Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

N

Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt JUH. kongresszusa

Kádár János találkozott a pártonkívüliek egy csoportjával

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kongresszus délelőtti szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő közéleti személyiségek, a párton- kívüli szövetségesek képviselőinek egy csoportjával. A meleg, szívélyes légkörű beszélgetésen ott volt: Aczél dyörgy és Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Lakatos Ernő és Tétényi Pái, az MSZMP KB osztályvezetői, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára.

Kádár János a párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a megjelenteket, a munkásokat és az értelmiségieket, . az idősebb és ifjabb nemzedék képviselőit az elméleti és gyakorlati szakembereket, az

irodalmi és művészeti élet kiválóságait. Hangsúlyozta: az MSZMP szövetségi politikája is kifejeződik abban, hogy a párt legfelsőbb fórumára immár hagyományosan meghívják a pár- tonkívüli küzdőtársakat, barátokat, a közös boldogulásban nélkülözhetetlen szövetségeseket.

A kongresszuson is kitűnik, hogy a nyílt politikát folytató MSZMP megbecsüli szövetségeseit, s megosztja örömeit, gondjait velük. Tapasztalhatják, hogy a tanácskozáson a felszólalók felelősen — gyakran kritikával, sőt önkritikával — állnak ki amellett, hogy népünk azon az úton kíván továbbhaladni, amit az előző nemzedékek az utóbbi évtizedekben kijelöltek, megalapoztak.

A Központi Bizottság első titkára köszönetét mondott a

szövetségeseknek a szocializmus építésének mindennapjain nyújtott támogatásukért. Ez nagy és nélkülözhetetlen hozzájárulás terveink megvalósításához.

A közvetlen hangú találkozón Keresztury Dezső akadémikus a fényes szelek korszakát felidézve utalt arra, hogy — a magyar pártnak köszönhetően — hatalmas változás ment végbe az országban, az emberek gondolkodásában. A párt következetes politikájának köszönhetően a magyar nép (visszanyerte 1" önbizalmát, minden nehézség ellenére hisz jövőjében és mérhetetlenül büszke elért eredményeire. Az MSZMP XIII. kongresszusán már eddig is kifejezésre jutott, hogy a párt és szövetségesei együttműködésével épülhet, szépülhet tovább az ország, boldogulhat a nép.

/

A délutáni vita felszólalói

(Folytatás a 2. oldalról.)

ság megnövelte a helyi kezdeményezés szerepét a tele- jpülésfejlesztésben, olyan mértékben erősödött a népfrontbizottságok és a tanácsok együttműködése, s nőtt meg a lakosság aktivitása ezen a területen. Amíg az öfiödik ötéves tervben ösz- szesen 20 milliárd forint volt a településeket fejlesztő társadalmi munka értéke, addig a hatodik ötéves terv első négy esztendejében ez elérte a 40 milliárdot. Ezek a teljesítmények a nép sikerei, önkormányzatra való képességének bizonyítékai. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a közösségi célokra megmozdult emberek nem fogják elherdálni a közösségi szükségletek kielégítésére teremtett javakat, hangsúlyozta Pozsgay Imre, majd így folytatta:

Mozgalmunk szempontjából különleges jelentősége van az egyházakkal kialakult együttműködésnek. Po- ltikailag jó feltételt biztosított ehhez az állam és az egyházak viszonyának konstruktív alapokra helyezése, hosszú távra mutató elrendezése. A vallásos hívők nemcsak tudomásul vették a szocializmust, hanem dolgos, tevékeny építői lettek. Az egyházak híveikkel és hazájukkal tartottak ebben az ügyben, s így a velük való együttműködés a béke védelmében vállalt feladatoktól a közélet szélesebb területeire is kiterjed.

Jó együttműködés alakult ki a Hazafias Népfrontban a nemzetiségi szövetségekkel. Egyetértek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója tartalmaz mind a hazánkban élő nemzetiségeket, mind a határainkon túl élő magyarságot illetően. Továbblépésünk nélkülözhetetlen nemzetközi feltétele, hogy a szocialista országok közösségében itt, Közép-Ke- let-Európában együtt boldoguljanak a népek, megszabadulva előítéletektől, rossz közérzettől és későn jött. de annál kihívóbb nacionalizmusoktól, elfeledve a rossz szomszédság átkát, megtanulva becsülni egymást és becsülni a családi körbe tartozó kisebbségek, nemzetiségek létjogát, közösségteremtő szándékát.

Civilizált állam rangját a XX. században csak az az ország igényelheti, amelyik megtanulta és alkalmazza a lenini elvet, hogy a többségi nemzetnek kell előzékenységet tanúsítania a kisebbségi nemzettel szemben: amely megtanulta, hogy a kisebbségek nem gátjai, hanem előmozdítói lehetnek a többségi nemzet államalkotói, társadalomfejlesztési szerepének. Amit mi, magyarok erről mondunk, annak megvan a hitele a népek szemében, mert mindenki tudja, hogy országunkat micsoda Nemzeti tragédiák, sorscsapások érték a XX. század ban. E tragédiák ellenére, azokból okulva Magyarország a jószomszédságot, a történelmileg egymásra utalt testvérnépek közösségének erősítését és nem a történelemhamisítással szentesített önigazolást, régmúlt, vélt vagy valódi sérelmek fel- hánytorgatását tartja a járható útnak.

A hazánkban élő nemzetiségeket és a határokon túl élő magyarokat népeinket összekötő hídnak tekintjük. A Hazafias Népfront az Alkotmány szellemében, a humanista politika jegyében így gondolkodik erről, s ebben kifejeződik népünk nagy többségének gondolkodás- módja is.

A felszólaló ezután a társadalomban jelentkező egyes konfliktusok feloldásáról, lehetőségeiről, szükségességéről beszélt, hangsúlyozva:

— Az utóbbi negyedszázad Sikeres politikájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a párt a társadalomban keletkező feszültségeket képes volt idejében feloldani. E konfliktusfeloldó ' pesség Összefüggőt a hat ugyakorlás módjában bekövetkezett változással, azzal, hogy a párt érdekegyeztető, konfliktusfeloldó politikájában támaszkodott társadalmi, gazdasági és politikai intézményeinek érdekkifejező, érdekképviseleti tevékenységére.

Pártunk e konfliktusfeloldó, nézetegyeztető politikája határozta meg a népfrontmunka tartalmát is, amely éppen ezáltal alapvetően eltér attól a leegyszerűsített szereptől, amelyet társadalmi szervezeteink a szocialista építés kezdeti időszakában töltöttek be.

Az új választási törvényről szólva hangsúlyozta: a törvény legalapvetőbb új rendelkezése — az orsziág- gyűlési képviselők és tanácstagok többes jelölésének általánossá tétele. Ez már ön-' magában is nagy mértékben növeli a választások politikái jelentőségét, fokozhatja a választópolgárok aktivitását. Az új törvény nagy előrelépés a szocialista demokrácia fejlesztésében. A választási munka nagy felelősséget ró az arra illetékes párt-, állami és népfrontszervekre.

A választásig terjedő időszak mind a népfrontaktivistáknak, mind a választópolPozsgay Imre beszédét mondja

gároknak betanulási szakasz lesz, hiszen három és fél évtizedes megszokással kell szakítani. Minden eddiginél nagyobb és tartalmasabb tájékoztató és propaganda munkára lesz szükség.

A gazdaságirányítás továbbfejlesztése — s ez is kapcsolódik választási munkánkhoz — magában foglalja a tervezési, a szabályozási és az intézményi rendszer korszerűsítését. Ebből következően magával vonja a tanácsok gazdálkodási rendszerének és településfejlesztési politikájának az átalakítását is. Ezek a változások a helyi önállóság fokozására, az önkormányzati szervek tényleges döntési lehetőségeit biztosító anyagi-pénzügyi feltételek kimutatására is irányulnak. A helyi önállóság kiszélesítését intézményi oldalról az elöljáróság létrehozása, valamint a járások megszüntetése jelzi. Az elöljáróságokban a társközségek is érdekképviselethez és bizonyos önkormányzathoz jutnak, a járások megszüntetésével pedig leépült a helyi önkormányzatok és a helyi tanácsok közötti adminisztratív áttétel, ami az igazgatás egyszerűsítése mellett a helyi önkormányzatok politikai rangját is megemelte.

Ez nagy mértékben növelte a tanácstagok szerepét és jelentőségét is.

E szervezeti változtatásokon túl a tanácsi önállóságot szolgálják a helyi feladatok önfinanszírozásának megteremtésére irányuló törekvések is. A helyi bevételi források szerepének bővülése, valamint a pénzeszközök felhasználását korlátozó központi és ágazati kötöttségek jelentős mérséklése megerősíti a településfejlesztés önkormányzati jellegét.

Kongresszusunk dokumentumai, határozatai megnyithatják a társadalmi egység továbbfejlesztéséhez vezető utat a gazdaságban és a széles értelemoen vett településfejlesztésben mint község- és községfejlesztésben. E két nagy terület fejlesztési iránya között az önkormányzati fejlesztéssel. A termelésben arra kell törekedni, hogy az önkormányzat a nyereség növelésével teremtsen közös érdekeltséget az egész kollektíva számára. Ezáltal lehet majd bebizonyítani, hogy demokrácia és rend, demokrácia és hatékonyság nem egymást kizáró, ellenkezőleg, egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. A településpolitikában a tanácsi önkormányzat ki- fejlesztése a cselekvési tér és a kezdeményezés lehetőségeinek tágítását jelenti. Ne kísérje gyanakvás avagy felzúdulás az állampolgári kezdeményezéseket, egyesületalapítási törekvéseket, ha azok törvényesek. Nézzük el a kezdeti gyarlóságokat, és kezeljük a bajokat — mondta Pozsgay Imre. Ezután a készülő településpolitikai koncepcióról beszélt, majd a következőket mondta:

— Olyan országban, mint nálunk, ahol következetesen érvényesül a párt vezető szerepe, ahol jól kiépített, meg- bíahatóan működő állam- igazgatás van, és ahol a törvényhozás és az igazságszolgáltatás garantálni tudja az ország rendjét és az állampolgárok jogait egyaránt, ahol a társadalmi-politikai szervezetek segítik a pártpolitikát az érdekek képviseletével, a? érdekkonfliktusok feloldásával, az érdekek egyeztetésével, ott biztos alapokon fejlődik az önkormányzat. Nem hihetjük, hogy a tétlen hatalom a jó hatalom. Az önkormányzat kifejlesztéséhez kell a jól működő állam, amely egyetemes érvényű, az egész társadalomra kiterjedt hatalmat gyakorol, s ezt a nagy, egész országra kiterjedő nemzeti programok megvalósításának irányítására és az önkormányzatok erősítésére használja fel. Ebben a szerepkörben működik az állampolgár, s oszlik meg a (társadalmi felelősség közte és az állam között. Ennek a közéletiségnek az alapján lehetne megértetni mindenkivel, hogy a szocializmus nemcsak akkor lehet az emberek szemében vonzó, amikor sikert sikerre halmoz, hanem a nehézségek idején is. Ha az emberekben sikerül felébreszteni a felelősség- tudatot azok iránt az értékek iránt, amelyeket az új társadalom már létrehozott, ha sikerül ezeknek az értékeknek a megvédésében valóságos és személyes törekvéseikkel egybevágó feladatot adni számukra, ha sikerül a nemzeti múlt értékeit a nemzeti jelen és jövő sorskérdéseibe ágyazni, akkor sikerül egv egész országot a nehézségek idején is előrevinni.

VVLASSITSCH GYULA, a

Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár Állami-díjas kutató-fejlesztő főmérnöke, Győr-Sopron megye küldötte rámutatott: a növekvő nyers - anyagárak és beruházási költségek mellett stratégiai jelentőségűvé vált a műszaki fejlesztés, amely ma már mindenütt jelentős szerepet tölt be az országok politikai és gazdasági eszköztárában. Az emberi alkotókészséget és a legújabb műszaki ismereteket a lehető legrövidebb idő alatt kell a termelés szolgálatába állítani. A Graboplastban már több mint húsz éve ezt felismerték. Az elmúlt két évtized alatt 170 fős kutató-fejlesztő bázist hoztak létre, amely a magyar műanyagfeldolgozás jelentős ipari kutatóhelye lett.

A továbbiakban arról szólt, hogy 1981—1983 között sikerült 20 százalékkal csökkenteniük a fejlett tőkés országokból származó importot, a gyors és hathatós technológiai átállítással pedig a termelést folyamatosan szinten tartani.

Ezt követően a műszaki értelmiséget foglalkoztató gondolatokat idézte fel. Többek között kifejtette; mivel azzal kell számolni, hogy az évtized végéig zömében a meglevő termelőberendezésekkel kell dolgozni, ezt csak az emberi alkotókészség, annak magasabb szintű kibontakoztatása ellensúlyozhatja.

— Meggyőződésem, hogy az alkotó értelmiség munkája további többleteredményeket hozhat, hiszen az egyetemeken, a kutatóintézetekben és a vállalatoknál sok olyan magasan képzett mérnök és más szakember van, akiknek tudását és tenniaka- rását feltétlenül jobban lehet hasznosítani,

ANTALÓCZY ALBERT, a

Komárom megyei pártbizottság első titkára. Komárom megye küldötte részletesen elemezte a XIII. kongresszusra készülés megyei tanulságait, majd a párt politikai tömegmunkájáról beszélt. Elmondta; a konkrét kérdésekről alkotott vélemények széles skálán mozognak, de nyíltan ellenzéki vagy társadalmi rendünk, politikánk döntő elemeit alapjában

megkérdőjelező nézetek

rendkívül szűk körben jelentkeznek és gyorsan elszigetelődnek. Emellett ugyancsak szűk körben, időnként szektás, dogmatikus nézetek is előfordulnak.

Olyan helyzetben, amikor a társadalmi feszültségek több ponton erősödnek, amikor gyakori az értetlenség, az idegesség és hellyel-köz- zel az elbizonytalanodás, ezeket a kommunistáknak, különösen a vezetőknek mindenütt kellő nyugalommal, magabiztos politikai kiállással és a jövőbe vetett bizalommal kell ellensúlyozni.

A pártpropagandának a korábbinál nehezebbek, bonyolultabbak a feladatai. Sok jel arra mutat, hogy sikerül megújítani a módszereket, javul a párt politikájának, a politika összefüggéseinek és törekvéseinek folyamatos megismertetése a széles tömegekkel.

A mai szemléleti sokszínűség, a téves vagy zavaros nézetek részben a hazai viszonyokban gyökereznek. Nem elhanyagolhatóak azonban a nemzetközi helyzet kedvezőtlen változásának eszmeiideológiai hatásai, következményei sem. Ilyen körülmények közepette különösen fontos, hogy a kommunisták elsősorban a párton belül tisztázzák a problémákat, válaszolják meg egymásnak és önmaguknak a mindnyájunkat foglalkoztató fontos kérdéseket.

ROSTÁS KÁROLY nyug díjas, a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottságának elnöke, Somogy megye küldötte elmondotta: — Négy vénhatodik éve vagyok tagja a pártnak. Az a tudat, hogy a párt számít ránk, az az érzés, hogy szükség van ránk, nemcsak a megbecsülést jelenti, hanem az élet értelmét is. Sőt: magát az életet! Mert vallom: az embernek szüksége van arra, hogy az embereknek szükségük legyen rá!

— Pártunk mélységes szocialista humanizmusára vall, amikor a kongresszusi dokumentumokban hangsúlyozza: „Kötelességünk, hogy ... könnyítsünk az idős korral járó terheken”. Kétségtelen, hogy sokan rászorulnak erre. A nagyon idősek, a betegek, a magukra hagyottak. Nem reájuk értem, amit most mondok, hanem saját korosztályom tagjaira, a 60— 70 év közöttiekre, a megöregedni nem akaró idősekre, akiknek nevében azt kérem: úgy könnyítsenek terheinken, hogy kapjunk testhez álló megbízatást, pártmunkát, értelmes feladatot, amely célt és újabb, meg újabb éveket ad az életnek.

A továbbiakban a különböző nemzedékek kapcsolatának problémáit elemezte:

— Azoknak, akik a jövő útját keresik, nem árt, ha néha visszapillantanak, honnan indultunk. A fiatalokkal jobban kellene érzékeltetni azokat az óriási eredményeket, amelyeket a szocialista építőmunka során, kezdetben olykor nyomorogva, túlhaj- szoltan, csökkenő, majd újra növekvő bizalommal elértünk a mögöttünk levő négy évtizedben. Egy a lényeg: áz őszinte, nyílt szó. Ezzel szolgáljuk legjobban fiataljaink eszmei-politikai nevelését.

SZŰCS ISTVÁN, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat igazgatója, Baranya megye küldötte hangoztatta, hogy a gazdasági fellendülés forrásait meg lehet nyitni a tartalékok feltárásával, s ezt saját munkaterületén szerzett tapasztalataival támasztotta alá.

— Sikernek könyveljük el rugalmasságunkat — mondotta —, ha kell 50 darabos tételt is. elvállalunk a nagy piac reményében. Vállalatunknál a jó szervezés révén kevesebb létszámmal is lehet 60 ezer pár csizmával többet termelni egy év alatt. Nálunk a fizikai dolgozók nem ejtik ki különös hangsúllyal, hogy „irodisták”, mert az alig tízszázalékos alkalmazotti arány nem kelti azt az érzést bennük, hogy az irodákban sokan vannak.

Szűcs István hangsúlyozta: amikor a dolgozók azt tapasztalják, hogy beleszólhatnak a dolgokba, akkor a döntéssel együtt vállalják a megvalósítást is. — Mi is igyekszünk, hogy így legyen, s ugyancsak ezt segítheti az új vállalatvezetési formák bevezetésé, a fórumok körültekintő, jó működése.

(Folytatás a 4. oldalon.)

A kongresszus legidősebb résztvevőjét, a 91 éves Hunya Istvánt köszöntik