Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 15. Stégek a jégen Nehéz nádaratás A nagy hideg ellenőre Tüzelőolajat és kokszot takarít meg Jól vizsgázik a hévízfütés Jászkiséren Jászkiséren a mostani ke­mény januári hidegben vizs­gázik igazán az az intézmé­nyi hévízfűtőrendszer, amely 1983-ban kezdte meg műkö­dését. A nagyközségi párt- és tanácsi szervek együtt a helyi ipari és mezőgazdasá­gi üzemekkel, 1981-ben ener­giaracionalizálási pályázatot nyújtottak be a település központjától 1300 méterre lévő, 1972-ben fúrt és hasz­nálaton kívül lévő kút me­leg vizének gazdaságos hasz­nosítására. Ezen a ponton a kőolajosok kutattak, de olaj vagy földgáz helyett csak meleg vizet találtak. Ami az olajosoknak nerrt okozott örömet, az most jól kama­tozik a községbelieknek. Az Állami Fejlesztési Banktól kapott támogatással és a nem tanácsi intézmények anyagi hozzájárulásával 1982. novemberében kezdték meg a meleg víz hasznosítá­sához szükséges beruházást, és 1983 nyarán fejezték be. A teljes beruházási költség rendelkezésre állt, így a ki­vitelezést alig több mint fél év alatt befejezték. A percenként 1900 liter 69,2 fokos meleg vizet adó kút hozamát — számítva a ke­ményebb hideg telekre — tökéletes hőszigetelésű csö­vön vezették a nagyközség központjába, az 1300 méterre lévő kúttól. Az olcsó, gazda­ságos energiaforrást 13 in­tézményben használják fűtés­re. A fűtőtestekbe 67 fokos meleg víz kerül, ami azt je­lenti, hogy a mínusz 18—22 fokos külső hőmérséklet mellett is tudják biztosítani az épületek előírt hőmérsék­letét. Ehhez természetesen éjjel-nappali fűtésre van szükség. Kellemes hőmérsék­let mellett tanulhatnak pél­dául a nyolctan termes Pető­fi úti Általános Iskola, a napközi otthon, a Kossuth téri és a Fő úti Általános Iskola tanulói. A meleg víz ad kellő hőmérsékletet a mű­velődési házban, az úttörő­házban, az egészségügyi lé­tesítményben és a Pálma Étteremben. A pártbizott­ság, a tanácsháza, a költség- vetési üzem, az ABC-áruház ugyancsak a távvezetékről kapja a fűtési energiát. Hasznosítja a hévizet a Le­nin Termelőszövetkezet is, a fűtött három fóliasátor alatt sokszínű szegfűt termelnek. A kút olyan bő hozamú, hogy a jelenlegi beruházás­sal csak a meleg víz 70—80 százalékát használják fel. A tanács úgy véli, hogy továb­bi lehetőségek vannak újabb létesítmények bekapcsolásá­ra. Tervezik a jelenleg elfo­lyó 30—40 fokos, másodla­gos, úgynevezett szekunder­víz összegyűjtését, hasznosí­tását is. A jászkisériek ész­szerű kezdeményezése gaz­daságosnak is bizonyul. A fűtési idényben, a 13 intéz­ményt figyelembe véve 160 tonna tüzelőolajat és 30 tonna kokszot lehet megtakarítani. Ez az arány természetesen tovább javul, ha a fűtési rendszert a jövőben tovább bővítik. Terveik között sze­repel, hogy nyáron az isko­la tanmedencéjét is a kúti vizével töltik fel. — endrész — Az elmúlt években sok vita folyt a Balaton vízmi­nőségének megőrzéséről, arról, hogy a tómeder nö- ■vénysfcte milyen sizerepet játszik ebben. Mit számít például a lábon hagyott nád? Erre a kérdésre tett pontot az az 1984-ben ki­adott OVH államtitkári rendelkezés, amely többek között a nádgazdálkodás­sal is foglalkozott. — Lényege: a nádat — minőségétől függetlenül — évente le kell aratni — tá­jékoztat Virág Árpád, az OVH vízügyi főtanácsosa. — Ennek azért van jelentősége, mert. így tud megújulni a növény, s a friss hajtású nád kedvező a víz minőségére — tisztítja azt. Az eddigi gya­korlat szerint azonban a nádgazdaságok csak export­minőségű nádat vágtak le a többi betakarításáért irreá­lis összegeket akartak kérni. — Mi a helyzet jelenleg? — Az aratási szezon no­vemberben kezdődött — mondja dr. Hajós Béla. a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyet­tese. — Eddig több mint száz hektár nádat — köztük a nem haszonnádat is! — takarítottak be a vízpartok mentén. A szokatlan hideg kedvezett a nádvágóknak, a jégpáncél lehetővé tette, hogy a munkát — immáron a jégen folytatva — gyorsít­suk. — Tehát minden rend­ben? — A vízbe fagyott stégek, bejárók akadályozzák a be­takarítást, így például a ti­hanyi öbölben a vízügyi igazgatóság fagyszalbadság- ról visszahívott dolgozói a horgászszövetség önkénte­seivel együtt kénytelenek aratni, mert a gépek munká­ját a kintihagyott stégek gá­tolják. (é. m. z.) Több mint 30 millió fo­rintot forgalmazott • a múlt évben az Ideál Vállalat 11-es számú nyomtatványboltja Szol­nokon A MÄV dolgozói tisztítják a tiszaugi közúti és vasúti hídon lévő vágányokat Hétvégi üdülés Budapesten A Penta Tours első belföldi ajánlata Tavaly márciusban szer­vezte meg utazási irodáját az Országos Takarékpénztár, amely egy osztrák céggel korlátolt felelősségű társa­ságként főleg hosszabb utak szervezésére és lebonyolítá­sára vállalkozott. Az OTP Penta Tours Utazási Irodá­ja minden megyében fogad­ja már az utazókat, hiszen hálózatában minden különö­sebb nehézség nélkül meg­szervezte ezt a szolgáltatást is. Mint Haraszti Kálmánná csoportvezető elmondta, me­gyénkben a kezdeti érdeklő­dés, már tavaly tapasztalha­tó volt. Ügyfeleik kényelmes­nek tartják az utazási iroda szolgáltatásait, s akik már utaztak velük, dicsérik a komfortot, a kitűnő szállás­helyeket, programokat. Pénteken különben a Pen­ta Tours szervezésében meg­kezdődött az első belföldi, hétvégi kirándulások soroza­ta. Ezen az elsőn még nincs Szolnok megyei víkendező, de máris tudnak érdeklődő Bővíti profilját a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregy­házi gyára. A több mint há­romezer dolgozót foglalkoz­tató üzem a piaci igényekhez alkalmazkodva, új gépek munkába állításával évi 45 ezer újrafutózott tehergépko­csi-abroncsot gyárt ezentúl, csoportról. Talán a kőolajo­sak próbálják ki. mit nyújt a fővárosban az iroda. Két­ágyas, fürdőszobás elhelye­zést kapnak a mezőgazdasági szövetkezeti szállodában a résztvevők, s a pénteki va­csorától vasárnap ebédig teljes ellátást. Szórakozás: a rádiókabaré humoristái, vi- deodisco, autóbuszos város­nézés, — ha kérik, síprog­ram. Mindezért összesen nyolcszáz forintot fizet a vendég. A Penta Tours különben e héten a fővárosban tájé­koztatja saját dolgozóit, megbízottjait az idei fonto­sabb programokról. Tervei szerint az év folyamán beve­zetik a repülőjegyek biztosí­tását is — magánszemélyek­nek és utaztatóknak egy­aránt. Tervezik azt is, hogy csoportókat indítanak ápri­lisban az Ausztria—Magyar- ország világbajnoki selejte­ző labdarúgó-mérkőzés visz- szavágójára. háromszor annyit, mint ed­dig, s az esztendő második felében megkezdik a Lada és Trabant típusú autók kül­ső gumijainak felújítását is. A tervek szerint még az idén 50 ezer darab elhasználódott személygépkocsi-abroncsot futóznak Február 2-től 9-ig Kaposvári farsangi napok Színes programot ígér az idei kaposvári farsangi na­pák \ rendezvénysorozata, amelyet az idén február 2-a és 9-e között tartanak meg. Február 2-án, szombaton délelőtt az Ifjúsági Házban gyermek néptáncversenyt rendeznek, amit farsangi diákdélután követ. Az ama­tőr színjátszók farsangi já­tékszín-fóruma várja a kö­zönséget. Február 9-én, szombaton lesz a kaposvári farsangi napok fénypontja: a város utcáin, terein farsan­golás és vásár: a városi ta­nács elnöke átadja a hiva­talt, s a város kulcsát kar­nevál hercegének. Délután több mint ezer jelmezbe öl­tözött fiatal — Baranya, Bács-Kiskun, Zala, Vas és Somogy számos táncegyütte­se, népi együttese, hagyo­mányőrző együttese — nó- tázva, mókázva vonul végig a város utcáin, terein át a városi sportcsarnokhoz, mi­közben a Kossuth téren és a város más terein felállí­tott kiszebabát (szalmabábut) a tél temetése jelképeként nagy zsivaj-lárma közepette elégetik. A menet élén a karneválherceg halad, ol­dalán a Csokonai-hős Do­rottyával s az udvartartással. A felvonulást követően a városi sportcsarnokban az együttesek műsort adnak. Estére szerte a városban áll majd a bál: a Dorottya Szál­lóban Dorottya-bálon, a Ka­pos Szállóban a svábbálon, a Szabadság park étterem­ben délszlávbálon, az Ifjú­sági Házban rongyosbálon vigadhatnak a farsangolók. Abroncs Nyíregyházáról Én se akarok többet, csak eljutni Linda története Ez a Linda nem az a Lin­da, aki olyan határozott ka­raterúgásokkal, -ütéseikkel teszi ártalmatlanná ellenfe­leit a tévésorozatiban. Bár Linda is könnyedén mozog, legalábbis otthon, a lakás­ban. Szereti a jó filmeket is a tévében, bizonyára Lin­da történetei is a kedven­cei közé tartoznak. Csakhogy Linda, akiről most szólunk, nem látja, csupán hallja a műsort. Linda, azaz a tizennyolc éves Póta Melinda nehéz helyzetben van; dolgozná szeretne. Sok-sok sikertelen kísérletezés után keresett fel bennünket édesanyja az elmúlt évben. Linda gond­ját. baját a Néplap decem­ber 5-á számában lehetett olvasni. Igaz, csak egy rö­vid írás szólt róla A szer­kesztőség postájából című rovatunkban. A nevét sem írtuk meg akikor, hiszen a tények úgyis beszédesek vol­tak: alkalmas munkahelyet kerestünk Lindának Szolno­kon, felajánlottuk segítsé­günket neki és családjának, felhasználva lehetőségeinket, a széles nyilvánosságot. Vártuk a leveleket, vártuk, hogy megcsörrenjen a tele­fon. Hiába. Több mint egy hónap telt el azóta. Amikor Linda édesanyja újból felkeresett bennünket, elhatároztuk, hogy még nem adjuk fel a reményt. Következzen tehát Linda története. — 1967-ben születtem Bécsiben. Azért Bécsben, mert anyukámék ott jártak kirándulni, és én hat hó­napra születtem. Hatéves koromban kerül­tem Pestre, a vakok általá­nos iskolájába, ott jártam tizenegy évet. Azért tizen­egyet, mert nem tudtuk, hogy óvoda, előkészítő és át­meneti „tanév” előzi meg az általános iskola nyolc osz­tályát. így én az előkészítő­ben kezdtem, nem tudom, érdekel-e téged, milyen ol­vasás-, írásmóddal tanul­tunk. Ez a Braille-írás. (Közben Linda már elő is készítete az írógépét és egy kartonszerű lapot.) Megmutatom, hogy kell ol­vasni. így olvasunk balról jobbra, erre a lapra például címek vannak írva. Most be­fűzöm a lapot, úgy működik az egész, mint a rendes lá­tó írógép. Lenyomom ezt a billentyűt, ez az „a” betű. A következő a „b” és így tovább. A pontok kidombo­rodnak a papírból, így tu­dok olvasni. Mutassam még egyszer ? A számológépet nem tu­dom megmutatni, mert most hirtelen nem tudomi, holt van. Egyébként a neve Aba­cus számológép, ez pedig a Picht írógép. Az iskoláiból eleinte csak minden hónapban, aztán kéthetente, majd minden hétvégén haza lehetett jön­ni. úgy hogy a hétvégik utazással teltek. Szünetek ugyanúgy voltak, mint rendesen, a „látó” is­kolában. — Nyolcadikban hogyan gondolkoztatok a pályavá­lasztásról? — Akkor még nem na­gyon, mert azt mondta min­denki, hogy amíg iskolába járok, korai erről beszélni. valahová Először arra gondoltunk, gépírónő leszek. Ötödiktől tanultuk a gépírást, nagyon jól ment a gépelés is és a helyesírás is. Nyolcadikban elmentünk a pályaválasztá­siba. Nem ajánlották a gim­náziumot, mert matekból gyenge voltam. Hazajöttem. A közgazda­ságiiban letettem a gépírói vizsgát. Azt mondták, meg vannak elégedve, és adtak egy oklevelet, csak már el­felejtettem, mi van ráírva. De sajnos, nem ez a jó meg­oldás. Tavaly a bíróságon kipróbáltam. Egy hetet dol­goztam csak úgy, minden fi­zetés nélkül. Kíváncsi vol­tam, hogy megy. Magnóról kellett írni, de szokatlan is volt a fülemnek, meg nem is értettem jól a felvételt. Jártunk a Munkaerő Szol­gálati Irodában. Mondták, hogy a mozgássérülteknek létesítenek munkahelyet. De ők fénymásolást végeznek, azt látni kell. Nekem in­kább egy telefonközpont len­ne jó. Sóik helyen próbál­koztunk, de általában min­denütt betöltik házon belüli munkaerővel az állást. Arra gondoltunk, anyu is eljönne velem, munkahelyet változ­tatna. hogy ne legyek senki­nek a terhére. A legnagyobb reményt az Ezermester bolt-' hoz fűztük, az minden szem­pontból megfelelne. Egyrészt közel van, mert mi a Vár- konyi téren lakunk, meg ér­dekes munka. Hangosbemon- idjói állás, zeneszolgáltatás, egybekötve telefoniközpont­tal. A zenét nagyon szere­tem. Beszélhetek másról is, vagy csak a munkahelykere­sésről ? Van egy fiútestvérem, 24 éves, vele elég jól megva­gyok. Itthon kicsit unalmas, már június 15-e óta itthon vagyak. Tévézni szoktam, meg a rádió tinédzserműso­rait, a Tini-tonikot. meg a Kamasz-panaszt hallgatom, lemezjátszózok. De ezt se lehet mindig. Itt, Szolnokon nincs ba­rátnőm, mert akárkivel megismerkedtem, csak ad­óik érdeklődött, amíg meg­mutattam az írást, meg el­meséltem. hogyan élek így. Az igazi barátnőm Szegeden lakik — ő is ilyen — bár, ő egy keveset lát. Csak messze vagyunk egymástól. Nyáron el szoktunk utazni egymáshoz hosszabb időre. Nincs társaságom. Persze, nagyon szeretném, ha len­ne. mert nem jó itt bezárva lenni a négy fal között. Csak nagyon nehéz megta­lálni az utat. Különben ha­mar feltalálom magam min­denhol. hamar be tudok il­leszkedni. Azt hiszem, jó a nyelvérzékem. Érdekes, hogy nem szerettem az oroszt, mégis ötös voltam. AngoJ szakkörre jártam, egy keveset tudok angolul. Anyu kérdezte, nem aka­rok-e beiratkozni itthon egy Fjurefiojue^ fogüe mondtam nem, mert a vizs­gától félek. Csak úgy, ma­gamnak szeretek tanulni. A volt osztálytársaimmal tartam a kapcsolatot. Fel­hívnak, beszélgetünk. Pesten sokkal ikönnyébb munkát találni. A legtöbben telefon- központosak. De vidéken ke­vesen vagyunk, szóval ne­héz. — Linda! Szeretnéd. . ha írnánk rólad? — Igen. Nagyon jó lenne. Ki kell lépnem innen, sze­retnék elhelyezkedni. Nem hiszem el. hogy nincs hely nekem, lehetetlen, hogy ne sikerüljön. Én se akarok többet, csak eljutni valaho­vá. Egri Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents