Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

xxxvi. évf. 70. sz., 1985. márc. 25.. hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ma kezdődik a XIII. pártkongresszus A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól Ismertetjük rövidített változat­ban la Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának írá­sos beszámolóját. A beszámoló tel­jes szövegét a kongresszus kül­döttei lelőzetesen kézhez kapták és a párt központi (lapja is iközli. A Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusa abban az időszakiban végzi felelős munká­ját. amikor népünk hazánk felsza­badulásának 40. évfordulóját ün­nepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunió, amely a má­sodik világháború fő terhét visel­te, a szövetséges hatalmakkal együtt győzelmet aratott a német fasizmus és a japán militarizmus fölött. Tisztelettel őrizzük a népek szabadságáért életüket áldozó hő­sök emlékét, közöttük azokét a magyar kommunistákét, demokra­tákét, antifasiszta hazafiakét, akik itthon és sok más országban részt vettek a harcban, és életüket ad­ták a fasizmus elleni küzdelem­ben. A szovjet hadsereg győzelmei nyomón felszabadult Magyaror­szág ismét függetlenné vált; né­pünk történetében új korszak kez­dődött, megnyílt nemzetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A negyven év korszakos jelentősé­gű vívmányai a párt és a nép, a kommunisták és szövetségeseik együttműködése révén valósultak meg. A Magyar Szocialista Munkás­párt leküzdötte a szocialista építés kezdeti szakaszának torzulásait és hibáit, levonta a tanulságokat, hasznosította a tapasztalatokat. Pártunk a marxizmus—leninizmus eszméit követve, a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekeinek hű szolgálatára törekedve nyerte el és élvezi népünk bizalmát, vált tár­sadalmunk vezető erejévé. A Központi Bizottság 1984 de­cember elején közzétette irányel­veit, a kongresszusi felkészülés alapokmányát. Ebből is kitűnik, úgy ítéli meg, hogy a szocializmus építése a XII. kongresszuson meg­jelölt fő irányban haladt előre. A kedvezőtlen nemzetközi viszonyok ellenére megőriztük vívmányain­kat, s előbbre léptünk a társadal­mi haladás útján. Hazánkban szi­lárd a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma, a szocialista társa­dalmi rend; népünk támogatja a párt politikáját. Eredményeink for­rása a kommunistáknak és szövet­ségeseiknek, a munkásoknak, a parasztoknak, az értelmiségieknek, valamennyi dolgozó embernek az áldozatos munkája, népünk helyt­állása. A kongresszusi irányelveket a párttagság megvitatta, az alapszer­vezetekben közvetlenül, a pártér­tekezleteken küldöttei útján. A párt- és az irányelvek megtárgya­lására felkért társadalmi szerve­zetek javaslatai sokat segítettek a kongresszus előkészítésében. A kongresszus a kommunisták és a pártonkívüliek véleményének is­meretében dolgozhat, és határoz­hat a társadalom életének legfon­tosabb ügyeiben. megőrzésében növekedett a szere­pe a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és politikai erőket tömö­rítő háborúellenes mozgalmaknak. A világpolitikai helyzet további alakulása s különösképpen a fegy­verkezési hajsza megfékezése szempontjából nagy fontosságú fej­leményt jelentenek az átfogó szov­jet—amerikai tárgyalások az űr­fegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozásá­ról. A jelenlegi helyzetben a szoci­alizmus nemzetközi vonzóerejét a következetes békepolitika, a népek szabadságtörekvéseinek támogatá­sa és a belső építőmunka társadal­mi, gazdasági eredményei növelik. A szocialista országok a nehe­zebbé vált nemzetközi politikai és világgazdasági viszonyok ellenére eredményesen folytatják az új társadalom építését. A KGST-tag- államok párt- és állami vezetőinek 1984. júniust moszkvai találkozó­ján született elhatározások kijelö­lik a szocialista gazdasági integrá­cióban rejlő előnyök teljesebb ki­használásának útjait. A Magyar Népköztársaság kül­politikájában a feszültebb és bo­nyolultabb nemzetközi helyzetben is érvényesült a pórt XII. kong­resszusán meghatározott irányvo­nal. A szocialista közösség orszá­gaival összehangolt, aktív nemzet­közi tevékenységünk középpontjá­ban az a törekvés áll, hogy kedve­zőbbé tegyük szocialista építőmun­kánk külső feltételeit, s egyben hozzájáruljunk a társadalmi hala­dás előmozdításához és a béke megőrzéséhez. Erősítettük szövetségünket és együttműködésünket a Szovjet­unióval és a többi szocialista or­szággal. Bővültek a fejlődő, külö­nösen a szocialista orientációjú or­szágokhoz fűződő kapcsolataink. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlati követelményei alapján fejlesztettük kapcsolatainkat az eltérő társadalmi rendszerű álla­mokkal. A Magyar Népköztársaság nem­zetközi tekintélye a beszámolási időszakban tovább nőtt. A világ haladó és reálisan gondolkodó köz­véleménye ismeri és elismeri ered­ményeinket, becsüli politikánk elv­szerűségét, kiszámíthatóságát, megbízhatóságát. Tudja, hogy szö­vetségeseinknek szilárd szövetsé­gesei, más országoknak pedig kor­rekt partnerei vagyunk. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk és államunk eddigi külpo­litikai irányvonalát, amely népünk alapvető nemzeti érdekeit, a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szolgálja. Hazánk számára meghatározó jelentősége van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú, baráti és/gyü­mölcsöző együttműködésnek. A Szovjetunió hazánk függetlenségé­nek, szocialista építőmunkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. A magyar—-szovjet barátság to­vábbi erősítése, a két ország és/ a két nép együttműködésének gazda­gítása elsőrangú nemzeti érde­künk. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kere­tében megvalósuló együttműködés erősítését, hatékonyságának javí­tását, formáinak, módszereinek folyamatos tökéletesítését. Fejlődtek kapcsolataink, bővült együttműködésünk a szocialista országokkal; nagyra értékeljük és hasznosítjuk építőmunkájuk ta­pasztalatait. A beszámolási idő­szakban — hasonlóan más szocia­lista országokhoz — fejlődtek ha­zánk és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rend­szerű országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására, a politikai, gazdasá­gi, kulturális és más kapcsolatok szélesítésére törekszünk. A Magyar Népköztársaság az el­múlt időszakban is szolidáris volt a függetlenségük megszilárdításá­ért küzdő népekkel, a diktatórikus, elnyomó rendszerek ellen harcoló mozgalmakkal. A kölcsönös; elő­nyök és érdekeltség elve alapján törekedett a kapcsolatok fejleszté­sére valamennyi. erre készséget mutató fejlődő országgal. A Magyar Népköztársaság kül­A beszámolási időszakban a ko­rábbihoz képest nehezebb feltéte­lek közt folytattuk a szocialista társadalom építését. A nemzetkö­zi feszültség növekedése és a gaz­dasági nehézségek miatt szocialis­ta társadalmunk nagy teherpróbá- nak volt kitéve. Népünk — pártja vezetésével — fokozta erőfeszíté­seit, nagy és eredményes munkát végzett. Megőriztük szocialista vívmányainkat: a népi hatalom szilárdságát, a nemzeti összefogást a szocialista célok jegyében, a lét­biztonságot. A megváltozott helyzetben éle­sebb megvilágításba kerülnek munkánk gyengeségei, s társadal­munkban növekvő ellenérzést vál­tanak ki az eszméinkkel ellenté­tes és a közerkölcsöt sértő jelen­ségek. Szocialista fejlődésünk fon­tos feltétele, hogy teljesebben bon­takozzanak ki társadalmi ren­dünkben a dolgozók alkotó képes­ségében meglevő lehetőségek, na­gyobb követelményeket támasz- szunk az irányításban és a végre­hajtásban egyaránt, s határozottan lépjünk fel az eszméinkkel és cél­jainkkal összeegyeztethetetlen megnyilvánulásokkal szemben. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelőeszközök csak­nem egésze szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdonban van. Döntő fontosságú feladatunk, hogy a tervgazdálkodás révén minél tel­jesebb mértékben kihasználjuk a szocialista tulajdonviszonyokban rejlő lehetőségeket. Ezért erősíte­ni kell a dolgozók tulajdonosi tu­datát, növelni érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb mű­ködtetésében, és fokozottan be kell vonni őket a döntések előkészíté­sébe és a végrehajtás ellenőrzésé­be. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont, amely szocia­lista fejlődésünk során jelentősen gyarapodott. A munka nélkül szer­zett jövedelmekből eredő vagyoni különbségek kialakulását gazdasá­gi és jogi szabályozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulaj­donviszonyok alapján, a társadal­mi osztályok és rétegek legfonto­sabb érdekeinek és céljainak azo­nossága révén épül és fejlődik a szocialista nemzeti egység. Rendszerünk stabilitása és fej­lődése szempontjából meghatározó jelentősége van a munkásosztály szocialista elkötelezettségének, ak­tivitásának, helytállásának. Sorai­ba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szakmai műveltségének emelése és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban közvetlenül is vegyenek politikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista építőmunkájához minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen. Ezért lépünk fel min­den lehetséges alkalommal és fó­rumon a béke, az enyhülés, a tár­sadalmi haladás érdekében. A párt és a kormány külpoliti­kájának legfontosabb eredménye, hogy népünk békében, biztonság­ban él. Külpolitikánk eredményes folytatásának legfőbb hazai bizto­sítéka továbbra is népünk bizalma és támogatása, nemzeti összefogá­sa, társadalmi rendszerünk szi­lárdsága, a szocializmus sikeres építése. részt a közéletben, a párt politiká­jának alakításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésé­ben. A szövetkezeti parasztság — az aktív keresők 14 százaléka — a munkásosztály szilárd szövetsége­se. A mezőgazdaság magas szintre emelésével nagymértékben hozzá­járul a paraszti életmód gyökeres átalakulásához. Az értelmiség munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásunk ré­szese. Ösztönözni és segíteni kell alkotóképességének és közéleti ak­tivitásának további kibontakozá­sát. A keresők 18 százaléka alkál- mazott. Munkájuk minősége jelen­tősen befolyásolja az igazgatás és a gazdálkodás színvonalát, hatás­sal van az egész társadalom köz­érzetére. A dolgozóknak mintegy 4 százaléka kisárutermelő. kisipa­ros, kiskereskedő. Hosszabb távon is szükség van tevékenységükre a szocialista társadalom életében. A szocializmus építésének fő kérdéseiben változatlanul megvan népünk túlnyomó többségének egyetértése, de helyzetünk megíté­lésében, további fejlődésünk útjait és módjait illetően a korábbinál jobban megoszlanak a vélemé­nyek. Ilyen körülmények között még inkább megnőtt a jelentősé­ge, hogy fokozzuk erőfeszítésein­ket az egység megerősítéséért. A nemzeti egység alapja, hogy egész népünk érdekelt a szocializ­mus építésében. A szövetségi poli­tika folytatásának, a haladásun­kért tömörülő erők összefogásának ösztönzést ad, hogy pártunk figye­lembe veszi a valóságos viszonyo­kat, nyíltan feltárja a fejlődés menetében keletkező ellentmondá­sokat, és a tömegek véleményének számbavételével reálisan jelöli ki a tennivalókat. A szocialista nemzeti összefo­gásban fontos szerepet töltenek be az önállóan működő társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak, amelyek a dolgozók millióit tömö­rítik és egész társadalmunkat át­fogják. Pártunk támaszkodik a szak- szervezetekre, igényli részvételü­ket a politika kimunkálásában, el­fogadtatásában és megvalósításá­ban. A szakszervezetek erősítsék ér­dekvédelmi, érdekképviseleti tevé­kenységüket, s igényeljék a kötele­zettségek fegyelmezett teljesítését. Ez a feltétele annak, hogy befo­lyásuk fokozódjon, eredményesen mozgósítsák tagságukat társadal­munk politikai és gazdasági erejé­nek növelésére. Segítsék elő a dol­gozóknak a vállalatok irányításá­ban, a politika végrehajtásában való aktív részvételét. (Folytatás a 2. oldalon.) A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben felerősöd­tek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzetközi feszültség növekedésé­nek alapvető oka az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges im­perialista köreinek az a törekvé­se, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szö­vetség között kialakult katonai erőfegyensúlyt, és erőfölényre te­gyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegy­verkezési verseny minden eddigi­nél veszélyesebb szakasza bonta­kozott ki. A katonai és a politikai feszültséget növelte az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat-európai telepí­tésének megkezdése. Különös ve­szélyt rejtenek magukban az ame­rikai űrfegyverkezési tervek, ame­lyek a fegyverkezési versenyt a kozmikus térségekre is kiterjesz­tenék. A katonai szembenállást fokozó lépések következtében meggyen­gült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhetetlen a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közöt­ti normális kapcsolatokhoz. A nemzetközi feszültség fokozó­dásához hozzájárult több helyi válság kiéleződése, az, hogy egyes tőkés hatalmak katonai erőszak­kal, fenyegetéssel, nyomással be­avatkoznak más országok népei­nek ügyeibe. Az elmúlt évek negatív nemzet­közi fejleményei ellenére nem ala­kult ki közvetlen világháborús ve­szély, és nem következett be jóvá­tehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsolatok egészében. Fennma­radt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális kato­nai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szö­vetség között. A nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialista országok békepolitiká­ja. A szocialista közösség országai­nak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világbéke megvédését. A Varsói Szerződés Szervezete je­lentős nemzetközi politikai és ka­tonai tényező, a történelmileg ki­alakult katonai erőegyensúly meg­őrzésének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió, a Varsói Szerző­dés Szervezete az elmúlt években is átfogó kezdeményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására, a nukleáris és hagyo­mányos fegyverzet korlátozásának előmozdítására, a katonai szem­benállás lehető legalacsonyabb szintre való csökkentésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. Sajnálatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Észak-atlanti Szövetség mind ez ideig nem adott pozitív választ ezekre a javaslatokra, és továbbra is a katonai erőegyensúly megbon­tására törekszik. Változatlanul fennáll, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok népei kölcsönösen érde­keltek a világbéke megőrzésében, az emberiség fennmaradását fe­nyegető veszélyek elhárításában. Áz enyhülési politika folytatását segíti, hogy továbbbra is érvény­ben vannak a szocialista és tőkés államok közötti két- és többoldalú megállapodások, és működnek az európai biztonság és együttműkö­dés fórumai. A nemzetközi erőviszonyok ala­kulását jelentősen befolyásolja a fejlődő országok küzdelme, ame­lyet a politikai-gazdasági függet­lenségért, ennek megszilárdításá­ért, valamint a társadalmi fel- emelkedésért folytatnak. A nem­zetközi élet pozitív irányzatait erő­sítették az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának imperialista­ellenes fellépései. A világbéke Belpolitikai helyzetünk, társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése

Next

/
Thumbnails
Contents