Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

1985. FEBRUÁR 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás az 1. oldalról.) politikai munkát végeztek, megőrizték a pártonkívüliek bizalmát. Idejében hoztak jó határozatokat és valóra is váltották őket. Mindig a jobb megoldást keresték, s nem a gátló tényezőket he­lyezték előtérbe. Az eredmé­nyek fémjelzik szorgalmas munkájukat. Majoros elv­társ arra kérte őket, hogy erősítsék tovább a céljaink melletti kiállást, mozgósít­sák céljaink elérésére a pár-, tonkívülieket is, hiszen a szocializmus országunkban mindenkinek épül. Szólt ar­ról is, hogy a gazdasági munkaközösségeket csak a törvényes keretek között tá­mogatjuk. A kommunisták kötelessége rendet teremte­ni, felemelni szavukat, ha valami nem a törvények szerint alakul — hangsú­lyozta a megyei pártbizott­ság első titkára. A pártértekezlet ismét Barta Szilvesztert választot­ta meg az üzemi pártbizott­ság titkárává. 0 pártértekezletekről jelentjük Karcagi városi pártórtekezlet Egyetlen célkitűzésükről sem mondanak le A karcagi városi pártérte­kezleten —, amelyen részt vett és felszólalt Fábián Pé­ter, a megyei pártbizottság titkára és jelen volt Földesi István, a Központi Bizott­ság munkatársa — a város politikai, társadalmi és gaz­dasági életének mérlegelése mellett szerepelt Kunmada­ras helyzete is. A pártértekezleten elhang­zott beszámoló, melyet Za­gyi János, a város pártbi­zottság első titkára terjesz­tett elő, megállapította, hogy jelentős eredmények szület­tek a szocialista építőmun­ka valamennyi területén. Karcag városa minden ko­rábbi beszámolási időszaké­nál dinamikusabban fejlő­dött. A vártnál is nehezebb körülmények ellenére egyet­len célkitűzésükről sem mondtak le. A sikerek fő [forrásának a kommunisták helytállását, a párt politiká­ja melletti cselekvő kiállá­sát, példamutatását, a pár­tonkívüliek megnyerését és politikai célkitűzéseink ér­dekében való mozgósítását könyvelte el a pártértekez­let, amely igen nagy figyel­met fordított a városfejlesz­tésre. Nem véletlenül volt a vá­rosfejlesztés a pártértekezlet egyik központi kérdése. A ■beszámolási időszakban is ■nagy gondot fordított arra a városi pártbizottság. Ered­ményeként a megvalósított vagy elkezdett beruházások hatására kedvezően válto­zott a városkép, fejlődött a ■település gazdasága. Mind­ennek bizonyítására né­hány tény: várhatóan túltel­jesítik a VI. ötéves tervi lakásépítési programot; át­adták az új nyolctantermes általános iskolát és a sport­munkacsarnokot; épül a Volán Vállalat műszaki te­lepe; megalakult a szenny- ivíztársuláis, eredményeként, beindult a szennyvízhálózat fejlesztése; épül a 16 állásos autóbusz-pályaudvar és el­kezdődött a Kossuth tér re­konstrukciója. A beruházások éreztet­ték hatásukat a lakos­ság élet- és mun­kakörülményeinek alakulá­sában is. A Népművészeti és ■Háziipari Szövetkezetben, valamint a Cinőipari Szövet­kezetben épült új üzemház minőségi változást jelentett az ottani munkakörökben. Javult az üzemegészségi ellátás is. A Magyar—Bol­gár Barátság Tsz új üzem­orvosi rendelőt létesített. A SZIM új orvosi rendelője a kiskulcsosi városrész la­kosságának ellátását is biz­tosítja. Szinte a város egész kö­zösségét érintő erőfeszítések történtek a lakásépítési program valóraváltásáért. A VI. ötéves terv időszakára 1024 lakás építését tervez­ték. 1984 végéig 820 lakást adtak át. Ebben a tervidő­szakban átadnak még 249-et. Évente átlagosan 40—50 csa­ládi ház épül. így várható, ■hogy lakásépítési tervüket túlteljesítik. Előre léptek a burkolt úthálózat kiépítésé­ben is. A belvízelvezetés — ■ami a város egyik legsúlyo­sabb gondja — kiviteli ter­vének első üteme elkészült. Mind a beszámolóból, mind a küldöttek állásfogla­lásából az csendült ki, hogy a városfejlesztés dinamikus ütemét tartani kell. A mód­szer kiforrott, a lehetőség adott ehhez. Folytatni kell ■az eddigi gyakorlatot, ami nem más, mint a város la­kosságának, üzemeinek és gazdaságainak összefogása. A pártértekezlet természe­tesen nemcsak a városfej­lesztéssel foglalkozott, ha­nem a pártmunka gyakorla­tának minden területével, a gazdaságpolitikai feladatok­tól az ideológiai kérdésekig sokoldalúan és mélyreható­an kereste az előrelépés út­ját. A küldöttek többnyire saját munkaterületük ered­ményeiről, terveiről számol­tak be, — külön gonddal fo­galmazva a más kollektívák vagy a lakosság javát szol­gáló elképzeléseket. Ide so­rolható például a helyi ku­tatóintézet eredményeinek gyakorlati alkalmazására való törekvés, vagy a keres­kedői és egyéb képzés helyi meghonosítása. A küldöttek egyetértettek abban, hogy a pártbizottság eredményesen dolgozott a beszámolási idő­szakban, aminek köszönhe­tően anyagi javakban és szellemi értékekben gazda­godott a város. Ugyanezek az ismérvek jellemzőek Kunmadaras fejlődésére is. A közakarat megtestesü­lésének sok szép példáját könyvelte el a pártértekez­let, — köztük azt, hogy a fa­zekasság mellett más mű­vészeti ág is otthonra lelt Karcagon. A pártértekezlet a városi pártbizottság első titkárává ismét Zagyi Jánost, a párt- bizottság tikáraivá pedig dr. Nagy Jenőt és Szabó János- nét választotta. BM megyei rendör-főkapitánysóg A politikai képzés vonzó formái alakultak ki A megyei rendőr-főkapi­tányságon tartott pártíértekez- leten. amelyen részt vett és felszólalt Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára — a beszámolót Kecskés Imre, a pártbizottság titkára ter­jesztette elő. Hangsúlyozta: nagy figyelmet fordítottak a politikai képzésre azért is. mert korábban az állomány­nak csak mintegy hetven százaléka vett részt benne, és jónéhányan nem jutottak túl az alapfoWú tanfolyamon. A párt-végrehajtóbizottság idejében felismerte, hogy előrelépés #sak új képzési formák bevezetésével lehet­séges. Olyanokkal, amelyek felkeltik a személyi állo­mány többségét kitevő, fel­ső- vagy középfokú politikai végzettséggel rendelkezők érdeklődését is. Ezen törek­vés eredményeként a poli­tikai képzés vonzó hatása úgy megnőtt, hogy kevés ki­vételtől eltekintve a politi­kai képzésben illetve az azt is nyújtó szakmai oktatás­ban részt vesz immár az egész személyi állomány. A pártoktatás szervezése a párttagság egyetértésével és támogatásával, tervszerűen történik. Kedvező politikai hatása sok mindenben le­mérhető. . Ráirányította pél­dául a párttagok figyelmét az ideológiai kérdésekre. A pártoktatás jó hatással van az állomány erkölcsi-politi­kai állapotára is. Segít át­plántálni a fiatalokba azt a harcos szemléletet, ami az 'idősebb bélügyi állományt jellemzi. Elősegítette továb­bá azt is, hogy az állomány jól értse és szolgálja a párt politikáját, erősödjék hiva­tástudata. A pártértekezlet eredmé­nyesnek ítélte a pártbizott­ság. illetve a párt-végrehaj­tóbizottság munkamódszeré­nek fejlesztésére irányuló észrevételeket is. Korábban például a munkabizottságok nem álltak hivatásuk ma­gaslatán. Most minden párt­bizottsági tag és mellettük több felkészült párttag mun­kába zotts ágokban dolgozik. Jól megismerhetővé vált ezáltal -a helyi pártélet min­den részterülete. Az alap­szervezetek vezetőségei is több segítséget kapnak ez­által. Mindennek kedvező vonzata alakult ki a szak­mai munkában is. Hozzájá­rult a szakterületek közti elkülönülés minimálisra csökkenéséhez, az össz-bel- ügyi szemlélet erősítéséhez. A megyei rendőr-főkapi­tányság pártbizottságának titkárává ismét Kecskés Im­rét választották meg. Túrkeve, városi pártértekezlet Őszinte helyzetelemzés, világos és konkrét célok Vasárnap a XVII. számú Autójavító Vállalatnál ültek össze a túrkevej kommunis­ták képviselői, hogy városi pártértekezleten vitassák meg az elmúlt öt évben vég­zett munkájukat, eredmé nyeiket, és számba vegyék a legfontosabb tennivalókat, melyeket a következő fél év­tizedben kell elvégezniük. A pártértekezleten részt vett és felszólalt Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács titkára, és részt vett Simori József, a megyei párt- bizottság titkára. A pártbizottság beszámo­lója sokrétűen elemezte a város gazdasági fejlődését, a városiasodás foylamatában elért eredményeket, a kultú­ra