Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
1985. MÁRCIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kapcsolat a kistermelőkkel Rizstermesztök voltak az első karcagi szövetkezők (Folytatás az 1. oldalról.) a figyelmet a világ mezőgazdaságának élvonalában is helytálló hazai nagyüzemek egyik égető gondjára, arra, hogy az agrárágazatok nagyobb része drágán állítja elő termékeit. Az ebből adódó feladatok között sorolta a miniszterelnök-helyettes a költségtakarékosabb gazdálkodást, a racionálisabb föld- és eszközhasznosítást. A felszólalások után munkában élen járó téesztagokat tüntettek ki. Juhász Jánosnak, az ellenőrző bizottság Tegnap a Parlamentben münkaértékezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a soron következő, tavaszi ülésszak előkészületeiről. Kö- peczi Béla művelődési miniszter a tanácskozáson ismertette az oktatásról szóló törvény javaslatát, Falu végi Lajos, a Minisztertanács elnökének a Munka Érdemrend ezüst, Balogh András juhásznak pedig a kitüntetés bronz fokozatát adta át Czinege Lajos. Magyar Gábor miniszterhelyettestől hatan a MÉM Kiváló munkáért kitüntetését. Kasuba János téeszelnöktől pedig heten a Termelőszövetkezet kiváló dolgozóija elismerést vették át. A jubileumi közgyűléssel egyidőben a termelőszövetkezet székházában kiállítást nyitotta, amely a közös gazdaság négy évtizedes fejlődését mutatja be. elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól, továbbá a népgazdasági tervezésiről szóló törvény módosításának tervezetéről számolt be, Hetényi István pénzügyminiszter ismertette — a tanácsi gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben — az állami pénzügyekről és a tanácskozásról szóló törvények módosításával kapcsolatos javaslatokat. Az állami gazdaságok a termelésnek: csaknem minden ágában szoros kapcsolatot alakítottak ki a kistermelőkkel: az összesítés szerint az elmúlt évben több mint 3 milliárd forint értékű terményt és vágóállatot vettek át — részben házi feldolgozásra — a kistermelőktől. Az országban gazdálkodó 120 állami nagyüzem mindegyike bekapcsolódott. a kisüzemi integrációba. Az állami gazdaságok mindenekelőtt a szakcsoportokkal fűzték szorosra a kapcsolatot. Általában nem arról van szó, hogy külön-kü- lön alákítják a termeltetést a ház körül gazdálkodókkal — ezek nagy száma sem tenné lehetővé az ilyen jellegű partneri együttműködést —. hanem inkább az általuk szervezett és irányított szakcsoport termelési feltételeinek biztosításával vállalnak részt a lakossági ellátás szempontjából is fontos kis- árutermelésből. Mintegy 80 állami gazdasági szakcsoport működik az országban, főleg a zöldség- és gyümölcs- termelésből veszik ki részüket. Ám a közvetlen együttműködés is létrejött, hiszen az állami gazdaságoknak hozzávetőleg 15 ezer dolgozója folytat a munkaidőn túl kisárutermelést; tevékenységüket a legtöbb helyen ágazati mezőgazdászok hangolják össze. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása A forradalmi ifjúsági napok alkalmából Ifjúsági vezetiík kitüntetése A forradalmi ifjúsági napok alkalmából kitüntetési ünnepséget tartottak tegnap délután a KISZ megyei bizottságának székházában, amelyen Hegyi Istvánná, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Földy Dániel- né, a Magyar Úttörők Szövetségének megyei elnöke az ifjúsági és úttörőmozgalomban legeredményesebben dolgozó fiatalokat elismerésben részesítették. Ifjúsági Érdemérmet kapott Köntés Sámuel, a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemének főművezetője, Szabó István, a túrke vei Vörös Csillag Termelőszövetkezet dolgozója és Várady László, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törüksbentmiiklósi