Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUAR 21. IA tudomány világa I Újdonságok a fóliás termesztésben Folyamatos regenerálásé vízszűrő A terméseredmények ja­vításának most különösen minden lehetséges módját hasznosítanunk kell. E te­kintetben különösen nagy szerepük lehet a kutatási és fejlesztési eredményeknek. Az utóbbi években a fólia alatti korai termesztés már jelentősen hozzájárult a la­kosság zöldségellátásához, és sok olyan tapasztalat ösz- szegyűlt, amely hozzásegít a termesztés hatékonyabbá té­teléhez. A fólia alatti termesztés­ben egyes fontos munkák, mint például az öntözés és a növényvédelem, hagyomá­nyosan csak sok kézimunka ráfordításával. egészségre ártalmas körülmények kö­zött végezhető el. így a ha­tékonysága sem kielégítő. A hazai szakemberek azonban már kifejlesztettek a fólia­házak. sátrak részére olyan permetező-öntöző berende­zést, amely kívülről vezérel­hető és automatizálható. A berendezés a fóliaház­ban felső pályán mozgatha­tó, így a belső térben való mozgást nem akadályozza, és a házsátor vázszerkezeté­nek módosítása és megbon­tása nélkül felszerelhető. Ezen a pályaszerkezeten a perro'etiező-iöntöző keretet olyan görgős kocsi szállítja, amelvet a házon kívül elhe­lyezett kis teljesítményű vil­lanymotor hajtóművel mű­ködtetett drótkötél' mozgat. Maga a szórókeret az époen termesztésre kerülő kultú­ra mindenkori állaDota sze­rint igazítható, s állítható át teljies felület-, vagy sorper- metezésire. Egyszeri oda- vissza mozgatásával elvégez­hető a permetezés. A szórókerethez a pályán felfüggesztett és a kocsi ál­tal mozgatott hurkolt töm­lőn át eljutó permetlé a kí­vülről maradó mobil perme- tezőégységből adagolható. Kultúraváltáskor még gyom­irtószer is kijuttatható vele. Öntözéskor pedig a berende­zés mindaddig oda-vissza jár, amíg a kívánt vízmeny- nyiséget ki nem juttatja. Munkavégzése közben még különösebb felügyeletet sem igényel. Munkája kifogásta­lannak ígérkezik, víz- illet­ve szertakarékos is, Segítsé­gével egyenletes és kis ada- gú öntözés lehetséges, nem váltja ki a hőmérséklet hir­telen csökkenését, és soha-' sem vezet a talaj hátrányos cserepesedéséhez. A szüksé­ges tápanyagutánpótlás — levéltrágyázásként — ugyan­csak megoldható vele. Már megindult a külön­álló egyedi egységeknél elő­nyösebb fóliablokk gyártása is. Legutóbb pedig már fel­tűnt a görgőkön elmozdít­ható típus is. a gördíthető blokkos fóliaház. Ma már az is gyakorlat­tá válhat, hogy a termesz­tett növénytől, valamint a termesztési időszaktól füg­gően. az egyréteges palástú fóliasátrakban, esetleg há­zakban, illetve blokkokban is még külön belső, kisebb méretű fóliasátrat. vagy ágyat, esetleg fóliaalagutat állítanak fel. A létesítmé­nyekben ilyenkor a belső vázszerkezet felállítása a növények kiültetése előtt vagy közvetlen utána tör­ténhet. Erre a vázszerkezet­re vékony, 0,10—0,05 mm vastag fóliából palástot fe­szíthetnek, az egyik — kül­ső — oldalán vékony földré­teggel. vagy másmilyen mó­don rögzítve, a másikon pe­dig csak ideiglenesen, akár egyszerűen fóliába kötött földnehezékkel rögzítik, Ihogy bármikor felemelhes­sék. A belső létesítményről Ugyanis a fóliát a növény "igényétől és az időjárástól fügsően kell le- és felhúz­ni. Általában a reggeli órák­ban szokás ki- és késő dél­után. illetve este betakarni. Hűvös napokon, valamint a magvetéseken a kelésig folyamatos a takarás. Jól beválik belső takarás­ra is a szabadföldi viszo­nyok között egyre szélesebb körben hasznosított lyugga- tott vagy hasítékolt síkfólia. Ezeket ritkábban, csupán az erősebb felmelegedések ide­jén kell levenni. Hőgazdál­kodásuk azonban a kritikus hideg éjszakákon valamivel rosszabb. A legjobb megoldás a lyuggatott. illetve hasítékolt takaró, fekete fóliás taka­rással kombinálva. A perfo­rált fóliára este felhúzott és reggel levett fekete fólia az éjszakai hőgazdálkodóst szá­mottevően javítja. Megle­pően kevés fűtés is elegen­dő lehet, ha a meleg leve­gőt szállító légtömlőt vagy fűtőcsöveket az ilyen belső létesítmények valamelyiké­ben helyezik el. A fekete fólia a hőt különben is job­ban visszatartja, mint az átlátszó. Egyébként a három méter széles, 1,6—1,7 méter magas belső takaró alatt még álló testhelyzetben is nyugodtan lehet dolgozni, és a fekete fólia szükség szerinti fel- és lehúzása sem jelent túl nagy nehézséget. A belső taka­rással legfeljebb április kö­zepéig lehet szükség. Akkor az átlátszó, vagy perforált, valamint a fekete fóliapa­lást elrakható a következő évre, sőt ha útban van, a tartó vázszerkezet is felszed­hető. A kettős fóliatakarás kétségtelen hátrányát jelen­tő nagyobb kézimunkaerő­igény ellensúlyozza a fűté­si költség megtakarítása, és a korábban elérhető termés. Egyébként maga a síkfóliás takarás is hasznos lehet a vázszerkezetes fóliaberende­zésen belül. Hónapos retek korai hajtatása esetén egy héttel előbbi szedhetőséget értek el vele, és a minőség is kiegyenlítettebbnek bi­zonyult. K. L. Leskelődő objektív Egy angol vállalat olyan objektívet árul, amellyel bármely helyiség teljes bel­ső terét egyszerre mutató felvétel készíthető egy hím­zőtű fejénél nem nagyobb méretű lyukon keresztül. A közönséges fényképezőgé­pekre illeszthető objektív 160 mm hosszú és 2,7 mm át­mérőjű csúcsban végződik. A különleges képalkotást 17 tü­körből, prizmából és lencsé­ből álló optikai rendszer te­szi lehetővé. Az objektív fényereje megfelelő film használata esetén közönséges fényviszonyok mellett is ki­váló minőségű képek készíté­sére ad lehetőséget. A cég reméli, hogy találmányát az orvostudomány (testüregek), a régészek (sírboltok, épüle­tek), az ipar (aknák, silók, kazánok, reaktorok stb.), a barlangászok és a tucatnyi más terület is sikerrel alkal­mazza. Múmia röntgenezése Tomográfí ás módszerrel (számítógépes röntgenezés- sel) megállapították, hogy az onltariói múzeumban őrzött egyiptomi jnúmia „jó álla­potban” van. Attól tartanak ugyanis, hogy hetvenéves kanadai tartózkodása alatt a szarkofágban nyugvó 18—20 év körüli nő múmiáját ki­kezdték a penészgombák. A női múmiát rejtő szarko­fágot betolták a rétegfelvé­telt készítő berendezésbe, és sikerült megállapítani, hogy nincs rajta elváltozás, to­vábbá, hogy a szarkofág a múmián kívül három arany- és ezüsttárgyat zár magába. A vízben lévő szilárd le­begő szennyeződések eltá­volítására a legismertebb eljárás a homokszűrés, amelynél a tisztítani kívánt vizet egy meghatározott vas­tagságú homokrétegen enge­dik át. Ám az ilyen rend­szerű vízszűrőket a szennyel való telítődés után öblíteni, illetve regenerálni kell, ami általában tiszta víz ellen­tétes irányú áramoltatásával és levegővel való rétegla­zítással történik. így ez a folyamat szakaszos. Ismere­tes több folyamatos szűrési eljárás is, ezeknél azonban a szjűrőelem (tárcsa, szitaszö­vet stb.) nem képes olyan méretű szennyeződés-kivá­lasztásra, mint a klasszikus homokszűrő. Egy magyar szabadalom megoldja a homokkal való folyamatos üzemű és rege­nerálásé vízszűrés problé­máját. Szűrőközegként ho­mokot, zúzott kvarcot, zú­zott porcelán törmeléket és aktív szenet használnak, amit lemez és szitaszövet bo­rítású szelvények foglalnak formába. A szűrőelemeket egy forgó dob palástjára erősítik fel, így egy szűrő­kosár alakul ki, melyet hen­geres házában egy motor forgat percenkénti egy for­dulattal. A szűrendő vizet a külső hengeres részbe veze­tik be, majd a szűrőeleme­ken áthaladva bejut a forgó dob belsejébe, és onnan megfelelően tömített ten­gelyirányú kivezetésen ke­resztül távozik. A szűrőelemekben lera­kodott szennyeződések fo­lyamatos eltávolítását a ta­lálmány egyszerű és szelle­mes módon oldja meg. A hengeres külső köpenynek van egy szekrényrésze, amely szorosan illeszkedik a bel­ső forgó szűrődobhoz. Ez a sziekrényrész egy kivezetés­sel a külső nyomású légtér­hez csatlakozik. Ekként azon a szűrőelemen, amely éppen a külső térbe vezetett szek­rényrész elé fordult, a meg­szűrt víz egy része a szű­rési iránnyal ellentétesen most belülről kifelé áram­lik. így ezen a szűrőelemen átfolyt tiszta víz kimossa abból a lerakodott szennye­ződést, amely a mosóvízzel eltávozik, az egyesi szűrő­elemek tehát folyamatosan regenerálódnak. Képünkön egy ilyen folyamatos rege- nerálású vízszűrőt látha­tunk. Guruló nyaralók A Pest-Budából Budapest­té egyesített fővárosban 1873-ban az illetékesek úgy döntöttek, hogy „gőzmozdo- nyú vaspálya” épüljön s ka­paszkodjon fel a Városmajor­ból a Szabadság-hegyre (az akkori Sváb-hegyre). Ekként épült meg egy svájci mér­nök, Gathry Szaléz tervei szerint Budán Európa har­madik fogaskerekűje, amely­nek átadására 1874 nyarán került sor. Eleinte valóban gőzmozdony vontatta a sze­relvényeket a 2883 méter hosszú pályán, a két végpont között 259,55 méter magas­ságkülönbséget győzvén le. Akkor még csupán egyetlen kitérési lehetősége volt a vo­nal közepe táján, s csak ta- vasszal-nyáron járt, április közepétől október közepéig. Már jócskán századunkban, 1929 nyarán váltotta fel a gőzmozdonyokat a villamos üzem. Az eredeti, majdnem három kilométeres pályát már valamivel korábban meghosszabították a Szé- chenyi-hegyig. Ma már a világon rengeteg fogaskerekű vasút üzemel, s állandóan újakat is építenek, főleg a magas hegyekkel bo­rított országokban. Hazánk- naK azonban mindmáig ez az egyetlen fogaskerekűje. A fogaskerekű pályája a reqdes vasúiénál sokkal meredekebb lehet, terepjáró vasútnak is mondhatnánk. A legszeré­nyebb emelkedése egyébként a vasútnak van: a vonat leg­feljebb 2,5 százalékos emel­kedőre tud felkapaszkodni, vagyis a vasúti pálya 100 méterenként 2,5 métert emel­kedhet. Az autópályák emel­kedése már 6 százalékig, az egyéb főútvonalaké 10 száza­lékig terjedhet. És itt egy nagy ugrás következik: a leg­meredekebb fogaskerekű vasút emelkedése közel 50 százalék is lehet! Képünkön a múltba te­kinthetünk vissza; ilyen gőz- vontatású szerelvények köz­lekedtek 1874-től 1929-ig az