Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁRCIUS 30. Elutaztak a külföldi küldöttségek Tegnap elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának küldöttsége, amely részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán. A delegációt Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette. A küldöttség tagjai voltak: Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tit­kára, Alekszandr Homjakov, az SZKP KB tagja, az SZKP Tambov területi Bizottságá­nak első titkára és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Németh Károly, az tVISZMP főtitkár-helyettese, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kótaj Géza, a KB külügyi osztályának vezetője és Raj­nai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Ugyancsak hazautazott Budapestről a Bolgár Kom­munista Párt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének, a Koreai Munkapárt, a Ku­bai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt, a Német Szocia­lista Egységpárt, a Román Kommunista Párt küldött­sége. / Az MSZMP XIII. kong­resszusán részt vett delegá­ciók közül további pártok /küldöttségei is hazautaztak már Budapestről, így a Belga Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) képviselője, a Dán Kommunista Párt, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártjának, a Luxemburgi Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt. a Nyugat- Berlini Szocialista Egység- párt. a Portugál Kommunis­ta Párt, a San Marinoi Kom­munista Párt, a Spanyol Kommunista Párt, a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták küldöttsége, a Török Kom­munista Párt képviselője, az Etióp Dolgozók Pártjának, a Kongói Munkapárt, a Mada­gaszkár függetlenség Kong­resszus Pártjának, a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Front^delegációja, a Béke és Szocializmus folyóirat szer­kesztőbizottságának képvise­lője, a Spanyol Szocialista Munkáspárt képviselői. Minimális előrehaladás Stockholmban Szovjet értékelés az A stockholmi konferencián megengedhetetlenül lassan halad a munka, különösen ha figyelembe vesszük, mi­lyen komoly feszültség ural­kodik Európában, s általá­ban az egész világon — je­lentette ki tegnapi moszkvai sajtótájékoztatóján Oleg Gri- nyevszkij különleges megbí­zatású nagykövet, a stockhol­mi értekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője. A szovjet diplomata szerint a svéd fővárosban folyó ta­nácskozás legutóbbi szaka­szában minimális előrehala­dást sikerült elérni. A mun­kacsoportok létrehozása és munkájuk megkezdése lehe­tővé tette a politikai és a katonai bizalomerősítő in­tézkedések mélyrehatóbb vizsgálatát. A legfőbb akadálynak Oleg Grinyevszkij az Egyesült Ál­lamok és legközelebbi NA- TO-szövetségese; álláspontját nevezte. Legutóbb is két hó­napot vesztegettek el azzal, hogy korábbról ismert, sem­miben nem változott, s az egyoldalú előnyszerzés szán­déka miatt a Szovjetunió és a szocialista országok számá­ra /elfogadhatatlan javasla­taikat hol testületileg, hol értekezlet munkájáról pedig egyenként újból elő­terjesszék. A katonai tevé­kenységről szóló adatszolgál­tatást változatlanul Európá­ra kívánják leszűkíteni, ki­hagyva belőle az Egyesült Államok területét, az ott ál- lomásoztatott, de bármely pillanatban megvalósítható európai bevésre szánt csapa­tokat, s ily módon súlyosan megsértik az egyenlőség és az egyenlő biztonság áthág­hatatlan, s a megállapodás egyetlen lehetséges alapjául szolgáló elvet. A Szovjetunió és a szocia­lista országok ezzel szemben arra törekszenek, hogy a konferencia munkája haté­kony legyen. Javaslataik kö­zül Grinyevszkij külön ki­emelte annak a szerződésnek a tervezetét, aaaelynek részt­vevői lemondanának a kato­nai erő bármilyen formábiti történő alkalmazásáról. A Szovjetunió a katonai biza­lomerősítő intézkedések te­rén is jelentős kezdeménye­zést tett, amikor javasolta, hogy állapodjanak meg min­den húszezer vagy ennél több katona részvételével megtar­tandó szárazföldi hadgyakor­lat harminc nappal koráb­ban történő bejelentéséről. Spanyolország és Portugália az EGK tagja lesz A nyugat-európai közösség tizenkét tagra bővül: tegnap­ra virradó éjjel befejeződtek a nyolcadik éve tartó tár­gyalások Spanyolország és Portugália csatlakozásáról — jelentette be hajnalban Giu- lio Andreotti olasz külügy­miniszter. a miniszteri ta­nács soros elnöke. A külügyminiszterek utol­só ülése 16 órán át tartott. Rendezték a halászat és a mezőgazdasági árucsere sza­bályozásának minden eddig vitás részletét. Rendezték továbhá a pénzügyi problé­mákat is, tehát azt, hogy az elég hosszúra szabott átme­neti időszakban milyen mér­tékű költségvetési visszatérí­tést kapjon a két ibériai or­szág. Spanyolország és Portugá­lia 1986. január 1-től válik a közösség teljes jogú tagjá­vá. A csatlakbzási szerződé­seket — megszövegezésük és előkészítésük után — egy hó­nap múlva írhatják alá a kormányok. A nemzeti par­lamentek és a nyugat-euró­pai parlament jóváhagyása után léphetnek majd életbe. Technikai okokból nem biz­tos, hogy ez január 1-ig meg­történik. A belépésre vonato­kozó politikai megállapodás azonban „végleges és vissza­vonhatatlan” — hangoztat­ta Andreotti. Libanoni békefenntartó erők Izrael ellenzi a mandátum meghosszabbítását Izrael ellenzi a libanoni ENSZ békefenntartó erők április közepén lejáró man- diátumának meghosszabbítá­sát, mert ez akadályozná a helyi milíciáknak a bizton­sági zónában való tevékeny­ségét — közölte tegnap a je- ruzsálemi rádió, s hozzátet­te: diplomáciai erőfeszítése­ket tesznek a kéksisakosok további megbízatásának megakadályozására. Libanon előző nap terjesztette a vi­lágszervezet elé azt a hiva­talos kérést, hogy újabb hat hónapra s változtatás nélkül újítsák meg az UNJFIL- mandátumot. Az izraeli főparancsnok­ság statisztikája szerint feb­ruár 12 és március 25. kö­zött csapataik 70 „terroris­tát” öltek meg és több szá­zat ejtettek foglyul a dél­libanoni falyak elleni akci­óik során. Nicaragua Magyar segélyszállítmány Magyarország 20 tonna élelmiszert, ruhát és gyógy­szert tartalmazó segélyszállít­mányt adományozott Nica­raguának. A segélyszállít­mányt a nicaraguaj főváros­ban Kiss János, a Magyar Népköztársaság managuai nagykövete adta át. Román nemzetgyűlés Újraválasztották Nicolae Ceausescut A Nagy Nemzetgyűlés teg­nap egyhangúlag újraválasz­totta az RSZK elnökévé Ni­colae Ceausescut. A nemzetgyűlés délutáni ülésén megválasztották az RSZK Államtanácsát. Az alkotmány értelmében az RSZK elnöke egyúttal az Államtanács elnöke is — tehát ezt a funkciót Nico­lae Ceausescu tölti be. Az öt alelnök közül kettő új: Maria Ghitulica és Páll Ár­pád. Manea Manescut, Ghe- orghe Radulescut és Petru Enachet újraválasztották az Államtanács alelnökévé. Az RKP Központi Bizott­sága, valamint a Szocialista Demokrácia és Egység Front­ja javaslatára ismét Cons­tantin Dascalescut választot­ták meg miniszterelnökké. „Űrbizottság” alakult Géniben Az űrfegyverkezési hajsza megakadályozására külön bi­zottságot hoztak létre a gen­fi leszerelési értekezlet teg­napi plenáris ülésén — je­lentette be a mongol küldött­ség vezetője. A mongol képviselő hang­súlyozta: a világűr militari- zálásának megakadályozása az egyik legfontosabb prob­léma. amely az egész embe­riséget foglalkoztatja. A szo­cialista országok úgy véle­kednek. hogy a külön bizott­ság létrehozásával sikerül ki­lendíteni a holtpontról ennek a problémának a megoldá­sát. Szarcetakisz az elnök A görög parlament tegnap az ország elnökévé válasz­totta Hrisztosz Szarcetakiszt, a Legfelsőbb Bíróság tag­ját, akit a kormányzó Pán- hellén Szocialista Mozgalom (P ASZOK) jelölt erre a posztra. A háromszáz tagú parla­mentben március 17. és 23. után most harmadszor sza­vaztak az új köztársasági el­nök személyéről. Ülést tartott az Elnöki Tanács Törvényerejű rendelet a közkegyelemről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztése alap­ján — törvényerejű rendele­tet hozott hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója al­kalmából közkegyelem gya­korlásáról, amelynek jog­szabályi rendelkezései ápri­lis 5-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott hazánknak a Nemzetközi Pénzügyi Társa­sághoz és a Nemzetközi Fej­lesztési Társuláshoz való csatlakozásáról és az ezzel összefüggő egyes kérdések­ről. A testület a továbbiakban határozott a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, személyi kérdésekben döntött, majd bírákat mentett, fel és vá­lasztott meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából gyakorolt közkegyelem — büntetőpoli­tikai elveinkkel összehang- ban — a megtévedt, kisebb súlyú bűncselekményt el­követőkre, valamint humá­nus szempontok alapján, a nehezebb életkörülménylek között élő elkövetőkre ter­jed ki. A kegyelem kiterjed azok­ra, akik gondatlanságból kö­vettek el bűncselekményt, továbbá a szándékos bűncse­lekmények tetteseire is, ha az elkövető terhes nő, 10 éven aluli gyermekével együtt élő anya, 55. életévét betöltött nő, 60. életévét be­töltött férfi, illetőleg gyó- gyíthatatlanul súlyos vagy életét veszélyeztető beteg­ségben szenved. Ezek a személyek a közke­gyelem folyán mentesülnek a 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés, valamint a javító-nevelő munka vég­rehajtása alól; akit pedig a bíróság 3 évet meghaladó szabadságvesztésre ítélt, büntetésének tartalma a fe­lére csökken, A törvényerejű rendelet hatályba lépése /előtt elkö­vetett bűncselekmény miatt az említett személyekkel szemben nem indítható bün­tető eljárás, illetve a már 'megindult büntető eljárás nem folytatható, ha a bíró­ság előreláthatóan nem szab­na ki 3 évi szabadságvesztés­nél súlyosabb büntetést. Nem terjed ki a közkegye­lem a visszaeső bűnözőkre, továbbá azokra, akik állam elleni, illetőleg — a tör­vényerejű rendeletben külön felsorolt — erőszakos: vagy garázda jellegű bűncselek­ményt követtek el. A törvényerejű rendelet április 5-én lép hatályba. A bíróság vagy — ha az ügy még nem került bíróság elé — a nyomozó hatóság ezt követően dönt arról, hogy a kegyelem alkalmazható-e. A Minisztertanács ülésén Jelentés a háttéripari termékek termeléséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteki ülésén jelentést hallgatott meg azoknak az intézkedé­seknek a végrehajtásáról, amelyek termékszerkezet megújításában alapvető je­lentőségű háttéripari termé­kek termelésének, fejleszté­sének javítására (születtek. Megállapította: a kezdeti lé­pések megtörténtek, de szükségesnek ítélte az előre­haladás meggyorsítását. A Minisztertanács tájékoz­tatást kapott a lakosság ügyeinek és a szolgáltatások iránti igényeinek munkaidőn kívüli elintézésére , illetve kielégítésére tett intézkedé­sekről. A kormány a helyze­tet nem tartja kielégítőnek, ezért utasította az illetékese­ket, hogy következetesebben szerezzenek érvényt a vo­natkozó határozatoknak. A kormány — az állami vállalatok vezetésének új formáival összhangban — módosította az újítások és a szolgálati találmányok dí­jazásáról, valamint a talál­mányokkal összefüggő intéz­kedésekről szóló rendeletét. Ugyancsak módosította a me­zőgazdasági termékforgalom­ra vonatkozó rendeletét és hatályon kívül helyezett több jogszabályt. Felmentések, kinevezések, kitüntetés A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksé­ge Kállai Gyuláinak, a HNF OT elnökének vezetésével tegnap ülést tartott. Meg­hallgatta Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztatóját a párt XIII. kongresszusáról. Az elnökség elfogadta és tá­mogatta az MSZMP Közpon­ti Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. Az Elnöki Tanács tegnapi ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Hazafias Nép- rcnt Országos Tanácsa el­nökségének javaslatára sze­mélyi kérdésekben határo­zott. Horváth István belügymi­nisztert — akit az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárává választottak — tiszt­ségéből felmentette. Kama­ra János 'belügyminisztériu­mi államtitkárt e tisztségé­ből felmentette, egyidejűleg belügyminiszterré választot­ta meg. Nagy János külügyminisz- tériumi álliamtitkálrt más fontos megbízatása miatt e tisztségéből felmentette, egy­idejűleg Horn Gyulát kü­lügyiminisztériumi államtit­kárrá kinevezte. Tegnap az Országház Nán­dorfehérvári termében Lo­sonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt Kamara János belügyminiszter letette a hi­vatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A kormány tegnapi ülésén A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korom Mi­hálynak — a munkásmozga­lomban és a szocializmus építésében kifejtett több év­tizedes eredményes munkás­sága elismeréseként, nyug­állományba vonulása alkal­mából — a Magyar Népköz- társaság Érdemrendje kitün­tetést adományozta. Kamara János 1927. május 1-én született Budapesten. A felszabadulás előtt géplaka­tos volt. 1945-ben került a Belügyminisztérium állomá­nyába. Különböző munkate­rületeken, több vezető be­osztásban teljesített szolgála­tot. Az ÉLTÉ Állam- és Jog- tudományi karán szerzett diplomát. 1974. június 21-én rendőr-vezérőrnaggyá és be­lügyminisztériumi államtit­kárrá nevezték ki. 1979 szep­temberétől " rendőr-altábor­nagy. 1980 márciusától az MSZMP KB tagja. 1977 novemberében a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrenddel tüntették ki. személyi kérdésben döntött. Pál Lénárdot, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökét. — akit az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárává vá- lasztottafc — tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg dr. Té­tényi Pált kinevezte az OMFB elnökévé. A kitüntetést tegnap a Par­lamentiben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál je­len voltt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárhelyettese, Czi- nege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Ka­tona Imre. az Elnöki Tanács Korom Mihály kitüntetése titkára. Kamara János életrajza

Next

/
Thumbnails
Contents