javítóműhelyének csoportvezetője. KISZ Érdemérmet vett át: Ádámné Bagdán Piroska, a KISZ Mezőtúr városi Bizottságának politikai munkatársa, Baloghné Balpataki Erzsébet, a Kötivizig előadója, Jusztin László, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, Kis ~ Imre, a Víz- és Csatornamű Vállalat villanyszerelője és Tarpai Mihály, a MÁV Szolnoki Járműjavítójának lakatosa. Az úttörőszövetségben kifejtett példamutató tevékenységéért Szűrös Istvánná, a törökszentmiklósi Rózsa téri Általános Iskola raj- Vezetője Gyermekekért Érdemérem kitüntetésben részesült. Űttörővezető Érdemérem kitüntetést kapott Borbély Jánosné, a tiszafüredi Kiss Pál Általános Iskola csapatvezetője, Fellner Károly, az örményesi általános iskola igazgatója, Főző Imre, a karcagi Kiskulcsosi Általános iskola igazgatója, Kuliga Lászlóné, a kisújszállási Arany János Általános Iskola tanára, Szabó Mihály- né, a szolnoki Kassai úti Általános Iskola csapatvezető-helyettese és Szécsi Zol tánná, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola Gyakori ő Általános Iskolájának tanára. Kiváló Ifjúsági Vezető Érdemérmet tizenheten, Arany- koszorús KISZ-jelvényt nyolcán vettek át. Kiváló Űttörővezető kitüntetésben huszonhat pedagógus és úttörővezető részesült. Elismerés és ösztöndíj fiatal alkotóknak A Szolnok megyei Fiatal Alkotók Klubja tegnapi, ünnepi közgyűlésén eddigi munkájuk alapján elismerésben részesítették az arra érdemes fiatalokat, illetve odaítélték az ez évi ösztöndíjakat. Nívódíjat kapott: Kőműves Lajos fazekas, a Népművészet Ifjú Mestere, a mezőtúri Fazekas Szövetkezet dolgozója, Hell István, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános iskolájának tanára — akinek versei 1972 óta jelennek meg. Baksán Mária, a Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet karcagi gyermekfelügyelője — aki verseket és novellákat ír. valamint a jászberényi Alkotárs csoport (Czobor Sándor. if j. Nagy Ferenc, Dörnbach Pál, Bangócs Gábor.). .A Fiatai Alkotók Klubja ez évi ösztöndíját ifj. Nagy Ferenc, a jászkiséri művelődési ház népművelője kapta, aki — többek között — sodrott zománc technikával készíti alkotásait, valamint Dienes Eszter, a törökszentmiklósi művelődési központ népművelője, akinek költeményeit rendszeresen olvashatjuk lapokban és folyóiratokban. A díjakat Hegyi Istvánná, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Nánási Mihály, a megyei tanács művelődési osztályának osztályvezető-helyettese adta át. Ifj. Nagy Ferenc — a FÁK 1983-as nívódíjasa — veszi át az elismerést Hegyi Istvánnétól A társadalmi összefogás eredményei Iskolák, tanuszodák, utak, parkok SZOLNOK MEGYE LAKOSSÁGÁNAK 64 százaléka, több mint kétszáznyolcvanezer ember. Ennyien voltak az elmúlt esztendőben, akik lakóhelyükért valamilyen munkát vállaltak és végeztek. Dolgoztak — ellenszolgáltatás nélkül. Sőt, esetenként nemcsak dolgoztak, hanem még fizettek is. Társulatokat alakítva összeadták az anyag árát, vagy annak egy részét, ha azt akarták, hogy burkolt út legyen az utcájukban, hogy vezetéken jusson el a víz, esetleg a gáz a házukig. így épült 10—15 kilométer vízhálózat, ugyanennyi út a megye településein az elmúlt négy év minden esztendejében. S, hogy ez így történt, elsősorban a községek lakóinak érdeme. Más- választásuk nem is igen volt, hiszen köztudott, hogy településfejlesztésre az elmúlt időkben kevesebb pénz jutott. Értelmes célok érdekében nem kellett noszogatni az embereket. Az értelmes célok egyike, nemcsak a leglátványosabb, a legeredményesebb, hanem a jövő és a felnövekvő generáció szempontjából a leghasznosabb az általános iskolák építése, tantermeik számának növelése volt. AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYEIRŐL csak elismeréssel lehet beszélni, mert ennek köszönhető, hogy már 1984 végére az ötéves terv- ciklus általános iskolai programját túlteljesítette a megye. 1980-ban, a terv készítésekor 234 tanterembővítéssel számoltak és tavaly decemberre már 286 volt készen. A köztudottan egyre szűkösebb fejlesztési lehetőségek ellenére új beruházásként nem a tervezett 124, hanem 149 tanterem épült eddig. Több községben: Alattyánban, Jánoshidán, Jászárokszálláson, Jászszent- andráson és Tiszajenőn bebizonyították, hogy nem bűvészmutatvány olcsón építkezni, hogy jól szervezett társadalmi munkával milliókat lehet megspórolni. Jánoshidán például a 6 tantermes iskola mindössze 3,5 millió forintba került. Úgymond „házilagos kivitelezésben” épült, s a község apraja, nagyja segédmunkásként dolgozott az építkezésen. Szóról szóra ugyanabból a típustervből Tószegen 12 millió forintért lett iskola. Az építőipari vállalatok korszerű technológiája nem tűrte és nem igényelte, hogy lelkes alkalmi társadalmi munkások hordják a téglákat. ORSZÁGOS TAPASZTALATOK szerint is a települések lélekszáma fordítottan arányos a lokálpatriotizmussal, az önkéntes, ingyenes! munkavállalással, a hadrafoghatósággal. És ez nem benyomásokon, hanem tényeken alapuló megállapítás. 1983-ban például Budapesten az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 370 forint volt, Szolnokon megközelítette a 2 ezret, s ugyanakkor Jászárokszálláson meghaladta az 5 ezer 500-at. Természetesen az általánosítható tapasztalat nem jelenti azt, hogy minden kistelepülésen kiugróan nagy és figyelmet érdemlő a lakóhelyért végzett társadalmi munka. Ha végignézzük az elmúlt esztendők településfejlesztési versenyeinek eredményeit, nem lehet nem észrevenni, hogy az élmezőnyben szinte mindig ugyanazoknak a településeknek a neve ismétlődik. Nincsenek köztük a tiszazugi falvak és a Tiszafüred környéki községek. Közülük az elmúlt év eredményeivel egyedül Ti- szaszentimre hívta fel magára a figyelmet. A megyei tanács végrehajtó bizottságának legfrissebb értékelése alapján a háromezernél nagyobb lélekszámú községek versenyében az első helyezést érte el. A NEMES VERSENGÉSBEN már évek óta az egykori jászberényi és szolnoki járáshoz tartozó községek jeleskednek. Min múlik? Sok mindenen. Az emberek igényességén, a vezetők kezdeményező-, szervezőkészségén, vállalkozókedvén,' fáradhatatlanságán és a hitén. A hiten, hogy a lakóhelyüket szerető embereket igen is meg lehet nyerni a közös ügyeknek. Segítenek, dolgoznak, ha látják az értelmét, ha vannak, akik képesek megszervezni, összehangolni a munkát és gondoskodnak arról, hogy pontos kimutatás készüljön mindenről, amit ellenszolgáltatás nélkül adtak, megcsináltak. Egyrészt, mert ez a legkevesebb amit megérdemelnek, másrészt pedig a legtöbb, legeredményesebb társadalmi munkát végző lakóhelyi közösségeknek járó jutalmat, elismerést csak így kaphatják meg azok, akiket megillet. Érdemes felidézni, hogy miről tanúskodnak az elmúlt évek eredményei. 1981-ben 566 millió forint volt a társadalmi munka pénzben kifejezhető értéke a megyében. 1982-ben már majdnem 300 millióval több, 1983-ban 800 millióra emelkedett és 1984- ben megközelítette az 1 milliárd forintot. Nem túlzás azt mondani, hogy merész elképzeléseket váltottak valóra a Szolnok megyeiek, amikor munkájukkal pótolták a hiányzó forintokat és sok mindent megcsináltak, amire már a tanácsok pénzéből nem futotta. A SEGÍTÖKÉSZSÉGBOL, BECSÜLETBŐL, a lakóhely szeretetéből végzett munka erkölcsi értéke pénzben aligha kifejezhető, legfeljebb csak érzékelhető. Különösen akkor, ha a négy esztendő alatt összesen 3,3 milliárd forintra becsült társadalmi összefogás értéke mellé írunk egy másik összeget is, azt az 5,4 milliárdot, amely- lyel a megye tanácsai fejlesztési alapként ebben az ötéves tervidőszakban gazdálkodhattak. Mire futotta volna ennyiből, társadalmi munka nélkül? Könnyebb azt körvonalazni, hogy mire nem. Azon túl, hogy az első helyen kiemelt általános iskolai program sokkal szerényebb eredményeiről adhatnánk számot, hogy több lenne a kátyús., poros, járhatatlan út, hogy a vízhálózat bővítéséről sem lennének imponáló adatok, s nem lenne tanuszoda Kőtelkén, Martfűn és Jászkiséren. És 40 ezer négyzetméter új parkkal és játszótérrel volna szegényebb a megye, közel százezer fával kevesebb szépítené és védené a környezetünket. Természetesen a lista korántsem teljes. Mindazzal, amit Szolnok megye lakossága társadalmi munkában a városok, községek gyarapításáért tett, az országban is az élenjárók közé került. 1981 óta Szolnok megyének csak Bács-Kiskun az egyetlen riválisa. AZ ELSŐ HELYÉRT a két szomszéd megye vetélkedik, és hol egyik, hol másik kerül ki győztesen. Ennek az ötéves tervidőszaknak eddig minden évében volt olyan két települése a megyének (Jászapáti kétszer is), amely elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott nemzeti zászlót. Újszász, Rákócziújfalu, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy és Jászboldogháza lakói méltán lehetnek büszkék az elismerésre, — munkájukkal érdemelték ki. Noha nem az elismerésért, hanem lakóhelyükért dolgoztak. K. K. Néptáncosok országos fesztiválja Zenés Színházak Találkozója Szolnokon Üdülés az Alföld Balatonjánál (Folytatás az 1. oldalról.) szerű problémáinak megvitatására. 1985. szeptemberében, a hónap utolsó hetében a Képzőművészeti Rövidfilmek Országos Szemléjét tartják Szolnokon, mely egyben a vizuális kultúra tömeges népszerűsítésének kérdéseit is átfogja, s tartalmában felöleli a filmtől kezdve a videózáson át a plakátokig szinte valamennyi lehetőségét. A karcagiak, a fazekasok egyik központja, augusztusban hirdetnek eredményt a fazekasok országos pályázatán és a legjobb munkákból rendezik meg a III. Fazekas Triennálét, a fazekasok országos seregszemléjét. Az Abádszalóki Nyár júliusban és augusztusban várja vendégeit. Abádszalókon és Tiszafüreden, mindkét helyen sokszínű kulturális és szórakozási lehetőség adódik a víz és a csend kedvelőinek. Június 17 és 22 között a Tanítók Nyári Akadémiáját tartják Jászberényben, té- -mája az anyanyelvi nevelés. Tisza Nyári Egyetem címmel pedig Szolnok ad helyet a honvédelmi tárgyú nyári egyetemeknek. Ugyancsak a megyeszékhelyen találkoznak június 15—16-án az ország szövetkezeti dalosai. A mintegy kétezer dalos az ország münden részéből érkezik a hagyományos találkozóra. A Szigligeti Színház nyári színháza is bemutatóval várja nézőit; az árkádos múzeumudvarban, stílusos környezetben Shakespeare Vízkereszt vagy amit akartok című vígjátékát viszik a „térre”. A felújított Szolnoki Galéria is újra megnyitja kapuit, április 6-tól kiállítás látható több hónapon át a megye képzőművészetének 40 éves történetéből. Október hónapban kétnapos konferenciát rendeznek Szolnokon a helyi vár török uralom alóli visszafoglalásának 300. évfordulójára. A tudományos konferenciát kiállítás egészíti ki, amely bemutatja a magyar várak történetét s egyúttal vártörténeti érmekből álló tárlat is látható. Mindezt a tegnapi, az újságíró szövetségben tartott táiékoztatón közölték amelynek házigazdája Mohácsi Ottó. a mesyei tanács elnöke volt, és amelyen bemutatták a sajtó képviselőinek az új, megyei képeskönyvet is, mely a felszabadulás 40. évfordulójára készült.