Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
1985. JANUÁR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 |A tévé I képernyője előtt Televíziónk történetében, azt hiszem, ez a mostani az első eset. amikor energiata- karékossiijgi okokból váratlanul át kellett strukturálnia műsorát, azaz keményen meg kellett húzni esténként a vonalat: tízig és ne tovább. Az első eset, s talán ezért is lehetünk kissé elnézőbbek vele szemben, ugyanis ez a rendkívüli lépés, valljuk be. a nézők számára igen rendkívüli helyzetet teremtett: sokszor azt sem igém tudhattuk, mikor készülékünk elé ültünk, vajon mit is fogunk látni. És a minőség? Az elmúlt héten két esetben is meglepetéssel vehettük tudomásul (már aki „nem bújta át” a napilapokat), hogy csütörtökön például örkény-bemutató helyett Holdbázist, szombaton pedig a megjelölt filmkomédia helyett a Minden lében két kanált tálalta fel a televízió esti filmmenüként. A tévének természetesen mindig is joga volt változtatni programján, ez az ő mondhatni előjoga, számomra az egészben csak az az érthetetlen, hogy mi szükség volt például a szombat esti filmcserére, továbbá, hogy ha már időtartama miatt az örkény-filmet félre kellett tenni, nehogy a Hírháttér a tíz óra utáni percekbe csúsz- szék, tehát ha már rövidebb filmre volt szükség, akkor miért éppen a Holdbázis egyik epizódjára esett a műsorszerkesztők választása. Mert — s mondandómnak lényege ez — ha már műsorát változtatni kényszerül a televízió, akkor miért nem teszi körültekintőbben? Miért nem gondol az általa is tapasztalhatóan képviselt igényességre (más esetekben)? Miért hiszi, hogy változtatás esetében ha rövidül a program, csak a könnyű, már-már habkönnyű szórakoztatás lehet cserében a megoldás? Azzal, hogy esténként a fő műsoridő csak nyolctól tízig tarthat, azzal, hogy a televíziónak meg kell rövidítenie szokásos esti programját, a kényszerű változtatással még nem kellene együttjárnia a minőség észrevehető csorbulásával is — fő műsoridőben, az egyes csatornán. Mert lássuk csak sorjában: kedd este ugyebár a Forró szél immáron hatodik részét láthattuk, amiben a vigasztaló csupán az, hogy már túl vagyunk a felén, ugyanis tízrészes a jugoszláv sorozat. Erről, mármint hogy a hét műsorában szerepel a Forró szél, igaz, nem most tehet a televízió. Akkor lett volna érdemes mérlegelni jobban, amikor déli szomszédunktól átvette az illetékes bizottság ezt a sehova nem rakható, se komédia, se szatíra munkát. Ez a Forró szél nemhogy fel- forrósítaná, sokkal inkább megdermeszti, sőt befagyasztja jó kedvünket. Egy sereg időtlenség egymásra dobálva, s ezen az sem változtat kedvező irányban, hogy a főszerepet játszó L. Samardzic ügyes és jó színész. A film megtekintése közben sokszor az az érzésünk, hogy itt valamiféle abszurd játék folyik, aztán amikor higgadtabban, a film végeztével próbáljuk leszűrni a tanulságot, kiderül: merő abszurdum, amit láttunk. Aztán szerda este következett egy NSZK bűnügyi film: bárgyú história, érdektelen cselekmény, merő unalom. Egyetlen élvezet benne a szép lovak és a szépen lovagló urak és hölgyek. Majd jött csütörtökön „csereképpen” König kapitánnyal a Holdbázis, amelyben ezúttal egy ismeretlen szörny pusztította a bátor űrhajósokat, hatalmas karjaival ráteke- redvén áldozataira, majd besöpörve őket titokzatos gyomrába. Az említett szerdai kriminek kikiáltott nyugatnémet filmmel szemben, itt volt izgalom, csak értelme nem volt a feszültségnek, az egésznek. A sorozatnak ez a darabja kifejezetten a mesterséges félelemkeltés hatására épült. Szombaton azután a másik véglet, felhőtlen bolondozás, vasárnap pedig egy szokásos, bár nem minden szellemesség nélküli francia filmkomédia zárta a sort. Ez volt nagyvonalakban az elmúlt hét televíziós menüje— fő fogásokban. Mindez nem valami dús képzeletű szakács művészetére vall, televíziónk konyhájáról bizonyára ennél több is kitelnék — minőséget tekintve — még rendkívüli esetekben is. Szivárvány Szerencsénkre pénteken ismét jelentkezett a Szivárvány, benne méltán gyönyörködhettünk, ugyanis második középdöntőjében két nagyszerűen felkészült csapat, a nyíregyháziak és a miskolciak vívták felemelő küzdelmüket. Szeretem ezt a műsort, úgy ahogy van, mindenestől; Vágó István talpraesett játékmesteri ténykedésével, a két szorgalmas segéd, Endrei Judit és Benkesi Zsuzsa segítőkészségével és emberségével, a tekintélyes zsűri szorgalmával és lelkességével egyetemben. Egyébként olykor úgy tűnik, hogy a zsűri tagjai már-már féltékenyen nézik a versengő játékosok bravúros szereplését, ezért azután ők' is bizonyítani, produkálni kívánnak; hadd lássa a néző, azért ők még náluk is többet tudnak — irodalomból, művészetből, kultúrából, merthogy ebben a körben mozognak a kérdések. Jól szerkesztett, okos műsor ez, nehéz ismeretek, könnyed, világos előadásmódja teszi rokonszenvessé, s legfőképpen az, hogy középpontjában a gondolkodó ember áll. S az igazi nyertesek talán mi nézők vagyunk, akik a csapatokkal együtt játszhatunk, együtt találgathatunk, s együtt fedezhetjük fel örömmel, hogy mennyi mindent tudunk, vagy döbbenhetünk rá, hogy mennyi mindent elfelejtettünk már. Ez a Szivárvány olyan tünemény, a képernyőn, amely a tudás fényétől kapja pompás színeit. V. M. fi felszabadulás 40. évfordulójára Új dokumentum film Kolonits Ilona „Negyedik találkozás” című dokumentumfilmje a befejezéséhez közeledik a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióban. Az óbudai Tímár utcai általános iskola egyik leányosztályának életét követte nyomon alkotásában a rendező. Azokról forgatta filmjét, akik 1945-ben születtek. Az első felvételek 1955-ben készültek. A huszadik évfordulón a fiatalok vágyait. elképzeléseit rögzítették, a harmincadik évi ünnepen azt vették számba, kinek mit sikerült meg valósi tani a elképzeléseiből. A negyvenedik .születésnap alkalmából most áttekintették életpályájukat. Bényi Árpád kiállítása Karcagon Várják a megye középiskolásai! is Felvételi előkészítő bizottság alakult Debrecenben Az agrártudományi egyetemekre jelentkező középiskolások felvételi vizsgájának megkönnyítésére alakult meg a felvételi előkészítő bizottság Debrecenben, ahol már a második osztály első félévét elvégzett tanulókat is fogadnak. A FEB-előkészí- tőre a gimnáziumok és szak- középiskolák másodikosai január végéig jelentkezhetnek. Jelentkezési lapokat az osztályfőnök, a KISZ és a szülő javaslatával együtt kell elküldeni. A FEB-re jelentkezett fiatalokat,- akik a Debreceni Agrártudományi Egyetem iránt érdeklődnek, az idén augusztusban afféle bemutatkozó táborba hívják meg: a diákok megismerkednek az intézménynyel, a felvételi követelményekkel. A táborban a tervek szerint augusztus 25-től 27-ig laknak majd a gyerekek. Az egyetem gondoskodik a levelező tagozatra jelentkezők felkészítéséről is: biológiából és kémiából sajátíthatják el a tudnivalókat a jelentkezők. A FEB gondoskodik a felvételi tárgyakhoz kapcsolódó valamennyi témakör feldolgozásáról, a szorosan vett komoly munka azonban csak a harmadik évet elvégzett középiskolásokra vár. Az úgynevezett tantárgyi levelezés két évig tart, tanévenként tíz-tíz tesztláp kérdéseire adnak választ a résztvevők. A negyedikesek részére a tavaszi szünetben egyhetes bktatótábort szerveznek, amelyen a FEB-es tanulókon kívül szívesen látnak mindenkit, akinek szülei fizikai dolgozók. Még egy fontos információ: az előkészítés díjtalan. A táborba beh ivottaknak szállást és étkezést is biztosítanak. Drámák a vásznakon Nem költői túlzás: Bényi Árpád festményei a nyár színpompáit varázsolják a kiállítóterembe. A