akkori Sváb-hegyen. Betegségek— hétezer éve Rigai orvosok a Baltikum különböző vidékein feltárt 2700 különböző kőkorszakbe- lí csontvázat vizsgáltak meg. Elemzésük szerint Lettor­szág hétezer évvel ezelőtti lakossága testileg jól kifej­lett volt, és nehéz munkában nőtt fel. A szigorú életkörül­mények közepette csak a leg­erősebbek élték meg a fel­nőtt kort. A fellelt csontvá­zaknak csaknem 30 százalé­ka gyermekektől származott. Az embertani mérések sze­rint a csontos hallójárat be­meneté szélesebb volt, mint a mai emberé. Rákos megbe­tegedés nyomát nem talál­ták. A fogszuvasodás igen ritka volt. Ellenben a kora­beli emberek fiatal éveik­ben olyan betegségektől szenvedtek, amelyek ma in­kább csak az idősebbek kö­zött fordulnak elő; az ízüle­tek elfajulásos betegségétől, ízületi gyulladástól, az ízüle­ti felületek egyenetlenségei­től, a gerincoszlop eltorzu­lásától. Ezeket a megbetege­déseket a gyengéntápláltság- gal, az egészségtelen lakó­hellyel, az elégtelen ruházat­tal és a sok sebesüléssel ma­gyarázzák a kutatók. Mind­ezek egyik következménye volt az idő előtti öregség. A megbetegedések akkori nagy száma a bronzkorra valame­lyest csökkent, de a XVI— XVII. századra — a paraszt­ság különösen rossz életkö­rülményei következtében — ismét megnövekedett. A motorizáció elterjedésé­vel a helyváltoztatás össze­hasonlíthatatlanul gyor­sabb és kényelmesebb lett világszerte. Vannak, akik a szállodától való független­ség kedvéért az autó és a la­kás kombinációját, a lakóko­csit vagy a lakóautót vá­lasztják. Mások anyagi meg­fontolásokból teszik ugyan­ezt. De akármi legyen is a mozgató rugó, egy valami biztos: számuk rohamosan növekszik. Európában a la­kókocsik kedveltebbek, Ame­rikában inkább az ott mo- torhome néven ismert jóko­ra lakóautókat részesítik előnyben. A lakókocsi kényelmes ágyaival, gáztűzhelyével, hű­tőszekrényével és mosdófül­kéjével már minden igényt kielégít, különösen, ha jól felszerelt, drágább típusról van szó. Általában kétféle típusú lakókocsit gyártanak: a túlnyomó többség váz- szerkezete fából van, né­hány típusé pedig acélcső­ből. Igen hosszú távú uta­záskor előnyt jelent az acél­váz nagyobb csavarodási merevsége, de a Szerkezét súlyosabb és nehezebben ja­vítható. A felépítmény mű­anyagokból és fémlemezek­ből áll, megfelelő hőszigete­lő rétegekkel kiegészítve. A jobb lakókocsi téli haszná­latra is alkalmas, ez dupla üvegezéssel, jobb hőszigete­léssel és két darab gázpalack befogadására alkalmas re­kesszel készül. Letáborozáskor a lakóko­csit ugyanúgy össze lehet kapcsolni a közművekkel, mint a lakóházat. A villa­moskábeí-dob igen gyakori szerelvény, de nem ritka a vízvezetékes és csatornahá­lózathoz való csatlakozás le­hetősége sem. Egészen nagy lakókocsikban zuhanyfülkét, és WC-t is lehet találni. A berendezés súlyosabb részeit a tengely felett csoportosít­ják, míg az ágyak a kocsi két végében kapnak helyet. Ezáltal javulnak a menettu­lajdonságok. Képünkön egy olasz gyárt­mányú kis műanyag lakóko­csit láthatunk: a kettős poli­észter héj üregét kemény poiiuretán habanyag tölti ki. A kis fajsúlyú műanyag, a poliészter héjanyaggal kombinálva átveszi a hor­dozószerkezet szerepét, így megfelelően merev, s mégis könnyű a szerkezet. A ka­rosszéria egyben vízálló is.

Next

/
Thumbnails
Contents