gyarapodását, a szolgál­tatások javulását, a politikai munka eredményeit, a párt belső életének alakulását. Túrkevén, az országos át­lagnál magasabb a pártta­gok száma, all 067 túrkevei közül 1192 tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. A beszámoló megállapítá­sai azt bizonyítják, hogy a majdnem ezerkétszáz túrke­vei kommunista jó munkát végzett az elmúlt öt évben. Túlnyomó többségük nem csupán a munkahelyén dol­gozott becsülettel, nem csu­pán ott járult hozzá, hogy a gazdasági egységek a nehéz helyzet ellenére is megáll­ják a helyüket, hanem az élet minden területén, és a politikai munkában, a párt politikájának képviseletében is megtette, amit kommunis­táktól joggal vár el a párt. Tevékenységüknek oroszlán- része van abban, hogy a be­számoló joggal állapíthatta meg: „A város dolgozói meg­határozó többségének tetteit, erkölcsi szemléletét, élet­módját a szocialista értékek motiválják. A nyílt, őszinte,. tárgyilagos beszéd, helyzet- elemzés, a világos és konk­rét célkitűzések eredménye­ként a pártonkívüli dolgozók is reálisabban ítélik meg a világban, a társadalomban végbemenő folyamatokat, a város helyzetét.” Ez különösen fontos ma, amikor a bonyolultabb nem­zetközi helyzet, a nehezebbé vált életfeltételek érzéke­nyebbé tették az embereket. Környezetük visszásságait hamarabb észlelik és teszik szóvá. A korábban apróbb­nak tűnő hibák is más meg­ítélést kapnak. A kommu­nista példamutatás, a párt politikájának következete­sebb képviselete iránt mind nagyobb az igény. A pártalapszervezetek ideo­lógiai munkája eredménye­képpen fejlődött a párttag­ság világnézeti tudatossága, kommunista meggyőződése. Mindez jelentős részben a párt- és tömegszervezeti ok­tatás eredménye. Túrkevén évenként kétezren — két­ezer-kétszázán vesznek részt benne. A párttagok 76 szá­zalékát vonják be a párt­oktatás valamely formájába. A városban 32 vitakör mű­ködik. Növekedett a politikai oktatásba bevont fizikai dol­gozók és a fiatalok aránya, a szakszervezeti oktatás ható­köre azonban még túlságo­san szűk. Növekedett az igény a po­litikai tájékoztatás iránt, ja­vult a pártsajtó olvasottsága, a pártfolyóiratok terjeszté­sében, olvasottságában és az olvasottak elméleti hasznosí­tásában azonban még sok ki­aknázatlan lehetőség van. Túrkevén két üzemi párt- bizottság, 32 alapszervezet, és bennük 119 pártcsoport mű­ködik. A pártalapszervezetek tevékenysége az elmúlt évek­ben tartalmasabbá vált. Po­litikai aktivitásuk és befo­lyásuk erősödött, kivívták környezetük elismerését. A párttaggá nevelő és tag- felvételi munka a XII. kong­resszus határozatának szelle­mében folyt. A követelmé­nyek közül az eszmei-politi­kai felkészültség, a párt po­litikájával való azonosulás, a mellette való kiállás, a vég­zett munka és a megfelelő emberi magatartás került előtérbe, összesen 205 új párttagot vettek föl, a tény­leges létszámemelkedés 98. Az elmúlt időszakban a párt valamennyi szervezeté­ben érvényesültek a demok­ratikus centralizmus elvei. A város pártszervezeteiben és pártalapszervezeteiben egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy határozataik, állásfoglalásaik előkészítése során igénylik és figyelembe veszik a végrehajtásban ér­dekelt párttagok, vezetők, pártonkívüli dolgozók véle­ményét is. Nőtt a döntés-elő­készítés demokratizmusa. A párttagság az alapvető politikai kérdésekben egysé­ges. A pártdemokrácia fej­lődése, a párttagok jogainak és. kötelességeinék növeke­dése biztosította, hogy tuda­tos alakítás, résztvevői és végrehajtói legyenek a poli­tikának. A további előrelé­pés lehetőségeit a kritikai szellem erősítésében, az ön­kritika bátrabb vállalásá­ban, az elvszerű vita foko­zásában látják. A legutóbbi pártértekezlet óta tovább szilárdult a párt- fegyelem. Évente a pártta­gok fél százalékánál keve­sebb részesült pártbüntétés- ben, öt év alatt egy törlés és négy kizárás volt. A városi pártbizottság munkaterveiben csökkentet­te az előírt és ajánlott na­pirendi pontok számát, ösz­tönözve ezzel is az önálló­ság fejlődését. A beszámo­lási időszakban is nagy gon­dot fordított a határozatok egységes értelmezésének ki­alakítására. Jól szolgálták ezt a célt a titkári értekez­letek, amelyek mind jobban megfelelnek a tájékoztatás, a feladatmeghatározás, a ta­pasztalatcsere és vitafórum követelményeinek. A túrkevei kommunisták pártértekezletén sokan érez­ték szükségét, hogy elmond­ják véleményüket a beszá­molóról, a további feladato­kat rögzítő határozati javas­latról és a XIII. kongresz- szus irányelveiről. Tizenki­lencen kaptak szót, tizen- ketten az idő hiánya miatt írásban terjesztették elő mondanivalójukat. A vita lezárása és össze­foglalása és a pártértekezlet elé bocsátott jelentések el­fogadása után a jelölőbizott­ság javaslata alapján a pártértekezlet küldöttei megválasztották a 45 tagú városi pártbizottságot, a 9 tagú végrehajtó bizottságot és a 11 küldöttet, akik a me­gyei pártértekezleten képvi­selik Túrkeve kommunistá­it. A városi pártbizottság el­ső titkárává ismét Simon Ferencet választották, titkár Kristóf Pál lett. Hetényi kórház — Szolnok II gyógyító munkában is a minőségen a hangsúly Száznyolc küldött — orvo­sok, gyógyszerészeik, mentő­sök, egészségügyi középkáde- lek tanácskoztak az egész­ségügyi pártbizottság első pártértekezletén. Tanácsko­zásukon részt vett és felszó­lalt Jakatics Árpád, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője. A pártért ekezleten elnöklő dr. Szűcs Sándor fő­orvos, — de számos küldött is — a pártbizottság életében oly fontos évfordulóra em­lékezett a megyeszékhely egészségügyben dolgozó kom­munistái ezelőtt pontosan öt esztendővel, 1980. február 7 én alakították meg a párt- bizottságot. A testület négy egészségügyi intézmény — a Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet, a MÁV-kór- ház, a Mentőállomás és a Gyógyszertári Központ párt- alapszer vezetőinek munká­ját irányítja nagy felelősség­gel. Ezen a mostanit első pártéi1 tekezle tűkön így az együttműködés első öt esz­tendejének eredményeit érté­kelhették, s hoztak határo­zatot a következő eszten­dőkre. A Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyára tavaly 5 ezer 600 négyzetméter alap­területű szerelőcsarnokkal bővült. Képünkön a 200 millió forintos beruházással épült csarnok felülről Dr. Sebestyén Mihály, a pártbiztottság titkára beszá­molójában az eltelt időszak eredményeit, próbálkozásait vázolta. Elmondta, hogy már nyolc pártalapszer vezet ben háiromszázhuszonnyolc kom­munista dolgozik a párthatá­rozatok szellemében, a me­gye és különösen a megye- székhely, valamint a Magyar Államvasutak egészségvédel­mében. Külön szólt azokról az erőfeszítésekről, amelye­ket a fiatalok megnyerése, a pályakezdő orvosok, közép­káderek letelepítése érdeké­ben kifejtettek. Elmondta azt is, hogy örvendetesen válto­zott, s mind mennyiségben, mind minőségben fejlődött területükön a KISZ-munka. Jelenleg 17 KlSZ-alapszerve. zetben 650 ifjúkommunisita él szervezeti életet, s készül na­gyobb feladatokra, a felnőtt­élet munkáira. Az első egészségügyi párt­értekezleten tartalmas és valóságos vita bontakozott ki több témában. Természetesen a legtöbb sízó az egészség­ügyről, a „beteg érdekéről, elsődlegességéről” esett. Volt. aki a megyeszékhely egész­ségügyi 'helyzetének sok jó változását — kórházbővítés, mentőállomás-építés, gyógy­szertári raktárfejlesztés — .ecsetelte, mások viszont ki­jelentették: a műszerezettség elmaradottsága, bizonyos spe­ciális területeken a következő években a fejlesztést, beru­házást sürgeti. Ennek szelle­mében fogalmaztak többen úgy: a következő években ne többet, jobban dolgozzon és dolgozhasson a kórház, a rendelőintézet, a mentőállo­más, s mindenki, aki a terü­let egészségvédelméért felelős A vitát a késő délutáni órákban berekesztették. Ad­dig húszán mondták el véle­ményüket. A küldöttek ez­után megválasztották a 27 tagú pártbizottságot ésc a hat küldött személyéről is dön­töttek, akik az egészségügyie­ket a városi pártértekezleten képviselik majd. Az egészség- ügyi párttbizottság titkára dr Vadász János lőtt. BA—SB—SJ

Next

/
Thumbnails
Contents