Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

1985. MÁRCIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Irány Budapestre indult izszemiei a főiskolai zászlóalj Kongresszustól kongresszusig IV. A szomszéd rétjének színe Tegnap a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán búcsúztatták az április 4-én tartandó budapesti díszszem­lére induló zászlóaljat. Az ünnepségen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára, Hegyi Istvánná, a KISZ megyei bizottságának első titkára, valamint meg­jelentek a főiskolának csa­patzászlót adományozó Tisza- menti Vegyiművek képvi­selőd. A díszegyenruhába öltö­zött zászlóalj tagjait a me­gyei pártbizottság nevében Szűcs János köszöntötte. Rö­vid beszédében utalt arra, (Folytatás az 1. oldalról.) Március idusa nemcsak egyetlen évforduló megün­neplésére ad alkalmat ma­napság a magyar ifjaknak, hanem arra is, hogy méltó módon vezessék be a hagyo­mányos programsorozatot: három legnagyobb tavaszi ünnepünkre emlékező forra­dalmi ifjúsági napokat. A szolnoki ünnepség rendezőit, Szervezőit dicsérd az ötlet, hogy mind a szemlélők, mind a résztvevők röpke másfél óra alatt végigkövethették a magyar történelem egy je­lentős darabját, az 1848. már­cius 15-től 1849. október 6-ig terjedő időszakot. A kőtelki lovasiskola ta­nulóinak hagyományos vö- rössipkás egyenruhába öltö­zött csapata kísérte végig a menetet, amelynek első állo­másán, a 633-as Szakmunkás- képző Intézetnél mindenki fültanúja lehetett Petőfi „fel­támadásának” : megszólalt a forradalomra hívó Nemzeti dal, a Híd Amatőr Színház és a Varga Katalin Gimná­zium irodalmi színpadának tolmácsolásában. A menet a Kossuth téren ismét a Nemzeti dal megze­nésített változatát hallgat­hatta végig, majd a Tisza táncegyüttes tagjai toborzót táncoltak. Ez az „állomás” ugyanis a szabadságharcba hívó dalok-táncok színhelye volt. A műsor végén feljaj- dult a tárogató: „Kossuth Lajos azt izente...” hogy felszabadulásunk 40. évfordulója jó alkalmat ad eredményeink és feladataink felmérésére, ötévenként tar­tanak díszszemlét, ezért min­den katona számára meg­tiszteltetés részt venni raj­ta — főleg egy ilyen jeles évfordulón. A díszszemlére való felkészülés fejleszti a katonai erényeket, a fegyel­met, a helytállást, a türel­met, az állhatatosságot. Kife­jezte azt a reményét, hogy a díszszemlén részt vevő szolnoki katonai főiskolai zászlóalj is hozzájárul ah­hoz, hogy népünk egyértel­mű békevágya mellett min­A „vörössipkások” és az őket kísérő fiatalok ezután a Damjanich-szoborhoz vonul­tak, ahol a legutoljára ki­végzett aradi vértanú és tár­sai emléke előtt tisztelegtek. Valamennyi vértanút egy- egy hatalmas kokárda jelké­pezett, amelyek sorban hul­lottak le az eredeti vádbe­széd részleteinek elhangzását követően. Ezzel egyidőben az eímlLékmű talapzatára ko­szorúk kerültek, mintegy jel­képezve a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc bukását és azt, hogy a me­gyeszékhely lakói ily módon fejezik ki tiszteletüket az Európát fel- és megrázó for­radalom, szabadságharc hő­sei iránt. A fiatalok ezt kö­vetően az 1919-es Tanács­denka számára világos le­gyen: készek vagyunk ha­zánk, szocialista rendünk megvédésére. Az ifjúság nevében Hegyi Istvánná, a Tiszamenti Ve­gyiművek kollektívája nevé­ben pedig Szikszai Ferenc igazgatóhelyettes kívánt a főiskolásoknak sikert a dísz­szemlén. Zsemberi