Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

1985. FEBRUAR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepelte Budapest Hiába is replikázunk, hogy január, február, itt a nyár. Tél tábornok úgy tűnik, nehezen adja meg magát. Sőt, néhány napi enyheség után is­mét ellentámadásba ment át: mínusz tizenfokokat mutatnak megint a hő­mérők. Az utóbbi évekhez képest szokatlanul hideg télben nemcsak az őszi vetések, a szőlő- és gyümölcsültetvények sorsa aggasztja a gazdákat, meg­gyűlik a bajuk az időjárástól úgymond független, vagy kevésbé függő ágazatokban dolgozóknak is. Ahogy zsugorodik ugyanis a hőmérők hi­ganyszála, úgy emelkednek a mezőgazdasági nagyüzemekben az energia- és a tartási-takarmányozási költségek. Három mezőgazdasági nagyüzemben érdeklődtem:-Mibe kerülnek a mínuszok?— (Folytatás az 1. oldalról.) e napon azokra emlékezünk, akik tetteikkel, a szellem eszközeivel, fegyverrel, és ha kellett, életük feláldozásával is küzdöttek a fasizmus nyo­morító hatalma ellen. Kiemelte: az emlékmű nemcsak a múltnak adózik, nemcsak a történelem ke­gyetlenül szigorú tanulságai­ra emlékeztet, szól a jelen­nek, és a jövőnek is. Az ünnepség koszorúzással folytatódott. Este az MSZMP Budapesti Bizottsága, a fővárosi tanács és a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottsága ünnepi megemlékezést rendezett a Vígszínházban. Az elnökség­ben foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága titkára, Md­Grósz Károly beszéde Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy négy évtizeddel ezelőtt, 1945. január 13-án, moszkvai idő szerint este 9 órakor a szovjet főváros 324 ágyú sortüzével köszöntötte a 2. és a 3. ukrán front hős csapatait, amelyek felszaba­dították Budapestet. E hadi­jelentésnek örült a békére vágyó világ, örült a magyar nép. Hazánkat a szovjet had­sereg nagy ütközetek 194 na­pos sorozatában szabadította fel. A harcokban több mint 140 ezer különböző nemzeti­ségű szovjet ember — Buda­pest felszabadításáért több ezer katona — áldozta éle­tét. Budapest lakossága e na­pon mindenekelőtt az elesett szovjet katonák emléke előtt tiszteleg, akik a legtöbb ál­dozatot hozták a fasizmus el­leni harcban. A szónok a továbbiakban összegezte a magyaroknak a felszabadításban való rész­vételét. Történelmi tényként említette, hogy a magyar nép legjobbjai a harmincas évek második felétől bátran vállalták a küzdelmet á ma­gyar és a nemzetközi fa­sizmus ellen. Mint hangsú­lyozta: a legjelentősebb el­lenállást a több mint száz­ezer szervezett munkás po­litikai magatartása jelentet­te, akik a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Szociáldemokrata Párt bal­szárnyának befolyására kez­dettől elutasították a fasiz­must és a Szovjetunió elle­ni háborút. — Budapestért több mint (Folytatás az 1. oldalról.) számos részegység gyártását magukra vállalják, illetve olyan korszerű eljárásokat vezetnek be, amellyel csök­kentik a javítások számát. Az elmúlt évben az Ifa és a Tátra alkatrészek ára emel­kedett, de az üzem ’83-as ár- szinten dolgozott, ezért nye­resége csökkent, ám piaci pozícióit sikerült megőriznie, 2—2,5 milliós veszteségét né­miképp ellensúlyozták azzal, hogy szigorú költséggazdál­kodást vezettek be. Még annyit: ’73 óta törét- len az évente mintegy 40 ezer olajhűtő NDK-exportja, melynek értéke 70 millió fo­rinton felül van. A teher­járművek karbantartása s az alkatrészgyártás mellett az üzem Túrkeve és környéke személygépkocsijait is javít­ja, ez a lakossági szolgálta­tás — az országos tendenciák ellenére — tovább szélese­dett. Az autójavító létszáma tavaly ötvenegy (elsősorban szakmunkás) dolgozóval gyarapodott. S az utánpótlás, valamint a továbbképzés róthy László, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Po­litikai Bizottság tagjai, Vla­gyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője, Konsztantyin Kocse- tov vezérezredes, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Srósz Ká­roly, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára emelkedett szólás­ra. ötven napig tartottak, ut­cáról utcára a mindent el­pusztító, kegyetlen harcok — idézte fel a negyven éve történteket Grósz Károly. — Elpusztult több mint húszezer lakos, s lett rom­má a lakások csaknem egy- harmada; az üzemek 85, a kórházak 90, az iskolák 93 százaléka. A víz-, gáz-, elekt­romos művek, a • közlekedés 80 százaléka károsodott. Harmincháromezer gyer­mek cgavargott* tengődött éhesen, elhagyottan, nyomo­rultan. A pokol mélyéről in­dultunk el 1945. február 13- án a fény, a szabadság felé. A nép élni akart és mun­kához látott. Csepelen már (január 18-án hatezer, febru­árban Kőbányán tizenhét­ezer munkás dolgozott. A Ganz mérnökei elkészítették annak a száztonnás emelő- darunak tervét, amely a du­nai hidak újjáépítésénél vált nélkülözhetetlenné. Márci­us közepére Budapesten már szinte minden iparágban el­kezdődött a termelés, s el­hangzott az első munkaver - seny-felajánlás, amellyel a a felszabadult város dolgo­zói az új, szabad május el­sejét köszöntötték. A főváros fejlődéséről szólva Grósz Károly el­mondta: Budapest ma a szo­cialista haza — itthon és külföldön vonzó — jelképe. A város több mint kétmil- ilió ember otthona, s még kétszázezer bejáró dolgozó munkahelye. Ipari termelé­se hétszeresére nőtt; új, kor­biztosítására az elmúlt év­ben épült egy modern tan­műhely. összesen több mint 600 millió forint termelési érté­ket s 48 milliós nyereséget könyvelhetett el tavaly a túrkevei üzem. Mit foglal magában idei stratégiája? Elsősorban megőrzi az Ifa és Tátra gépkocsik, illetve fő­darabjaik javításának had­állását. Emellett hosszú tá­vúi stabil megbízatásokat szeretne szerezni, épp ezért lépett kooperációba a Hűtő­gépgyárral folyadékhűtők gyártásában. Az idén 620 milliós termelési értéket ter­vező üzem céljai közt szere­pel az NDk kivitel bővítése, valamint a tőkés export le­hetőségeinek föltárása. Erre például Etiópiában nyílik re­mény, ahol jelentékeny Ifa gépkocsipark van, ám a szak­mai tudás fejlesztésében, a javítási szisztémák megho­nosításában a túrkeveiek fontos szerepet játszhatnak. A szellemi exporton kívül alkatrészeket is szállítanak, ennek értéke, ’85-ben csak­nem egymillió dollárt tesz ki szerű tudást igénylő terme­lési ágak épültek ki. mint például az elektronika. Bu­dapesten az elmúlt hat év­ben 115 ezer család költözött a korábbinál jobb, korsze­rűbb otthonba. Csaknem minden budapesti lakásban van víz- és áramszolgálta­tás, szinte minden család otthonában ott van a tele­vízió, a rádió, és nem hiá­nyoznak a munkát könnyítő háztartási gépek. Az utóbbi néhány évben tantermek százai épültek fel, az óvo­dákban, a bölcsődékben minden jelentkező szülő gyermeke helyet kapott. Napjaink feladatairól szól­va Grósz Károly utalt arra, hogy megvalósulásuk leg­fontosabb feltétele a béke, s ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következe­tes békepolitikája. A ma­gyarok elkötelezetten ápol­ják — a proletár internaci­onalizmus szellemében — „szövetségüket a szocialista világrendszer országaival, mindenekelőtt a felszabadí­tó Szovjetunióval. — Ezekben a hetekben — ugyanúgy, mint az ország­ban mindenütt — a főváros kommunistái az MSZMP XIII. kongresszusára készül­nek — mondotta a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára. — Taggyűléseken, pártértekezleteken. összeg­zik az elmúlt öt esztendő munkájának eredményeit és gjsengeségeit. Az eddigi számvetések őszinték, kri­tikusak és önkritikusak vol­tak. Tükrözték napjaink va­lóságos problémáit. A követ­kező években legfontosabb teendők, hogy a társadalmi élet minden területén kö- ivétk,ezetes munkával fel­tárjuk és hasznosítsuk a szo- dialista rendszerben Jévxí erőforrásokat; népgazdasá­gunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fej­lődés fokozatos élénkítésé­vel megteremtsük az élet- színvonal emelésének, az életkörülmények javításá­nak, a társadalmi igazságos­ság jobb érvényesítésének feltételeit; demokratikus in­tézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább erősítsük a nemzeti egységet — hangsúlyozta Grósz Károly, s végezetül további eredményes mun­kát, sok boldogságot kívánt a főváros lakosságának. Az ünnepi beszéd után felcsendült az Internacioná- lé, majd a vendégek megte­kintették művészeti életünk ikiváil óságainak jubileumi műsorát. Vízügyi tanácskozás Felkészülés az áradásra A Középtiszavádéki Víz­ügyi Igazgatóság öt megyét érintő területének vízügyi szakemberei, ár- és belvíz- védelmi összekötői, a taná­csok, a rendőrség, a posta, a honvédség, a vízügyi társu­latok képviselői tegnap Szol­nokon áttekintették a tájegy­ség jelenlegi hidrometeoro- lógiai helyzetét, az ár- és belvízvédelem feladatait. A tanácskozáson, amelyen részt vett és felszólalt Mo­hácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, megállapították, hogy a Tisza és mellékfolyói­nak ár- és belvízvédelmi rendszere szilárd, alkalmas arra, hogy az esetleges na­gyobb tavaszi árhullámot is kivédje, illetve biztosítsa a belvizek gyors levezetését. A februárban visszatérő kemény hideg hatására is­mét erősen zajlik a Tisza középső szakasza, a mellék­vizek egy része beállt. Ha a mostani hideghullám gyor­sabb felmelegedés követi el­sősorban a települések bel­területein, a mezőgazdasági belvízfronton lehet szükség gyors és hatékony beavatko­zásra. A hétvégén, a vásárcsar­nokban alig ejtettem ki a számon, hogy sokallom a 3 forintot a tojás darabjáért, kofanéném két keze máris a csípején, hangja a magas cén: mitképzeljóemberilyen- kortélenhiszenaligtojnaka tyúkokjóhogylenemfordul- nakebbenahidegbenazülő- kékről! — Ami a tyúkok „sztrájk­ját” illeti, — mosolyog piaci történetemen Boros Pál, a mezőhéki Táncsics Tsz étke­zési tojást termelő telepének vezetője — a nagyüzemben is hasonló a helyzet. Tudvale­vő, hogy a tojóházakat nem fűtik, a tojástermeléshez op­timális 18—20 fokos terem- hőmérsékletet maguk a jó­szágok biztosítják a saját testmelegükkel. Az idei télen bizony soksizor előfordult, hogy a tizenkét fokot sem érte el a házak hőmérséklete, lényegesen kevesebbet toj­nak ilyenkor a tyúkok. Az év­ből eddig eltelt hat hetet a tavalyi hasonló időszakkal összehasonlítva csaknem 300 ezer tojással kevesebbet szed­tek. össze az asszonyok. A tojóházakban automata berendezések biztosítják a ventillációt, azok csak az említett 18—20 fok felett kapcsolnak be. A nem meg­felelő szellőzés miatt a szo­kásos alig több mint fél szá­zalékról másfél százalékra romlott a telepen az elhullá- si arány. — Ezenkívül — folytatja Boros Pál — a hideg számlá­A hideg miatt nem csökken­het az export: kéthetenként 3 vagon tojást indítanak út­ba Mezőhékről a Szovjet­unióba jára írható még az a többlet- költség is, ami a tojóután­pótlást biztosító, három ba­romfinevelő épület fűtésénél jelentkezik. Az egyikben az eltelt másfél hónap alatt a szokásosnál 10 tonnával több kokszot, a másik kettőben pedig naponta két hektoliter­rel több olajat használtunk el. Szóval lesz mit pótolnia az ágazatnak. Amit az itt dolgozó három szocialista brigád tehet, az egyelőre annyi, hogy fokozzuk a to­jásexportot. Naponta 74 ezer tojás gyűlik össze, kétheten­ként két-három vagonnal szállítunk belőle Szovjet­unióba. Tizenhat állattartó épüle­tet, irodát, szociális helyisé­geket, a karbantartók mű­helyét és a moslékkeverőt fűtik tüzelőolajjal a török­szentmiklósi Állami Gazda­ság bartapusztai sertéstele­pén. Hámori János telepve­zető naprakész kimutatást vezet arról, hogy mit „húzott ki” eddig az ágazat zsebéből a szokatlanul kemény tél.' — Most vetettem össze az adatokat a tavalyi januáré­val. Az idei első hónapban 