Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁRCIUS 21. Ismét Kohlt választották meg elnöknek Megkezdődött a CDU kongresszusa Tegnap Essenben megkezdődött a nyugatnémet keresztény- demokrata párt kongresszusa. A CDU tanácskozásán a meg­nyitó beszédet Helmut Kohl kancellár tartotta (Telefotó — KS) Mihail Gorbacsov találkozója Raul Castróval Rakéták és telefonok Néhány órán belül két. (rakétáikkal kapcsolatos szavazás hírét repítették Világgá a hírügynöksé­gek és mindkét voksolás meglehetősen baljós gesztusnak tekinthető. Az egyik Nyugat-Euró- pából, a másik a tenge­rentúlról érkezett. A bel­ga parlament kis több­séggel, de jóváhagyta a kabinet döntését, amely szerint a belgiumi Flo- rennes-ben megkezdődik a NATO-határozat alap­ján íeláliítandő ímanő- verező robotrepülőgé­pek telepítése. Belga, sőt, brüsszeli NATO-körökiben sem vonják kétségbe, hogy sem a kormány, sem a parlament döntése nem tükrözi a lakosság tö­megeinek ezzel kapcso­latos igazi állásfoglalá­sát. Nem kell nagy jós­tehetség annak megjö­vendöléséhez hogy Mar­tens kormányfő és csa­pata a decemberben ese­dékes választásokon nagy belpolitikái árat fi­zethet ezért a határoza­tért — még akkor is, ha azt csak nyilvánvaló amerikai nyomásra hoz­ta. A másik jelentés Wa­shingtonból érkezett: az amerikai szenátus, igaz, ugyancsak kis többségi­gei megszavazta az úgy­nevezett MX-rakéták továbbépítéséhez szüksé­ges összeget. Ezt a dön­tést az Egyesült Álla­mok elnökének és leg­szűkebb körének szinte páratlan aktivitása előz­te meg. Az amerikai saj­tó öles címbetűkkel köz­li például a helyzet il­lusztrálására azt az ér­tesülését, hogy a Kana­dából hazatérő Rónáid Reagan még különgépe fedélzetéről is telefon- hívásokkal „bombázta” a vonakodó honatyákat. Minden olyan dön­tés, amely tovább per­geti az amúgyis életve­szélyes fegyverkezési spirált, önmagában is el­keserítő. De többszörö­sen az olyan időpont­ban, amelyre egyébként bizonyos remények iz­mosodása lehetne jel­lemző. Két nyomós okiból is. Az egyik az új gen­fi konferencia nyitánya, ami önmagában is indo­kolná hogy mindkét résztvevő megpróbáljon jó politikai-lélektani kö­zeget biztosítani a tár­gyalásokhoz. A másik az a tény, hogy Reagan elnök, ha felemás mó­don is, legalább kifejez­te készségét, hogy talál­kozzék az SZKP új fő­titkárával. Ezek után ért­hető, hogy világszerte kissé szorongva, teszik fel a kérdést: mennyire ve­hető komolyan ez a kész­ség a guebeci „régi tí­pusú”, vagyis szovjetel­lenes kirohanásokkal te­li csúcstalálkozó, vala­mint az MX-ügyben voksoló szenátorokra gyakorolt nyomás fényé­ben? Harmat Endre India Utcai zavargások Zavargások során nyolcán haltak meg hétfő óta az in­diai Ahmadábád városban — jelentette a PTI Indiai hírügynökség. A kijárási ti­lalom és a megerősített őr­járatok ellenére utcai ösz- szecsapások voltak Gudzsa- rat szövetségi állam főváro­sában. A rendőrség könny­gázt használt és rálőtt a he­lyi kormány politikája ellen tüntető diákokra. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerint az NSZK-t irányító keresztényliberáiis koalíciónak minden esélye megvan arra, hogy a gazda­sági fellendülést biztosító belpolitikájával és a nyugati szövetségi rendszerhez való tartozást megerősítő külpo­litikájával újra egyértelmű győzelmet arasson az 1987-es országos választáson. Kohl, aki egyben a Német Keresz­ténydemokrata Unió elnöke, ezt a véleményét a CDU 33., esseni kongresszusát megnyi­tó beszédében és az azt kö­vető referátumában fejtette ki. A tegnap délelőtt kezdő­dött, háromnapos tanácsko­zás mintegy 750 küldötte előtt Kohl a szociáldemokra­ta pártnak szemére vetette, hogy a NATO rakétatelepí­tési határozatának feladásá­val eltávolodott a Nyugattól, és közvetítő szerepre vállal­kozik a két világrendszer között. Ezzel szemben a CDU vezette koalíció ellenállt az állítólagos „szovjet nyomás­nak”, és megszilárdította az NSZK helyét a nyugati szö­vetségi rendszeren belül. Kohl az NSZK egyik leg­főbb külpolitikai célkitűzé­sének az „Európai Egyesült Államok” hosszú távon tör­ténő megvalósítását nevezte. Ennek érdekében sürgette, hogy 1986. január 1-én ve­gyék fel a Közös Piacba Spanyolországot és Portugá­liát. Az NSZK másik legfonto­sabb történelmi célja a kan­cellár szerint — az, hogy az „egyesített Európában’’ — önrendelkezés útján — létre­jöjjön a „ma még megosztott Németország egysége és. sza­badsága”. Kohl ugyanakkor szorgal­Szabah el-Ahmad El- Dzsábír esz-Szabah kuvaiti külügyminiszter kedden az Öbölmenti Országok Együtt­működési Tanácsának ülése után rövid látogatásra Bag­dadba érkezett, hogy. tájé­koztassa Tárik Aziz iraki külügyminisztert a tanács üléséről. Az INA iraki hirügynök- ség jelentése szerint a kuvai­ti külügyminiszter átadta iraki kollégájának a tanács üzenetét, amelyben a testü­let támogatásáról biztosítja Irakot az Iránnal immár 53. hónapja tartó háborúban. Esz-Szabah kijelentette, hogy kész ellátogatni Tehe­ránba is, amennyiben Irán hajlandónak mutatkozik a háború befejezésére. Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár kedden New York­ban ismét fogadta Irak és Irán képviselőit, akikkel a közép-keleti háború élező­déséről folytatott megbeszé­léseket. A találkozón Irán részéről Hosszéin Kazempur Ardebili külügyminiszter-he­lyettes vett részt, aki újság­írók előtt kijelentette: lépé­seket tett annak érdekében, mazta a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való biztonságpolitikai, po­litikai és gazdasági együtt­működés fejlesztését. A CDU elnöke úgy ítélte meg, hogy a genfi sábvjet— amerikai tárgyalásokkal új szakasz kezdődött a kelet— nyugati viszonyban. A tár­gyalásokon a két nagyhata­lom közötti jelentős nézetel­térések ellenére van lehető­ség az előrelépésre — mond­ta. Az Egyesült Államok ál­láspontjától eltérően a genfi tárgyalások mindhárom te­rületét, tehát a hadászati, a közép-hatótávolságú és az űrbéli fegyverek témakörét, egyaránt „központi jelentő­ségűnek” nevezte az NSZK szempontjából. A kancellár kijelentette: „minél nagyobb mértékben sikerülne csökkenteni a genfi tárgyalásokon a Kelet és. a Nyugat nukle­áris támadófegyvereit, annál inkább feleslegessé válna az űrbéli rendszerek telepítése”. A Német Keresztényde­mokrata Unió esseni kong­resszusán tegnap este ismét Helmut Kdhlt választották meg a CDU elnökévé. Kohl­ra 667, ellene 45 küldött sza­vazott. A Szabaddemokrata Párt üdvözölte Kohlnak azt a megállapítását, hogy a kor­mánykoalíció csak az FDP- vel együtt lehet sikeres. A Szociáldemokrata Párt értékelése szerint a CDU es­seni kongresszusa azt bizo­nyítja, hogy Kohl pártja nem tud világos választ ad­ni a munkanélküliség esi a környezetszennyezés problé­májára. A CDU legutóbbi választás; vereségei nyomán védekezésbe szorult — han­goztatta az FDP szóvivője. hogy ENSZ-bizottság vizs­gálja ki Irán panaszát, amely szerint Irak vegyi fegyvere­ket használt a háború leg­utóbbi szakaszában. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség idézte Mir Hosszéin Mu- szavi Hamenei iráni mi­niszterelnököt, aki közölte: ha Irak valóban blokád alá vesz;i Irán légterét,1 akkor számolnia kell a bagdadi repülőtér elleni sorozatos és nagy hatóerejű rakétatáma­dásokkal. A front déli, mocsaras sza­kaszán március 11 óta dúló harcokban bagdadi katonai közlemény szerint 23 ezer iráni katona halt meg. Tehe- ráni jelentések szerint az iraki katonák közül 12 ezer vesztette életét. Saját vesz­teségeiről egyik fél sem kö­zölt adatokat. Űjabb iraki . támadásokat jelentettek az irak—iráni há­ború eseményeiről beszámo­ló hírügynökségek. Ezek sze­rint Irak tegnap három iráni város ellen indított táma­dást. A legfontosabb iráni olajkikötő, a Harg-sziget kö­zelében állítólag iraki raké­tatalálat ért egy iráni tank­hajót. Szokolov és Vaclavik megbeszélése Szergej Szokolov, a Szov­jetunió marsallja, szovjet honvédelmi miniszter tegnap Moszkvában találkozott Mi­lán Václávik vezérezredes­sel, csehszlovák nemzetvé­delmi miniszterrel, aki hiva­talos baráti látogatásra érke­zett a Szovjetunióba. A két miniszter kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatott meg. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszéléseken szovjet részről részt vett Szergej Ahromejev, a Szovjetunió marsallja, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, Vik­tor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerző­dés egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka, Alekszej Jepisev hadseregtábornok, a szovjet hadsereg és haditen­gerészet politikai főcsoport­jának főnöke, miniszterhe­lyettes, csehszlovák részről Etedig Jaroslav Klicha altá­bornagy, a Csehszlovák Nép­hadsereg politikai főcsoport­jának főnöke, miniszterhe­lyettes, valamint Miroslav Zavadil, Csehszlovákia szov­jetunióbeli nagykövete. Bolívia Rendkívül feszült helyzet A bolíviai főváros köz­pontját és stratégiai fontos­ságú pontjait tegnap reggel katonai és rendőri erők szállták meg. A rohamrend­őrség és a katonai csendőr­ség egységeit páncélozott harcjárművek támogatják, az utcákon járőrök és víz­ágyúkkal felszerelt páncél­autók cirkálnak. Siles Zuazo elnök reggel a sztrájkolókat a „túlkapá­sok” beszüntetésére szólítot­ta fel és figyelmeztette őket egy közelebbről meg nem nevezett „kisebbségi dikta­túra” veszélyeire. Kijelen­tette, hogy ő nem a bányá­szok és jogos gazdasági kö­veteléseik ellen kíván fellép­ni, de elutasítja egyes veze­tőik „túlzó és ésszerűtlen kö­veteléseit”. A bolíviai elnök megbékélésre és nemzeti egységre szólított fel, hozzá­téve, hogy a mostani kor­mány „sohasem volt és soha­sem lesz munkásellenes”. MOSZKVA Hetvenedik születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége Szvjatoszlav 'Rich- tert, a Moszkvai Állami Fil­harmónia szólistáját, száza­dunk egyik legkiemelkedőbb zongoraművészét. PEKING Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes pekingi látogatásán a felek véleményt cseréltek a béké­ről, a leszerelésről, Dél- Ázsiáról, a Közel-Keletről, Délkelet-Ázsiáról valamint az amerikai—szovjet és a kínai—szovjet kapcsolatok jelenlegi állásáról. Michael Armacost március 17-től 19- ig tartózkodott Pekingben, ahol kínai hivatalos szemé­lyekkel globális és regioná­lis külpolitikai témákról konzultáltak. KABUL Az afgán fővárosban több­százezer tiltakozó nagygyű­lésen ítélték el az Egyesült Államokat, amiért támogat­ja az afgán el len forradal­márokat, pontosabban a nyugati szövetségeseivel együtt pénzeli, felfegyverzi és Afganisztánba 'küldi a népi hatalom ellenségeit. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Moszkvában megbeszélést folytatott Raul Castróval, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának má­sodtitkárával, a kubai Ál­lamtanács és a Miniszterta­nács elnökének első helyet­tesével, aki Konsztantyin Csernyenko temetésére a múlt héten érkezett a szov­jet fővárosiba. A találkozón áttekintették a Szovjet—kubai kapcsolatok elmélyítésének és tökéletesí­tésének kérdéseit. Mindkét részről megerősítették, hogy tovább akai'ják szilárdítani a Szovjetunió és Kuba barát­ságát és együttműködését. Az amerikai szenátus ked­den 55:45 arányban megsza­vazta, hogy folytassák az idei pénzügyi évben az MX- rakéták építését. A szenátus­nak ugyan még egyszer sza­vaznia kell az ehhez szük­séges 1,5 milliárd dolláros összeg folyósításáról, de vár­ható, hogy ezen is hasonló eredmény születik. A jövő héten a képviselőháznak kell két ugyanilyen szava­zást tartania. A döntés elvileg megnyit­ja az utat újabb 21, egyen­ként tíz robbanótöltettel fel­szerelt új típusú interkonti­nentális ‘ballisztikus rakéta építéséhez. Az MX-rakéta kifejezetten elsőcsapásmérő fegyver, rendeltetése az, hogy az ellenséges rakétákat azok földi indító állásaiban A belga parlament tegnap hajnalban tartott szavazásán jóváhagyta a kormány múlt heti döntését, amely szerint az amerikai manőverező ro­botrepülőgépeket a NATO- határozat szerint telepíteni fogják az országban. A tör­vényhozás képviselőinek 116 szavazattal 93 ellenében, egy tartózkodással hagyta jóvá a Martens-kormány határoza­tát. A szenátusi szavazás még hátra van, de megfigye­lők szerint már csak forma­litás. A belga ellenzéki pártok szemére vetették Wilfried Martens miniszterelnöknek, hogy a rakéták befogadásáról szóló szavazást sajátos poli­Ronald Reagan elnök újabb éleshangú Nicaragua- ellenes támadásokra hasz­nálta fel Raul Alfonsin ar­gentin államfő washingtoni látogatását: az elnököt üd­vözlő beszédében ,„kommu- niszta zsarnokságnak” ne­vezte a sandinista rendszert. Egyúttal a Szovjetuniót és -Kubát azzal vádoíta meg, hogy „támogatják Latin- Ameriikában a marxista—le­ninistákat. akik a földrészen alá akarják ásni a választott kormányokat és a demokra­tikus mozgalmakat”. Raul Alfonsin nem vette át Ronald Reagan szóhaszná­latát, sőt, azt mondta, hogy a közép-amerikai válságra Nemzetközi kérdésekről szólva rámutattak arra, hogy a Szovjetunió és Kuba más szocialista országokkal, minden békeszerető állam­mal és társadalmi erővel együtt továbbra is küzdeni akar a béke és a nemzetközi biztonság erősítéséért, a né­pek szabadságáért és függet­lenségéért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az atomháborús veszély kikü­szöböléséért, a konfliktus­helyzetek politikai eszközök­kel történő rendezéséért, a békés egymás mellett élés alapjainak megszilárdításá­ért. semmisítse meg. Jelenleg 21 ilyen rakéta építése folyiik és telepítésük várhatóan a jövő év második felében kezdődik meg. A következő pénzügyi évre a Pentagon további 48 rakéta építésére kér fedezetet költségvetésé­ben, ennek jóváhagyása ese­tén az MX-rakéták száma el­érné a százat. Bár a képviselőházban ko­rábban jelentős volt az el­lenállás a rakéták építéséhez szükséges összeg felszabadí­tásával szemben, a szenátu­si szavazás kimenetele a kor­mány javára befolyásolhatja a jövő heti döntést. A szavazást követően az elnök kijelentette, hogy az eredmény „megmutatja a világnak Amerika határo­zottságát”. tikai „árukapcsolás” formá­jában az adócsökkentésről szóló javaslattal terjesztette a parlament elé. A brüsszeli kormány dön­tése — és a NATO 1979-es úgynevezett kettős határoza­ta — alapján máris megkez­dik az első 16 manőverező robotrepülőgép telepítését az ország déli részén levő flo- rennes-i támaszponton. Bel­giumban összesen 48 ilyen típusú amerikai fegyvert fognak telepíteni. Múlt pén­teken, alig néhány órával a kormánydöntés bejelentése után a belga hírközlő szer­vek már közölték: belga földre érkeztek az első ro­botrepülőgépek. „tárgyalások útján kell bé­kés megoldást találni a nem­zetközi jog régóta fennálló elvei alapján”. De ő is „a kontinensen kívülről érke­ző beavatkozás” veszélyéi emlegette. Bár a keddi tárgyaláson Reagan azt Ígérte, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt Argentínának gazda­sági problémái megoldásá­hoz, konkrétumokat erről nem mondott. Alfonsin út­jának az a célja, hogy tá­mogatást kapjon az ország 45 milliárd dolláros adóssá­gainak átütemezéséhez és a kamatterhek csökkentéséhez. Mindehhez Washington csak igen korlátozott méretű se­gítséget helyezett kilátásba. Irak—Irán Közvetítési kísérletek Amerikai szenátus Folytatják az MX-rakéták _____építését_____ A rakétatelepítésröl A belga parlament jóváhagyta a kormány döntését Mfonsin Reagannél

Next

/
Thumbnails
Contents