István mérnök ezredes, a főiskola parancs­noka a díszzászlóalj nevé­ben ígéretet tett arra, hogy Budapesten méltóan képvise­lik a főiskolát, közvetve te­hát megyénket is. köztársaság százharminchá­rom napjának emléke előtt adóztak. Jászberényiben a forradal­mi ifjúsági napok megnyitó­jával kezdődött tegnap reg­gel az Erősáramú Szaközép- iskola iskolanapja. A hagyo­mányteremtés szándékával több mint egy évtizede hív­ták életre azt a rendezvény- sorozatot, amellyel március 15-re emlékeznek. Délelőtt szakmai, politikai progra­mok várták a diákokat, ugyanakkor bemutatkoztak az MHSZ-klub rádiósai és a videózás iránt érdeklődők is találtak kedvükre szóló el­foglaltságokat. Az iskola éle­téből rövidfilmeket vetítet­tek, és a tanulók diayetíté- ses előadáson tekinthettek vissza mezőgazdaságunk négy évtizedes fejlődésére. A szakközépiskolában pla­kátkiállítás is nyílt, és tizen­két csapat részvételével meg­rendezték azt a vetélkedőt, amely a KISZ idei politikai oktatási évét zárta. Az is­kolanap programjait sport­versének tették színesebbé, végül a Jászsági Népi Együt­tes adott műsort. A tegnapi történelemidéző megmozdulások példát ad­tak arra, hogyan keli és le­het emlékeinkben feléleszte­ni a hajdani hősöket, akik nem hiába áldozták vérüket a szabadságért: követőkre találtak a Tanácsköztársaság kommunistáiban és mind­azokban a fiatalokban, akik továbbvitték az eiődök örök­ségét. örvende­tes olvas­nivaló! Széles kör- 'blen ér­vényesül a negyven órás mun­kahét, az idén március egy­től a gyermekgondozási dí­jat kaphatják kézhez — mirít \új társadalombiztosítási el­látást a mamák, illetve az egyedülálló apák, egyetlen év alatt — tavaly — hetven­ezer lakás épült fel... Az viszont nem örvendetes ol­vasnivaló, hogy tovább csökkent a születések száma, a tervezettnél kevesebb új otthon került tető alá álla­mi pénzből, az idén január­ban túlestünk „a soros”ár- emeléseken. .. Kétféle ol­vasnivaló? Ugyanazon kö­tet. csak más és más lapok? Kiemelt fontosság Sok mindenről csatáznak — szélsőségekkel is átitatott — vélemények napjainkban, ám indokolt a mindennapi tapasztalatok alapján a fel- tételezés: az életkörülmé­nyek, a szociálpolitika az a terep, ahol a téves véleke­dések legtöbb csalánbokrára lelni. Mert általában az a játszat és nyomában az a vé­lemény, a másiknak, mások­nak jól megy, annak, azok­nak könnyű, de nekem, ne­künk. ..?! A másiknak több a jövedelme, az újabb má­siknak nagyobb a háza, an­nak gépkocsira is telik, amannak külföldi útra, kö­vérebb a nyugdíja, így úgy, amúgy támogatja az állam... bezzeg én, bezzeg mi... s nyújtható a panaszok listája tetszés szerint, ember legyen a talp>án, aki kép>es elkülöní­teni abban a jogost a jogta­lantól ! Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozata az élet- körülmények javítását kie­melt fontosságú teendőnek ítélte meg, épp>en a reálbé­rek, a reáljövedelmek előre­láthatólag kedvezőtlen ala­kulása okán. S való igaz, a nehéz gazdasági helyzet elle­nére is ezen a területen gaz­A küldöttek véleményével is találkozott a tájékoztató­nak az a megállapítása, hogy a testületi munka eredmé­nyesen szolgálja a megyei elnökség és a szövetkezetek közötti kapcsolat erősítését. Az elmúlt évben napirend­re tűzött hat gazdaságpoliti­kai, ugyanannyi társadalom­politikai és ugyancsak hat, a szervezeti élettel kapcsolatos témának az aktualitását bi­zonyítja, hogy egy-egy el­nökségi ülésen tizennégyen- tizenöten nyilvánítanak vé- ljeményt. Egyeténtett a ta­nácskozás azzal az értéke­léssel isi, amely szerint a Teszöv ügyintéző szervezete — többek között a növény­termesztési kampánymun­káknál nélkülözhetetlen me­gyei és megyén kívüli koo­perációk szervezésével: a kedvezőtlen időjárás, miatt megromlott takarmánygaz­dálkodás javítása érdekében más országrészekből történő a b rak a la pa nyag - bes /ér­zéssel ; az alaptevékenységen kívüli ágazatok kapacitásá­nak felmérésével és a mel­léküzemágak szervezésével — jól segíti a nagyüzemek­dag a két kongresszus közöt­ti időszakról készíthető lel­tár. Elsőnek a legérzékenyebb pontot, a legtöbbeket foglal­koztató részterületet, a la­kásépítést vegyük tüzetesebb vizsgálat alá. öt év alatt — 1980—1984 — 386,2 ezer új otthon épült meg, a legtöbb — 89 ezer — 1980-ban,' a legkevesebb — 70,4 ezer — 1984-ben. Ez a lakásszám természetesen legkevesebb ugyanennyi háztartással egyenlő. Ha most a háztar­tásokat csupán három fővel szorozzuk be, akkor is 1,1 millió ember költözhetett be fél évtized alatt új lakásba, kényelmesebb, tágasabb, az emberibb élethez gazdagabb terepet adó körülmények kö­zé. Igaz. a költözők döntő része nagy terhek vállalásá­val jutott el idáig...! A XII. kongresszus évében — 1980 — az Országos Takarékpénz­tár lakásépítéssel kapcsola­tos hitelei tizenhét milliárd forintot tettek ki, most már, az egy esztendőre kifizetett összeget nézve, harminc mil­liárd felett járunk. Erőteljes kereslet Növekvő terhek fejében kerül tető a fejünk fölé, mert hiszen az építési tel­kek árától az építőanyago­kon át a munkadíjakig, mindenért többet kell fi­zetnie az építtetőnek. Ar­ról sem szabad viszont elfe­ledkezni, hogy a fél évtized alatt jelentősen kedvezőbbé váltak a hitelfeltételek, tá­gult a szociálpolitikai ked­vezmények köre — így pél­dául megszűnt a családi há­zat építők igazságtalan meg­különböztetése —, ugyanak­kor észben tartandó az is, milyen zavarok mutatkoztak az építőanyag-ellátásban.... Fény és árnyék folytonos váltakozása ez, pedig csak egyetlen terepen néztünk körül. Folytatva a szemlélődést. Az áruellátás — hűen a XII. .kongresszus határozatához, amelyben az áll, hogy „az életkörülmények alakításá­ban fontos szerepe van a ben a helyi gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását. A küldöttközgyűlésen — a véglegesített adatok alapján — számba vették a termelő- szövetkezetek tavalyi ered­ményeit, megtárgyalták a legfontosabb idej tennivaló­kat. Az előterjesztésekből kiderült, hogy a nagyüze­mekben a rekordnak számí­tó kalászos gabona termé­sén kívül a legtöbb ágazat­ban a tervezettnél kisebb Hozamokat érhettek csak el. Az állattenyésztési termelési tervek teljesítésének értékét növeli, hogy az ágazat pozí­cióját tavaly is rontotta a mennyiségben és minőség­ben — ugyancsak az időjá­rás miatt — rosszabb takar­mányellátási, az állattartó­tenyésztő telepjek nagy részé­nek elavultsága. Az alapte­vékenységen kívüli ágazatok eredményének növekedése jórészt annak köszönhető, hogy a téeszek igyekeztek felszámolni a gazdaságtala­nul termelő üzemeket, és a termékelőállító, a szolgálta­tó tevékenységüket mindin­kább-a kereslethez igazítják, összességében a megye kö­kiegyensúlyozott áruellátás­nak” — valóban kiegyensú­lyozottnak bizonyult. Vol­tak,. vannak hiánycikkek, akadnak gondok a választék­kal, ismétlődnek a bosszan­tó szolgáltatási tehetetlensé­gek, de ha tárgyilagosak va­gyunk, azt mondhatjuk, nemcsak a közösségi, hanem a családi, az egyéni számve­téskor is. nem ez a jellem­ző, nem ez a meghatározója az áruellátásnak, a szolgál­tatásoknak. Aligha puszta feltételezés, sokkal inkább tapasztalati bizonyosság, hogy ott, ahol több, mint két­százezren várnak személy- gépkocsira, ahol öt év alatt kétszeresére nőtt a gázkály­hák eladása, ahol olyasmi is hiánycikknek számít, mint a fagyasztószekrény, a színes televízió — ez utóbbiból 1980-ban 47 ezret, 1983-ban már 90 ezret vittek haza örömmel a vevők —. nos ott nem korlátozódik szűk kör­re a fizetőképes kérésiét. Nem a lelátón Csak úgy ne értelmezzük ezt a láthatást, hogy egy ér­dekes mérkőzésnek — a kí­vánatos, a szükséges, a le­hetséges birkózásnak — pusztán a szurkolói vagyunk, ott ülünk a küzdőteret öve­ző széksorokban és dolgunk a hol halkabb, hol hango­sabb buzdítás... A .társada­lomnak egyre szélesebb kö­reit fogja át az a felismerés, hogy nincsenek, nem lehet­nek egymástól mereven el­határolódott dolgaink, teen­dőink, hogy cselekedeteink összefüggő láncot alkotnak, s ennek ereje, teherbírása — akárcsak a fizikában a való­ságos láncnak — akkora, amekkora a leggyengébb szemnek. Ennek a gyenge láncszemnek egyre inkább szellemi tőként hasznosítá­sa, a társadalomnak az újra való nyitottsága, a képzett­ség, a tudás színvonala és gyakorlati kamatoztatása bizonyul. [Mészáros Ottó Következik: V. A szellem napvilága. zös gazdaságaiban tavaly 9,4 százalékkal nőtt a “termelés, a 806 milliós nyereség vi­szont elmaradt a tervezettől. A közgazdasági és időjárá­si feltételek szempontjából egyaránt nehéz két utóbbi esztendő tapasztalatait fi­gyelembe véve készült idei üzemi tervek — állapította meg a küldöttközgyűlés — reálisan számolnak az ismét csökkenő fejlesztési lehető­ségekkel, a sízabályozóválto- zások segítő és elvonó hatá­saival. A növénytermesztés­ben az egyik legfontosabb feladat, hogy minél nagyobb területen vessenek a gazda­ságok nagyhozamú, száraz­ságtűrő kukoricahibrideket, és jó munkaszervezéssel te­gyék elejét a kései kitava­szodás miatt várható nehéz­ségeknek, torlódásoknak. Az állattenyésztésben a takar­mány- és költséggazdálko­dás javításával fokozni kell az ágazatok termelését és jövedelmezőségét. A nyere­ségtermelésre összpontosí­tott idei feladataikat — hangsúlyozták a küldött- közgyűlésen — úgy tudják eredményesen teljesíteni a Szövetkezetek, ha a tevé­kenységükhöz kapcsolódó vállalatok, üzemek és szer­vezetek továbbra is jó part­nereik lesznek a változó piaci igényekkel kapjcsola- tos információk gyors to­vábbításában, a rugalmas alkalmazkodásban. Vörössipkások a főutcán Rendhagyóan — a fővárosban Küldöttközgyűlést tartott a Teszöv Munkaszervezési tennivalókat ad a késői kitavaszodás Megyei küldöttközgyűléssel zárult tegnap délelőtt Buda­pesten az az egyhetes továbbképző tanfolyam, amelyet a Szö­vetkezetek Házában szervezett a téeszelnököknek a Szolnok megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. Az ötven­öt gazdaságot, azok közös vállalatait, valamint a Felszabadu­lás Halászati Tsz-t képviselő küldöttek először megvitatták a szövetség elnökségének, a testület munkáját segítő bizott­ságoknak és a Teszöv ügyintéző apparátusának munkájáról, feladatairól szóló tájékoztatót. T. F.

Next

/
Thumbnails
Contents