Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 23. Három megyében nyolcvanötezer hektár erdő Februártól üzletet nyit Szolnokon a NEFAG „A fa elkíséri az embert a bölcsőtől a koporsóig’’. Ez a mondás is jelzi, hogy menynyire fontos anyagról vtan szó. S, hogy nem szorította ki a műanyag, azt bizonyítja, hogy egyre jobban növekszik a kereslet a világpiacon iránta. Tavaly csaknem 8 millió köbméter fa hagyta el az ország erdeit, s vált különböző használati tárgyaink részévé. De nem lebecsülendő a faipar tavalyi 3 milliárd forintos exportbevétele sem. Növelték az üzemek önállóságát Szolnok megye erdeinek jelentős részét a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezeli. (Szándékos a „kezeli” szó, mert az erdő az állam tulajdona.) Területei három megyében találhatók, mivel Pest megyében 25 ezer hektár, Szolnok megyében 10 ezer hektár és Heves megyében 50 ezer hektár tartozik hozzá. Évi fakészlete eléri a 3 millió 700 ezer bruttó köbmétert, melyből legtöbb az akác, ezt követi a nyár, majd a tölgy és a fenyő. A megye vízellátásában fordulópontot jelentett az 1973-ban átadott kiskörei víztározó. Ez érzékenyen érintette az erdőgazdaságot is, mivel a vízlépcső területén mintegy 2400 hektár értékes erdőt kellett kitermelni. Emiatt az országban náluk lett a legkisebb az egy hektárra jutó fatömeg értéke. így a hátrányt csak intenzív fafeldolgozással és a műszaki szolgáltatások fokozásával lehetett csökkenteni. Ezt a gazdaság vezetése is felismerte, s a kerületek helyett ágazati rendszert alakíOrszágszerte folynak a Ki tud többet a Szovjetunióról? című iskolai vetélkedőik, az immár tizenkettedik éve rendszeres, népszerű játéksorozat szellemi erőpróbái. Az ország felszabadulásának negyvenedik évfordulója évében a versenyt meghirdető Művelődési Minisztérium, a KISZ KB, az MSZBT. a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című lap céljának tekinti, hogy a középiskolás korú ifjúság alaposabban ismerje meg Magyarország felszabadulásának történetét, a két országot összefűző együttműködés újabb eredményeit a politikában, a gazdasági és tudományos, kulturális és sport területen is. Januárban 921 oktatási intézmény mintegy 70 ezer tanulója ad számot a folyóiratban megjelent írások ismeretéről, érdekes játékok keretében. A gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek, szakiskolák és diákotthonok legjobb csapatai februárban vidéken és Budapesten elődöntőkön. márciusban országos elődöntőn vesznek részt. Április első napjaiban rendezik az országos döntőt, amelynek győztesei értékes díjakat nyernek. Az első helyezett csapat jogot kap rá. hogy három éven át használja a Lapkiadó Vállalat balatonberényi Gorkij üdülőtelepén berendezett háromszobás faházát nyaralásra, a második díj harmincöt, a harmadik díj huszonötezer forint, ifjúságpolitikai célokra. A döntőkön legjobban szereplő nyolc csapat tagjai és versenyre tott ki. Ennek megfelelően a munkák zömét koncentráltan. szakosított formában végezték, s végzik jelenleg is. Növelték az üzemek önállóságát és felelősségét. Például 10 év alatt vagyis 1970 és 1980 között a vállalati eredmény négyszeresére, a termelési érték pedig háromszorosára nőtt. Tavaly 900 milliót meghaladó termelési érték mellett „csak” 30 millió forint nyereséget terveztek, viszont '76 és '80 között 230 millió nyereséget hoztak. Ebből a '80-as vállalati eredmény meghaladta a 77 millió forintot. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság évente csaknem 190 ezer köbméter fát termel ki a kezelésében levő 35 ezer hektárnyi erdőből. Véghasználat — ha teljesen kivágják az erdőt — pedig 600 hektár körül mozog. Az idén csak 43 hektár új erdőt telepítenek, s azt is Pest megyében. Az erdők felújítását 612 hektáron tervezik. A^ ezekhez szükséges csemetéket nagyrészt saját kertjeikben állítják elő. Évente mintegy 6 millió csemetét nevelnek, - melyből másfél millió a fenyő. Pipa Nagykörösről A felnevelt és kitermelt vastag fából mintegy 100 ezer köbmétert értékesítenek évenként, melynek több mint fele tűzifa. Az eladáson túl saját maguk is feldolgoznak 100 ezer köbméter alapanyagot: az akácot a pusztává - csi, a fenyőt és nyárt pedig a nagykőrösi üzemben. Többek között gerendát, parkettát, ládát, szőlőkarót, bútoralkatrészeket, raklapokat, lépcsőfokokat gyártanak. Nagykőrösi üzemükben készítenek az országban egyefelkészítő tanáraik ezenkívül a Szovjetunió című lap, a Mezsdunarodnaja Knyiga, a KISZ KB és az MSZBT a j á ndókaként szov j etun ióbe ld jutalomutazáson is részt vesznek. A vetélkedősorozat népszerűségére jellemző, és az ország felszabadulásának jubileumi esztendejét ünneplő törekvéseket is kifejezi, hogy ez évben negyvenhárommal több tanintézmény fiataljai kapcsolódtak be az egyre elterjedtebb ismeretszerző játékba, mint tavaly. Az egyes iskolák önállóan, a rendelkezésre bocsátott forgatókönyvek játéktípus-ajánlataiból válogatva rendezték meg a házi vetélkedőket. Bevallott cél az iskolai tananyag jobb elsajátítása, ezért a rendezők — főként a felszabadulás témakörével kapcsolatban — segítségül hívták kérdéscsoportjaik összeállításához a tankönyveket is. A gazdag tematikában egyébként megtalálhatjuk az Oroszország forradalmi múltjáról, a magyar internacionalistákról, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeiről szóló kérdéseket ugyanúgy, mint az újabb kor munikasikereiről, a K GST - eg y üt t m űködésről. a kozmosz meghódításáról, ; a testvérmegyék és városok kapcsolatairól szerkesztett játékokat. Külön izgalmas fejezet az ország felszabadulásának eseménykróniiká- ja. a Hitler-ellenes koalíció munkálkodása, a magyar városok felszabadításának története. K. J. dűl pipát, de bútorgyártással is foglalkoznak. Ottani faipari bázisukat a nyárfafeldolgozás modern üzemévé kívánják alakítani, ahol lehetővé válik e gyorsan növő fafaj komplex hasznosítása. Bekapcsolódtak az országos energiaracionalizálási programba, és elkezdték tavaly az aprítékelőtét-tüzelő berendezések gyártását, amely az olajtüzelésű kazánok elé csatlakoztatható, és l'aaprítékkal működtethető. Ez a berendezés lehetővé teszi. egy liter olajnak 3 kiló aprítékkal történő helyettesítését. A berendezések iránt nagy az érdeklődés, mert a beruházás egy év alatt megtérül. Országos javítóhálózat Műszaki ágazatuk ellátja az országban a motorfűrészek, a különböző típusú erdőgazdasági daruk javítását. Különböző alkatrészeket és faipari anyagmozgatógépeket — így például görgőket, szállítószalagokat — is gyártanak. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyolc — a tiszafüredi, a két szolnoki, a ceglédi, a monori, a pusztavacsi, a nagykőrösi és a budapesti — üzemében, kétezeregyszázan dolgoznak. Idei terveikben szerepel, hogy februártól üzletet nyitnak Szolnokon az Ady Endre úton, ahol saját termékeiket, így többek között tetőgeren- dákat, léceket, lépcsőfokokat, virágállványokat árusítanak. Az év második felétől pedig Szandaszőlősön, szabadtéren, kezdik meg a faanyagok — lambériák, gerendák, parketták — értékesítését, amelyeket — ha kérik — a megrendelő otthonában be is építenek. N. T. Hazafelé az ebéddel Ki tud többel a Szovtetunidról ? Vetélkedő fiatalok Októberre elkészül Kazánház a jászapáti középiskolának A takarékosabb fűtés érdekében a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Vasútépítő Gépészeti Szak- középiskola udvarán új, széntüzelésre alkalmas kazán épül, amely a jelenlegi olajtüzelést váltja fel. A megyei tanács négy és félmillió forinttal járult hozzá a kazán kivitelezési költségeihez, a szükséges további másfélmillió forintot az iskola adja. Az építők, a helyi tanács költségvetési üzemének szakemberei ígérik, hogy a következő fűtési idény kezdetére, október közepére elkészülnek a munkával, így az iskolában áttérhetnek az olcsóbb központi fűtésre. Mezőőrök puskával, A hó beszédes tanú távcsövei, jegyzetfüzettel Ameddig a szem ellát, hó borít mindent a határban, a kemény hideg a szobába parancsolja az embert. Nincs olyan sürgős és fontos munka, amiért érdemes volna a várost elhagyni. Egyébként is a határ alszik ilyenkor, jobb nem bolygatni. A hó nemcsak betakarja a vetést, a szőlőtőkét, hanem őrzője is a földnek, gyümölcsösnek. Van azonban, akit a mínusz 20 fokos hideg is kint talál a határban. Az a feladata, hogy járja a földeket, és figyelje a mozdulatlan világot, Egyedül a kietlen vidéken, kísérője egy puska, távcső, zsebében jegyzetfüzet. Nem vadász, mert fegyverét csak riasztásra, legfeljebb dúvadirtásra használja. A jászberényi városi tanács két mezőőre, Maszlag Ferenc és Csáki B. István naponta köteles bejárni a mintegy 1300 hektárnyi zártkertet. A jórészt magán- ,tulajdonban lévő hatalmas terület két vége egymástól 10—15 kilométerre van. A Látszólag élettelen határban a hozzáértő tudja mi történt, mert a hó beszédes tanú. A nyulak előszeretettel taposnak ösvényt a ne- szüri gyümölcsösben, jaj annak a fának, amelyiket a gazda nem óvott meg. Az orvvadászokat, erdőkerülőket ilyenkor is hajtja a zsákmányszerzés vágya. A üyuiak, fácánok búvóhelye közelében többször bukkantak a mezőőrök kivetett hurokra. De mások is garázdálkodnak: eltűnik az ön- tözőkútról a kútfej, engedély nélkül itt is — ott is kidől egy fa, nem ritkaság a szerszámosikamrák feltörése. Néhány napja egy teherautó új vetésen keresztül rövidítette le az utat. Az elmúlt napok farkasordító hidegében sűrűbben tértek be a dűlőutak vándorai egy-egy tanyába beszélgetni, melegedni. Szívesen látják őket, s ha tudnak, segítik munkájukat. Közben telik az idő és telik a jegyzetfüzet.- lp — Mit felejtünk a zsebben? A PA TYOLA T TITKAI Mindent visszaadnak becsületesen A Patyolat diszkrét. Lehet, hogy ama híres újságrovat is innét vette a címét — „Lelki patyolat” — amely hasábokon „szépnek mondott” hölgyek számára küldte a lelki gyógyírt. Szóval a Patyolatnál dolgozó asz- szonykák időnként felkiáltanak : — Jesszusom, műfogsor a farzsebben t Az öreg műfogsor helyett a váratlan lelet néha cipő- pertli, golyóstoll, rágógumi, rajzszög, piros útlevél, söröskupak, továbbá Andaxin, dugóhúzó, sajtos pogácsa,! ácskapocs vége vagy zsebóra. A „Jesszusom”, mint az asszonynép ősi csatakiáltása, no az többnyire marad. Mit felejtünk a zsebben? Mármint a Patyolatba adott ruhák zsebében? Egy kicsit önmagunkat. Mert egyebek között az is mindenkit jellemez, hogy milyen használati tárgyakat hord magánál, és hogy mennyire feledékeny. Nemcsak a piásokat jellemzi dugóhúzószinten, hanem néha a pecsétes papírral, avagy kézzel írott legeslegintimebb vallomásokkal benső önmagunkat is. Az elmúlt őszelőn, még a levelek se’ hulltak, rákvörös fejjel göm- bölyded úr vágódott be az egyik Patyolat-üzletbe: — Itt volt? A fehér köpenyes hölgyek az ideggyógyász könnyed eleganciájával érdeklődtek: — Mit tetszik kérdezni? Szóval férj volt a kis dun- di úr, a neje ottjárta felől érdeklődött, és adják ki a kabátját, de rögvest, vizesen vagy szappanosán, vagy vegyszerszaggal, nem érdekes, ha folyik, a folt meg ollóval kijön, csak ugye ott a jobb felső zsebben az a Hévéi, és nehogy <a feleségem. .. Hát.. . Néha ilyen az élet Patyolatéknál. Ök pedig visszaadnak mindent becsületesen, és — hallgatnak. Múltkor egy igazgató 15 000 forintot felejtett a zsebében — fillérig hazakerült. Ilyen is van! Pedig minden második ügyfél még ott a pultnál is csendes műgonddal kiforgatja a zsebeket. De amit mégis a zsebben felednek, az — kórkép. Az ifjú nemzedék lakásviszonyait némileg jelzik például, hogy „tavaszod- ván ha sóhajt a rét”, szép zöld . lesz a háta sok női ballonkabátnak. Akkor itt a .tavasz, ez biztosabb jel, mint a Gergely-naptár. Avagy a Patyolatnak rendkívül jó véleménye van a forintról: nem fog ki rajtuk a kémia, — elázhatatlan. Nem úgy a pálinka hívei, nekik a nadrágjuk is be sokszor elázik! Ha pedig Patyolatba menet a ruhacsomagban véletlenül ketyegni kezd az öreg zsebóra, hát az ügyfél sápado- zik, mint egy szórakozott terrorista. De a Patyolathölgyek, az ég szerelmére, kérik, ha jő a tavasz, inkább a zsebkendőt zöldítsük be, azt egy-két forintért pucolják és a városba visszatérve sjeto vihognak a hátuk mögött a népek, és egyáltalán... F. D.
