Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

1985. MÁRCIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 AZ MSZMP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGÁNAK A pártkongresszusra Külföldi delegációk érkezése A Magyar Szocialista Munkáspárt híven történelmi múltjához, küldetéséhez, az elmúlt öt esztendőben is fe­lelősséggel teljesítette köte­lességét, szolgálta a magyar nép érdekeit, a szocializmus építését. Politikánkban és végrehaj­tásában egyaránt kifejeződik az elvi szilárdság és a rugal­masság. Pártunk ügyelt arra. hogy érvényesüljenek a poli­tika időt álló, változatlan alapelemei, ugyanakkor a változás és fejlődés köve­telményeinek megfelelően megújította önmagát, nem engedve, hogy a politikát akár jobb-, akár „baloldali" irányban eltorzíthassák. A Magyar Szocialista Munkáspárt mint marxista- leninista párt, a lenini nor­mák, a demokratikus cent­ralizmus elvei alapján tevé­kenykedik. Érvényesül eszmei, politikai, szervezeti és cse­lekvési egysége. Pártunk erős, a pártfegyelem alapve­tően szilárd, jóllehet a párt egysége, a párt fegyelme, a párttagság helytállása az elmúlt években is és ma is nagyobb próbáknak van ki­téve, mint a XII. kongresz- szust megelőzően. A párttagság túlnyomó többsége eleget tesz önként vállalt kötelességeinek, gya­korolja jogait, fegyelmezet­ten dolgozik, megfelel a tag­sággal járó nagyobb követel­ményeknek. A Központi Ellenőrző Bi­zottság álláspontja az, hogy azok a követelmények, ame­lyeket a párt szervezeti sza­bályzata a tagsággal szemben támaszt, reálisak és teljesít­hetők. A kommunista elvek­nek és a vállalt normáknak a párttagok cselekvésében és magatartásában kell kifeje­ződniük. A párttagsággal já­ró jogok és kötelezettségek olyan értékek érvényesülé­sét, erősítését, elismerését foglalják magukban, mint a becsületes munka, a felelős­ségtudat, a fegyelmezettség, a szerénység a társadalom, a közösség hű szolgálata. A pártfegyelemnek e fontos kritériumai a gyakorlatban nem mindig érvényesülnek zökkenőmentesen és konf­liktus nélkül a tagság életé­ben és magatartásában. Noha a kommunisták túl­nyomó többsége helytállt, voltak, akik nem tettek ele­get az önként vállalt fegye­lem követelményének. A XII. kongresszus óta a párt­fegyelem megsértése miatt 28 739 párttagot, a tagság 3,4 százalékát kellett felelősség­re vonni és pártbüntetésben részesíteni. A jelentés ezek után a párt fegyelmi helyzetét vizs­gálva megállapította, hogy pártunk az alapvető kérdé­sekben eszmeileg, politikai­lag egységes. E megállapítás akkor is érvényes, ha akad­tak olyan párttagok is, akik a párt politikájának egy-egy részkérdésében más vélemé­nyen voltak, illetve fenntar­tással fogadták a párt egyes határozatait vagy a végre­hajtásra hozott intézkedése­ket. Pártéletünk rendjének, a pártdemokrácia érvényesü­lésének fontos követelmé­nye, hogy az eltérő vélemé­nyek pártszerű kifejtését ne tévesszük össze a pártfegye­lem megsértésével. A nárt cselekvési egységé­nek minősége a határozatok végrehajtásában, a! pártta­gok aktivitásában, a párt­megbízatások teljesítésében fejeződik ki. A párthatáro­zatok elfogadásában általá­ban minden szinten nagyobb az egyetértés, az egység, mint a végrehajtásban. Ezért is fontos a párttagság tájékoz­tatása, meggyőzése, a hatá­rozatok, állásfoglalások meg­értetése, elfogadtatása, a végrehajtás állandó segítése és ellenőrzése. A párttagok igénylik a párthatározatok és az állami rendeletek következetes vég­rehajtását. Azt tartják, hogy a jogokat és a kötelességeket összefüggő egységnek kell JELENTÉSE tekinteni, és ezek mindenki­re egyformán érvényesek. Hiányolják a kötelességmu­lasztások számonkérését. A tudatos meggyőződésen alapuló pártfegyelem megkö­veteli a demokratikus cent­ralizmus helyes értelmezését és alkalmazását. Némelyek nem látják: a demokratikus centralizmusban az össztár­sadalmi célokkal és érde­kekkel együtt a helyi szük­ségletek és törekvések is kellőképpen kifejeződhetnek. A párt a politika alakítá­sában és végrehajtásában nem nélkülözheti a határoza­tok, a döntések előtti párt­szerű vitát, a párttagság vé­leményét. A pártélet normái között kiemelkedő jelentőségű a bí­rálat és az önbírálat. Ez a pártfegytelbm erősítésének nélkülözhetetlen eszköze. E kérdésben a pártban alapve­tően rend van. Helyenként azonban rossz néven veszik a bírálatot. A bírálat elfoj­tása és megtorlása sérti a párt normáit — állapította meg a Központi Ellenőrző Bizottság, vizsgálva a párt­fegyelem megsértésének né­hány jelenségét és azok okait. Ezek után rámutatott: A rend és a fegyelem szem­pontjából is kulcsszerepet töltenek be a vezető munka­körökben dolgozó kommu­nisták, hiszen bennük a párt­tagok és pártonkívüliek is a szocialista hatalom szemé­lyes képviselőit látják. A kommunista vezetők — ke­vés kivételtől eltekintve — helytálltak, példamutatóan dolgoztak és magatartásuk is megfelelt a követelmények­nek. Beosztásuk miatt több fi­gyelmet, megbecsülést érde­melnek, de ha szükséges, vé­delmet is, mert az ő esetük­ben fordul elő leggyakrab­ban a hibás általánosítás. A dolgozók túlnyomó több­sége értékeli, igényli a ren­det és a fegyelmet, s becsü­li azt a vezetőt, akinek van erkölcsi alapja ahhoz, hogy ezt számon is kérje. A párt- szervezeteknek támogatniuk és védelmezniük kell azokat a vezetőket, akik a követel­ményeknek megfelelően ren­det és fegyelmet tartanak. Egészséges gondolkodású és magatartású nemzedéke­ket csak úgy nevelhetünk, ha népünk munkáját, ered­ményeit és vívmányait be­csüljük, a történelmi utun­kat, haladó hagyományain­kat, az elődök küzdelmét a valósághoz hűen értékeljük. A tényekkel, a történelmi Igazsággal ellenkezik egye­seknek az a kísérletezése, hogy megszépítsék, megha­misítsák a két világháború közötti Magyarország képét. A felszabadulás utáni első rövidített szöveg évtizedet viszont úgy állítják be, mintha csak a hibák, a törvénysértések, a bűnök jel­lemeznék azokat az éveket, és nem akkor ment volna végbe döntő történelmi for­dulat a hatalom osztályjelle­gében és a tulajdonviszo­nyokban. Lebecsülik a nép és a párt korábbi országépí­tő munkáját, sőt olykor mai erőfeszítéseit, szocialista hi­tét is. Ez okkal váltja ki sok kommunista és pártonkívüli ellenérzését és felháborodá­sát, ezért indokolt e nézetek ellen fellépni. A felszabadulásunk óta eltelt négy évtizedben ha­zánkban olyan társadalmi, gazdasági, kulturális és szo­ciális feilődés ment végbe, amely hatalmas, történelmi változást hozott az egész magyar nép életében. Ez vi­tathatatlan történelmi tény és nem feledtetheti azt sem, hogy az 1950-es évek elején az akkori vezetés súlyos hi­bákat és bűnöket követett el. A Magyar Szocialista Mun­káspárt ezt az időszakot ér­tékelte, a hibákat kijavítot­ta, a tanulságokat levonva közel három évtizede töret­lenül folytatja politikáját. ■Párttagságunk és népünk túlnyomó többsége azonosul pártunk nemzetközi tevé­kenységével, a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájával. Helyesli és támogatja a nem­zetiségek kérdésében kiala­kított álláspontját, akadnak azonban, akik nemzeti múl­tunkra, jelenünkre joggal ér­zékeny közvéleményünkben megpróbálnak kétséget éb­reszteni e politika iránt, s a szocialista hazafiság, a pro­letár internacionalizmus megkérdőjelezésével, a ve­szélyes burzsoá nacionaliz­mus felélesztésével kísérle­teznek. Az ilyen törekvések ellen következetes küzdelmet kell folytatnunk. Felgyorsultak a változások társadalmi életünk minden területén, különösen a gaz­dasági életben. Új feladatok, jelenségek, problémák ke­rültek felszínre, amelyeknek megértetése fokozottabb po­litikai felvilágosító, meg­győző, nevelőmunkát igényel. A pártszervek és -szerveze­tek jelentős erőfeszítéseket tettek a párttagság eszmei, politikai nevelése érdekében, azonban nem minden új je­lenség megválaszolására vol­tak felkészítve, illetve felké­szülve. Ez is oka annak, hogy vannak párttagok, akik elbi­zonytalanodtak, gyengült a párt eszméi melletti kiállá­suk, tartózkodtak a téves nézetekkel szembeni fellé­péstől. Ideológiai vitákban felkészült, képzett kommu­nisták sem képviselték min­dig elég határozottan és kel­lő időben a párt álláspontját. A pártfegyelmi munka a pártpolitikai munka szerves része. Célja, hogy segítse, védje és erősítse a párt egy­ségét és a párttagság fe­gyelmét. A Központi Ellenőr­ző Bizottság tapasztalatai szerint e tevékenység a XII. pártkongresszus határozatai­nak, a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően, jól szolgálta a párt érdekeit. A pártfegyelmi munkában ér­vényesült a párt egységének, tisztaságának védelme, a pártfegyelem erősítése, az egyének nevelése és a hibák megelőzése. A jelentés a továbbiakban a Központi Ellenőrző Bizott­ság tevékenységével foglal­kozik és megállapítja, hogy a KEB a beszámolási idő­szakban a párt rendje sze­rint. a szervezeti szabályzat és a XII. kongresszus hatá­rozata alapján végezte mun­káját. A párt vezető szervei­vel összhangban dolgozott, azok határozatainak végre­hajtása érdekében tevékeny­kedett. A KEB vizsgálatai párt- szerűen folytak, a párt vé­delmét. erősítését, az érintett Dárttagok nevelését szolgál­ták. A Központi Ellenőrző Bi­zottsághoz párttagoktól és nártonkivüliektől 3770 beje­lentés, panasz, kérelem ér­kezett. Ezekre nagy figyel­met fordított. A bejelentések egy részét saját hatáskörben megvizsgálta és intézkedett. A panaszok, kérelmek több­ségét — intézkedés céljából — illetékes párt- és állami szervekhez továbbította. A Központi Ellenőrző Bi­zottság a szervezeti szabály­zatnak megfelelően ellenőriz­te a Központi Bizottság pénz- gazdálkodását. A gazdálko­dás megfelelt a párt normái­nak, az állami rendeletek­nek és előírásoknak. Rátérve a pártegység és a pártfegyelem erősítésével, a nártfegvelmi munka tovább­fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatokra, a Köz­ponti Ellenőrző Bizott­ság hangsúlyozta azt a meggyőződését. hogy pár­tunk képes a szocialista tár­sadalom továbbfejlődését ne­hezítő. gátló gyengeségek, hi­bák leküzdésébe, a kedve­zőtlen jelenségek elleni ha­tározottabb és következete­sebb harcra. Ennek alapja a párt vezető, szervező és el­lenőrző szerepének fokozott erősítése, a kommunisták és a pártonkívüliek összefogása, közös cselekvése és fellépése. Pártunk sikeres munkájá­nak. vezető, irányító szerepe érvényesülésének fő feltétele a párt eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egysége, összeforrottsága. A pártegy­ség megteremtésének, meg­őrzésének, és erősítésének legfőbb módszere és eszköze a pártdemokrácia fejlesztése. A párt-, a társadalmi és az állami ellenőrzést összehan- goltabbá kell tenni. Követ­kezetesebb alkalmazásával tovább erősíthető a társadal­mi fegyelem, a közmorál. A társadalmi, a gazdasági élet minden területén, az irányí­tás minden szintjén szüksé­ges és elengedhetetlen a fele­lősség és a hozzáértés növe­lése, ezzel együtt az ellenőr­zés hatékonyságának bizto­sítása. A magyar kommunisták eszméjükből fakadó meggyő­ződéssel, a győzelem hitével vállalják a harcot, az útke­resés nehézségeit és kockáza­tát. A kemény küzdelmek­kel teli negyven év e hánya­tott sorsú ország felemelke­désének történelmileg párat­lan időszaka. Eredményeink megerősítenek bennünket meggyőződésünkben, hogy helyes úton járunk. Hibáin­kat, gyengeségeinket ismer­jük. Leküzdésükre újabb és újabb erőfeszítéseket kell tenni. Pártunk ereje abban van, hogy a marxizmus—leniniz- mus tudományos elmélete vezérli, tagjai ennek alapján cselekednek. A négy évtized alatt felhalmozott tapaszta­latok alapul szolgálnak a jö­vőbeli tennivalókhoz, a XIII. kongresszus határozatainak megvalósításához. Az MSZMP XIII. kong­resszusára a hét végén szá­mos testvérpárt küldöttsége érkezett hazánkba, az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására. A Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak delegációját Grigori j Romanov az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttség tegnap megkoszorúzta a szovjet hő­sök Szabadság téri emlék­művét, s koszorút helyezett el a Lenin-szobor talapza­tán, a Felvonulási téren. A Bolgár Kommunista Párt küldöttségét, Csudomir Alekszandrov, a KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese, Csehszlovákia Kommunista Pártjának kül­döttségét Vasil Bilaik, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vezeti. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttségének vezetője Dragoszlav Marko- vics, a JKSZ KB elnökségé­nek tagja, Kubai Kommu­nista Párt küldöttségét Ar­mando Hart Dávalos. a KB Politikai Bizottságának tag­ja. kulturális miniszter veze­ti. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt küldöttségét Tade- usz Porebski, a KB Politikai Bizottságának tagja a Köz­ponti Bizottság titkára ve­zeti. A Német Szocialista Egy­ségpárt küldöttségének ve­zetője, Werner Jarowinsky, a NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Román Kommunista Párt küldöttsé­ge Lina Ciobanunak, a KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága tagjának a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa el­nökségének vezetésével ér­kezett a kongresszusra. A Koreai Munkapárt küldöttségének vezetője Pák Szong Csői, a Koreai Munka­párt KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alelnöke, a Mongol Népi For­radalmi Párt delegációját Cerendasin Namszrai az MNFP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezeti. A Vi­etnam; Kommunista Párt de­legációját Vo Chi Cong, a VKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára vezeti, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) képviselője Kosztasz Szofok- leusz, az AKEL KB tagja, a Dán Kommunista Párt kül­döttségét Poul Emanuel, a DKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja vezeti. Az Olasz Szocialista Párt képviselője Angelo Gaetano Cresco, az OSZP Országos Tanácsának tagja, parlamenti képviselő. Ugyancsak megérkezett Ausztria Kommunista Párt­jának küldöttsége Walter Silbermayr, az AKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével. A Belga Kom­munista Párt küldöttségét Ríoland Jacobs, a KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Finn Kommunista Párt kül­döttségét Erfcki Kauppila, a (KB Politikai Bizottságának tagja vezeti. A Francia Kommunista Párt küdöttségének vezetője Ma­xime Gremetz, a Politikai Bizottság tagja, a KB külügyi titkára. Írország Kommunis­ta Pártjának küldöttségét Jerry McCintyre, az Orszá­gos Végrehajtó Bizottság tag­ja, a Luxemburgi Kommu­nista Párt küldöttségének ve­zetője René Urbany, azLKP elnöke. A Máltai Kommunis­ta Pártot Anthony Vassallo főtitkár képviseli. A Norvég Kommunista Párt küldöttségének vezetője As- mund Langseter, az NKP Központi Vezetőségének tag­ja. Az Olasz Kommunista Párt delegációját Paolo Bu- falini, az QKP Vezetőségé­nek tagja, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke vezeti. A Portugál KommunistaPárt küldöttségét Carlos Brito, a PB és az Állandó Politikai Titkárság tagia vezeti, a Spa­nyol Kommunista Párt kül­döttségének vezetője Simon Sanchez Montero, a Végre­hajtó Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Megérkezett Budapestre az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt küldöttsége is, Neaz Mohammad Momand, az ANDP KB titkárának ve­zetésével. A mozambiki Fre- limo Párt küldöttségének ve­zetője Armando Guebuza, a KB Politikai Bizottságának tagja, elnökségi miniszter: a Jemeni Szocialista Párt kül­döttségének vezetője Jaszin Noman Szaid. a KB tagja, miniszterelnök-helyettes. Elutaztak küldötteink Negyvenegy, a március 2—3-i megyei pártértekezleten meg­választott küldött képviseli megyénk harminckilencezres párttagságát a Magyar Szocialista Munkáspárt ma kezdődő XIII. kongresszusán. A küldöttcsoport tagjai tegnap délután a megyei pártbizottságon tartott rövid tájékoztatás után, Majoros Károlynak, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével autóbusszal utaztak a fővárosba. A küldöttekkel együtt útra keltek azok a párt- állami és társadalmi' tisztség- viselők, akik meghívottként vesznek részt megyénkből a pártkongresszuson. Felvételünk a küldöttek indulásának per­ceit örökítette meg. (Fotó: N. Zs.)

Next

/
Thumbnails
Contents