Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

Gromiko és Fischer tárgyalásai flz atomkatasztrófa elhárításáért Felhívás a tudósokhoz A katonai béklyótól meg­szabadított tudomány az élet, a népek jólétének szol­gálatába állíthatná nagyje­lentőségű vívmányait — hangsúlyozza az a kedden Moszkvában közzétett felhí­vás, amely a világ tudásait az atomkatasztrófa elhárítá­sáért tett erőfeszítésekre szólítja fel. A Tudományos Dolgozók (Viiliágszövetsége Végrehaj­tó Tanácsának ülésén elfo­gadott felhívás emlékeztet a második világháború pusz­títására, és az újabb világ­égés megakadályozására szó­lít fel. Andrej ©romiko, az 'SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter és Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere tegnap Moszkvában a sokoldalú szovjet—NDK együttműkö­dés további fejlesztésének kérdéseiről és kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nemzetközi problémákról tárgyalt. A barátság és a kölcsö­nös megértés légkörében folytatott megbeszéléseken különös figyelmet fordítottak a háborús fenyegetés csök­kentésével, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével, il­letve az európai kontinensen kialakult helyzettel kapcso­latos kérdésekre. A két külügyminiszter tárgyalásairól közös közle­ményt adnak ki. Andrej Gromiko a nap fo­lyamán ebédet adott Oskar Fischer tiszteletére. Ezen a két miniszter pohárköszön­tőt mondott. A rövid beszé­dekben kifejezték a Szovjet­unió és a Német Demokra­tikus Köztársaság kapcso­latait jellemző testvéri ba­rátság és egyetértés szelle­mét. Oskar Fischer tegnap ha­zautazott Moszkvából. A re­pülőtéren Andrej Gromiko és más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták a vendéget. Az alapítókat köszöntötték Rizstermesztők voltak az első karcagi szövetkezők Jászkunsági hívogató Néptáncosok országos fesztiválja Zenés Színházak Találkozója Szolnokon Üdülés az alföld Balatonjánál Jubileumi közgyűlést tartottak a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes méltatta az elődök érdemeit a korszerű nagyüzemi gazdálkodás alapjainak megteremtésében Karcagon tegnap délelőtt ünnepi közgyűlést tartott a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet tagsága. A vá­rosi sportcsarnokban megtartott tanácskozáson, amelyen a közös gazdaság megalakulásának 40. évfordulóját ünnepel­ték, részt vett és felszólalt Czinege Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes. Jelen volt Simon József a megyei pártbizottság titkára, Magyar Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyet­tese, Lehóczki Mihály a TOT főtitkára és Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Ünnepi beszédet Kasuba János, a termelőszövetkezet elnöke tartott, aki elöljáró­ban röviden értékelte a kö­zös gazdaság tavalyi mun­káját. Elmondta, hogy a több mint ezerkétszáz tagú kollektívának nem kis erő­feszítésébe került ellensú­lyozni az aszály okozta ter­méskieséseket,, de végül is félmilliárdot meghaladó ár­bevételt és 27 millió forint nyereséget ért el 1984-ben. Az elnök ezután ismertette a szövetkezet négy évtizedes történetét, amely 1945. már­cius 18-án, a Bihari János termesztési csoport megala­kulásával kezdődött. Amint azt a visszaemlékezésből megtudhatták a jelenlévők, a debreceni Néplap 1945. április 4-i száma már arról adott hírt," hogy Karcagon befejezték a földreform vég­rehajtását. Ezer négyszázti­zenöt családnak 12 és fél­ezer hold földet osztottak ki, a jussolók 'többsége nincs­telen agrárproletár volt. Nagy jelentősége volt ab­ban az időszakban, hogy a földhözjutottak nagy terüle­ten kezdtek el rizst ter­meszteni. Hamar felismerték a karcagi gazdák, hogy az igényes növényt csak össze­fogva tudják eredményesen termelni, hiszen közösen kel­lett csatornákat építeniük, közösen hasznosítható gé­pekre, szivattyúkra volt szükségük. Egy kubikoscso­port vezetőjének, Bihari Já­nosnak a vezetésével ilyen előzmények után alakult meg a Magyar—Bolgár Barát­ság Tsz jogelődjének tekint­hető első termesztési csoport. A tizennyolc alapító tagnak — közülük tizennégyen saj­nos már nem érhették meg a jubileumi közgyűlést —, nagy szerepe volt később az első nagyüzemek megalakí­tásában. és abban, hogy 1951-ben Túrkeve után Kar­cag másodikként lett az or­szágban szövetkezeti város. A termelési szakcsoport megalakulása óta eltelt négy évtizedben végbement fej­lődés ismertetése után gene­rációk képviselői szólaltak fel az ünnepi közgyűlésen. Idős szövetkezetiek emlékez­tek vissza a kezdeti évekre, és elismeréssel nyugtázták, hogy jó kezekbe