Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-15 / 11. szám
1985. JANUÁR 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Űj üzemrész kezdte meg működését a közelmúltban Zalaegerszeg vágóhídján. Az 1200 négyzetméteres új húsbontó-, csontozó- és csomagolócsarnok belépésével a Zalahús évi 1600 tonnával növeli termelését Több építőanyag a családi házakhoz Kongresszusi verseny az alföldi téglagyárakban MAI JEGYZETÜNK Tág fejtágítók Dühös az igazgató. Munkatársai ugyanis csalódottan érkeztek visiz- sza a továbbképzésről: „Minek kellett erre ennyi napot vesztegetni? írták volna le a mondókájukat! Inkább a papírt, semmint az időnket pazarolják!” Az igazgató márcsak azért is indulatos, mert nem először hall ilyen véleményeket különböző értekezletek, tanfolyamok, szim- pozionoík, kurzusok, előadás-sorozatok, konferenciák, fejtágítók ... után. Ö maga is végigpihent, átbosszankodott már néhány hasonló összejövetelt — bőre, tágra méretezett fejtágítót. A természet védelmét már intézményesíteni tudtuk. Aligha maradna feladatok nélkül egy Munkaidővédelmi Hivatal is. Mentsen meg, persze, a jó sors ettől az intézménytől! Hisz létrehozásának fontosságáról bizonyára magvas, elegáns szimpozionokon tanácskoznának ; megannyi értekezlet kísérné a tervezés, a szervezés folyamatát; s a jó munkához aztán továbbképzésiek, tanfolyamok is kellenének... Természetesen mindig is kizárólag többnaposak, távol a világ zajától, de a világért sem péntek déltől hétfő reggelig. Rendezvények — ha másért nem, csakhogy legyen mit kipipálni, hisz oly jólesik elégedetten hátradőlnie „Na, ezen is túlvagyunk". Való igaz, résztvevők és kenyéradóik szempontjából nem mindegyik tanfolyam „folyik el” hiába és értelmetlenül. Csak el ne kiabáljuk: a különböző jellegű, célú és idejű ös»- szejövetelek rendezési kedvét tekintve is, mintha egyre örömtelibb mértékletesség volna tapasztalható. Elvégre tényleg nem az adja meg egy ügy, egy téma rangját, egy feladat megoldásának a kulcsát, hogy hányán és hány napig (óráig) vannak miatta távol a munkahelyüktől. Ötsizör-több- ször meghallgattatni ési megvitattatni valamit ilyen-olyan címen, de rendre csaknem ugyanazokkal — tékozló áldemokratizmus, egyszerűen luxus. A takarékos gazdálkodás kényszere a munkaidőre is vonatkozik. Ha egy „kikapcsoló tájértekezletre” a hét eleje helyett, mondjuk, pénteken és szombaton kerítenének sort, lefogadom: a második napi ebéd után már jóval kevesebb tányért kellene elmosogatni. Tengni-lengni, unatkozni — saját zsebre — valahogy nem akaródzik. A szabadidőnkre — joggal — érzékenyek vagyunk. A hétvége (egy részének) ilyenforma igénybevételével lehetne próbára tenni a különböző okító összejöveteleket. Ha pedig ez a módi meghozta már a sikert, kiszűrte a fölösleges fejtágítókat — akkor a szolgáltató egységek nyitvatartási és az intézmények ügyfélfogadási rendje miatti idő-, anyagi és morális veszteségek mérséklését vehetnénk célba újult erővel. Mégiscsak kéne egy Munkaidővédelmi Hivatal? E. B. Gazdaságunk helyzete és az idei célok A Pártélet januári számából Példamutató eredményeket ért el á kongresz- szusi és a felszabadulási munkaverseny eddigi szakaszában az Alföldi Téglaipari Vállalat munkáskollektívája. Az elmúlt évben a tervezett 279 millió téglával szemben 295 és fél milliót állított elő. A terven felül gyártott kisméretű, illetve hőszigetelést biztosító ther- moton falazóanyag legalább 4—500 családi ház felépítéséhez elegendő. Az elmúlt évben különösen a kislakásépítők körében volt nagy a kereslet. A szocialista munkaverseny egyik fő célja a selejt csökkentése és a minőség javítása. A januári gyors értékelés szerint a selejtet fél századékkal csökkentették, a A MTESZ egyesületeiben és szervezeteiben befejeződött a terület- és településfejlesztés hosszú távú koncepciójáról folytatott vita. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Tervhivatál felkérésére szervezett társadalmi vita főbb eredményeiről Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese az MTI munkatársának elmondta: A hozzászólók jelentős része a településfejlesztés céljainak meghatározásakor döntő jelentőségűnek ítélte a kisebb helységek — városok, községek — gazdasági és társadalmi vonzerejének a növelését. Sokak véleménye szerint ugyanis a korábbi évek decentralizálási törekvései gyakran nem hozták meg a kellő eredményt. A budapesti gyárak, üzemek vidékre telepítésének például több esetben is az lett a következménye, hogy amíg az átadott, gyakran elavult eszközökkel vidéken próbálnak piacképes termékeket előállítani, addig a fővárosban, a régi helyen, hasonló profilú, ám jóval korszerűbb üzemben kisebb műszakszám mellett tovább dolgoznak. Pedig a termelőerők arányos elosztása nemcsak gazdasági megfon-, tolásból lényeges — például a helyi fejlesztések anyagi fedezete szempontjából —, hanem a jól képzett szakemberek kiegyensúlyozottabb területi eloszlása, és vidéken egy-egy terület népességének megtartása miminőséget pedig 2 tizeddel javították. Ehhez hozzájárult, hogy a termelési szisztéma pontos betartása mél- lett a késztermékek egy részét, körültekintően, fóliába csomagolt egységrakományként szállították a Tü- zép- és az áfész-telepekre. A múlt évi gazdasági munka értékelése ezekben a hetekben történik, annyi azonban előre látható, hogy a vállalati eredmény körülbelül 10 és fél millió forinttal meghaladja az előirányzatot. A munkaverseny lendülete januárban is folytatódik, noha a zord időjárás a kemény hideg gondokat is okoz. A hónap első tíz napjában másfélmillió égetett téglával- gyártottak többet az előirányzatnál. A kemény hideg. a havas idő tovább tart, ezért változtattak az eredeti programon, átütemezték a vállalat gyárainak nagyjavítását. A brigádok most dolatt is fontos. A vidéki körzetek súlyának növelését, következésképpen a túlzóit centralizáció csökkentését is sokan sürgették. Indítványozták többek között a regionális közlekedési csomópontok kialakítását. Ez nemcsak a kisebb települések helyzetét javítaná, hanem jelentősen csökkentené a szállítási útvonalak hosszát is, ami számottevő energiamegtakarítást tenne lehetővé. Több hozzászóló emlékeztetett a fővárost kikapcsoló, új kelet—nyugati ütés vasútvonal építésének a fontosságára. A vitában felvetődött az is, hogy Budapest és a nagyobb vidéki városok esetében még mindig elsősorban a lakásigények mennyiségi kielégítéséről esik szó. Holott a bérlők és a tulajdonosok közötti mozgás élénkítéséhez elengedhetetlen a fokozottabb minőségi követelményeknek megfelelő, így az átlagosnál nagyobb s a zöldövezetben levő lakások építése is. A pénzügyi fedezettel rendelkező családoknak már ma is törekvése a kedvezőbb fekvésű körzetbe való település. Sokan először a zártkertes külterületeken, majd napjainkban egyre gyakrabban már távolabb, a városkörnyék 20—30 : .kilométeres körzetében igyekeznek építkezni. E tendencia tervszerű irányítással, s egyebek között megfelelő hitelsegítséggel meggyorsítható lenne. goznak a kemencék, a szállító- és rakodógépek karbantartásán, felújításán. ' A munkát úgy ütemezik, hogy a negyedév végére, amikor várhatóan folytatódhat a kislakások építése, már valamennyi gyár teljes kapacitással termelhessen. Folytatják az 1985-re előirányzott fejlesztési programot is. Ezek közül legfontosabb a debreceni Alföldi és a kunszentmártoni 1-es téglagyár rekonstrukciójának befejezése. A két gyárban a jelenleginél magasabb műszaki színvonalon végezhetik majd a legkeresettebb kisméretű téglák gyártását. A kunszentmártoni 2-es téglagyárban kemencekocsi-rakó gép gyártását, beépítését és üzembe helyezését tervezik. Tá- piógyörgyén és Hajdúnánáson új téglagyár építését kezdik meg. Mindkét üzem befejezésére 1986-ban kerül sor. — end — KITE-technológiával Zöldborsó tízezer hektáron Ebben az esztendőben már tízezer hektáron termelnek zöldborsót az ország különböző vidékein KITE- technológiával. Két éve alig ezer hektárnyi területen kezdődtek a nagyüzemi kísérletek az új módszerű termesztéssel, a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény- Termelési Együttműködés, valamint a Debreceni Tartósítóipari Kombinát szoros együttműködésével. A biztató eredmények után tavaly már több mint ötezer hektárról takarítottak be zöldborsót: ennek zömét a hajdúsági gazdaságokban termelték meg, s a debreceni gyár dolgozta fel. Az idén a tavalyinak kétszeresére nő a rendszerben termelt zöldborsó területe. Hogy jó termésátlagot adó, nyereséget hozó növény legyen a korábban többnyire veszteséges zöldborsó, koncentrálták a termelést, jobb termőtalajokba került a mag. Igen nagy előnye az együttműködésnek, hogy a galbonatejmelési rendszerben már használatos gépek jó részével dolgozni tudnak a zöldborsótáblákon. Jégpálya a korcsolyázóknak Kunszentmártonban három korcsolyapályát is készítettek az idén a „Jégpályát a korcsolyázóknak” pályázatra. A Killián lakótelepi Általános Iskola udvarán 800 négyzetméter jég- felület várja egész héten a telep 1500 lakóját. Alig 300 méternyivel odébb, a szakmunkásképző intézet sportudvarán szintén ekkora a jégpálya, melyet este 7 óráig hétköznapokon bárki igénybe vehet. A nagyközség központjában, a gimnázium udvarán 400 négyzet- méteres tükörsima felületen korcsolyázhat díjtalanul hétvégeken is a település ap- raja-nagyja. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elemzi a folyóirat idei első számában népgazdaságunk helyzetét és az idei célokat. Rámutat, hogy 1984 az 1978 óta követett gazdaság- politikai megvalósításában jelentős állomásként jellemezhető. Az 1985. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelvei olyan gazdaságpolitika és gazdaságirányítás megvalósítását tekintik fő célkitűzésnek, amelynek középpontjában a népgazdaság külső pénzügyi egyensúlyi helyzetének további javítása, a gazdaság belső egyensúlyi viszonyainak konszolidálása, a gazdasági növekedés szerény élénkítése áll, továbbá az a törekvés, hogy ne csökkenjen tovább a nemzeti jövedelem belső fel- használása. Váncsa Jenő megvilágítja a magyar mezőgazdaság tavalyi eredményeit, a teljesítmények mögötti erőfeszítéseket. Az utóbbi néhány évben gazdaságpolitikánk középpontjában a hetvenes években megromlott gazdasági egyensúly helyreállítása és megszilárdítása áll. Hoós János a gazdasági prioritások érvényesülésével foglalkozik és bizonyítja: nem indokolt, hogy helyzetünket a kelleténél sötétebbnek lássuk. A szerkesztőség interjút készített Szabó Imrével, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökével a tanácsok testületi munkájáról, érdekfeltáró, -összehangoló és -érvényesítő szerepéről, a szak- igazgatás ellenőrzéséről. a tanácsok önállóságának növekedéséről, a tanácstagok közéleti tevékenységéről és társadalmi megbecsüléséről. Nemzeti fejlődésünk utolsó negyedszázadának egyik legfontosabb eredménye, a párt szövetségi politikájának igen lényeges eleme, hogy a különböző felekezetű hívők 1 és egyházaik együtt munkálkodnak a marxistákkal, a nem hívőkkel az ország boldogulása és békéje érdekében. "Lukács József tanulmánya a marxisták és hívők közötti együttműködésről és vitáról szól. Az elmúlt négy évtized történetének kiemelkedő időszakai közé sorolhatjuk a felszabadulást közvetlenül követő esztendőket, amikor alapvető történelmi átalakulás ment végbe hazánkban. Ennek az időszaknak a legfontosabb jellemzőiről, nemzeti történelmünkben elfoglalt helyéről rendezett ke- rekasztal-beszélgetést Gye- nes László vezetésével a szerkesztőség. Batta István az alapszervezeti pártmunkával foglalkozik. Azt vizsgálja, mi lehet az oka annak, hogy a politikai tevékenységben, az alapszervezeti munkában oly nagy tekintélyük van egyes bürokratikus módszereknek, különösen a papírmunkának. A beszámoló taggyűlések mindenkor nagy figyelmet kapnak a párt életében. A Pártszervezetek életéből című rovatban pártmunkások elemzik a tapasztalatokat és a tanulságokat. A folyóirat folytatja a 8 9. számában indított vitát a vállalati pártszervezetek munkájának módosulásáról, különös tekintettel az új vállalatvezetési formáikra. Ezúttal Bangha László, Mar- tonosi Imre és Varga Jenő hozzászólását közli. Negyven esztendővel ezelőtt szabadították fel a szovjet csapatok Budapestet. A Pártélet visszaemlékezéseket közöl az első napok szervező munkájáról. Növekedjék a kisebb helységek vonzereje I MTESZ a településfejlesztésről Mindig izgalmas látvány egy generátor csaknem 40 tonnás állórészének fordítása — ez látható képünkön. A paksi atomerőmű-programban jelentős szerepe van a Ganz Villamossági Műveknek. A második számú 'reaktorblokk már túl az üzempróbán, sikeresen dolgozik. Ebben a sikerben benne van a szolnoki gyár kollektívájának munkája is, mivel a TVV—221 típusú turbógenerátor állórészeit és egyéb tartozékait itt készítették. Az ötödik turbógenerátort most szerelik Pakson. A hatodik már «szállításra vár a budapesti törzsgyárban, a hetedik és a nyolcadik most készül Szolnokon. A szabadtéri daru alatt az egyik generátor állórész- testének a felét kocsival gördítik a műhelycsarnokba. A két darabból álló testet a törzsgyárban hegesztik eggyé a szolnokiak. Fotó: Kováts Béla
