Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

2 Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt XIIL kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) módszereknek. Vallotta és vallja, hogy a fejlődés érde­kében állandóan tenni kell A semmittevés megbocsát­hatatlan. Visszatekintve az elmúlt 28 évre, megállapít­hatjuk, hogy a helyesen ér­telmezett vezető szerep gya­korlata szüntelenül válto­zott, követte az igényeket. Nem is lehetett másképpen, hiszen a reális politika kia­lakításához, megvalósításá-' hoz ez elengedhetetlen. Az MSZMP állandó megújulás­ra kész alkotó jellegű veze­tő ereje a szocialista építő­imunkának, és ilyen szelle­mű kezdeményező gondolko­dásra, magatartásra biztat más szervezetet is. A párt ve­zető szerepének ilyen értel­mezése és gyakorlása ma is életünk kulcskérdése. A párt vezető szerepének elvét ezért fenntartjuk és érvényesít­jük. De nem szabad össze­keverni az elvet a gyakorlati módszerekkel. Az elv sérthe­tetlen, a módszereknek vi­szont szüntelenül tökélete­sedniük kell. Ez vonatkozik a szakszervezetek pártiránví- tására is. A párt vezető sze­repének érvényesülése dön­tően meghatározza a szak- szervezetek tevékenységét is. Ez a szakszervezeti munka eredményességének egyik legfőbb feltétele. Ezért a párt vezető szerepének ellvén nem. de a gyakorlatán lehet vitatkozni. A párt vezető szerepének érvényesülése nem azonos a csalhatatlanság hitével, nem azonos a szüntelen helyes­léssel. Ezért az MSZMP úgy tekint a szakszervezetekre is. mint saját véleménnyel rendelkező politikaformáló erőre. Mennél pontosabban meg­felelnek sajátos hivatásuk­nak, helyzetüknek és szere­tjüknek. annál nyilvánva­lóbb. hogy olyasmivel tud­nak hozzájárulni a szocializ­must építő társadalom erő­feszítéseihez. ami nemcsak i ltér mások tevékenységé­től. hanem — amit a köve­telményeknek megfelelő mó­don — senki más nem te­het meg. BOLDOG JÁNOSNÉ, a Kiskunhalasi Állami Gazda­ság kertészeti brigádvezetője, Bács-Kiskun megye küldötte személyes tapasztalataiból merített példákkal szólt a közéleti munkáról. — Társadalmi munkámat a KISZ-alapszervezetben kezdtem. Rendezvényeink a tanyavilágban zajlottak. Kis­kunhalas lakosságának 14 százaléka még ma is külte­rületen él. Tanyán, amely a végletek világa. Az egyedül maradt idős ember, a jómódú gazdálkodó éppúgy megta­lálható itt, mint a rogyadozó viskó és az összkomfortos kisgazdaság. Senki nem ta­gadja azt az alapvető válto­zást, amely a tanyasi embe­rek élet- és gondolkodás- módjában bekövetkezett. Valamennyien féltjük ezeket az eredményeket, hiszen munkánk révén születtek meg, és a kiegyensúlyozott agrárpolitika tette azokat le­hetővé. Közvetlen termelésirányító munkakörben dolgozom, kapcsolatom tehát szoros munkatársaimmal. Van ami­kor nehéz helyzetben va­gyok, mint közéleti ember, és mint párttag. Bizony nem tudtam sokáig magyarázatát adni annak: miért nem le­hetett kapni ezen a télen a leghidegebb napokban PB- gázt vagy szenet. Ezek az alapellátási gondok különö­sen sújtják a tanyán élő idős embereket, elsősorban a tsz- nyugdíjasokat, illetve a já­radékosokat. Tapasztalataim alapján is egyetértek a hatá­rozattervezetnek azzal a meg­állapításával, mely így fogal­maz: „Az időskorúak létbiz­tonságának erősítése érdeké­ben csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egyenetlen­ségeit’. ZARNÓCZI JÓZSEF, az MSZMP X. kerületi bizott­ságának első titkára, Buda­pest küldötte Kőbánya dol­gozóinak üdvözletét tolmá­csolta a kongresszusnak, majd a pártépítő munka ta­pasztalatairól szólt. A szakszervezetek most világszerte nehéz helyzet­ben vannak. A kongresszusi dokumentumokban ajánlott program gazdaságpolitikánk folytatására szólít fel. Ez helyes, reális program. Cé­lunk, hogy a lehetséges mér­tékig növeljük a gazdasági fejlődés ütemét. Tovább kell enyhíteni a tőkés adóssága­inkból származó terheket. Meg kell állítani a reálbérek csökkenését, hatékonyabbá kell tenni — a jövő érdeké­ben — a termelői beruhá­zást. Az emelkedő termelésnek növekvő fogyasztással és re­áljövedelemmel. nagyobb jö­vedelmi biztonsággal kell járnia. Törekedni kell arra, hogy a fogyasztói árnöveke- aés üteme a jövőben a ko­rábbinál alacsonyabb le­gyen. Ha a gazdasági növe­kedés üteme gyorsul, növel­ni lehet a felépített lakások főleg az államiak számát. Fontos, hogy a lakásokat va­lóban azok kapják, akik a leginkább rászorulnak. A kongresszus és a hazánk felszabadulásának negyve­nedik évfordulója tiszteleté­re indított munkaversenyre alapozva, nagy tömegeket megmozgatva minden mun­kahelyen tovább lehet lépni. A dolgozók, a szocialista bri­gádok őszinte tenniakarását köszönettel fogadjuk. A munka- és verseny mozgal­mak alapvető feladata vál­tozatlanul az, hogy húzóerői legyenek a szocialista építő­munkának, a szocialista em­berformálásnak. Célunk változatlanul, hogy Iszebbé, jobbá', gazdagabbá, emberibbé tegyük életünket. A dolgozók készek ennek a megvalósítására. Támogat­nak minden olyan törek­vést. amely az eddigi ered­mények megszilárdítására, az ország gondjainak mér­séklésére. a szocialista fejlő­dés elősegítésére irányul. Jóleső érzéssel és meggyő­ződéssel helyeseljük a be­számolót. a határozati javas­latot. mert a jó politika, a szocialista építőmunka foly­tatását, gondjaink enyhíté­sét látjuk bennük. Embert próbáló, szép feladatok ezek. — Kerületünkben a XII. kongresszus óta 2832 új párt­tagot vettünk fel; 73 százalé­kuk munkás, 64 százalékuk fizikai dolgozó. Az utóbbi időben többen kérdezték tő­lünk, hogy miként sikerült elérni ezt a folyamatos fejlő­dést, miközben nálunk az aktív dolgozók száma öt év alatt 85 ezerről 60 ezerre csökkent. A kerületi pártbi­zottság a fő figyelmet az alapszervezeti pártmunka fejlesztésére, színvonalának emelésére fordította. A továbbiakban hangoz­tatta: — Az eredményesen végzett politikai és gazdasá­gi munka, a kommunisták személyes példamutatása ad­ja a legjobb alapot ahhoz, hogy a pártonkívüliek leg­jobbjait meg tudjuk nyerni a pártnak. Ügy tapasztaljuk, nem lehet és nem is szabad csupán arra várni, hogy be­kopogtassanak a pártiroda ajtaján. A gyakorlat tapasz­talata az, hogy sokan — ta­lán félve a visszautasítástól — elvárják, munkájuk, ma­gatartásuk alapján a párt vegye észre, hogy kommunis­ta módon élnek és dolgoz­nak; igénylik, hogy megke­ressék őket és kezdeményez­zék a belépésüket. Zarnóczi József ezután el­mondta, hogy a pártépítő munka, számos okból, külö­nösen a fiatalok között vált nehézzé, s ezen a területen olykor elfogadhatatlan álla­potok tapasztalhatók. — Kerületünkben egy új iskolában volt olyan tantes­tület, ahol 70 pedagógus kö­zül egy párttag sem volt. Ez persze kivételes eset. De nem kevés gondot okoz például az is, hogy az elmúlt öt évben, a 15 nagyvállalatunknál el­helyezkedett 567, főiskolát és egyetemet végzett pályakez­dő közül- mindössze huszon­hármán voltak párttagok. Ezek a példák súlyos ellent­mondásokat mutatnak, hi­szen olyan diplomásokról van szó, akiknek nevelteté­se. iskoláztatása mindvégig társadalmunk közösségeiben folyt. Elfogadhatatlan szá­munkra, hogy az ezekben a közösségekben dolgozó párt- szervezeteknek, kommunis­táknak nem jutott soha any- nyi figyelmük e fiatalokra, hogy közülük a legjobbakat ne csak megnyerjék eszmé­inknek, hanem párttaggá is neveljék. KOVÁCS JÁNOS, a csor- vási Lenin Tsz elnöke, Bé­kés megye küldötte beveze­tőben leszögezte: — Szocialista államunk demokratizmusának, demok­ratikus intézményrendszeré­nek fejlődésével, mint ennek része, a termelőszövetkezeti demokrácia is sokat fejlő­dött a szövetkezetek meg­alakulásától napjainkig, így az elmúlt öt évben is. Bizo­nyítéka ennek, hogy me­gyénkben sokszor voltak a termelőszövetkezetek nehéz helyzetben, például az elmúlt két évi aszály után, mégis megtartották belső morális, politikai stabilitásukat. An­nak is tudatában vagyunk, hogy a szövetkezeti mozga­lom fejlődését pártunk he­lyes agrár- és szövetkezet­politikája alapozza meg. Ez a politika rangjukon kezel­te a termelőszövetkezeteket, engedte, sőt ösztönözte, hogy a termelőerők fejlődését pár­huzamosan kövesse a szövet­kezetek belső viszonya, ön- kormánvzati rendszere. Ezért nagyon egyetértünk azzal, hogy ezután is folytas­suk a bevált szövetkezetpoli­tikánkat. Erre kérjük a megválasztásra kerülő Köz­ponti Bizottságot is. Egyetértek azzal — foly­tatta —. hogy fejleszteni kell a tagság tulajdonosi tudatát. Nincs igazuk azoknak, akik szerint nincs tulajdonosi tu­dat, illetve visszafejlődött ez a tudat, elidegenedtek a tsz-tagok. Szóvá tette, hogy Békés­ben a mezőgazdaság nyere­ségtermelő _ képessége nem kielégítő. A nyereségelvonás elsősorban az árak és a költ­ségvetési elvonások révén nagyon megnőtt. Rontotta a helyzetet az ismétlődő aszály. Ä növénytermelés ki­esése elérte a 2.5 milliárd forintot. A két aszályos esz­tendőben a termelőszövet­kezetekben 560 millió forin­tos veszteség keletkezett. E gondok megoldására megfe­lelő fedezetet kell találni. Kifejezte egyetértését az­zal, hogy növekedjenek a beruházásokra fordított ősz- szegek, és a mezőgazdaság fejlesztése a jövőben is kie­melt feladat legyen. TÓTH IMRE vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka, a Határőrség küldötte rámutatott: állam­határunk őrizete békében is harci feladat és e tevékeny­ség nagy fontosságú hazánk, népünk biztonsága, szocia­lista társadalmi államren- dünk védelme szempontjá­ból. Azt jelentette a kong­resszusnak: szocialista ha­zánk államhatárán törvényes rend és nyugalom van. A továbbiakban a fiatal iiatárőrök, sorkatonák helyt­állásáról, munkájáról be­szélt a küldött. Kijelentette: mai fiatalok ők is. annak a nemzedéknek a tagjai, ame­lyet néha türelmetlen kriti­kával is illetünk. — A mi tapasztalataink alapján csak elismerő szavakat mondha­tok róluk. A legjobbak kö­zül, akik kiváló munkát vé­geztek és végeznek, öt év alatt több mint 2300 ifjú­kommunistát vettünk fel a part soraiba. Határőr fiaikba büszkék lehetnek a szüleik a munkahelyük, és büszkéié vagyunk mi is. A határozati javaslattal teljes egyetértés­ben valljuk, hogy a fiatalok nevelését még jobban a tár­sadalom egészének közös ügyévé kell tenni, még haté­konyabban kell végezni esz­mei-politikai képzésüket, - a hazafias-honvédelmi és in­ternacionalista felkészülésü­ket. BÁLINT LÁSZLÓ, a Sze­gedi Húsipari Vállalat igaz­gatója, Csongrád megye kül­dötte felszólalása elején sző­kébb hazája élelmiszergaz­daságának fejlődését és problémáit elemezte. A me- Igye mezőgazdasága alapve­tően a céloknak megfelelően fejlődött, az állattenyésztési ágazatban kimagasló ered­mények születtek. A terme­lőerők fejlődését nagymér­tékben segítette a mezőgaz­dasági üzemekkel, kisterme­lőkkel létrejött jó partneri kapcsolat, és nőtt az élel­miszerpiacon belüli kooperá­ció. az együttműködési kész­ség. Ezután az exportképesség fokozására tett intézkedések­ről szólt. Elmondotta: javult PÓZ SO A Y IMRE Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, a Bács-Kiskun megyei küldöttcsoport tagja kiemelte: a felszabadulás 40. évfordulójának és a párt XIII. kongresszusának lég­körében él ezekben a napok­ban az ország. Az évfordu­ló eseményei és a kongresz- szus előkészületei ' egyaránt azt mutatják, hogy népünk jól emlékszik felszabadulá­sának és új élete kezdetének történelmi eseményeire, az azóta megtett út eredmé­nyeire, buktatóira, tanulsá­gaira. A Hazafias Népfront olyan a higiénés helyzet, a gyártó­vonalak korszerűsége és tech­nikai színvonala, a szak­munkások, a közép- és vál­lalatvezető állomány felké­szültsége. A legdinamikusab­ban azok a vállalatok fej­lődtek. amelyek jelentős ex­portfeladatot is teljesítenek. A nehézségekről szólva ki­emelte: gátolta a követel­mények teljesítését az élel­miszeripari vállalatoknál dolgozók magas fluktuáció­ja. Több vállalat állóeszköz­állománya elavult. Annak a véleményének adott hangot, hogy Csongrád megye élel­miszerexportjának fenntar­tásáért és továbbfejlesztésé­ért vállalati intézkedésre van szükség, és indokolt a külkereskedelmi vállalatok piaci és ármunkájának to­vábbfejlesztése is. TAKÁCS HILDA, a zala­egerszegi városi pedagógus KISZ-bizottság titkára, Za­la megye küldötte hangsú­lyozta: az értelmiségi fiata­lok magas szintű szakmai felkészültsége még nem ele­gendő. Arra is szükség van, hogy elkötelezetten, a tár­sadalom érdekeit megértve, célkitűzéseivel azonosulva dolgozzanak. Persze, az a tény, hogy napjainkra csök­kent a társadalmi munka rangja, becsülete valameny- nvi értelmiségi csoport mun­kjterjedt. az egész népet ma­gában foglaló politikai moz­galom, amely közéleti kere­tet ad a párttagok és a párton­kívüliek, hívők és nem hí­vők együttműködésének. A közmegegyezés szellemében a népfrontban egyesültek a£ ország társadalmi, poht'kai szervezetei, amelyek a kö­zösségi érdek jegyében kép­viselik a különböző osztá­lyokat, rétegeket, előmoz­dítva ezzel a szövetségi poli­tika érvényesítését, a szoci­alista nemzeti egység meg­erősítését. Teljes mértékben egyetér­tek azzal, amit erről Kádár elvtárs itt hétfőn mondott. Szavai újabb tettekre készte­tik, lelkesítik mozgalmunk aktivistáit, munkásait. Úgy iérzem, bennünk, kommu­nistákban még mindig nem tudatosult eléggé, hogy pár­tunk kezdeményezője, s mindmáig, de a jövőben is irányító tagszervezete ennek a mozgalomnak. A párt po­litikájával és szervezetével együtt benne van a nép­frontban, és nemcsak a kü­lönböző népfront-intézmé­nyekben dolgozó párttagok képviselete által. A párt ennek, az egész né­pet átfogó mozgalomnak fő ereje, irányítója és minden •fontos vállalkozás _ részese. Amikor a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, az 1957-es országos pártértekezlet alap­ján kezdeményezte a nép­front újjászervezését, abból a mindmáig érvényes elvből indult ki, hogy a szocializ­mus a marxista—leninista párt irányításával az egész káját megnehezíti. Sajnos, a fiatalok egy része nem tud­ja — talán nem is akarja — összeegyeztetni munkáját, szabadidős elfoglaltságait a közéleti tevékenységgel, s ez negatívan hat a többet vál­lalók közérzetére. A fiatalok olykor türelmet­len. sürgető kérdéseiből, re­agálásaiból kitűnik, hogy az eddiginél teljesebb tájékoz­tatást igényelnek, reálisabb képet a mai világról, közvet­len környezetükről, amely­ben élnek, dolgoznak — an­nak eredményeivel hibáival együtt. A jövőben ezért még nagyobb figyelmet kell fordí­tani a fiatalok körében vég­zett ideológiai munkán be­iül a meggyőzőbb agitáció- ra, propagandára! Erősíte­nünk kell —mint azt a be­számoló is hangsúlyozza — munkánk „fiatalos, moz­galmi jellegét”. A legfontosabb közös fela­datunknak — hangsúlyozta a felszólaló — a rátermett fiatalok párttaggá nevelését tartom. Az a tapasztalatom, hogy KISZ-alapszervezeteink felelősséggel élnek párttag­ajánló jogukkal: egyre több olyan fiatalt javasolnak tag­felvételre, akik emberi tu­lajdonságaik, ifjúságmozgal­mi tapasztalatuk, munkájuk alapján méltóak a párttag­ságra. nép számára, az egész nép részvételével épül. Ez az el­határozás is része volt a vál­lalt és mindmáig követett, továbbra is követendő lenini irányvonalnak, s bizonysá­gul ehhez hadd idézzem itt Lenin egyik 1921-ben el­mondott gondolatát, amely így hangzik: „A munkások, a parasztok, az értelmiségi­ek tömegében szép szám­mal akadnak tehetséges, be­csületes pártonkívüliek, aki­ket a gazdasági építés fon­tosabb posztjaira kell állíta­ni, oly módon, hogy a szük­séges ellenőrzést és irányí­tást a kommunisták végez­zék. Másrészt viszont szük­ség van arra is, hogy a pár­tonkívüliek ellenőrizzék a kommunistákat. Ebből a cél­ból olyan pártonkívüli mun­kások és parasztok csoport­jait, akiknek becsületessége kiállta a próbát, be kell von­ni a munkás-paraszt fel­ügyeletbe, és minden hivata­li állásitól függetlenül, for­maságok nélkül be kell von­ni őket a munka ellenőrzé­sébe és megítélésébe”. A legújabbkori magyar történelem a kommunisták és a pártonkívüliek együtt- ínűködésének sajátos, tar­talmas formáját találta meg a népfrontban. A társadalmi viták számá­nak gyarapodása, a párt- és állami szervek döntéselőké­szítő munkájának további demokratizálása jótékony hatással van a népfrontra is. Amilyen mértékben a köz­kiadásokkal való takarékos­(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János, Németh Károly cs Óvári Miklós a tanácskozás szünetében További felszólalások A szocializmus a nép számára, az egész nép részvételével épül

Next

/
Thumbnails
Contents