adták át a stafétabotot. A legfiatalabb generációt, a téesz KISZ-fi- ataljait képviselő hozzászó­ló pedig az elődök érdemeit méltatta. Ezt tette Czinege Lajos is, aki felszólalását ezekkel a gondolatokkal kezdte: számvetésre kész­tető események idejét éli az ország. A jövő héten tanács­kozik pártunk kongresszu­sa, készülünk a felszabadu­lás 40. évfordulójának meg­ünneplésére. Visszatekintve erre a négy évtizedre — mondotta a miniszterelnök­helyettes — büszkén vehet­jük számba értékteremtő munkánk eredményeit. Elismeréssel szólt az előde­ik jussolta földdel ma is jól gazdálkodó karcagi szövet­kezeti tagok munkájáról, a Magyar—Bolgár ^ Barátság Tsz eredményeiről. Felhívta (Folytatás a 3. oldalon.) Szolnok megye idei kultu­rális naptárában gyakori a pirosbetűs ünnepnap, az or­szágos érdeklődésre is szá- mottartó jelentősebb ren­dezvény. Május 17 és 19 kö- ízött tartják a néptáncosok immár hagyományos feszti­váljukat Szolnokon, amelyen az ország legjobb amatőr együttesei vonulnak fel, s hozzák el legfrissebb táncai­kat az új koreográfiák verse­nyére. Pedagógiai napok rendez­vényeként szervezik azt a tudományos tanácskozást május 29-én, amelynek témá­ja az ezredforduló művelt­ségképe, s amelyen neves tu­dósok, akadémikusok — Szabolcsi Miklós, Marx György, Űjfalussy József — s különböző tudományágak képviselői fejtik ki vélemé­nyüket. Június első felében a Zenés Színházak Találko­zójára kerül sor a Szigligeti Színházban, s ez alkalmat ad az egyre égetőbb szórakozá­si igényeket kielégítő színhá­zi forma, a zenés játék idő­(Folytatás a 3. oldalon.) A MUOSZ Rózsa Ferenc termében az újságírók a megyei tanács ját hallgatják A tavasz közeledtével a szövetkezeti és a háztáji kertésze­tekben egyaránt megkezdődtek az aktuális munkák. Jász- ágón Szalánciék február elején vetették el a paprikamagot, amelyből mostanra 6—7 centisre növekedett a palánta Napirenden az öntözés és a melioráció Mezőgazdasági tanácskozás a megyeszékhelyen n társadalmi összefogás eredményei 3. oldal Szovjet műszeripari kiállítás Április 16. és 21. között Miskolcon, a városi sport- csarnokban nagyszabású szovjet műszeripari kiállítást rendez a Migért és a szovjet Maspriborintorg külkereske­delmi egyesülés, A kiállí­tásról a szervezők tegnap tá­jékoztatták az újságírókat a (szovjet vállalat budapesti műszaki központjában. Elmondták, a mintegy ezer négyzetméteres kiállításon több mint 150 féle mérés- technikai, automatizálási és elektronikai berendezés lát­ható. Bemutatnak olyan elek­tronmikroszkópokat is, ame­lyek egymill'iostoros nagyí­tást tesznek lehetővé. Az ilyen műszerekkel például vasszerkezeti elemeket és más anyagszerkezeteket vizs­gálhatnak. A világszerte jól ismert szovjet elektronmik­roszkópokból a magyar ipar- vállalatok is vásárolni kíván­nak. Tegnap délelőtt a múlt év meliorációs és öntözési fel­adatainak megoldását érté­kelték és az idei teendőket határozták meg a megye me­zőgazdasági nagyüzemei, va­lamint a megyei tanács és a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás szakem­berei. Az idén elvégzendő mun­kák összegzése során elhang­zott, hogy Szolnok megyé­ben 1985-ben 124 millió fo­rintos állami támogatással 206 millió forint értékű me­liorációs beruházást kell el­végezni, 12 ezer 300 hektá­ron területrendezést, 12 ezer hektáron vízrendezést, 6200 hektáron talajjavítást hajta­nak végre. A feladatok igen nagyok, megoldásukat az idén különösen jól kell szer­vezni, hiszen — bár már március közepén is túljutot­tunk — a munkálatokhoz a kedvezőtlen időjárás miatt még sehol sem kezdtek hoz­zá. (Más években ilyenkor a beruházások már 15—20 százalékos készültséget mu­tattak.) Ebben az évben — hívták fel a figyelmet a tanácskozá­son — javítani kell a külön­böző meliorációs tevékenysé­gek arányain: az eddig is jól haladó terület- és vízrende­zéssel párhuzamosan több talajjavítási munkát kell elvégezni, mint eddig. Saj­nos, a kívánatos változások elérését a talajjavító anya­gok (mészkőpor, gipsz) hiá­nya megnehezíti. A csapadékosabb tél is csak részben enyhítette a termőtalaj több aszályos év alatt felhalmozódott nedves- séghiányá't: a termőföldből még mindig 200 milliméter- nyi víz hiányzik, 70—80 cen­timéteres mélység alatt a víztartalom néhol a 70 száza­lékos szintet sem éri el. Különösen fontos ezért, hogy a gazdaságokban azon­nal kezdjék meg az öntözést, ha azt az időjárás megen­gedi. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 67. sz., 1985. márc. 21., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents