Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-07 / 31. szám
1985. FEBRUÁR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Alf&ldi Szilikátipari Vállalat a múlt évben kezdte el a polyészter fürdőkádak, zuhapjzótálcák és mosogatók gyártását. A Tisza Bútoripari Vállalat megrendelésére az idén 10 ezer csepegtetőtálcás konyhai mosogatót szállítanak. A mosogatókat a Nikoletta konyhabútor-családba építi be a szolnoki bútorgyár Kenderes Előtérben a gazdasági követelmények II hetvenedik OMÉK Augusztus 17. és 25. között tartják meg a 70. országos mezőgazdasági, élelmi- szeripari kiállítást és vásárt. A kiállításnak nagy múltja van: már 1857-ben megrendezték hazánkban a gazdasági, termény-, állat-, és gépkiállítást. 1970 óta ötéven. ként találkoznak a szakemberek — hazai és külföldi kiállítók — és a vásárvendégek a BNV területén. Ezúttal is nagyszabású bemutatóra kerül sor, amely 150 ezer négyzetméter területet foglal el. A rendező szerv, a HUNGiEXPO több mint, 700 külföldi vállalatot hívott meg a seregszemlére. A KCST-országok külön pavilonban mutatják be eredményeiket. Nagy számban várnak kiállítót a tőkés és a fejlődő országokból is. Annál inkább, mert az OMÉK- kal egyidőben rendezik meg a IV. nemzetközi kereskedelmi és szabadalmi vásárt, amelynek éppen az a rendeltetése, hogy a legfejlettebb technikát és technológiát ajánlja a fejlődő országok képviselőinek. A hazai kiállítók már készülődnek a bemutatóra. A mezőgépipar a szintén a vásárral egyidőben lezajló XI. Agromasexpo kiállításon bocsátja szemlére a korszerű gépeket. A kiállítókat díjazzák. Az Állami 1984-es számvetése (Folytatás az 1. oldalról.) Mindemellett az 1984-es év a biztosítási rendszer bevezetése óta a legkedvezőtlenebb volt a biztosító számára. A szocialista vállalati biztosítás fennállása óta nem fizettem olyan magas kártérítést — 300 millió forintot —. mint tavaly a Veszprémi Szénbánya Vállalat várpalotai bányájának vízelöntéséért. A mezőgazdasági nagyüzemeknek 4.5 milliárd forintot utalt ki az ÁB, a gazdaságoktól viszont 4,2 milliárd forint díjat kapott. A biztosítónál különben 1984 a jégverések éve volt. 102 jégveréses napot jegyeztek fel az országban. 39' ezer hektáron pusztított a jég. 2 milliárdot fizetett kártérítésként az intézet, 88 százalékkal többet. mint 1983-ban. A hatodik ötéves terv időszakában legdinamikusabban a személybiztosítás fejlődött, különösen a CSÉB. A 4.25 milliós személybiztosításon belül 3,7 millió a CSÉB-tag. ami a keresők nyolcvanöt százalékát jelenti. Az ÁB tavaly csak felmérte a CSÉB —150 forma lehetőségeit, de április elsejétől az év végéig már 47 ezren vállalták, hogy magasabb szolgáltatásért havonta 150 forintot fizetnek. Az idén épp ezért a CSÉB— lf0-es fonna iránt várható a legnagyobb érdeklődés. Bevezetés előtt áll az egyéni rokkantsági és az önálló betegségbiztosítási módozat. Bővült, tavaly a turistabizto- sítás is. bár ezt a szolgáltatást évente a külföldre utazóknak csak hatvan százaléka veszi igénybe A biztosító tavaly — sajnos — több esetben bizonyította. hogy értelme van a turisták előrelátásának. Több. külföldön megbetegedett magyar állampolgárt juttatott nagy összegekért gondos kórházi ápoláshoz, hónapokig tartó gyógykezeléshez az ÁB. Hárommillió azoknak a családoknak a száma, akik a lakásbiztosítási - szerződésekre is igényt tartottak. Tavaly mintegy 650 ezer lakásbiztosítási kártételt állapítottak meg. fizettek ki. A magánautósok 58 százaléka rendelkezik Cascóval. 136 ezer kárra tavaly 767 millió forintot utaltak. A sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy a február eleji szélvihar után 700 közületi és 14 ezer lakossági kárt jelentettek országszerte. A kárszakértők előzetes becslése szerint mintegy 80—100 millió forint lakossági és többszáz millió forintnyi vállalatig szövetkezeti kárigénnyel számolnak. — sóskúti — Megvizsgálta a KERMI A kenderesi községi párt- értekezleten kemény munkáról és becsülendő eredményekről adhattak számot a párttagok, öt év alatti gyarapodásuk értékét emeli, hogy mindazt saját erejükből. közös összefogással érték el. A több mint ötezer lélekszámú település ugyanis nem rendelkezik önálló mari termelőegységgel, a falu gazdasági élete így teljes egészében a November 7. Termelőszövetkezetre, valamint a kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet és a Mát- raplast Szövetkezet helyi részlegeire épül. Ez a tény meghatározza a foglalkoztatási szerkezetet és a fejlesztés lehetőségeit is. Ezért az elmúlt öt évben a gazdaságosság növelése és az aszálykárok ellensúlyozása érdekében a tartalékok ésszerű fel- használására és beruházást nem igénylő korszerűsítésekre törekedtek. A termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítő kis üzemet hozott létre, amelyben közel száz. háztartásbeli nőnek biztosítottak munkát. Az új munka- lehetőségek és a lakásépítés üteme is hozzájárult 1 a népesség megtartásához, öt év alatt 57 telket alakítottak ki. s évente 35 új lakás éoí- éséhez nyújtottak támogatást. Négy új mélyfúrású kút is készült az ivóvíz minőségének és a lakások komfortosságának javítására, így ma már a lakóépületek 53/ százalékában van vezetékes víz. 48 százalékában pedig fürdőszoba is. Hogy a lakosság szívügyének tekinti a falu fejlődését, szépülését. bizonyítja az a tizenöt millió forint értékű társa.- dalmi munka is. amellyel a községpolitikai célok megvalósulását segítették a kende- resiek. A társadalmi összefogásban a 36 szocialista brigád járt élen, tervezett vállalásaik közel dupláját teljesítve. Kongresszusi versenyfelajánlásaik pedig elsősorban a termelés jövedelmezőségének növelésére, valamint a gvermek- és művelődési intézmények patro- nó'í<sára irányultak. Védnökségükkel énül többek között az új községi könyvtár is. A községi pártbizottság — Czicze József titkár által előterjesztett — beszámolója a fentieken túl. elismeréssel szólt a pártmegbízatások teljesítéséről és a pártépítés eredményeiről is. A kilenc alapszervezetbe tömörülő párttagság 82 százalékának van állandó pártmegbízatása. melyek döntő többségénél sikerült kiszűrni a formális elemeket. Az ijt év alatt felvett új párttagojí között kedvezően nőtt a fizikai dolgozók (55 százalék) és a nők (35 százalék) ará nya a 30 év alatti fiataloké azohban lassúbb ütemű a kívántnál. Nem véletlen tehát. hogy ennek javítása az elkövetkező időszak kieme’t feladatai között szerepel. A vitában hozzászólók megerősítették, hogy a legfontosabbnak továbbra is a gazdasági követelmények teljesítését és a település — különösen a szolgáltatások — fejlesztését tekintik. Azt is hangsúlyozták, hogy a párttagság helytállására, a község lakosságának munkájára a jövőben is számíthatnak. A pártértekezlet végül megválasztotta a községi pártbizottságot, melynek titkára ismét Czicze József lett. Velemi Endre Tsz, Jászapáti Fegyelmezett munkával A Jászság legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a jászapáti Velemi Endre Tsz kommunistái az üzemi .párt- értekezleten — amelyen részt vett Szabó István, a jászberényi városi pártbizottság első titkára — már a múlt évi jó eredmények ismeretében tanácskoztak és vitatták meg Juhász Ferencnek, a pártbizottság titkárának beszámolóját. A szövetkezet elmúlt 5 évének gazdálkodását több tényező is kedvezőtlenül befolyásolta. Az anyag- és energiaárak emelkedéséből származó költjségnövekjedést nem ellensúlyozták a bevételek, az egymást követő 3 aszályos