Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

1985. MÁRCIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kapcsolat a kistermelőkkel Rizstermesztök voltak az első karcagi szövetkezők (Folytatás az 1. oldalról.) a figyelmet a világ mezőgaz­daságának élvonalában is helytálló hazai nagyüzemek egyik égető gondjára, arra, hogy az agrárágazatok na­gyobb része drágán állítja elő termékeit. Az ebből adó­dó feladatok között sorolta a miniszterelnök-helyettes a költségtakarékosabb gaz­dálkodást, a racionálisabb föld- és eszközhasznosítást. A felszólalások után mun­kában élen járó téesztagokat tüntettek ki. Juhász János­nak, az ellenőrző bizottság Tegnap a Parlamentben münkaértékezletet tartottak az országgyűlés tisztségvise­lői, az állandó bizottságok elnökei és a megyei képvise­lőcsoportok vezetői. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a soron következő, tavaszi ülésszak előkészületeiről. Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter a tanácskozáson is­mertette az oktatásról szóló törvény javaslatát, Falu vé­gi Lajos, a Minisztertanács elnökének a Munka Érdem­rend ezüst, Balogh András juhásznak pedig a kitünte­tés bronz fokozatát adta át Czinege Lajos. Magyar Gá­bor miniszterhelyettestől ha­tan a MÉM Kiváló munká­ért kitüntetését. Kasuba Já­nos téeszelnöktől pedig heten a Termelőszövetkezet kiváló dolgozóija elismerést vették át. A jubileumi közgyűléssel egyidőben a termelőszövet­kezet székházában kiállítást nyitotta, amely a közös gaz­daság négy évtizedes fejlő­dését mutatja be. elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke a te­rület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól, to­vábbá a népgazdasági terve­zésiről szóló törvény módosí­tásának tervezetéről szá­molt be, Hetényi István pénzügyminiszter ismertet­te — a tanácsi gazdaságirá­nyítási rendszer korszerűsí­tésével összefüggésben — az állami pénzügyekről és a ta­nácskozásról szóló törvé­nyek módosításával kapcso­latos javaslatokat. Az állami gazdaságok a termelésnek: csaknem min­den ágában szoros kapcso­latot alakítottak ki a kister­melőkkel: az összesítés sze­rint az elmúlt évben több mint 3 milliárd forint érté­kű terményt és vágóállatot vettek át — részben házi fel­dolgozásra — a kisterme­lőktől. Az országban gaz­dálkodó 120 állami nagy­üzem mindegyike bekapcso­lódott. a kisüzemi integráci­óba. Az állami gazdaságok mindenekelőtt a szakcsopor­tokkal fűzték szorosra a kap­csolatot. Általában nem ar­ról van szó, hogy külön-kü- lön alákítják a termeltetést a ház körül gazdálkodókkal — ezek nagy száma sem ten­né lehetővé az ilyen jellegű partneri együttműködést —. hanem inkább az általuk szervezett és irányított szak­csoport termelési feltételei­nek biztosításával vállalnak részt a lakossági ellátás szempontjából is fontos kis- árutermelésből. Mintegy 80 állami gazdasági szakcso­port működik az országban, főleg a zöldség- és gyümölcs- termelésből veszik ki részü­ket. Ám a közvetlen együtt­működés is létrejött, hiszen az állami gazdaságoknak hozzávetőleg 15 ezer dolgo­zója folytat a munkaidőn túl kisárutermelést; tevékenysé­güket a legtöbb helyen ága­zati mezőgazdászok hangol­ják össze. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása A forradalmi ifjúsági napok alkalmából Ifjúsági vezetiík kitüntetése A forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából kitüntetési ünnepséget tartottak tegnap délután a KISZ megyei bi­zottságának székházában, amelyen Hegyi Istvánná, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Földy Dániel- né, a Magyar Úttörők Szö­vetségének megyei elnöke az ifjúsági és úttörőmozgalom­ban legeredményesebben dolgozó fiatalokat elismerés­ben részesítették. Ifjúsági Érdemérmet ka­pott Köntés Sámuel, a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemének főművezetője, Szabó István, a túrke vei Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet dolgozója és Várady László, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törük­sbentmiiklósi javítóműhelyé­nek csoportvezetője. KISZ Érdemérmet vett át: Ádámné Bagdán Piros­ka, a KISZ Mezőtúr városi Bizottságának politikai mun­katársa, Baloghné Balpata­ki Erzsébet, a Kötivizig elő­adója, Jusztin László, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, Kis ~ Imre, a Víz- és Csatornamű Vállalat villanyszerelője és Tarpai Mihály, a MÁV Szolnoki Járműjavítójának lakatosa. Az úttörőszövetségben ki­fejtett példamutató tevé­kenységéért Szűrös István­ná, a törökszentmiklósi Ró­zsa téri Általános Iskola raj- Vezetője Gyermekekért Ér­demérem kitüntetésben ré­szesült. Űttörővezető Érdem­érem kitüntetést kapott Bor­bély Jánosné, a tiszafüredi Kiss Pál Általános Iskola csapatvezetője, Fellner Ká­roly, az örményesi általános iskola igazgatója, Főző Im­re, a karcagi Kiskulcsosi Ál­talános iskola igazgatója, Kuliga Lászlóné, a kisújszál­lási Arany János Általános Iskola tanára, Szabó Mihály- né, a szolnoki Kassai úti Általános Iskola csapatveze­tő-helyettese és Szécsi Zol ­tánná, a Jászberényi Taní­tóképző Főiskola Gyakori ő Általános Iskolájának ta­nára. Kiváló Ifjúsági Vezető Ér­demérmet tizenheten, Arany- koszorús KISZ-jelvényt nyolcán vettek át. Kiváló Űttörővezető kitüntetésben huszonhat pedagógus és út­törővezető részesült. Elismerés és ösztöndíj fiatal alkotóknak A Szolnok megyei Fiatal Alkotók Klubja tegnapi, ün­nepi közgyűlésén eddigi munkájuk alapján elismerés­ben részesítették az arra ér­demes fiatalokat, illetve odaítélték az ez évi ösztön­díjakat. Nívódíjat kapott: Kőmű­ves Lajos fazekas, a Népmű­vészet Ifjú Mestere, a mező­túri Fazekas Szövetkezet dolgozója, Hell István, a Zsámbéki Tanítóképző Főis­kola Gyakorló Általános is­kolájának tanára — akinek versei 1972 óta jelennek meg. Baksán Mária, a Megyei Gyermek és Ifjúságvédő In­tézet karcagi gyermekfel­ügyelője — aki verseket és novellákat ír. valamint a jászberényi Alkotárs cso­port (Czobor Sándor. if j. Nagy Ferenc, Dörnbach Pál, Bangócs Gábor.). .A Fiatai Alkotók Klubja ez évi ösztöndíját ifj. Nagy Ferenc, a jászkiséri műve­lődési ház népművelője kap­ta, aki — többek között — sodrott zománc technikával készíti alkotásait, valamint Dienes Eszter, a törökszent­miklósi művelődési központ népművelője, akinek költe­ményeit rendszeresen olvas­hatjuk lapokban és folyó­iratokban. A díjakat Hegyi Istvánná, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára és Nánási Mihály, a megyei tanács mű­velődési osztályának osztály­vezető-helyettese adta át. Ifj. Nagy Ferenc — a FÁK 1983-as nívódíjasa — veszi át az elismerést Hegyi Istvánnétól A társadalmi összefogás eredményei Iskolák, tanuszodák, utak, parkok SZOLNOK MEGYE LA­KOSSÁGÁNAK 64 százalé­ka, több mint kétszáznyolc­vanezer ember. Ennyien vol­tak az elmúlt esztendőben, akik lakóhelyükért valami­lyen munkát vállaltak és vé­geztek. Dolgoztak — ellen­szolgáltatás nélkül. Sőt, ese­tenként nemcsak dolgoztak, hanem még fizettek is. Tár­sulatokat alakítva összead­ták az anyag árát, vagy an­nak egy részét, ha azt akar­ták, hogy burkolt út legyen az utcájukban, hogy vezeté­ken jusson el a víz, esetleg a gáz a házukig. így épült 10—15 kilométer vízhálózat, ugyanennyi út a megye te­lepülésein az elmúlt négy év minden esztendejében. S, hogy ez így történt, elsősor­ban a községek lakóinak ér­deme. Más- választásuk nem is igen volt, hiszen köztu­dott, hogy településfejlesz­tésre az elmúlt időkben ke­vesebb pénz jutott. Értelmes célok érdekében nem kellett noszogatni az embereket. Az értelmes célok egyike, nem­csak a leglátványosabb, a legeredményesebb, hanem a jövő és a felnövekvő generá­ció szempontjából a leghasz­nosabb az általános iskolák építése, tantermeik számá­nak növelése volt. AZ ÖSSZEFOGÁS ERED­MÉNYEIRŐL csak elisme­réssel lehet beszélni, mert ennek köszönhető, hogy már 1984 végére az ötéves terv- ciklus általános iskolai prog­ramját túlteljesítette a me­gye. 1980-ban, a terv készí­tésekor 234 tanterembővítés­sel számoltak és tavaly de­cemberre már 286 volt ké­szen. A köztudottan egyre szűkösebb fejlesztési lehető­ségek ellenére új beruházás­ként nem a tervezett 124, hanem 149 tanterem épült eddig. Több községben: Alattyánban, Jánoshidán, Jászárokszálláson, Jászszent- andráson és Tiszajenőn be­bizonyították, hogy nem bű­vészmutatvány olcsón épít­kezni, hogy jól szervezett társadalmi munkával milli­ókat lehet megspórolni. Já­noshidán például a 6 tanter­mes iskola mindössze 3,5 millió forintba került. Úgy­mond „házilagos kivitelezés­ben” épült, s a község apra­ja, nagyja segédmunkásként dolgozott az építkezésen. Szóról szóra ugyanabból a típustervből Tószegen 12 millió forintért lett iskola. Az építőipari vállalatok kor­szerű technológiája nem tűr­te és nem igényelte, hogy lelkes alkalmi társadalmi munkások hordják a téglá­kat. ORSZÁGOS TAPASZTA­LATOK szerint is a telepü­lések lélekszáma fordítottan arányos a lokálpatriotiz­mussal, az önkéntes, ingye­nes! munkavállalással, a had­rafoghatósággal. És ez nem benyomásokon, hanem té­nyeken alapuló megállapí­tás. 1983-ban például Buda­pesten az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 370 forint volt, Szolnokon meg­közelítette a 2 ezret, s ugyanakkor Jászárokszállá­son meghaladta az 5 ezer 500-at. Természetesen az ál­talánosítható tapasztalat nem jelenti azt, hogy min­den kistelepülésen kiugróan nagy és figyelmet érdemlő a lakóhelyért végzett társadal­mi munka. Ha végignézzük az elmúlt esztendők telepü­lésfejlesztési versenyeinek eredményeit, nem lehet nem észrevenni, hogy az élme­zőnyben szinte mindig ugya­nazoknak a településeknek a neve ismétlődik. Nincsenek köztük a tiszazugi falvak és a Tiszafüred környéki köz­ségek. Közülük az elmúlt év eredményeivel egyedül Ti- szaszentimre hívta fel magá­ra a figyelmet. A megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak legfrissebb értékelése alapján a háromezernél na­gyobb lélekszámú községek versenyében az első helye­zést érte el. A NEMES VERSENGÉS­BEN már évek óta az egyko­ri jászberényi és szolnoki járáshoz tartozó községek jeleskednek. Min múlik? Sok mindenen. Az emberek igé­nyességén, a vezetők kezde­ményező-, szervezőkészségén, vállalkozókedvén,' fáradha­tatlanságán és a hitén. A hi­ten, hogy a lakóhelyüket sze­rető embereket igen is meg lehet nyerni a közös ügyek­nek. Segítenek, dolgoznak, ha látják az értelmét, ha vannak, akik képesek meg­szervezni, összehangolni a munkát és gondoskodnak ar­ról, hogy pontos kimutatás készüljön mindenről, amit ellenszolgáltatás nélkül ad­tak, megcsináltak. Egyrészt, mert ez a legkevesebb amit megérdemelnek, másrészt pedig a legtöbb, legeredmé­nyesebb társadalmi munkát végző lakóhelyi közösségek­nek járó jutalmat, elisme­rést csak így kaphatják meg azok, akiket megillet. Érdemes felidézni, hogy miről tanúskodnak az elmúlt évek eredményei. 1981-ben 566 millió forint volt a tár­sadalmi munka pénzben ki­fejezhető értéke a megyében. 1982-ben már majdnem 300 millióval több, 1983-ban 800 millióra emelkedett és 1984- ben megközelítette az 1 mil­liárd forintot. Nem túlzás azt mondani, hogy merész elképzeléseket váltottak va­lóra a Szolnok megyeiek, amikor munkájukkal pótol­ták a hiányzó forintokat és sok mindent megcsináltak, amire már a tanácsok pén­zéből nem futotta. A SEGÍTÖKÉSZSÉGBOL, BECSÜLETBŐL, a lakóhely szeretetéből végzett munka erkölcsi értéke pénzben alig­ha kifejezhető, legfeljebb csak érzékelhető. Különösen akkor, ha a négy esztendő alatt összesen 3,3 milliárd forintra becsült társadalmi összefogás értéke mellé írunk egy másik összeget is, azt az 5,4 milliárdot, amely- lyel a megye tanácsai fej­lesztési alapként ebben az ötéves tervidőszakban gaz­dálkodhattak. Mire futotta volna ennyiből, társadalmi munka nélkül? Könnyebb azt körvonalazni, hogy mi­re nem. Azon túl, hogy az első helyen kiemelt általános iskolai program sokkal sze­rényebb eredményeiről ad­hatnánk számot, hogy több lenne a kátyús., poros, járha­tatlan út, hogy a vízhálózat bővítéséről sem lennének imponáló adatok, s nem len­ne tanuszoda Kőtelkén, Martfűn és Jászkiséren. És 40 ezer négyzetméter új parkkal és játszótérrel volna szegényebb a megye, közel százezer fával kevesebb szé­pítené és védené a környe­zetünket. Természetesen a lista korántsem teljes. Mindazzal, amit Szolnok megye lakossága társadalmi munkában a városok, közsé­gek gyarapításáért tett, az országban is az élenjárók közé került. 1981 óta Szolnok megyének csak Bács-Kiskun az egyetlen riválisa. AZ ELSŐ HELYÉRT a két szomszéd megye vetélkedik, és hol egyik, hol másik ke­rül ki győztesen. Ennek az ötéves tervidőszaknak eddig minden évében volt olyan két települése a megyének (Jászapáti kétszer is), amely elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által ado­mányozott nemzeti zászlót. Újszász, Rákócziújfalu, Jász­apáti, Jászalsószentgyörgy és Jászboldogháza lakói méltán lehetnek büszkék az elisme­résre, — munkájukkal érde­melték ki. Noha nem az el­ismerésért, hanem lakóhe­lyükért dolgoztak. K. K. Néptáncosok országos fesztiválja Zenés Színházak Találkozója Szolnokon Üdülés az Alföld Balatonjánál (Folytatás az 1. oldalról.) szerű problémáinak megvita­tására. 1985. szeptemberében, a hónap utolsó hetében a Kép­zőművészeti Rövidfilmek Or­szágos Szemléjét tartják Szolnokon, mely egyben a vizuális kultúra tömeges népszerűsítésének kérdéseit is átfogja, s tartalmában fel­öleli a filmtől kezdve a vi­deózáson át a plakátokig szinte valamennyi lehetősé­gét. A karcagiak, a fazeka­sok egyik központja, au­gusztusban hirdetnek ered­ményt a fazekasok országos pályázatán és a legjobb munkákból rendezik meg a III. Fazekas Triennálét, a fazekasok országos sereg­szemléjét. Az Abádszalóki Nyár júliusban és augusztus­ban várja vendégeit. Abád­szalókon és Tiszafüreden, mindkét helyen sokszínű kulturális és szórakozási le­hetőség adódik a víz és a csend kedvelőinek. Június 17 és 22 között a Tanítók Nyári Akadémiáját tartják Jászberényben, té- -mája az anyanyelvi nevelés. Tisza Nyári Egyetem címmel pedig Szolnok ad helyet a honvédelmi tárgyú nyári egyetemeknek. Ugyancsak a megyeszékhelyen találkoznak június 15—16-án az ország szövetkezeti dalosai. A mint­egy kétezer dalos az ország münden részéből érkezik a hagyományos találkozóra. A Szigligeti Színház nyári színháza is bemutatóval vár­ja nézőit; az árkádos mú­zeumudvarban, stílusos kör­nyezetben Shakespeare Víz­kereszt vagy amit akartok című vígjátékát viszik a „térre”. A felújított Szolnoki Galéria is újra megnyitja kapuit, április 6-tól kiállítás látható több hónapon át a megye képzőművészetének 40 éves történetéből. Október hónapban kétna­pos konferenciát rendeznek Szolnokon a helyi vár török uralom alóli visszafoglalásá­nak 300. évfordulójára. A tudományos konferenciát ki­állítás egészíti ki, amely be­mutatja a magyar várak tör­ténetét s egyúttal vártörté­neti érmekből álló tárlat is látható. Mindezt a tegnapi, az újságíró szövetségben tar­tott táiékoztatón közölték amelynek házigazdája Mohá­csi Ottó. a mesyei tanács el­nöke volt, és amelyen bemu­tatták a sajtó képviselőinek az új, megyei képeskönyvet is, mely a felszabadulás 40. évfordulójára készült.

Next

/
Thumbnails
Contents