233 hektoliterrel több olajat fűtöttünk el. Nézni is rossz, hogy pörög az árammérő óra, de hát a fiaztatóban biztosí­tani kell az infraégőkkel a terem 18 fokos hőmérsékle­tét, és a 32 fokos úgynevezett fészekhőt. A fűtetlen koca­szállásokon se közömbös, hogy mit ígér a meteorológia, mert ahhoz viszont, hogy a sertések a maguk termelte hővel „felfűtsék” az épülete­ket, több takarmányra van szükség. Napi húsz dekával meg kellett emelnünk az ab­rakfejadagot, ami 1200 koca és 900 süldő takarmányozá­sánál 420 kilogramm több­letfelhasználást, azaz 2600 forint többletköltséget ielent. Sajnos még így is elmaradt a havi súlygyarapodás csak­nem egy kilogrammal. A kíváncsiság vitt be az állami gazdaság surjáni ke­rületébe. Négy évvel ezelőtt változtatott a nagyüzem a borjúnevelési technológián: tíznapostól hetven napos ko­rukig a szabadban, egyedi ketrecekben tartják a fiatal marhákat. A kérdésemre, hogy mit szólnak a borjak a mostani tél tizen-huszonfo- kos hideg éjszakáihoz, derű­sen válaszol Fehér József te­lepvezető : — Köszönöm kérdését, jól vannak. Fel sem veszik a hi­deget, igaz, mielőtt kitelepít­jük őket az elletőből, fűtet­len helyiségben néhány na­pig biztosítjuk nekik az át­menetet az infralámpák me­lege és a kinti hőmérséklet között. Arra kell nagyon vi­gyáznunk, hogy megfelelő hőmérsékletű legyen a tej- pótló tápszer, és mindig szá­raz alattuk az alom. A ketre­ces tartás az idei szokatlanul hideg télben is a leggazdasá­gosabb módszer: a zárt tech­nológiához képest jelentős fűtési-szellőzési energiát ta­karítunk meg, és a korábbi nyolc-tíz százalékossal szem­ben a négy százalékot sem éri el a borjúelhullás. A megyét járva látom, a hideg ellen sokhelyütt szal­mabálákkal vették körül az állattenyésztők az istállókat, ólakat. A tiszaföldvári Le­nin Tsz félhektáros fóliahá- zát viszont Tél tábornok „tá­mogatta meg”, a héttagú vi­rágkertész brigád nem kis bosszúságára. — A hófúvás csak hagyján, — legyint Báli Mihály, a kertészet vezetője — annak Szegfűszedés helyett hólapá­tolásra kényszeríti a )tél a kertészeket az ellapátolásával az asszo­nyok is boldogultak. Sajnos, a fóliaborítást is alaposan megtépázta a szél, legalább húszezer forint a kár. Sze­rencsére gyorsan jött a segít­ség a többi kerületből, hely­reállították a házat, mielőtt megfagyott volna a szegfű­állomány. Fázni így is fáz­nak a virágok, éjjelenként a sziromnyíláshoz szükséges 12 fok helyett jó ha hat-hét fpk meleg van rájuk. A termál­víz is sokat veszít a melegé­ből, mire megteszi a csak­nem ezer méteres utat a köz­ségi strandfürdőtől a kerté­szetig, és a napfény se sok, amit a fóliaborítás transz­formálhatna. Ahogy a mezőhékieknek a legjobb értékesítési időszak­ban hiányzik, legjobban a zord tél miatt kieső tojás- mennyiség, úgy a földvári kertészetben is a lehető leg- roszatobkor veti vissza a vi­rágok fejlődését a hideg. — Nyakunkon a Julianna meg a Zsuzsanna névnap, most lenne keletje az áru­inknak. Tavaly ezekre az ünnepekre csaknem hatvan­ezer szálat adtunk el, Sátor­aljaújhelytől Szegedig szállí­tottuk a szegfűt. Nagyon enyhe időjárás és sok-sok napfényes óra kellene ahhoz, hogy legalább a nőnapra ki- nyüjon a 25—30 ezer szál vi­rágunk. Ha úgy lesz is, lega­lább ötvenezer szál „termés- kieséssel” kell számolnunk. Megérzi ezt a telet a kerté­szeink zsebe is, hiszen telje­sítménybérben dolgoznak. Igyekszünk pótolni a jövede­lemkiesésüket, a hét két nap­ján a szomszédos doboz- üzemben tudnak nekik el­foglaltságot biztosítani. Csak hát a kertész az kertész, az csak a virágok közt érzi jól magát. Azzal biztatjuk ma­gunkat, hogy hófúvás ide, fagyos reggelek oda, csak ki­felé megyünk már a télből. — temesközy — A ketrecben nevelt borjak jól bírják a zord telet is Tisztelgés a szovjet hősök emléke előtt Túrkevei autójavító tőkés piacon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents