Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-14 / 37. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 14. IA tudomány világa I A műtétek sikerültek Új gégészeti műszerek Két kacifántos kifejezés: endo-extralaryngális tűát- nyomó és előtéttartállyal ellátott, patentzáras, új légcső kanül. Egy-egy orvosi műszer, nem régi találmány elnevezései. Feltalálójuk dr. Lichtenberger György, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza — közismertebb néven Rókus Kórház — fül-, orr-, gégeosztá- lyának adjunktusa. — Mire használhatók \ a műszerek? • — A tűátnyomó segítségével egy új varrattechnika alkalmazható. Ezzel meg lehet oldani, hogy azokat a betegeket, akiket a hangszalagok közötti összenövés vagy hangszalagbénulás miatt operálnunk kell, anélkül műtsük meg, hogy a gégét fölvágnánk. Az ötlet a hetvenes évek végén született meg bennem, s 1977-ben állatokon kísérleteztem ki a módszert, és alakítottam ki a műszer végleges formáját. Emberen az első összenövés miatti műtétet 1980- ban, az első gégebénulás miatti műtétet 1981-ben végeztem. Még ugyanebben az évben ismertettem a műszert és az eljárást a fül-, orr-, gégész világkongresszuson, 1983-ban részletes .tanulmányom jelent meg a Kórház- és Orvostechnika című folyóiratban, és több tekintélyes külföldi szakfolyóiratban is beszámoltam a műszerre épülő módszer eddigi eredményeiről. Az elmúlt négy év alatt tizennégy gé- gebénulásos és négy hangszalag össze növés es beteget operáltam meg az új műszerrel és módszerrel. A műtétek sikeresek voltak, s tekintettel arra, hogy ezek az elváltozások nem túlságosan gyakoriak, ezek a számok elég nagynak mondhatók. — Milyen volt a szakmai visszhang? ' — Tavalyelőtt az Egyesült Alkunak ban megjelent egy közleményem, s ennek alapján meghívást kaptam a dániai Mikrosebészeti CentNemzetközi érdeklődés rumba a műszer és a ráépülő módszer demonstrálására. — És itthon? — Szakmánk három vezető egyénisége tisztelt meg azzal, hogy intézetében a műszerrel műtétet végezhettem. — Mire szolgál a légcső- kanül? — Azok a betegek kényszerülnek viselésére, akiknek a gégéjében sérülés vagy egyéb ok miatt szűkület keletkezett, illetőleg azok, akiknek gégéjét daganatos betegség miatt el kellett távolítani. Az eszköz újdonsága abban áll, hogy a beteg a légcsövében keletkezett váladékkal köhögéskor nem fertőzi, illetőleg nem szeny- nyezi környezetét. A váladék ugyanis összegyűlik a naponta többször is cserélhető, eldobható tartályban. — Ezzel a találmánnyal első díjat nyert a Pest Megyei Orvosnapok tudományos pályázatán. Az eszközt ismertető tanulmányban ír rehabilitációs I jfeléntőségéről is. — Szomorú tapasztalatunk, hogy számos beteg, miután megoperáltuk, tehát ailapbetegségéből kigyógyítottuk, depressziós lesz, mert úgy érzi, visszatetszést kelt környezetében, s még Ulegfcözelebbi hozzátartozói is idegenkednek tőle. Annak, aki az újfajta kanült viseli, nem kell ettől tartania, hiszen túl azon, hogy Százszázalékosan higiénikus, megfelelő öltözködés esetén az eszköz egyáltalán nem is látszik. — Milyen az Érdeklődés a a találmányok iránt? — A régi fajta kanülből Magyarországon évente mintegy ötezer darabot adott el az Orvosi Műszer Szövetkezet. Takács Lehelné elnök és a szövetkezet többi vezetője lát is fantáziát a dologban, a mintadarab már elkészült, a sorozatgyártás azonban — különböző technológiai problémák miatt — még nem indult meg. Pedig érdeklődik a külföld is! Eddig Angliából, Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból és Kanadából jelentkeztek különböző vállalatok, közit)lik néhány igien rangos cég is. Nem kisebb az igény a tű- átnyomóra sem. Már a világkongresszuson megkeresett az Ergo-Storz — tekintélyes amerikai cég — képviselője, és vételi ajánlatot tett a gyártási jogra. Azóta folyamatos az érdeklődés, többek között Ausztriából, Láajiéból, Jugoszláviából. Legutóbb az igen jónevű Carl Reiner sebészeti eszközökkel kereskedő cégtől kaptam levelet. Sajnos, bár mind az OMSZÖV, mind a METRIMPEX illetékesei rendkívül készségesek, a dolog eléggé lassan halad előre, mert korábban nem találtam megfelelő partnerekbe. Egyelőre a tűnyomóból csak néhány kézi munkával készült darab van. Lichtenberger doktor szavai