Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-17 / 13. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 17. A fúrógépek fejlődése űz idegsejtek működése Az idegrendszeri kutatásaiban nehéz egy-egy idegsejtnek a működését — vagyis nem az egész ideg- rendszeri hálózatét — vizsgálni. Kialakultak ugyan eljárások, amelyekben egyfelől milkroelektródokkal egyetlen idegsejtet ingerelni lehet, másfelől olyan szövettani eljárások — ilyen például a tonma-peroxidázzal való megfestése —, amelyekkel megjelölhetők egyetlen idegsejt és nyúlványai. De arra nem volt eddig megfelelő eljárás, hogy élő emlősállatokban valamely sejtet egyidejűleg működtessenek és láthatóvá tegyenek. Fdancia kutatóknak először sikerült tíz idegsejtet, amelyek a szemmozgató izmokat gátolják, éhren levő macskákban mikroeléktró- dokkal ingerelni, majd ugyanazon a mikroelektró- dán át tonma-peroxidázzal megjelölni. Így sikerült e sejteket külön-ikülön működtetni, majd ugyanazokat a sejteket a szövettani feldolgozásra láthatóvá tenni. Mi befolyásolja az alvást? Svájci kutatók azt vizsgálták, hogy elsősorban milyen belső és külső tényezők hatnak alvásunknak a ritmusára. Kiderült, hogy a környezet ingerei közül a fény a legfontosabb. A fény egyúttal egyik belsőelválasz- tású mirigyünknek, a toboz- mirigynek a működésére is hat. Ennek hormonja a melatonin, amely sötétben megszaporodik. A melatoninnak csőanyaga az idegrendszer egyik ingertovábbító vegyü- lete. a szerotonin. A vizsgálatok szerint, ha mesterségesen szerotonint juttatnak a szervezetbe, erősen megváltozik az alvás mechanizmusa. Az -alvásra ható további fontos tényező a hőmérséklet. A szervezet hő- termelő képessége ugyanis csökken az alvás alatt. Ha tehát a külső környezet módosítja a szervezet hőtermelését, ez kihat az alvás folyamatára. Pereg a film Mi lesz veled, elefánt? Néhány éve nemzetközi szervezet alakult Svájcban a pusztulóban levő állatok megmentésére. A szervezet nemrég riasztó jelentést adott ki; ha nem hoznak sürgős intézkedést, akkor az elefántok még az évszázad vége előtt, de lehet, hogy már tíz éven belül kipusztulnak, éppúgy csak emlékük marad fenn, mint ősüknek, a mam- mutnak. Jó egy emberöltővel ezelőtt a vadon élő elefántok száma Afrikában megközelítette a tízmilliót. Ma kevesebb, mint egymillió van csak, ést ezeknek is mindössze 15 százaléka él védett övezetben, nemzeti parkokban. Az 1973- as washingtoni konvenció kimondta az elefántok fokozott védelmének szükségességét, de csak az ázsiai elefántokat minősítette pusztulófélben lévőknek, az afrikaiakat csak ritkulóknak. Igaz, Ázsiában mindössze 40 ezer elefántot tartanak számon, de ezeket felhívás nélkül is óvják, mert haszonállatok, munkára fogják őket. Az afrikaiak nem szelídíthetek, értékes agyarák miatt viszont vadásznak rájuk. Amióta szó van az elefánt- vadászat korlátozásáról vagy esetleges eltiltásáról, az elefántcsont ára rohamosan megemelkedik. 1971-ben egy kiló nyers agyar ára 4—5 dollár volt, most 150 dollár körül van! A magas ár csak fokozta az orvvadászatot. A vadőrök, a vadrezervátumok felügyelői tehetetlenek a vadorzók igen jól szervezett és kitűnően felfegyverzett bandáival 'szemben. A jelentés leszögezi: csak úgy lehetne eredményt elérni, ha az elefántcsont és az abból készült tárgyak forgalmát is betiltanák. Néhány éve a fókakölykök tömeges pusztításának is csak úgy tudtak gátat vetni, hogy szőrméjük és a belőlük előállított cikkek kereskedelmét betiltották. természetesen módosult a nyomaték is, alacsony fordulatnál nagyobbra. A harmadik generáció fúrógépeibe kerekes tárcsák beépítésével már ütvefúrót is szereltek, miáltal alkalmassá vált tégla, kő és beton fúrására is. A negyedik generációt az elektronika fejlődése segítette életre. A korábbi, ellen- állásos fordulatszámszabályo- zókat, amelyek a teljesítményt is arányosan visszavették, kiszorította a fáziséi-- tolásos elektronikus fordulatszabályozó. A negyedik generáció fúrógépeit kezdték először ellenirányba is működtetni. Azt csak a jelenlegi legfejlettebb, ötödik generációs fúrógépek tudják, hogy egy adott anyagba a szükséges átmérőjű furatot mekkora fordulattal a legcélszerűbb fúrni, és hogy ez az ideális fordulat a munka során a terhelés hatására ne változzék. Ehhez mikroprocesszoros vezérlőegységet építenék a fúrógépekbe. Képünkön egy holland gyártmányú „mindentudó” fúrógépet láthatunk. A legtöbb anyagfajta megmunkálására alkalmazható, továbbá csavarhúzóként, csövek pe- remezésére és még igen sokféle munkára felhasználható. használatával olyan hatást észlelünk, mintha a képen a felvétel tárgya közeledne, illetve távolodna, és e szerint többet illetve kevesebbet —, de ezt közelebbről — látnánk a felvétel tárgyából. Az elkészült, előhívott filmtekercset nem lehet mindjárt vetíteni, előbb még „vágni” kell, vagyis az egyes jeleneteket sorrendbe kell helyezni. Ehhez feltétlenül szükség van egy megfelelő ragasztóprésre. Képünkön egy ilyen', nyugatnémet gyártmányú automata ragasztóké- szüüéket láthatunk. A kis készülék a kettős ékvágást egy munkamenetben végzi el. E ragasztópréssel olyan filmeket is lehet vágni, amelyeken hang- és kiegyenlítő sáv van. A présből igen egyszerűen ki lehet venni a filmet : gombnyomásra leemelkedik róla a filmtovábbító és préselő lap, és ezek kiindulási helyükre ugranak vissza. Az így szabadon maradt filmet a friss ragaszitási hely megsérülése nélkül ki lehet venni. A fúrógépek első generációja eleve nem felelhetett meg a sokirányú követelményeknek az egyetlen és változtathatatlan, percenkénti 2500 körüli üresjárati fordulatával. A második generáció gépein a fordulatot — többnyire fogaskerékes nyomatékváltó beépítésével — már két tartományba osztották, például 900 és 2500 fordu- lat/percre. A fordulattal Ideális babakocsi Divatos manapság az egymást követő, mind modernebb eszlközök egy-egy fejlettségi fokon kialakult csoportját generációnak nevezni. A barkács szerszámgépek legfontosabbja, a villamos kézi fúrógép sem kerülhette el a generációkba skatulyázást, ezért a mintegy 35—40 évvel ezelőtti kialakítása óta immár az ötödik generációnál tart. Az ember nem is gondolná, hogy mennyi szempontot, hányféle körülményt vesznek figyelembe egy-egy ipari termék elkészítésénél, még olyan hétköznapi eszközöknél is, mint például egy gyermekikocsi. A kocsi fémanyagának könnyűnek kell lennie, ugyanakkor el kell érnie bizonyos szilárdsági szintet. A kerekek készülhetnek fémből vagy műanyagból, de tengelyeiken legalább 30 kg terhelést el kell bírniuk alaikváltoztatás nélkül. A gyermek által elérhető szerkezeti részen nem lehetnek éles sarkok, szögletek. érdes felületek. A festett részeknek ellenállóknak- kell lenniük a tisztítószerek? kel és a nedvességgel szemben. Ha a gyermekkocsin csomagtartót is alkalmaznak, az legalább 10 kg-os terhet bírjon el, és azt is úgy, hogy a megpakolástól az előírt egyensúly, a rugózás és a könnyű kormányozhatóság ne romoljék. A könnyű borulékonyságot kívánja csökkenteni az a körülmény, hogy bizonyos súlyú terhelés mellett 20 fokos lejtőig nem borulhat fel a „közig* kedésj eszköz”. Minden gyermekkocsinak alkalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a biztonsági öv belehelyezhető és rögzíthető legyen. A gyermekkocsinak kézifékkel vagy lábfékkel kell rendelkeznie. Gondolva a mozgó-' kony bébikre, az összecsukható kocsiknál az Ö6szecsu- kódás ellen biztonsági rögzítést kell alkalmazni. A kocsik legkisebb magasságának értékét — az összecsukható gyermektolószékek kivételével — úgy állapítják meg, hogy az minél távolabb legyen a talajszinttől, ahol a légszeny- nyezések a legtöményebbek. Persze vigyázni kell, hogy a magas építés ne menjen a stabilitás, a kezelhetőség rovására. Képünkön néhány olyan gyermekkocsit láthatunk, amelyeknél figyelemmel voltak a tervezők a felsorolt szempontokra. A „moagöfilm” varázsa egyre nő, szaporodik az amatőrfilmesek száma. A ma amatőrfilmje a szuper 1—8, amelynek nagy előnye, hogy a zárt kazettának a felvevőgépbe helyezése egyetlen mozdulattal, üzembiztosain történik. A kazettában levő film hossza 15 m, amely levetítve mintegy 3 perces műsoridőnek felel meg. Milyen igényt kell kielégítenie egy amatőr-kamerának? Legyen beépített fénymérője. amely a mindenkori fényviszonyoknak megfelelően lehetőleg automatikusan állítsa a blendét, a fény- rekeszt. Elvárjuk a kamerától, hogy legyen legalább két felvételi képsebessége. Az egyik lehetőleg az úgynevezett egyes menet legyen, amellyel kockánként lehet felvételt készíteni. Ez sok trükkfelvétel lehetőségét rejti magában. A „kockázással” fielirtatokat is tudunk készíteni, benépesíthetjük az üres teret. Sok felvevőgépen az objektív gyújtótávolsága megváltoztatható. Ennek IA tudomány világa I 0 gyermekek és az ólom Egy amerikai orvoskutató már 1979-ben beszámolt arról, hogy vizsgálatai szerint a levegőnek az eddig feltételezettnél kisebb mértékű ólomszennyezése is károsan hat a gyermekek értelmi fejlődésére, iskolai teljesítményére. Több mint százötven gyermek elhullatott tejfogainak ólomtartalmát vizsgálta meg, s a talált értékeket összehasonlította iskolai teljesítményükkel és különféle intelligenciatesztek eredményeivel. A gyermekek egyharmadánalk fogában talált viszonylag magas ólomtartalmat, és bár egyiküknél sem mutatkozott ólommérgezés, de a többieknél rosszabb volt a hallásuk és a beszédkészségük. A később több ezer gyermeken elvégzett vizsgálat is bebizonyította, hogy összefüggés van a fogak ólomtartalma és a viselkedés zavarai között. Bebizonyosodott, hogy a gyermekek enkefalogramjának változásai összefüggenek azzal, mekkora ólomszennyezésnek voltak kitéve. Az ólomszennyezés belégzés útján kerül a gyermekek — és általában az emberek — szervezetébe. A levegőben levő ólom több mint 90 százaléka — egyes ipari övezetektől eltekintve — a gépkocsik kipufogógázaiból származik. Ismeretes, hogy a benzinbe az oktánszám javítására már évtizedek óta ólomvegyületeket kevernek, amelyek a benzin elégésekor nagyrészt ólom- oxiddá alakulnak, és ennek több mint 70 százaléka a kipufogógázokkal a levegőbe kerül. A levegőbe jutó ólomdioxid felerészt olyan finom eloszlású, hogy tartósan szennyezi a légkört, míg a másik része a közvetlen környezetben a talajra hull (és ennek egy része táplálékaink útján jut a szervezetünkbe). Képünk jól szemlélteti, hogy milyen levegőt kell beszívniuk a városi gyermekeknek. Így nem csodálható, hogy súlyos veszélyeztetettségük egyre nagyobb gondot okoz az egészségügyi szakembereknek.