karcagi Déryné Művelődési Központban rendezett tárlat, mégsem csupán oázis „tél tábornok" birodalmában, hanem gondolkodásra késztető szentély is. Bényi Árpád úgy gyönyörködtet képeivel, hogy közben feladja a leckét a nézőnek. A kompozíció erejével kérdezi: ön mit gondol ugyanerről. — mármint a megcsodált kép sugallatáról. A választ Bénvi legerősebb képei könyörtelenül számon kérik. S mielőtt bárki is valami különös mágiára gondolna: minden ig^z művészeti alkotás jellemzőié az effajta „számonkérés”. Ha úgy tetszik mégis mágia, olyasmi legalábbis, amelyet észérvekkel próbálunk — néha reménytelenül magyarázni, s esetleg csak közelítjük a mű lényegét, s mindenki másképpen „fejti meg”, — a magyarázat is végtelen. Bényi Árpád nagy mágus. A varázslat, a képeiben van. Már-már azt hisszük egy- egy mesterien komponált, gyönyörű, vérvörös, kék, fekete és sárga foltokkal építkező képe előtt, hogy minden üzenetét, szépségét felfogtuk, s ekkor újabb értelmet jeleznek a • színek, további gondolkodásra, igenlésre és tagadásra késztetnek. Harmincegynéhány festménnyel örvendeztette meg a karcagi közönséget a debreceni mester. Csendéletek, tájképek — van két portré is — tematikusán komponált művek, — ám hagyományosnak néhány kivételével alig mondhatók: A mesterelődök munkái között is egyetlen pillantással felismerhetők lennének: ezek Bényi Árpád képei. Külön vonulat Bényi Árpád festészetében az ember és a zene viszonyának megjelenítése. Talán felesleges is megjegyeznünk, hogy ez milyen nehéz festői feladat. Bényi Árpádnak sikerül a muzsikába kapaszkodó, harmóniáját veszített ember keserűségét vagy örömét megjeleníteni. Széles ecsetkezeléssel, vagy csurgatott, vegyes technikával készült tájképei is el- vontabbak a kézenfekvő látványnál. Bényi Árpád érezhetően a természet egyensúlyának borulását tartja az emberi lét legnagyobb veszélyének. Akvarelljei sokkal visszafogottabb kompozícióik, érdekes, hogy míg olaj és csurgatott technikájú képein erős színek alkalmazásával vált ki drámai hatást, a kisebb méretű vízfestményei a pasztellváltoza- tokkal érik el ugyanezt! A Szeles alkony vérpiros tónusa. az Elhagyott víz szürkés színváltozatai egy ugyanazon gondolat különböző stádiumának felelnek meg. Hasonló párhuzamot érzünk az Este sejtelmessége és az Alkony a puszta fölött konk- rétsége között, vagy a Csend a víz partján és a Nagy víz szimbólumrendszerében. Egyértelműbbek, jelzésviláguk bonyolultsága ellenére is a „tematikus” komipozíciók. E vonulat remekei a Madách emlékére, az Éjszakai magány, a Duó, de nem nehéz felfedezni az Illés szekerén és a Nagy fekete felhő gondolati összefüggéseit sem. Bényi Árpád tökéletesen ismeri az őt körülvevő világot. szenvedélyesen „szól” torzulásairól, csak olyankor pihenteti meg szemünket, amikor idill re talál, — Üj- fehértói dombok, Sóstó, stb. A harmónia élvezete jellemzi ezeket az alkotásait, a nagy indulatok megtorpannak ezeken a képeken, hogy festő és néző együtt örülhessen a nyugalomnak. .Művészi fejlődésében a Sárrét vidékéről, a váradi dombok szomszédságából indult festő igazából akkor teljesedett ki, • amiikor megismerkedett a Hajdúság, a Nyírség tágasabb horizontjaival, és „nagy fekete felhőivel”. Bényi Árpád tárlatát a karcagi kiállítóteremben február 6-ig nézhetik meg az érdéklődők. s hisszük, hogy sokan lesznek, mert nem akármilyen látnivaló részesei lehetnek. Tiszai Tajos Emlék Elvis Presley-nek Napjainkban még mindig toboroz híveket a rock and roll. a könnyűzene immáron klasszikusnak számító örökzöld hajtása. Harminc év óta ugyanaz a ritmus, ugyanaz a hangzás hat ránk, és csodák csodája: máig nem untuk meg. Korunk zenéjét - bármennyire is újnak nevezik, ha alaposan belehallgatunk a különböző felvételekbe, valahonnan a jó öreg rock and roll köszönt ránk. A sztárok közül többen eltávoztak az élők sorából, de valahol, valaki mindig előbukkan, hogy a zászlót tovább vigye. A hazai rock and roll utolsó mohikánja Komár László, aki kereken negyedszázada töretlenül, kitartóan képviseli a műfajt. A legendás Scampolo együttes valamikori énekese talán soha nem ért el akkora sikereket, mint a ’80-as években. Szólókari- erje — következetessége révén — a csúcsra hágott; a közelmúltban négy önálló nagylemeze jelent meg, ezenkívül jónéháiny tévészereplés van már mögötte. Szolnoki fellépését a művelődési központban telt ház fogadta hétfőn. A nézőtéren helyet foglaló korosztály összetétele — 3 évesektől az 50 évesekig — arról árulkodott. hogy nem kifejezetten egyetlen rétegnek szólt ezúttal a zene. Komár László estje Nehezen indult az est. Hiányzott az igazi, vérpezsdítő bemelegítés: a rosszul erősített mikrofon, az elhangolódott gitár nem tudta oldottá varázsolni a hangulatot. A koncert második felében viszont kitettek magukért a fiúk; egymást követték a dinamikus számok, amelyek már valóban Elvis Presley-nek állítottak emléket. A többszöri fergeteges ráadás után az öltözőben beszélgettünk Komár Lászlóval. — Milyen érzés a hazai rock and roll koronázatlan királyának lenni? — Rám akasztották a titulust. Egyszerűen hosszú évek óta meg sem próbálkoztam más műfajjal. Annak idején egyfajta forradalomnak számított a rock and roll, mára veszített fényéből. de ma is erős szín azon a bizonyos palettán. Örök műfaj, szereti a közönség — ez itt Szolnokon is megnyilvánult. Én csak ezt akarom csinálni. — Mi a különbség a negyedszázaddal ezelőtti és a mostani közönség között? — A régi közönség sokkal tartózkodóbb volt, nem is nagyon ismerték az új irányzatot. A maiak lazábbak, de sok helyen koncert alatt rhost sem mernek táncra perdülni, pedig még kérem is őket. — Napjainkban folyton cikkeznek, beszélnek (a köny- nyüzene válságáról, kiúttalanságáról .. — Erről nincs véleményem. — Következő nagylemeze mikorra várható? — Az előkészületek már folynak, talán a jövő év húsvétjára. — Elvis Presley születésének 50. évfordulója milyen mértékben növelte az emléklemez ázsióját? — Jelentősen. Előjegyzésben 100 ezer kelt el. tehát aranylemez lett. Hozzá kell tennem, mi nem Elvis-lemezt akartunk készíteni. hanem az én saját lemezemet. A régi számoknak a hangulatát próbáltuk visszaadni. — A következő koncert? — A keleti országrészben turnézunk február végéig, majd külföldi meghívásoknak teszünk eleget. Amiben tud, segít II munkaerő-szolgálati iroda úi szolgáltatásáról A Szolnok megyei Tanács Munkaerő Szolgálati Irodája — ismertebb nevén; MESZI — arra hivatott, hogy segítsen megoldani a megye vállalatainak, üzemeinek munkaerőgondjait, illetve segítse az állásukat, foglalkozásukat változtatni kívánókat az elhelyezkedésben. Természetesen a MESZI — a munkáltatók kérésére — közreműködik a szakemberképzésben, átképr zésben is. E tevékenység fontosságát illetően elég legyen megemlíteni, hogy — egyrészt — ez idő tájt a megyében meglehetősen sok szakképzetlen munkavállaló keresi a helyét, másrészt több munkahelyen szükség van arra, hogy a termelési követelmények változásához igazodva „átcsoportosítsanak”, új munkakörbe helyezzenek embereket. Mindez természetesen nem zajlik zökkenők, kisebb-na- gyobb munkahelyi, emberi konfliktusok nélkül. A munkaerő-szolgálati iroda e konfliktusok feloldásában igyekszik segíteni — sok egyéb mellett — pályakorrekciós tanácsadással is. A tanácsadást pszichológus végzi, aki alkalmazza a legkorszerűbb teszteket, sőt — a pályaválasztási tanácsadó intézet jóvoltából — lehetőség van különböző műszeres vizsgálatok elvégzésére is. A munkaerő-szolgáltati iroda — amenyiben az üzemek, vállaltok igénylik — csoportok „pályára , irány|íi-| tásában” is közre tud működni.