esztendő pedig még tetézte a gondokat. Az eredetileg (tervezett (jermésho- zamokat nem érték el, a komplex meliorációra szánt 80 millió forint helyett a megemelkedett árak mellett is csak 17-et fordíthattak. Elmaradtak az igények mellett a gépek vásárlásában, a 126 millió forintos kiadás a korábbi szint tartására se volt elegendő. A termesztési és gazdasági kihívásokra a szövetkezet több, szervezettebb munkával, szigorú költség- és készletgazdálkodással fellelt. A két fő ágazatban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben tovább fejlesztették az iparszerű termelési módokat, bővítették az export árualapot, korszerűsítették a termelést. A tervidőszak elején az állat- tenyésztésben végrehajtott jelentős fejlesztések eiled- ményeként a sertés- és lúdágazat termelése a többszőrökére nőtt, A tejtermelésí versenyben ‘83-ban megyei elsők voltak, annak ellenére, hogy az utóbbi 3 évben 4— 600 vagon kukorica vásárlására kényszerültek a terméskiesés miatt. A téesz jelentős terhet vállalt a nagyközség településfejlesztéséből, és sokat tett azért, hogy a társközségben, Jásziványban megváltozzanak a körülmények (bekötőút építése, közületek felújítása, tehergépkocsi vásárlása...). A jelenlévők felelősségteljesen, a téesz valamennyi dolgozójának küldötteként tanácskoztak. A terjedelmes beszámoló megállapításaival egyetértettek, amit a 14 hozzászóló értékes javaslatokkal egészített ki. Az elégedettség mellett újabb feladatokra ösztönzött mindenkit az, hogy a múlt évi nyereséggel megközelítették a kiváló 1981-es évet. A melléktermékek hasznosítása a két főágazatban még sok lehetőséget rejt, ami a műszaki akadályok leküzdésén túl szemléletbeli változást is sürget. Nagy hangsúlyt kapott a bérezés, a fizikai és szellemi dolgozót, beosztottat és vezetőt egyaránt ösztönző premizálás. Az üz^mi pártbizottság titkárává ismét Juhász Ferencet választották. Vasútüzem, Szolnok Politizáló légkörben Ingadozó a húsfélék minősége Nincs baj a tejjel — Kevesebb kifogás a zöldségfélékre A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet az elmúlt év második felében 680 budapesti és 221 vidéki boltban, raktárban, Tüzép.telepen, kiskereskedőnél és vendéglátóhelyen vizsgálta a forgalomban levő termékek minőségét, az áruk kezelésének, raktározásának módját. A megvizsgált hús és hús- készítmények 97 százaléka megfelelt a szabványban előírt követelményeknek, a félév folyamán azonban több áru minősége ingadozott. Általában a marhahúsok bizonyultak jobb minőségűnek, a sertéshús gyakrabban nem felelt meg az előírásoknak, a kifogásra legtöbbször a laza húsállomány és az aránytalanul sok zsír adott okot. A szárazkolbászok, a hússajtok, a hurka és a kenős áruk általában jó minőségben kerültek forgalomba, a különféle felvágottak és a lángolt, valamint a lecsókolbászok csak közepes minősítést kaptak. Az árusítás megtiltására, illetve korlátozására okot adó hibát az ellenőrzött hús és húskészítmények 3 százalékánál állapítottak meg. A forgalomba hozott tej döntő többségét jó minőségűnek ítélték a vizsgálatok során. Az ellenőrzött sajtmennyiség 9 százalékát kifogásolták a vizsgálatok során, főként lejárt fogyaszthatósági idő, vagy a jelölés hiányosságai miatt. A 64 üzletben megvizsgált több mint 12 ezer kiló kenyér 91 százaléka megfelelt a követelményeknek. A vizsgált kenyerek 9 százalékában súlyhiányt tapasztaltak. A zöldség- és főzelékfélék minőségében javulást tapasztaltak, az ellenőrzött meny- nyiség 8 százaléka adott okot kifogásra, míg az év első felében a vizsgált mennyiség 12 százaléka. 1983 második felében pedig 20 százaléka volt hibás. A burgonya minősége továbbra sem volt kielégítő. A 122 boltban és 12 raktárban megvizsgált 300 000 kg burgonya 40 százaléka adott kifogásra okot. A hibás, sérült burgonyát tartalmazó tételeket a kereskedelem csak átválogatás után hozhatta forgalomba. A szöveteket, konfekcionált termékeket és kötöttárukat 27 üzletben, áruházban és 7—8 kereskedelmi vállalat lerakatában vizsgálták, s a termékek túlnyomó többsége megfelelőnek bizonyult. A háztartási gépek közül a félév folyamán elsősorban a hűtőszekrényeket, a keverőtárcsás mosógépeket, porszívókat és háztartási kisgépeket ellenőrizték a KERMI szakemberei nagyobb meny- nyiségben. Több esetben kifogásra adtak okot a Hajdúsági Iparművek keverőtárcsás mosógépei, gyakran leesett az ékszíj, és súrlodott a tárcsa. Jelentősen csökkent viszont a kíméletlen szállításból eredő sérülés, ilyen hibát a megvizsgált gépek mindössze 4 százalékánál tapasztaltak, szemben az első félévi 10 százalékkal. A szolnoki vasútüzemi pártbizottsághoz tartozó munkaterületeken a XII. pártkongresszus óta eltelt években jó politikai légkörben, szervezetten, tudatosan folyt a helyi feladatok végrehajtása, — állapította meg az üzemi pártértekezleten elhangzott beszámoló, melyet az üzemi párthizottság nevében Balázs Mihály párttitkár tartott. Helyileg is érvényesült a párt irányító szerepe. Az üzemi pártbizottság munkájának középpontjába a politikai meggyőzés, a tömegkapcsolat erősítése, a gazdaságpolitikai és a káderpolitikai tevékenység színvonalasabbá tétele, az adott helyzet reális felmérése került. A különböző munkabizottságok helyzetelemző munkájukkal, javaslataikkal nagymértékben segítették az üzemi pártbizottságot. A párttagok többsége példamutatóan végzi munkáját. A politikai oktatást a pártmunka szerves részeként kezelik. Lényegében ezt tartalmazta a városi pártbizottság értékelése is, melyet Sándor János, a városi pártbizottság titkára ismertetett a küldöttekkel. A felszólalók is így' summázták az üzemi pártbizottságról, illetve a párt-végrehajtóbizottságról alkotott értékítéletüket. A felszólalók népes csoportjának (tizenheten fejtették ki véleményüket) mégsem volt egyhangú a mondandója. Abból a tényből kiindulva, hogy Szolnok gazdasági élete és az utasok közérzete nagymértékben függ a vasútüzemi pártbizottsághoz tartozó munkaterületektől, kritikusan elemezték munkájukat és keresték az előrelépés útját. A vitában sok szó esett a helyenként igen aggasztó méreteket öltött munkaerő- hiányról, és arról, hogy a jól képzett szakemberek egy részét nem tudják megtartani. Ennek figyelembevételével javasolták többen az érdekeltségi rendszer jobb érvényesítését. Hangsúlyozták: az anyagi érdekeltségi rendszernek jobban elő kellene segítenie a gazdasági feladatok teljesítését. A számítástechnika előnyeinek dicsérete mellett felvetették a rendszer fejlesztésének szükségességét. Elhangzott az is, hogy sok az adminisztratív munkaköriben dolgozók száma. Lényegében 3,5 fizikai dolgozóra jut egy adminisztratív állományú. Többen fejtegették, hogy a munkaerkölcs sem érvényesül mindig kellően. Szóvá tették azt is, hogy a műszaki fejlesztés, a munkakörülmények javításában is sok a kívánnivaló. Megtörtént például, hogy hét évig aládúcolt csarnokban, majd hosszú éveken át a felújítás közben kellett végezni a munkát. Ilyen tényekre utalva mondták, hogy alkotóbb, íegye 1 mézéttebb és eredményesebb munkát nemcsak a dolgozóktól kell várni, hanem az irányítóktól is. A vita egyik tanulsága az is, hogy a szakszolgálatok jó együttműködése mellett figyelmet kell fordítani a fuvaroztatókhoz fűződő kapcsolatok erősítésére. Mindent egybevetve: aktív, érdemi feladatokkal foglalkozó pártértekezlet volt a vasutasoké, akiknek küldöttei ismét Balázs Mihályt választották a vasútüzemi pártbizottság titkárává. L. Gy. — L. P. — S. B.
