Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁRCIUS 20. A szocialista közösség országai marxista-leninista pártjainak baráti, testvéri együttműködését, eszmei és politikai egységét bemutató fotódokumentációs kiállítás látható Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Képünkön: a kiállítás egy részlete A „bennfentesek,, tévedtek Amikor Szabó Éva otthon először jelentette be; ;,úgy határoztunk, összeházasodunk Gyapjassal” — a család éppen vacsorázott. Mi tagadás, a falatok félúton megálltak, és néhány pillanatra csend ereszkedett közéjük. Azután a szülők törték meg a hallgatást: „Komolyan gondoltad, kislányom?” És ő határozottan bólintott: egyébként is világéletében mindent komolyan vett. Legyen szó tanulásról, KISZ-feíadatról vagy otthoni munkáról. A kérdés jogosnak tűnt, hiszen Gyapjast, akarom mondani Kovács Jánost pontosan Éva ellentéteként tartották számon. Bohém fiú hírében állt Abádszalók szerte. Lobogó, vállig érő, szőke haja miatt kapta becenevét: és a sörényre is, meg a titulusra is büszke volt. Jófejű gyerekként fejezte be az iskolát, majd Szolnokon tanult gépszerelőnek- lakatosnak, de eltanácsolták. Kunhegyesen szerzett végül is szakmunkás-bizonyítványt. Otthon pedig szorgalmasan látogatta a diszkókat, bár az italozást sose vitte túlzásba. Közvetlen modora miatt népszerű volt a lányok között is. Hozzátéve: nem vette komolyan őket, akár szerették, akár kiadták az útját. Mosolygott, és továbbállt egy házzal. Közben a lasztit is rúgta, mert a focipályán is tehetségesnek bizonyult. Igaz, hamar méregbe gurult, és ha jogos vagy vélt sérelmét nem tarolta meg a síp mestere, kíváncsian érdeklődött: ugye jó meccs ez a mai, játékvezető sporttárs ? Kár, hogy keveset lát belőle. Máskor meg ennyi megjegyzése volt szünetben a bíróhoz: érzem, nem kedvel bennünket. Talán már a végeredményt is tetszik tudni? Mondanom se kell, ezek után Gyapjasnak mindig jutott meleg víz a zuhanyzóban, sőt két-három heti kényszerpihenőt is kiróttak rá. Az emberek mégis szerették, mert ha kedve volt, a cselei után azt se tudta az ellenfél: a közeli nyárfasorban vagy a kukoricásban keresse a Dettyest. Persze otthon szegény édesanyja azért olykor kifakadt: jaj. kisfiam, te semmit se veszel komolyan, mi lesz belőled? Azért valaki lett belőle. Pestre utazott: dolgozott lakatosként, de ott hideg volt. Sajátos váltással pincér lett: de azt a szakmát meg melegnek találta, így kötött ki a helyi Lenin Tsz-ben. Időközben — a dátumot fejből fújja — 1978. január 13-án megismerkedett Évával. Megakadt a szeme a szép, komoly, megfontolt kislányon. Mondta is a haveroknak: pajtikám, ilyet rendelt az orvos nekem! Ugratásnak indult az egész — és a végére minden megváltozott. Éva akkor másodikos gimnazista volt, és kiváló bizonyítványai továbbtanulást sejtettek. Dehát jött Gyapjas — és másként alakult a jövő. A kislány jeles érettségije után 1980 szeptember 13- lesküdtek,. Boldogok voltak, náluk jobban talán csak a szülők: mindkét helyen imádták már a két ellentétes jellemű, viselkedésű fiatalt. Igaz, a „bennfentesek” nem sok jót reméltek ettől a házasságtól. Akadt aki egy szűk esztendőre, mások félre jósolták a holtomiglant- holtodiglant, sőt volt aki ezt terjesztette: meglássátok, már a nászúton összerúgják a port, annyira két világ mindkettő. Erre már csak azért se került sor, mert nászutat azóta sem tartottak, hiszen a szerény esküvő után mindketten dolgoztak tovább.. A következő év szeptemberében megszületett Rita lányuk, akivel azóta is a férj szüleinél laknak. Igaz, nem sokáig — mert — sok segítséggel —, lakásépítésbe fogtak, és ha minden jól alakul, őszre már saját fedél alá kerülnek. János ma is focizik, a csapat egyik legjobbja, de a kommentárjait már az öltözőben hagyja. Sokat komolyodott, mondja az edzője, és a főnökei is hasonlóan vélekednek róla. Ebben a változásban minden bizonnyal Éva is szerepet játszik. Hétvégeken felváltva: hol az egyik, hol a másik helyen, a szülőknél töltik az időt, akik imádják a két „gyereket”, de legjobban az unokát. Igaz, neki hamarosan kistestvére születik. — Lány lesz. — jelenti ki János, komoly családapaként. — De ha mégis tévednék, — fűzi hozzá csendesen, — kell egy harmadik is. Ugye Éva, néz élete párjára. D. Szabó /Miklós n korszerű piacfelügyeletről A szabályozórendszer ez- évi továbbfejlesztése alapvetően megváltoztatta a vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodását. Az irányítószervek feladatait is átírták az új jogszabályok: a közvetlen beavatkozás helyett az átfogó szakmai irányításban és felügyeletben kaptak helyet. E szervek közvetítik a nép- gazdasági igényeket és követelményeket is, s részt kaptak a piacfelügyeletből is. A piacfelügyeleti tevékenység nem ismeretlen fogalom a magyar gazdaságban, de eddig igazi piac hiányában másodlagos szerepet játszott. Ám a verseny kibontakozása egyértelműen bebizonyította, hogy szükség van egy ilyesfajta irányító, ellenőrző munkára is, amelynek letéteményese az Országos Anyag- és Árhivatal. flz Érhivatalhoz tartozik A piacfelügyelet feladatait két csoportba lehet osztani: az első kört a verseny tisztaságát óvó szabályok és intézkedések alkotják. Ha jól belegondolunk, ez korábban is az Országos Anyag- és Árhivatal tevékenységéhez tartozott. Hiszen e szervezet ügyelt arra, hogy ne lehessen alaptalanul magasra srófolni az árakat, s egyik cég se használhassa ki monopolhelyzetét. E funkció fontosságát éppen az elmúlt évben erősítette meg a honi zöldségpiac. Mint köztudott, tavaly nváron a zöldség- és gyümölcsárak egymás után döntötték a rekordokat. Azóta kiderült — s jórészt rendőrségi krónikák alapján — hogy nem a rossz időjárás vagy dráguló termelési költségek, hanem a nyerészkedő kiskereskedők és közvetítők hajtották föl az árakat. Erre valószínűleg egy erős piacfelügyelet mellett nem lehetett volna módjuk. A verseny tisztességes voltát, az árak megállapítását egyébként az országgyűlésen néhány hónapja elfogadott törvény is szabályozza. Ennek betartása és ellenőrzése természetesen szintén a piacfelügyelet része. A másik fontos feladatkör a kereslet-kínálat összehangolásához kapcsolódik. Időről időre mindannyian ta- . pasztaljuk, hogy olykor filléres cikkek is eltűnnek a polcokról. E zavarok kiküszöbölésére hozták létre a piaci intervenciós alapot. Ebből lehet — akár külföldről — a hiányzó árukat beszerezni: a honi és a külföldi áru versenyeztetésével a kínálatot jobbá tenni, az árfelhajtó törekvéseket letörni. Még az sem elképzelhetetlen, hogy egyes vállalatokat juttatnak előnyösebb helyzetbe e pénzből, s cserébe azoknak a jobb kínálatot kell garantálniuk. De az intervenciós alapból a világpiacon éppen, alacsony áron adott, számunkra fontos fogyasztási cikkeket is meg lehet venni. A feltöltött központi készletek jó szolgálatot tehetnek, amikor felbomlik a kereslet-kínálat egyensúlya, s hiány keletkezik a piacon. Közvetett eszközökkel Az intervenciós alap tehát sokféle célt szolgál. Ebben jól tükröződik a kormányzat azon törekvése, hogy a lehetőséghez képest közvetett eszközökkel szabályozza az itthoni piacot. Természetesen a jogszabályok lehetőségeket adnak a közvetlen beavatkozásra is, de ezzel csak szélsőséges esetben élnek az irányítószervek. A piacfelügyelet akármelyik funkcióját is nézzük: központi feladat, s kormányzati hatáskörbe tartozik. Éppen ezért bízták raeg a szerteágazó munka összefogásával az Országos Anyag- és Árhivatalt. De, s ezt több fórumon is hangsúlyozták az ÁrhivataL vezetői: e munkát nem egyedül végzik, hanem néhány ágazati minisztérium — az ipari, mezőgazda- sági. és élelmezésügyi, az építésügyi, a közlekedési tárca munkatársainak bevonásával. Hiszen e szervek sokévi irányítói munkájuk során pótolhatatlan vállalati és áruismeretet halmoztak föl, ezekre a döntések előkészítésénél mindenképpen szükség van. A minisztériumok segítségével A zöldség- és gyümölcsügyekben például nem lehet nélkülözni a sok évtizedes tapasztalattal és nagy hely- 'zetisímerettel rendelkező MÉM véleményét. Az iparcikk ellátásáról sem lehet érdemben tárgyalni az Ipari Minisztérium nélkül, hiszen közismert, hogy a boltjainkban kapható iparcikkek 75—80 százalékát a hazai gyárak állítják elő. Remélhetőleg az Árhivatal — a minisztériumokkal együttműködve, a korábbinál nagyobb sikerrel harcolhat a különböző visszás jelenségek ellen, s küzdhet azért, hogy kiegyensúlyozottabb legyen az ellátás. Űj és hathatós eszköze lesz hozzá a miár említett intervenciós alap. L, M. Jászberényben ZUgazolta létét a MESZI Közvetít munkaadó és munkavállaló között A megyei Munkaerőszolgálati Iroda (MESZI) jászberényi kirendeltsége a múlt év júliusában kezdte működését. Már az ' első hónapok igazolták a hozzá fűződő re- hfónyeket, kedvező az első félév mérlege is. Fontos szerepet játszott a munkaerő átcsoportosításban, a teljes foglalkoztatás megvalósításában és a munkaerőhiány enyhítésében. Az ország 25 irodája kapcsolatban áll egymással, í,gy az elköltözött elhelyezkedését is segíthette. Hat hónap alatt 1370 ügyfél kereste fel, a munkát keresők fele a közvetítés révén dett. el is helyezkeA fellegekböl érkezett lány Gyöngyvér a 135. ugrására készül Miskolczi Gyöngyvér a fellegek közül is .nagyon sokszor megcsodálhatta lakóhelye, Szolnok panorámáját. Hogyne csodálhatta volna, hiszen a helyi MHSZ repülő- és ejtőernyős klubja egyik tehetséges tagjaként C vizsgás vitorlázórepülő-vezetői igazolvánnyal is rendelkezik. -A hangtalanul sikló gépmadárral bebarangolta a város feletti légi országutakat: körözött a Széchenyi lakótelep felett, Abonyig vitette magát a szelek szárnyán, megkereste odafentről a Holt-Ti- sza partján álló lakásukat, a vízügyi szakközépiskolát, ahol érettségi előtt állt. Közben a klubban akar- va-akaratlanul is bepillantott az ejtőernyősök érdekes világába. Igaz, a vitorlázó repülők sokszor ugratták az ejtőernyősöket, miszerint ép ember, ép ésszel, ép gépből nem ugrik ki. Eleinte ő is mosolygott ezeken az ártatlan fullánkokon, majd mégis egyre erősebben vonzódott közéjük: jó lenne kipróbálni a zuhanás semmihez se hasonlítható érzését! Az elképzellését tett követte, és mivel az igen alapos és szigorú orvosi vizsgán megfelelt, elkezdődhettek a nehéz kezdetben kék, zöld foltokat is eredményező foglalkozások. Bukfencek, gurulások, esések a földön, majd ugrások egyre magasabbról, elvégre fel kellett készülni a talajra érés különböző változataira. Tavaly, május 24-én végre elérkezett a várva várt nap: mint első ugrása előtt álló ejtőernyős léphetett a gépbe. Lódítana, ha azt állítaná. hogy előtte nem izgult, de minden félelme elszállt, amikor a repülő egyre magasabbra emelkedett vele. Ma is világosan emlékszik mindenre: a biztató szavakra, mosolyokra, arra. hogy nyolcszáz méter magasból lépett ki — a semmibe. Pár pillanat múlva megnyugodva nézegette: zöld kupola tornyosul felette, majd néhány perc után szerencsésen földet ért. Boldog volt. és amikor hazaért, elárulta a szüleinek, hogy a fellegekből érkezett. Szegény édesapja rosszul lett. mert ugye egy érettségi előtt álló diáklánytól sok minden várható, de éppen egy ilyen hír? Igaz, később megbarátkozott Gyöngyvér hivatásával, és a középső lánya leglelkesebb szurkolója lett, sokszor a repülőtérre is elkísérte. Közben azért az ifjú ejtőernyős a tanulást se hanyagolta el: sikeresen leérettségizett. majd még a nyár folyamán elhelyezkedett. A hétvégek sorozatosan az MHSZ szandaszőlősi repülőteréhez „láncolták”, időközben kiderült róla: az ejtőernyős ugrásokhoz is jó érzéke van. azóta már paplanernyő segítségével ereszkedik le a fellegek közül. Négyezer méter volt- a legnagyobb magasság, ahonnan kilépett a légbe. és eddig már százharmincnégy sikeres ugrást hajtott végre. A levegőben úszva-zuhan- va mindig az ugrásra, az eredményes végrehajtásra gondol. Figyeli az időt, a másodperceket, és ha kinyílt az ernyő: egy kis szemlélődésre is adódik lehetőség. Várja az áprilist, a tavaszt, amikor újra a fellegekbe merészkedhetnek, elvégre az idén szeretne eljutni a félezredik ugrásához. Gyönyörű odafentről a világ — bizonygatja — miközben lelkesen hív, próbálkozzam én Nyáron szeretnék eljutni a f ólezredik ugrásomig — mondja Miskolczi Gyöngyvér is ezzel a szép sporttal. Köszönöm a biztatást, de eszembe jut, tizenegy évesen én már ugrottam: nagymamám tanyáján a szalmakazal tetejéről. Méghozzá egy fekete esernyővel a kezemben. A szerencsétlen jószág a levegőben kifordult, ebből kifolyólag — hogy finoman fogalmazzak — nem talpra érkeztem. Azóta inkább csodálom, mint művelem ezt a látványos légisportot. — ó — s — A napi vagy a heti utazásba belefáradt ingázók fordultak segítségért a MESZI-hez, sok volt a tanulmányait befejező diák is, A gyermekgondozási segélyről visszatérő édesanyák a több műszak miatt kényszerültek új munkahely után nézni, jobb kereseti lehetőség, valamint családi okok vitték még közvetítőhöz az ügyfeleket. Nem volt viszont jellemző, hogy a kedvezőtlen munkakörülmények miatt kérték volna munkakönyvüket a dolgozók. A nyugdíjasok a szabad idejüket és munkaképességüket, szaktudásukat ajánlották az irodán, a tanulók nyári elfoglaltságot és pénzkereseti ■lehetőséget vártak. A munkahelyek is felismerték az iroda nyújtotta előnyöket, nyolc vállalat, intézmény szerződést is kötött a MESZI-vel. A Jászságban 66 munkahely rendszeresen küldte munkaerőigényét, volt tehát miből válogatnia az érdeklődőknek. Legnagyobb kereslet az iparban (320 igényt tart nyilván a kirendeltség), ott is a vasas szakmunkások hiányoznak leginkább, majd a gépkocsi- vezetők és a kereskedelmi eladók következnek a listán. A lehetőségeket még nem merítették ki, ajánlkozók voltak alkalmi munkára, gyermekmegőrzésre. korrepetálásra, az igénylők jelentkezése maradt el.- ÍP -
