Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

1985. JANUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Koszorúzások A budapesti gettó felsza­badításának 40. évfordulója alkalmából tegnap a Buda­pesti Izraelita Hitközség a Dohány utcai zsinagóga melletti sírkertben levő em­lékfalnál koszorúzási ünnep­séget rendezett. A kegyeletes megemlékezésen — amelyen az Állami Egyházügyi Hiva­tal. más állami, valamint párt-, társadalmi szerveze­tek. s a Szovjetunió buda­pesti nagyikövetségének kép­viselői is jelen voltak — Héber Imre, a Budapesti Izraelita Hitközség elnöke mondott beszédet. A beszédet követően ko­szorút helyeztek el az em­lékfalon. Varjas Sándor, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő sze­mélyisége születésének 100. évfordulója alkalmából ko­szorúzási ünnepséget rendez­tek tegnap a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Emléktáblájára a Magyar Szocialista Munkáspárt Bu­dapesti Bizottsága nevében Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság titkára és Ku- rucz Imre. a Végrehajtó Bi­zottság tagja, a Művelődési Minisztérium részéről Rátkai Ferenc miniszterhelyettes és Józsa György főosztályveze­tő helyezte el a tisztelet vi­rágait. Lerótták kegyeletü­ket Varjas Sándor családjá­nak tagjai, barátai, volt har­costársai. Látogatóban a főiskolán Tegnap délután Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára, a megyei pártbizottság titkárai és Földesi István, a párt KB munkatársa ellátogattak a Kereskedelmi és Vendéglá- tóiparj Főiskola szolnoki ta­gozatára. ’ A vendégeket dr. Boros Ottóné tagozatvezető fogadta és tartott tájékoz­tatót részükre az intézmény működéséről, munkájáról. A látogatás végén a ven­dégek megtekintették a na­pokban megnyílt diákbárt. melyet Lukács Ferenc, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat igazgatója mutatott be. AZ ASZÁLY ELLEN Kísérletek a jobb, biztonságosabb termelésért Mint ismeretes, az ország mezőgazdasági üzemeiben az elmúlt, években jelentős károkat okozott az aszályos idő­járás. Á hazai és a külföldi szakemberek a szárazság foko­zódására számítanak. Számos egyetem, intézmény köz­tük a DATE karcagi kutatóintézete is — vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek — főleg az Alföld gazdaságaiban — segítik az aszályos körülmények között gazdálkodó me­zőgazdasági üzemek munkáját. Nyíri Lászlóval, a karcagi kutatóintézet igazgatójával a kínálkozó módszerekről szélgettünk. be­— Intézetünkben már rég­óta foglalkozunk a száraz periódusokban is eredmé­nyesen hasznosítható eljárá­sok kutatásával. Az elmúlt nyáron szakmai bemutató­kon a meghívottak is meg­ismerhettek közülük néhá­nyat. Ezek a metódusok nem igényelnek nagyobb fej­lesztést, anyagi ráfordítást — olcsók, kevés energiát igényelnek. Sok lehetőséget kínál az úgynevezett közvetett mód­szer, a növényválasztás: in­tézetünkben már évek óta foglalkozunk a cirokfélék ne­mesítésével. Véleményem szerint ezeken a szikes ta­lajokon és száraz körülmé­nyek között is biztonsággal termeszthetők. Ezzel nem a lucernát vagy a silókukori­cát kívánjuk helyettesíteni, de ahol ezek a takarmány­növények évek óta nem hoznak jó eredményeket, ott bátran beilleszthetik a ter­melésbe. A kísérleteink is bebizonyították, hogy száraz időjárás esetén cirokból 1«0 tonnányi is betakarítható hektáronként. Ezért főleg a kritikus helyekre ajánljuk. — Az intenzívebb Gazdál­kodással járó nagyobb ada- gú műtrágyázással e kemi­káliákat jobban hasznosítha­tó intenzív növényfajtákkal mezőgazdasági nagyüze­meink 1 ezidáig nemcsak a termés mennyiségét tudták növelni, hanem annak biz­tonságát is. Hogyan válto­zik ez száraz körülmények között? — Nagyon fontos a talaj termékenysége, jó kultúr- állapota — különösen a csa­padékmentes években. Csök­kenti valamelyest az aszály­károkat. Ezen a vidéken, a Tisza mentén a löszhátakon és más humuszban gazdag vidékeken jó a talajok táp­anyag-szolgáltatása, azonban a savas maradékokat a ta­lajban visszahagyó műtrá­gyák megakadályozzák a nö­vények tápanyagfelvételét. Éppen ezért meszezéssel kell javítani ezeket a talajokat. Erre a legjobb példa a ku­tatóintézetünk abádszalóki modelltelepén folytatott kí­sérlet. Itt tavaly a kukori­ca meszezéssel kereken 1, tonnával több termést adott, mint a kontrolltáblán. E té­ren is kész technológiákkal állunk a gazdaságok rendel­kezésére, ezek elsősorban a nitrogén és a foszfor fel­használását segítik elő. — A karcagi kutatóintézet milyen, „aszályos” kísérle­tekkel foglalkozott az elmúlt évben? — Többek között a búza trágyázási és fajtaösszeha­sonlító kísérletein figyeltük meg az időjárás hatásait. A talajművelés és a vegysze­res gyomirtás kapcsolatait is nagyító alá vettük, s szü­lettek is új eredmények. — Eddig a közvetett mód­szerekről beszéltünk, biost essék szó la hiányzó nedves­ség pótlásáról! — Itt, az Alföldön a kö­tött. de humuszban gazdag talajokon az a víz haszno­sul igazán, amelyik a gyö­kérszár közeléből jut el a növényhez. Nehezen tudjuk növelni a talajok vízbefoga­dó készségét, esőszerűen ön­tözve pedig összeiszapolódik. kérgesedik. tömörödik a ter­mőföld. Éppen ezért inté­zetünk talajművelési és -hasznosítási osztálya kidol­gozta és szabadalmaztatta a barázdás altalajöntözési mó­dot. Azoknak a mezőgazda- sági nagyüzemeknek szeret­ném a figyelmét felhívni erre. amelyek megfelelő víz.- fonásokkal rendelkeznek; vegyék igénybe ezt a haté­kony és olcsó módszert, ha­tását a kettős termesztésben is kamatoztathatják. A kí­sérleteink egyértelműen iga­zolták. hogy az eljárást al­kalmazva — talajtípustól függően — hektáronként 8 tonna kukorica és 2,5 ton­na szója takarítható be. Egy köbméter víz pedig mind­össze 1,5—2 forintba kerül. Az altalaj öntözés iránt ez­Beszélgetés Nyíri Lászlóval, a DATE karcagi kutató­intézetének igazgatójával idáig főleg a szomszédos megyék szakemberei érdek­lődtek. — A karcagi kutatók az elkövetkezendőkben milyen módszereket dolgoznak ki a termésbiztonság növelésére? — Jelenleg a gyakorlatnak még nem átadható kutatás részletein munkálkodunk. Körültekintő és szakszerű al­kalmazásához az eddiginél több eredményre van szük­ségünk. Mindenesetre re­ményteli- megoldásnak ígér­kezik. — Végül. hogyan ítéli meg a DATE kutatóintéze­tének innovációs tevékenysé- gét? — Intézetünk eredmé­nyességét jelenleg a mező- gazdasági nagyüzemekkel, a termelési rendszerekkel és a különféle vállalatokkal ki­alakult kapcsolatok határoz­zák meg. Évente újabb és újabb átadható eredménye­ket produkálunk, ezzel pár­huzamosan nő az értékesíté­sünk. Olyan témákkal fog­lalkozunk, amelyek sok gaz­dálkodó egységet érdekelnek, így válnak kelendővé a ku­tatóintézet szellemi termé­kei. Szakembereink szem előtt tartják a hatékonysá­got és a gazdaságosságot. Ezt jelzi az az 1,2 millió fo­rint is, amelyet az intézet 25 tudományos dolgozója a szabadalmak értékesítésért kapott. F. T. Asszonyoknak egy szál virág Maradéktalanul teljesítették feladataikat Munkásőr-egységgyűlés Szolnokon Tegnap este a tiszaligeti sportcsarnokban tartotta év­záró-évnyitó számvetését a szolnoki F. Bede László munkásőregység. Az egység­gyűlésen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizott­ság titkára. Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára, Barabás János, a Központi Bizottság osztály­vezető helyettese és Soós Ottó, az országos parancsno­ki tanács tagja. Rideg András egységpa­rancsnok beszámoló jelenté­sében visszaemlékezett a fel- szabadulás óta megtett útra, külön köszöntötte az egység­ben szolgálatot teljesítő párt­tagokat, majd arról szólt, hogy a munkásőrök mindig élen jártak a termelésben, soha nem válogattak a fel­adatokban, és nem rettentek meg a nehézségektől. A jól végzett munka erkölcsi elis­merését bizonyítja, hogy az utóbbi negyedszázadban a ma is szolgálatot teljesítő munkásőrök közül százhu- szonketten kaptak kormány-, illetve miniszteri kitüntetést. Sassi István Kossuth-díjat, Csontos István pedig Állami díjat kapott. Az egység tag­jai közül kétszáztizenhár- man tesznek eleget egyéb pártmegbízatásoknak. Az egységparancsnok elismerés­sel szólt azokról a munkás­őrökről is, akik aktívan vesznek részt az ifjúság ha­zafias-honvédelmi nevelé­sében. Munkájuk eredmé­nyességét jelzi, hogy a mun­kásőr Ifjú Gárda szakalegy­ségek országos versenyét az általuk felkészített raj nyer­te meg. Ami pedig az egy­ség 1984. évi feladatainak végrehajtását illeti, megál­lapította, hogy maradéktala­nul teljesítették feladatukat a politikai nevelőmunkában, a harckiképzésben és a gaz­dasági építőmunkában egy­aránt. Az átszervezés, a kor­szerűsítés tapasztalatai egy­értelműen pozitívak. Befe­jezésül idei feladataikat vá­zolta, majd az egyik szovjet alakulat parancsnokának emléktárgyat adott át. A szocialista versenymoz­galomban kitűnt alegységek­nek és munkásőröknek Var­ga Sándorné és Rideg And­rás egységparancsnok adta át a kitüntetéseket. Kiváló parancsnok jelvényt tizen­egyen, kiváló munkásőr jel­vényt harminchatan kaptak. A kitüntetések átadása után Varga Sándorné szólt az egységgyűlés résztvevőihez. Méltatta pártmegbízatásuk becsületes teljesítését, külön köszöntötte a tíz évnél ré­gebben szolgálatot teljesítő­ket, felmentette pártmegbí­zatásuk alól a leszerelőket, üdvözölte a most esküt tevő munkásőröket. Az országos parancsnok által első ízben adományo­zott plakettet és díszokleve­let Soós Ottó és Fábián Péter adta át a Tisza Cipőgyár pártbizottságának, a MÁV Járműjavító Üzemnek és a tiszaföldvári Lenin Tsz-nek. Ezt követően ugyanők adták át a Szolgálati Érdemérme­ket. Az egység állományának stabilitására vall, hogy a tíz és huszonöt között eltöltött szolgálati évekért nyolcvan- négy munkásőrt tüntettek ki. A tisztüket 25 éve betöltők száma is eléri a tizenhetet. Többen kaplak Munkásőr Emlékérmet és emléklapot. Borbély Sándor, a munkás­őrség országos parancsnoka levélben köszöntötte a 25 és a 20 éve szolgálatot teljesítő munkásőrök feleségét. A névre szóló levelet egy szál szegfű kíséretében — az egységyűlés szép, új színfolt­jaként — Rideg András egy­ségparancsnok adta át az asszonyoknak. A hagyományok szerint úttörők köszöntötték az egy­séggyűlést, majd esküt tet­tek az új munkásőrök. Ez­után Barabás János a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szöntötte az egységgyűlés tagjait. A szolnokiak rendezvényé­vel kezdődött megyénkben a munkásőr-egységgyűlések sorozata. Ma a jászberényi, a törökszentmiklósi és a karcagi egységgyűlésre kerül sor. Évenként 640 ezer pár cipő Bővült a melléküzemág A jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Tsz jelentősen bővítette cipőüzemét, ahol a martfűi Tisza Cipőgyár megrendelé­sére bérmunkát végeznek. A posztócipők gyártásához idén 3 helyett, már 5 szalagon készítenek felsőrészeket. A cipőgyár a múlt év má­sodik felében a kismamacipő gyártását is teljes egészében Jászalsószentgyörgyre tele­pítette. Az új üzemrészben száznegyven dolgozó kapott imunkát, akik két műszak­ban évenként 640 ezer pár cipőt gyártanak, és várható­an 20—24 millió forinttal gyarapítják a téesz bevéte­leit. Szeptembertől márciusig legtöbb a munkája a Május 1 Ruhagyár szolnoki szűcsrészlegé­nek. A megszaporodott rendeléseknek csak úgy tudnak eleget tenni, hogy meghosszabbít­ják a vállalási határidőket >—. egy-egy nagyobb javításra vagy új szőrmedarabra másfél hónapot is kell várni. Természetesen ennek az ügyfél egyáltalán nem örül. Az átfutási időt úgy lehetne csökkenteni — vélik i— ha változtatva az eddigi gyakorlaton, nemcsak tél elején, hanem már tavasszal eszükbe jutna, hogy tisztítani, javítani kell a szőrme­kabátokat ... Új piacokat kutat a Börtex Franciaországba A gazdasági környezetvál­tozásai, a piaci verseny erősí­tésére irányuló törekvések, a ruházati kereslet évek óta tartó csökkenése mind arra kényszerítik-késztetik a gyártókat, hogy az eddiginél hatékonyabban termeljenek. Napjaink e vastörvényéhez igazodva a szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet az idén elsősorban az új piacok föltárására, meghódítására mozgósítja erőit. Természetesen az elmúlt esztendőben is mindezeket szem előtt tartva munkálko­dott a szövetkezet bőrdísz­mű cikkeket (iskola- és sport­táskákat levéltárcákat s más kisebb termékeket) készítő részlege, valamint sportruhá­kat gyártó üzeme. Említésre méltó a Bőrtex lakossági szolgáltatásokat végző, bőr­díszmű- és cipőjavító részle­ge is. így teljesítette 91 mil­liós 1984-es tervét a szövet­kezet. Ebből csaknem 52 mil­lió forintot tett ki az export, melyből 27 millió tőkés (nagyrészt bérmunkából szár­mazó) bevétel volt. Az említett két fő terme­lési profilnak voltaképpen egyforma szerep jut, ugyan­is olyan színvonalú géppark­kal rendelkeznek a „bőrtexe- sek”, amellyel könnyen áll­nak át arra a termékre és ütemre, amit a piac diktál. A megrendelések hullámzá­sának kiegyenlítését jelentő­sen segíti az a körülbelül 5 éve működő, az egész orszá­got behálózó ruhaipari tár­sulás, melynek gesztora a szolnoki Bőrtex. A 13 ipari , szövetkezet és egy áfész szö­vetségének lényege: egysé­gesen jelennek meg a piacon, amellett nagy sorozatú gyár­tást képesek elvállalni, il­letve azt. szétosztani egymás között. így kapacitásaikat le tudják kötni, s ha egy na­gyobb. soron kívüli megren­delést kapnak, elvállalhatják és az egyenletes elosztással eleget is tehetnek az igé­nyeknek. A társulás eddig mintegy 190 millió forintos megrendelésre kötött szerző­dést. Ennek á szövetkezésnek köszönhető, hogy a Bőrtex nem kényszerült visszamon­dani a francia partner, idei nagy megrendelését, hanem az első félévben vállalják a 100 ezer táska elkészítését. Igaz, ez a mennyiség keve­sebb, mint amennyit az elő­ző években kértek tőlük, igé­nyesebb kidolgozást igényel, de 10 millió forintot hoz a szövetkezetnek, s a vevőt (ha jó) meg kell tartani. A Bőrtex a belkereskede­lemnek is több (az első fél­évben 32 millió értékű) mun­kát vállal, mint tavaly, mi­vel e téren is „gyérebb” az igény júliustól. A vékonyabb megrendeléskönyvek készte­tik a szövetkezetei arra, hogy hatékonyabb marketinget folytasson. Ennek gyümölcsei részint az idén érnek be. Re­mélhetőleg megvetik lábúkat a dán piacon, ahová, miután a mintadarabok elismerést arattak, ettől az évtől szállí­tanak sporttáskát. Ez a 0- széria 6 ezer darabos, ami tőkés értékesítésben már szép Szám, s az is figyelemre mél­tó, hogy a dánok gyorsan „akcióba” léptek a tárgyalá­sok után. Eddig az NDK-ból is többet (32 ezer sporttás­kát) rendeltek. Hasonlókép­pen kedvező a helyzet a szovjet piacon, az első 28 ezer 500 darabos szállítmányt remélhetőleg követi a többi, egyben lehetőség nyílik ar­ra, hogy a Bőrtex — miként a sportruhákkal —• a bőr­cikkekkel is meghódítsa ezt a vevőkört. Ugyancsak re- ménytkeltőek a kilátások Kuvaitban, ahová nem bér­munkában, hanem saját anyagból készített sportkabá­tokkal jutott be a Bőrtex. Mindezek alapján a szövet­kezet bizonyára képes lesz a tervezett 95 milliós termelési értéket elérni az idén. Nye­reségtervük 16 millió forint, ennek teljesítése attól függ, megfelelő hatékonysággal termel-e a Bőrtex a kereset- szint-szabályozásban — mert csak így tud 10 százalékos bérfejlesztést végrehajtani ebben az évben. Sz. T, T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents