg- nyomorítás jut osztályrészül. Bár a szocialista országok­ban. a fejlett tőkés és a fej­lődő államókban különböző a nők társadalmi helyzete, megbecsülése, a nőkkel szem­beni megkülönböztetés vala­mennyi formájának felszá­molása érdekében lehetsé­ges és szükséges a nemzet­közi méretű összefogás. Az „egyenlőség, fejlődés, béke” jelszavának jegyében hirdet­te meg az Egyesült Nemze­tek Szervezete 1975-ben a nők évtizedét. Néhány hó­nap múlva Nairobiban ül össze az ENSZ világkonfe­renciája, hogy megvonja e tíz év mérlegéit. A népek biztonságát fe­nyegető fegyverkezési ver­seny fokozódása, a helyi há­borúskodások pusztításai szerte a világon különös ag­godalommal töltik el a nő­ket, Évezredek tragikus élet­tapasztalatai munkálták ki a nőkiben, asszonyokban az éberség ösztönét, szeretteik féltését. A négy évtizeddel ezelőtt véget ért világhábo­rú pusztításainak, a fasiz­mus elleni küzdelem vérál­dozatainak emléke is ösz­tönzi a nőket, amikor oly határozottan és elszántan emelik fel szavukat a béke megőrzése érdekében. Meg­győződésem, hogy a nők fel­lépésükkel képesek elősegí­teni a józan ész érvényesíté­sét, a vitás nemzetközi po­A 75. nemzetközi nőnap alkalmából tegnap kitünte­tési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Né­meth Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tiit- kára, Maróthy László, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, Katona Imire, az Elnöki Tanács titkára, Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál az MSZMP Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a kormány nevében köszöntötte a kitün­tetetteket, az ország vala­mennyi lányát és asszonyát. — Megelégedéssel és elis­meréssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar nők egyre na­gyobb és értékesebb szerepet töltenek be az országépítő munkáiban. Mindemellett tel­jesítik természetadta hivatá­sukat, a gyermekek nevelé­sének, a család ellátásának szép és magasztos, ám a mai gazdasági helyzetben nem könnyű feladatát. — Országunkban törvényes és valóságos egyenlőséget akarunk a nőknek. Szocialis­ta állami létünk kezdetétől törvény szabályozza hazánk­ban a nők jogait — mondot­ta Losonczi Pál. Ezután átadta azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa adományozott a béke védelmében, hazánk szocialista társadalmi rend­litikai kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a népek közötti kölcsönös meg­értés és bizalom erősítését. A történelmi folytonossá­got jórészt .az emberi fajt megtartó asszonyi erő, év­századokon keresztül a pusz­tulásokon és' dúlásokon át is érvényesülő újjászületés akarása és képessége bizto­sította. A nőknek ez az egye­temes életküldetése és an­nak mindennapi megnyilvá­nulása teszi ünneppé az egész társadalom számára ezt a napot. Szóljon az önöknek most kifejezett tiszteletünk, megbecsülésünk, szeretetünk és köszönetünk az esztendő valamennyi napjára — mon­dotta Szűrös Mátyás. jének építésében, a dolgozó nőik élet- és munkakörülmé­nyeinek javításában kifejtett kimagasló munkásság elis­meréseként. Az ünnepségen több Szol­nok megyei nő is kitünteté­seket vehetett át. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta: Szabó Mihályné, a szolnoki Patyolat Vállalat nyugalma- zott dolgozója. Az ezüst fokozatot vehette át: Bakos Mária, a török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat szb-titkára; dr. Garay Lajosné, a ME- DOSZ Szolnok megyei bi­zottsága munkatársa; Németh József né, a szolnoki Ingat­lankezelő Vállalat gondnoka; Szabó Sándorné, a Szolnok megyei Tanács vb főelő­adója. Bronz fokozatot kapott: Kerékgyártó Mihályné, a jászjálkóhalmi Béke Tsz nyu­galmazott elnöke; Kómár Flóriánná háziasszony, a kun­szentmártoni Nagyközségi Tanács tagja; Magda Ist­vánná, a j ászszentandrási Haladás Tsz növénytermesz­tője; Somlyai Arpádné, a kisújszállási Textilruházati Ipari Szövetkezet elnöke; Ta­kács Erzsébet, a túrkevei Vörös Csillag Tsz taikarító­nője; Zsigó Lászlóné, a jász- kiséri Lenin Tsz kertészeti dolgozója. Az ünnpei beszéd után a gálaműsorban közreműködött a budapesti Madrigálkórus, a Magyar Állami Operaház Szimfonikus Zenekara, vala­mint számos neves előadó- művésiz. Kitüntetések a Parlamentben Tisztelgés az alapítók előtt Nöaktíva Szolnokon Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára negyven­négy nőnek átadta a Magyar Nők Országos Tanácsa emlék­lapját Az MSZMP Szolnok váro­si Bizottsága tegnap nőak­tívát rendezett a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. A nemzetközi nő- tiap alkalmából meghívót kapott az a háromszázegy szolnoki nő is, aki negyven évvel ezelőtt a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének alapítói voltak, akik a hábo­rú utáni első években sokat tettek az asszonyok, lányok sorsának formálásáért, a szo­cialista társadalom megala­pozásáért. Ott voltak az ak­tíván azok a pártbizottsági, pártalapszervezeti újonnan választott, vagy újra bizal­mat kapott kommunisták is, akik nőfelelősként a ma és a holnap nőpolitikái felada­tainak megvalósítását szer­vezik, irányítják. A Bartók Béla Kamarakó­rus ünnepi köszöntője, Var­ga Béla előadóművész sza­valata után Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az egybe­gyűlteket. Beszédében a nemzetközi nőnap idei jelentőségét mél­tatta Badari László, a városi pártbizottság titkára. Szólt a magyar nők legjobbjainak évszázados küzdelmeiről, amellyel a békét, a családot, az új életet óvták. Bensősé­ges hangon beszélt az anyák­ról, s azokról a mai lányok­ról, asszonyokról, akik nem­csak a családban, de a mun­kahelyen is _ a férfiakkal vállvetve vállalják a mun­kát. Ezt követően Varga Sán­dorné, a városi pártbizottság első titkára negyvennégy, az MNDSZ megalapításában, a nőszövetség munkájában ki­tűnt nőnek a Magyar Nők Országos Tanácsa emléklap­ját adta át. Szentendrei Györgyné a városi pártbi­zottság nőfelelőse az újonnan választott nőfelelősök mun­kájához mondott javaslato­kat, útmutatást. Bejelentette azt is, hogy a városi pártbi­zottság mellett működő munkabizottság elkezdi a 40. éves magyar nőmozga­lom helyi emlékeinek, doku­mentumainak felkutatását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents