Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁRCIUS 25. n Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 3. oldalról.) A párt nagy figyelmet fordít az oktatásügyre. Az új oktatási-nevelési tervek közelebb hozták az iskolát a társadalmi szükségletekhez, de az oktató-nevelő munka hatékonysága — a pedagógusok tiszteletre méltó erőfeszítései ellenére — elmarad a követelményektől. A jövőben gyorsítani kell a közoktatási és a felsőoktatás átfogó fejlesztését. Ennek fő iránya a tartalmi korszerűsítés, az oktatónevelő munka minőségének javítása. Az oktatás valamennyi intézményében hangsúlyosabban fejeződjenek ki szocialista társadalmunk eszméi, értékei. Az oktatás tárgyi és személyi ellátottságának javítása elsőrangúan fontos feladat. Hathatós intézkedéseket kell tenni a pedagógushiány enyhítésére, a képzés és továbbképzés fejlesztésére. Az egyetemek és főiskolák neveljenek a társadalom iránti felelősségre, erősítsék az értelmiségi hivatástudat kialakítását. A társadalomtudományi, marxista tárgyak oktatása kötődjön szorosabban a szakmai képzéshez, vállalja bátrabban korunk és fejlődésünk legfontosabb ideológiai kérdéseinek feldolgozását. Az elmúlt időszakban a tudományok művelői számos területen eredményesen járultak hozzá társadalmunk feladatainak megoldásához. Növekedett a kutatási eredmények felhasználása, a kutatók, tudományos testületek részvétele a politikai döntések kialakításában. Javult, de nem elégséges a tudományok szerepe a társadalmi tudat, a közvélemény formálásában. A társadalmi jelenségek, a fejlődés átfogó problémáinak marxista értelmezése elmarad az igényektől, s ez helyenként elméleti elbizonytalanodáshoz vezet. A közvetlen gyakorlati célra irányuló kutatási- fejlesztési tevékenység növekedett, de a kutatás és. a termelés kapcsolata nem éri el a kívánatos szintet és mértéket. Kedvezőbb a helyzet a mezőgazdaság és az agrártudományok. kedvezőtlenebb az iparés a műszaki tudományok esetében. Pártunk folytatja a gyakorlatban igazolt tudománypolitikáját. A tudományt a szocializmus természetes szövetségesének tekinti, tiszteli a tudományos alkotás szabadságát, megbecsüli az eredményes munkát végző kutatókat. A következő években tovább .kell növelni az igényeket a tudományos kutatással szemben, visz- sza kell szorítani a kevésbé eredményes vagy eredménytelen tevékenység támogatását. Elsősorban a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlődésünket meghatározó tudományágak fejlesztését kell segíteni. Távlati fejlődésünk szempontjából nagy fontossága van az alapkutatásoknak. A társadalomtudományok művelőitől a valóság feltárása és a döntés-előkészítő tevékenység folytatása mellett azt kérjük, hogy alkalmazzák a marxiz- mus-leninizmus elméletét a mi viszonyainkra, vállaljanak nagyobb szerepet a mai magyar valóság elméleti és történeti tapasztalatainak marxista elemzésében, a társadalmi tudat helyes irányú befolyásolásában. Távlati érdekeink miatt továbbra is indokolt, hogy a kutatás-fejlesztés forrásait a nemzeti jövedelemnél gyorsabb ütemben növeljük; közvetlen feladat a csökkenés fékezése és a kutatás eszközellátásának megjavítása. A beszámolási időszakban tovább szélesedtek népünk művelődési lehetőségei; a társadalmi viszonyok fejlesztésével összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a kulturális legyenlőtlenségek csökkentésére. Fel kell lépni a közönség igényeinek lebecsülésével, de az igénytelenséggel szemben is. A társadalom és a kultúra viszonyában fontos! szerepet tölt be az irodalom és a művészet. Az elmúlt években is létrejöttek színvonalas, szocialista, humanista szellemű alkotások, produkciók, melyek gazdagították a magyar kulturális életet, és határainkon kívül is megbecsülést szereztek népünknek. A közönség azonban joggal érzi, hogy az alkotások jelentős részében nem tükröződik eléggé szocializmust építő népünk és az egyes! emberek küzdelme, munkája s ennek eredménye. A művészeti életben meghatározó szerepe van az alkotóműhelyeknek. szövetségeknek, egyesületeknek és a kritikai fórumoiknak. Egy részük azonban az utóbbi években nem tudott megfelelő szinten eleget tenni feladatainak. Nem kielégítő az értékek szerinti tudatos válogatási, előfordulnak elvi-politikai engedmények, szerkesztői tévedések. Egyesi művészkörök torz módon értelmezik a művészértelmiség társadalompolitikai illetékességét. Olykor indokolatlanul kapnak széles! nyilvánosságot kiforratlan kísérletezésiek, érdektelen, illetve a közízlést sértő művek. Ezeken a tendenciákon a társadalom és a művészet érdekében változtatni kell. Erősíteni kell a párt irányító szerepét az ideológiai, a kulturális! élet minden ágában. A párt alapvető jelentőséget tulajdonít az alkotói szabadság biztosításának, nem szól bele az egyéni ízlés, stílus [kérdésébe. Támogatunk minden olyan törekvést, kísérletet, amely hozzájárul a kultúra humánus, küldetésének teljesítéséhez, gazdagítja az embert, elősegíti múltunk és mai valóságunk reális megismerését. Ugyanakkor fellépünk a szocialista, humanista eszméinket, közösségi normáinkat sértő törekvések ellen. Az ideológiai és kulturális feladatok megoldása az emberi tényezők ki- * bontakoztatásának, társadalmunk további fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. A párt helyzete és fejlődése Pártunk a munkásosztály forradalmi élcsapataként, a dolgozó nép pártjaként teljesítette á nép, a haza szolgálatában vállalt kötelezettségeit; eredményesen irányította és szervezte a szocialista építőmunkát. Vezető szerepe érvényesül a társadalmi élet minden fontos területén. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása során a marxiz- mus-Ieniniámus tudományos elméletét követve, a társadalom reális helyzetéből kiindulva kezdemé- nyezően lépett fel, meghatározta a szocizalizmus építésének soron következő feladatait. A vezető szerep érvényesítésének, a politika megvalósításának fő módszere változatlanul a meggyőzés, az eszmei ráhatás, az érvelés, a politikai irányító, szervező tevékenység. a tömegek mozgósítása. Politikájának alakításában és végrehajtásában a párt igényli a tömegek támogatását. A beszámolási időszakban a párt egysége a korábbinál nagyobb erőpróbának volt kitéve. A nemzetközi helyzet éleződése, a gazdasági problémák és a társadalmi feszültségek a párt soraiban is éreztették hatásukat, esetenként politikai bizonytalanságot is okoztak. Növekedett azoknak a száma, akik a párt vezető szerveinek egyes döntéseit nem értették meg, vagy nem értettek velük egyet. A párt kiállta az elmúlt^ évek nehéz próbáját. Tisztelet és megbecsülés illeti a kommunistákat, akik önzetlenül, áldozotkészen szolgálják a párt és a dolgozó nép ügyét. A párt eredményes tevékenységének alapvető feltétele az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység folyamatos megújítása, védelme és erősítése. Nem elég az elvekkel általában egyetérteni, a valódi egység próbája a tett, a kommunisták kiállása a politika képviseletében s aktív részvételük a végrehajtásban. A beszámolási időszakban fejlődött a párton belüli demokrácia, növekedett a párttagság részvétele a politika formálásában. A kommunisták észrevételei, jelzései, javaslatai érezhetően befolyásolják a központi és más választott párttestületek döntéseit. Javult, bár még korántsem kielégítő mértékben, a párton belüli vitaszellem. A párt fórumain mindenki kifejtheti véleményét, elmondhatja észrevételéit, aggályait. A párt tagját megilleti a különvélemény fenntartásának joga, de ez nem adhat felmentést a többségi döntés kötelező végrehajtása alól. Az e téren tapasztalható lazaságokat meg kell szüntetni. Feladatunk, hogy egyidejűleg erősítsük a párton belüli demokráciát és a végrehajtásban a minden kommunistára kötelező fegyelmet. A pártban az a megítélés, hogy a Központi Bizottság és szervei betöltik hivatásukat. Tartalmilag javult. szervezetileg korszerűsödött a különböző szintű pártbizottságok irányító, ellenőrző munkája. A budapesti, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok nagy önállósággal, felelősséggel, hozzáértéssel, eredményesen irányították és ellenőrizték a területükön folyó politikai munkát. A pártirányítás rendszerében is jelentős változások történtek. Megszűntek a járási pártbizottságok, amelyek csaknem négy évtizeden át fontos szerepet töltöttek be a párt és az ország életében. Feladataikat a városi és a városi jogú pártbizottságok vették át. Politikánk elfogadtatásában, végrehajtásának szervezésében nagy szerepük van a pártalapszervezetek- nek. A beszámolási időszakban hatékonyabbá vált az alapszervezetek irányítása, tájékoztatása, közvetlen segítése, és kedvezőbbek lettek működésük tárgyi és személyi feltételei. Az alapszervezetek felelősségteljes, eredményes munkát végeztek, de a fejlődés nem általános, tevékenységük színvonalában nagyok a különbségek. Nem kielégítő az alapszervezetek kommunista közösségeket formáló ereje, nevelő hatása. A termelés területén működő pártszervezeteknek a korábbinál bonyolultabb feladatok megoldására kell felkészülniük. A párt politikájának helyi érvényesítése a kultúra, a művészet, a tudomány területén dolgozó pártszervezetektől nagyobb politikai érzékenységet, határozottabb kiállást igényel. A párttagságnak mintegy húsz százalékát tömörítő lakóterületi, körzeti alapszervezetek munkája fejlődött, egy részük azonban még nem tudja kellő színvonalon elvégezni feladatait. Az irányító pártszervek fordítsanak mindenütt kellő figyelmet munkájuk segítésére. A pártmunkát meg kell szabadítanunk a formális elemektől, az önállóságot és a felelősséget háttérbe szorító indokolatlan szabályozástól. A párt szervezetileg erősödött. Taglétszáma 871_ ezer, mintegy 59 ezerrel több mint a XII. kongresz- szus idején volt. Soraiban minden társadalmi osztály és réteg megfelelő arányban van jelen. Eredeti foglalkozás szerint a párttagságnak csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozás szerint több mint a fele munkás és szövetkezeti paraszt. Kedvezően alakult a nők aránya. Emelkedett a párttagság politikai, szakmai és általános műveltsége. A taglétszám növekedési üteme megfelelő, de továbbra sem kielégítő a pártépítő munka egyes értelmiségi rétegek és a fiatalok között. Helyenként még él a merev statisztikai szemlélet, ami miatt elutasítnak a párthoz őszintén, meggyőződésből közeledőket. Sok pártszervezet még nem jutott el annak felismeréséig, hogy a pártépítés nemcsak az utánpótlást, hanem a párttagok folyamatos nevelését és a párt öntisztulását is jelenti. A párt és a tömegek közötti kapcsolatnak és kölcsönös bizalomnak legfontosabb záloga a párttagok személyes munkája, helytállása, áldozatkészsége és szocialista életvitele. A Központi Bizottság ezért tartja fontosnak a szervezeti szabályzatban is a kommunisták kötelességeinek pontosabb körülhatárolását. A párttagok példamutató tevékenysége megsokszorozhatja a párt erejét, szélesítheti politikája megvalósításának tömegbázisát. A beszámolási időszakban javult a kádermunka. A vezetők többségükben megfelelnek a velük szemben támasztott növekvő követelményeknek. Az utóbbi években fokozódott önállóságuk, kezdeményezőkészségük, és érzékenyebben, gyorsabban reagálnak a gazdasági, társadalmi környezet változásaira. Ugyanakkor többször fel kellett lépni olyan jelenségekkel szemben, mint a hatalommal való visszaélés, a jogtalan anyagi előnyök szerzésére törekvés, a szerénytelenség, az önelégültség, a kritika megtorlása. A Központi Bizottság tudatában van., hogy a vezetői munka minden területen lényegesen nehezebbé, felelősségteljesebbé vált. Nagyra értékeli azoknak a vezetőknek a munkáját, akik az átlagosnál többet teljesítenek, kezdeményeznek, képesek a tömegek megnyerésére és mozgósítására, s politikai és erkölcsi magatartásukkal is példát mutatnak. A pártszervezetek támogatják a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A káderpolitikai elvek következetes érvényesülésének továbbra is egyik akadálya a szubjektivizmus. a személyi összefonódás, a tényleges teljesítmény figyelmen kívül hagyása. A szükségesnél és a lehetségesnél kevesebb alkalmas fiatalt bíznak meg erőt próbáló és nevelésüket szolgáló feladattal. Egyes vezetők nehezen tűrik maguk mellett az önállóan gondolkodó és tevékenykedő munkatársakat. Káderpolitikái elveink érvényesítését szigorúbban meg kell követelni. A hatáskör gyakorlását olyan arányban kell továbbfejleszteni, hogy fokozza a javaslattevők felelősségét, és ne sértse a választó, kinevező szervek jogait. A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzata betölti szerepét, megfelelő biztosítékot nyújt ahhoz, hogy a párt szervei és szervezetei rendeltetésszerűen működjenek, a párttagság eredményesen végezze munkáját. Az előterjesztett változtatások nem érintik a párt szervezeti életének főbb elveit, de növelik a pártszervezetekkel és a párttagsággal szemben támasztott követelményeket. Kedvezőbb feltételeket teremtenek a pártdemokrácia fejlesztéséhez, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítéséhez. Bővítik a pártszervek, az alapszervezetek, a fegyelmi bizottságok jogait, önállóságát. Világosabbá, egyértelműbbé teszik az állami szervekben és a tömegszervezetekben a párt irányító munkáját, az e területen dolgozó kommunisták feladatait és felelősségét. A párt Pártunk aktív nemzetközi tevékenységet folytatott, hogy előmozdítsa a kommunista és munkáspártok összefogásának erősítését, a közös célokért vívott küzdelem sikerét. Tevékenyen részt vettünk a nemzetközi kommunista mozgalom közös fórumainak, rendezvényeinek munkájában. Pártunk képviselői több mint négyszáz alkalommal. összesen 85 kommunista, marxista—leninista párt vezetőivel folytattak megbeszéléseket. Több mint 50 nemzeti demokratikus párttal, nemzeti felszabadító mozgalommal, továbbá szocialista, szociáldemokrata, illetve polgári párttal tartottunk fenn rendszeres kapcsolatot. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai a szocializmus általános, közös törvény- szerűségeit, egymás tapasztalatait figyelembe véve és ezeket országuk konkrét adottságaira értelmezve igyekeznek megtalálni a megfelelő formákat, amelyek alkalmazásával növelni lehet a gazdasági munka hatékonyságát, tovább lehet fejleszteni a szocialista demokráciát. Az elmúlt időszakban erősítették összefogásukat és az élet minden területére kiterjedő együttműködésüket. A tőkés országok kommunista és munkáspártjai figyelmüket olyan konkrét programok kialakítására összpontosítják, amelyek választ adnak a tömegeket érintő gazdasági, szociális problémákra, elősegítik a munkásosztály, a dolgozók kemény harcokban elért vívmányainak megvédését. A szocialista orientációjú fejlődő országok marxista—leninista pártjai további erőfeszítéseket tesznek az öröklött elmaradottság felszámolásáért, az új társadalom alapjainak megteremtéséért. Helyzetüket, rendkívül bonyolult feladataik megoldását nehezíti, hogy az imperialista támadás, a politikai, gazdasági nyomás, a katonai fenyegetés közepette tevékenykednek. Ennek ellensúlyozása érdekében növekvő mértékben támaszkodnak a szocialista országok pártjainak tapasztalataira. Hasonló módon építhetnek a szocialista közösség elvi és gyakorlati szolidaritására más fejlődő országok kommunista pártjai is, amelyek rendkívül nehéz körülmények között, több országban még ma is illegalitásban — helyenként fegyverrel is — harcolnak népük szabadságáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért. A kommunista pártok — a marxizmus—leninizmus elméletét, a szocialista forradalom és építés általános törvényszerűségeit a nemzeti sajátosságoknak, a konkrét feltételeknek megfelelően alkalmazva — önállóan határozzák meg politikájukat. Helyzetük különbözőségéből is adódik, hogy különféle megoldásokat tartanak célravezetőnek. A pártok között az elmúlt években lényegében folyamatos volt a .véleménycsere a szocializmushoz vezető lehetséges utakról, illetve a létező szocializmus eddigi fejlődéséről, mai viszonyairól és távlatairól. Pártunk tevékenyen részt vállalt az új elméleti-politikai kérdések megválaszolásában, a nézetkülönbségek tisztázásában, s ezzel a kommunista és munkáspártok közös fellépéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtésében. Támogatjuk a többoldalú együttműködés minden olyan formáját, amely megfelel a kommunista mozgalom mai helyzetének, követelményeinek, a pártok közötti viszony általánosan elfogadott normáinak, s amely eredményesen szolgálja a közös ügynek, a társadalmi haladásnak és a béke védelmének sikerét. A beszámolási időszakban is fejlődtek kapcsolataink a Szovjetunió Kommunista Pártjával, amelynek nemzetközi szerepe, a szocialista építésben szerzett történelmi tapasztalatai segítséget adnak feladataink megoldásához. A magyar —szovjet pártközi kapcsolatok folyamatos bővülése jól szolgálta országaink politikai gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködésének erősítését, népeink barátságának elmélyítését. A kölcsönös törekvéseknek megfelelően fejlődtek tovább pártunk kapcsolatai a többi testvéri szocialista ország kommunista és munkáspártjaival. Az internacionalista szolidaritás jegyében erősítettük együttműködésünket a tőkés és a fejlődő országokban dolgozó kommunista és munkáspártokkal. Igyekeztünk elérni, hogy kapcsolataink révén minél alaposabban megismerjék a létező szocializmus valóságát, és minél reálisabban ítéljék meg távlatait. Arra törekedtünk, hogy azokkal a pártokkal is rendszeres maradjon az érintkezés, amelyek tőlünk eltérő módon ítélik meg a kommunista mozgalomban vitatott kérdéseket Tapasztalataink szerint az őszinte véleménycsere, a türelmes érvelés erősíti az egymás álláspontja iránti tiszteletet, az egymás helyzetének megértésére való törekvés • kölcsönösségét, javítja a pártok közötti összefogás feltételeit. Pártunk felfogása szerint az ideológiai különbségek, ellentétek nem zárják ki bizonyos alapvető érdekek egybeesését és ezzel összhangban a különböző politikai pártok, mozgalmak összefogását az emberiség előtt álló legfontosabb kérdések megoldásáért. Ennek megfelelően — az imperialista törekvések visszaszorításához fűződő közös érdekeink alapján — az elmúlt években is bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A világ békéjének megőrzése, a fegyverkezés korlátozása, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés fenntartása érdekében folytattuk a párbeszédet, a rendszeres véleménycserét a .szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Ugyanezen célok szolgálatában vettük fel a kapcsolatot több nyugat-európai tőkés ország realista külpolitikai irányzatú polgári pártjaival is. * * * Pártunk XIII. kongresszusa felelősségteljes döntések előtt áll. Párttagságunk, népünk azt várja a kongresszustól, hogy reálisan, a közös munka eredményeit elismerve, a megoldatlan problémákat gondosan számba véve jelölje ki szocialista építőmunkánk legfontosabb feladatait, s dolgozzon ki a következő öt évre előremutató, megvalósítható, mozgósító programot. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus erősítse meg a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke egyetemes ügye melletti elkötelezettségünket; nyilvánítsa ki pártunk szilárd elhatározottságát. hogy tovább halad előre a lenini úton, s népünk alapvető érdekeit képviselve folytatja áldozatos munkáját a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében.