ismerősen csengenek. Másoktól, más tudományágak feltalálóitól nem egyszer hallottunk már hasonlókat. Márpedig Takács Lehelné úgy véli, az új légcső- ‘kanüllel az Egyesült Államok piacára is be lehetne törni, s az ott eladható mennyiség már komoly bevételt jelentene. A késedelmessé" a nehézkesség azonban megbocsáthatatlan. Soksok dollárt veszítettünk már el emiatt, hogy egy-egy találmánnyal nem a kellő időben rukkoltunk ki a világpiacra. Talán egy olyan műszert kellene kitalálni, amely a közönyösség, lustaság, rugalmatlanság, irigység magyar népbetegségét gyógyítaná. Hol az a feltaláló?! jMorvay István Mérőberendezés az energiatakarékosság szolgálatában Mostanában elsőbbségük van az energiatakarékosságot segítő törekvéseknek. A későbbi fűtési igény szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fajtájú és minőségű anyagokból építik az épületeket, különösen azok főfalait. Hőcsillapítás és hőkésleltetés szempontjából tulajdonképpen le kellene „vizsgáztatni” a tömegesen alkalmazandó összes új építőanyagot. Ehhez természetesén megfelelő műszerek is kellenek. A fenti igény ismeretében alakították ki hazai szakemberek a Transwall elnevezésű mérőberendezést, amely laboratóriumi vizsgálatokhoz éppúgy álkalmaziható, min,t meglevő épületszerkezeteken elvégzendő mérésekhez. Nagy előnye a berendezésnek, hogy tetszőlegesen ösz- szetett falszerkezetek mérésére alkalmas, és hogy viszonylag gyors, roncsolás- mentes mérést tesz lehetővé. A vizsgálatot végző számára három fontos jellemzőt mér: a hőellenállást, a hőcsillapítást, és a hőkésleltetést. A mérőberendezés úgy működik, hogy a fal egyik oldalára felhelyezett fűtőlappal hőt keltenek és a fal két oldalán a hőmérőkkel meghatározzák a keresett jellemzőket. Az értékelést kis kalkulátor vagy mikropro- ceszor végzi. A mérés tartományától is függően a megfelelő üzemmód beállítható. Annak megfelelően is beállításra szorul a készülék, hogy épületfalakat, kemencefalazatot vagy különféle építőelemeket vizsgálnak-e vele. Képünkön á Transwallt láthatjuk, amelynek fűtőlapja 250 mm átmérőjű, az elektronikai egysége 400x 300x120 mm nagyságú burkolatban foglal helyet; súlya 4,5 kg, teljesítményfelvétele 220 V/2,2 kW. A készüléket a Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszer- technikai Intézetének kutatói tervezték. Áram és ivóvíz, atomenergiával Légzés — vízben A víz is tartalmaz oldott oxigént, a tüdő mégsem képes vízben az oxigén-széndioxid gázcserét lebonyolítani. Ennek az az oka, hogy a vízben oldott gázok diffúziója sokkal lassúbb. Kísérletileg kimutatták, hogy a tüdő képes bizonyos mennyiségű oxigént kivonni a vízből, nagyobb baj azonban, hogy a széndioxid leadása még lassabban megy végbe. Így a halál közvetlen oka széndioxid-mérgezés. A tüdő gömb alakú hólyagocskáiban a diffúziósebesség csak levegőben kielégítő, vízben lazonban nem. A kopoltyúk lemezes szerkezete tulajdonképpen annyira lerövidíti a diffúziót, hogy a szükséges mennyiségű gázcsere végbemehet. Meteoritkráter Maszkában Alaszka középső részén, az északi sarkkörtől kissé délre új meteoritkrátert fedeztek fel. Átmérője 12,4 km, mélysége 500 m. Közepén 3 km átmérőjű tó keletkezett, amelyből sugárirányú barázdák futnak a kráter pereme felé. Ügy vélik, hogy a kráter eredetileg csak 10. km átmérőjű volt, mélysége viszont 700 m. Az erózió következtében a kráter falának eredeti formája az idők folyamán megváltozott. Az Alaszka Egyetem kutatója fedezte fel, aki a világűrből műholddal készített felvételeket tanulmányozva bukkant rá erre a kráterre. Más módon nem lehetett volna felfedezni, mert a terület járművekkel legfeljebb csak a tél kellős közepén közelíthető meg, amikor már elég vastag és szilárd a hóréteg. Ilyenkor viszont a sarki éjszaka miatt csaknem teljes sötétség uralkodik ezen a vidéken. A szovjet atomerőművek jelenleg 21 ezer megawatt teljesítménnyel állítják elő az országban termelt összes villamos energia 9 százalékát. A nukleáris energiával működő 13 erőműben harmincöt blokk termeli az áramot, és évente 140 milliárd kilowattóra villamos energiával látja el az országot. Az atomenergia ily módon 70—75 millió tonna hagyományos tüzelőanyagot pótol. Az új beruházások révén további hatezer megawattal növelik az atomerőművek teljesítményét. Jelenleg 22 atomerőmű épül a Szovjetunióban, s a következő ötéves tervben várhatóan kétszer annyit költenek nukleáris erőművek létesítésére, mint korábban. A jól bevált, hagyományos reaktorok mellett a Szovjetunióban — a tőkés országokban is megfigyelhető irányzatnak megfelelően — nagy figyelmet fordítanak az új „generációra”, az úgynevezett szaporító reaktorokra. A gyors- vagy szaporító reaktorokban erősen dúsított urán vagy plutónium a fűtőanyag. De miközben ezek — hőt termelve — energiaellátásra már alkalmatlan izotópokká alakulnak át, a reaktorok aktív zónáját körülvevő tórium—232 szintén hasá- dóképes urán—223-má alakul át, tehát az ilyen reaktor a hőtermelésen kívül újabb hasadóanyagot is előállít, sőt többet, mint am menyit fogyaszt. így azután érthető, hogy például egy 1000 MW-os szaporító reaktor uránigénye századrésze a hagyományos reaktorénak! A Szovjetunióiban jelenleg már három gyorsneutronnal működő atomerőmű is üzemel. Képünkön egy ilyen atomerőművi szaporító reaktort láthatunk, amelynek hulladékhőjével tengervíz-desz- tillálást is végeznek, ekként állítván elő ivóvizet a sós tengervízből. Adatok a távolból Az elektronikus számítás- technika nemcsak fontos segédeszköze a bonyolult tudományos és technikai számítások elvégzésének, hanem arra is felhasználható, hogy sokféle információt regisztráljon, sűrítsen és összefoglaljon. Az áruházak például elektronikus adatfeldolgozó berendezésekkel mérik fel a naponta változó raktárkészleteket, amelyek a folyamatos kiszállítások és új áruk érkezése következtében változnak; emellett ezek a berendezések még számos mellékfolyamatot is irányítanak, a többi között elkészítik a számlákat, a szállítási papírokat vagy azokat a megrendeléseket, amelyek a raktárak feltöltéséhez szükségesek. Az állomány nyilvántartásához és annak diszponálásához, amely az elektronikus adat- feldolgozás egyik lényeges {alkalmazási területe, még csatlakozhat a. számlák vezetése bankoknál és7 takarék- pénztáraknál és rendszeres bér- és illetményelszámolások elkészítése, a járművekkel megtett utak felmérése szállítóvállalatoknál, vagy a legkülönfélébb adatok gyűjtése és folyamatos kiegészítése. Az elektronikus adatfeldolgozást fokozott mértékben vezetik be olyan üzemekben és intézményekben is, amelyeknek adat- mennyisége a saját adatgyűjtést közgazdaságilag nem teszi indokolttá. Ez természetesen szükségessé teszi az ilyen üzemekben a decentralizáltan „termelődő” adatok átvitelét egy adatgyűjtő központba. Az adatok távátvitele és távfeldolgozása új feladatok elé állítja a híradástechnikát. Egyfelől biztosítania kell a közvetlen kapcsolatot az adatgyűjtőhely és a feldolgozó központ közötti átvitelhez, másfelől megfelelő adatgyűjtő és adatátviteli berendezéseket kell az adatok távfeldolgozásában érdekeltek rendelkezésére bocsátani. Az adatátvitelhez felhasználható a már meglevő, szerteágazó távbeszélő- és távíróhálózat. Képünkön: egy ilyen, távközlési hálózathoz csatlakozó — NDK gyártmányú — távadatbe- rendezést láthatunk. Hogyan mozog a szem? Amerikai kutatók olyan berendezést szerkesztettek, amely filmre veszi a szem mozgásait, tehát rögzíti, hogy mikor, hová fókuszál a szem. Az egész készülék fejre szerelhető, és így ellenőrizhető, hogy például az autóbuszvezető vagy a pilóta mi mindent lát, és ebből mennyit vesz tudomásul tudatosan. Általános tapasztalat, hogy a kettő ritkán azonos. Érdekesek a szemmozgások például olvasás közben. Az olvasó ember nem minden szót vesz külön szemügyre, és más a szemmozgás akkor, ha a szöveg érdekes vagy unalmas. Felnőtt ember általában a körvonalakra összpontosít, gyerekek érdektelen, homogén részleteket is tanulmányoznak. Azt is tapasztalták, hogy rémfilmek nézésénél, még a legvérengzőbb jeleneteknél is a néző a szereplő arcára összpontosít, és nem például a fegyverekre. . A kenyér illata A meleg kenyér kellemes illatát, illetve az illatot előidéző anyagot sikerült kielemezni és előállítani: egy tetrahid- ro—2-acetopiridin nevű vegyület idézi elő a kenyér kívánatos illatát. A kutatók egyhetes kenyeret az általuk felfedezett anyaggal gőzölték, és így a száraz kenyérnek visszaadják „frissen sült” illatát.
