Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

1984. DECEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A hajdani kollégium falán Györffv-emléktáblát avattak Györffy Istvánnak, a nagy magyar tudós és pedagógus születésének 100. évforduló­ja alkalmából a Fővárosi Ta­nács emléktáblát helyezett el a Felszabadulás tér 1. számú épületen, ahol a Györffy Kollégium, illetve a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége működött 1945 és 1949 között. Az ünnepségen a megyei pártbizottság kép­viseletében részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizott­ság titkára. A tegnapi avatóünnepsé­gen Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára a kiváló néprajzkutató alakját fel­idézve arra emlékeztetett: Györffy István munkássága a néprajztudomány fejlődé­sére a felszabadulás után is hatással volt. Kutatásai a ’tárgyi néprajzból indultak ki, de a tárgyaktól, eszkö­zöktől eljutottak a népha­gyományok feldolgozásán keresztül a paraszti életmód feltárásához. A parasztság­ból származó tehetségek fel­karolására alapította meg a nevét felvett kollégiumot, s e gondolat életképességét bi­zonyították a népi kollégiu­mok, amelyekben több mint tízezer értelmiségi formáló­dott. Ezek a fiatalok, híven ha­ladó programjukhoz, a fe'- szabadulás első percétől részt vettek az egész társa­dalom átalakítása Szem­pontjából történelmi jelentő­ségű, a parasztság számára (sorsfordító földosztás sdej> vezésében, a rombadőlt or­szág újjáépítésében! (Ehhez az élményhez, mint forrás­hoz járnak vissza a köztünk élő, életüket tovább gazda­gító, nemzetükért, a becsü­letes dolgozó emberek bol­dogulásáért, ma is felelőssé­get vállaló népi kollégisták — mutatott rá Pozsgay Im­re. A Györffy István-emlék- táblánál a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Fővárosi Tanács, a Györffy Emlékbizottság és a Györffy (Kollégisták Baráti Köre képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. Németh Károly a Szovjetunióba utazott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására teg­nap a Szovjetunióba utazott. Kíséretében vannak Kótai Géza és Petrovszki István, a KB osztályvezető-helyettesei. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Honvédelmi bizottsági ülés Tegnap a Parlamentben Pap János elnökletével ülést tartott az országgyűlés hon­védelmi bizottsága. A testü­let megtárgyalta a Honvédel­mi Minisztérium és Belügy­minisztérium jövő évi költ­ségvetési előirányzatát. Tudományos tanácskozás a biológiai eredetű anyagok termeléséről (Folytatás az 1. oldalról.) ségesek. A mára lelassult gazdasági növekedés valószí­nűleg már nem tesz lehető­vé 80 százalékos növekedőit, de a 45—55 százalékos fej­lesztés reálisnak látszik. Eh­hez is szükség van a termé­szeti erőforrások racionális használatára, megfelelő anyagi-technikai és társa­dalmi feltételekre. A természeti tényezők kö­zül a termőföld védelmére, a termelékenység folyama­tos javítására, továbbá a ta­lajra lehulló csapadékból származó és az öntözésre felhasználható vízkészletek­kel való helyes gazdálkodás­ra kell felhívni a figyelmet. Az anyagi-technikai feltéte­lek közül elsősorban a nö­vekvő mennyiségű műtrá­gyaszükségletet kell kie­melni, mert kielégítő táp­anyag-gazdálkodás nélkül nem lehetséges sem a jelen­legi termelési szint megtar­tása, sem a hozamok növe­lése. A műtrágyák minősé­gét javítani, a választékot pedig bővíteni szükséges. A tápanyagellátásban a műtrá­gyák mellett a szerves trá­gyák fokozott felhasználásá­val is számolni kell. A kör­nyezetkímélő tápanyaggaz­dálkodás kitérje iztése érde­kében lényegesen meg kell növelni a talajba visszajut­tatott melléktermékek, első­sorban a szalma és a kukori­caszár arányát és mennyisé­gét a talajok szervesanyag-1 tartalmának gazdagítása ér­dekében. Láng István azzal folytat­ta előadását, hogy a bio­massza hasznosításának fo­lyamatában az állattenyész­tés meghatározó szerepet játszik. „Magyarországon az albraktakarmányok termesz­tése közismerten magas szin­ten folyik, takarmányfehér­jéből azonban jelentős im­portra szorulunk. Pedig az import részleges csökkenté­sére több lehetőség kínálko­zik a biomassza teljes körű hasznosítása terén. Az egyik ilyen reális lehetőség az ál­lattenyésztési és vágóhídi hulladékok másodlagos fel­dolgozása és a takarmányo­zási láncba való visszacsato­lása. A másik perspektivikus út a növényi fehérjebázis növelése. A lucernaiermesz- tésben is jelentős tartalékok vannak még. A szója hazak adaptációja fokozatosan ter­jed és egyre nagyobb mér­tékben járul hozzá a deficit csökkentéséhez. Az ország keleti részén az édes csillag- fürt termesztése adhat új lendületet a fehérjetakar­mányok növelésének. Re­mélhető. hogy a biotechno­lógiai eljárások a követke­Láng István akadémikus elő­adását tartja ző évtizedben már nagy mennyiségben teszik majd lehetővé a növénytermeszté­si melléktermékek hasznosí­tását takarmányozási cé­lokra. Elsődlegesen a külön­böző gombákkal való feltá­rás és fehérjedúsítás jöhet szóba ezen a területen. Az állatállomány jelenlegi szerkezetét (abrakfogyasztók és kérődzők aránya) a jövő­ben is a szükségletnek, a piaci igényeknek megfelelő­en kell kialakítani, de úgy, hogy az eddigieknél lehető­leg sokkal jobban hasznosul­janak a tömegtakarmányok, a melléktermékek és hulla­dékok. A növénytermelési (melléktermélíekíit, valamint a réteket és legelőket elsősor­ban a juh és a szarvasmar­ha képes hasznosítani. A külpiaci érdekeltségeket ter­mészetesen itt is alapvetően kell figyelembe venni. Az Akadémia megbízott főtitkára, miután részletesen elemezte a melléktermék­hasznosítási lehetőségeket, az úgynevezett tájtermesztés (egy-egy körzetben a termé­szetföldrajzi adottságoknak legmegfelelőbb kultúrákat lehet a leggazdaságosabban termeszteni) kérdéseivel foglalkozott. A teljesen új és egyálta­lán nem kedvező közgazda- sági környezetben ismét visszatérnek gondolataink a tájtermesztés kérdéseihez, és a természeti tájra most úgy tekintünk, mint a további fejlesztés egyik tartaléká­ra, a költségcsökkentés egyik lehetséges alternatívájára. A jelenlevő három megye szakembereinek változatla­nul azt lehet javasolni, hogy folytassák azokat a munká­kat, amelyeknek célja a táj adottságaihoz jobban alkal­mazkodó termelési szerkezet és termesztési technológia megvalósítása. Láng ’ István előadása után hozzászólások következtek. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei tanács, általános el­nökhelyettese különös hang­súlyt helyezett a vízgazdál­kodás mezőgazdasági szere­pére: „Gazdaságaink az 1990-es évek elejére elérik azt a gaz­dálkodási szintet, amelyen a terméseredményeket megha­tározó tényező a víz lesz. Szántóföldi növényeink op­timális vízellátásához 550 millió köbméter víz pótlásá­ra lenne szükség évente. A Tisza II. öntözőrendszer fő­művei biztosíthatnák a szük­séges öntözővíz nagy részét. Az ország legszárazabb vi­dékét, a Nagykunságot. a Jászság qgy részét például behálózzák a nagy csatornák, ugyanakkor a töltéstől 100 méterre az aszály miatt nem hoz termést a növényzet. Ennek a helyzetnek a felol­dása mezőgazdaságunk egyik legsürgetőbb feladata. Megyénkben 1983-ban az öntözött terület nagysága 60 ezer hektár volt, a kiadott vízmennyiség 118 millió köb­méter. 1984-ben 59 ezer hek­táron 155 mjjllió (köbméter vizet használtak fel. A me­gye öntözőkapacitása évről évre csökken, a legnagyobb 1972-ben volt, amikor elérte a 82 ezer hektárt. Megyénkben 2000-ig a fő­művek jelenlegi kiépítettsége mellett 50 ezer hektár öntö­zésfejlesztést tervezünk meg­valósítani. Ezek a beruházá­sok és az elavult telepek re­konstrukciója 2,5 milliárd forintba kerülnének, azonos ez az összeg az 1983—84-es aszálykár okozta veszteség­gel. A biztonságos termesztés­ről van a szó, mert 1983—84- ben egyes területeken csak a tervezett termésnek feliét, harmadát adták az egyes nö­vények. Mivel termőföldjeink csökkenését csak lassítani, de megállítani nem tudtuk, és növelésére a jövőben sincs lehetőségünk, a mező- gazdaság célkitűzéseit csak a természeti erők általunk megvalósítható átalakításával érhetjük el”.­Juhász István a Hajdú-Bi- har megyei Tanács elnökhe­lyettese az élelmiszergazda­ságnak a megye életében be­töltött szerepét, a mezőgaz­dasági termelés eredményeit és gondjait elemezte. Laka­tos András, a Szabolcs-Szat- már megyei Tanács elnökhe­lyettese azt emelte ki, hogy megyéjében a mezőgazdaság fejlődése kissé lemaradva követte az országos tenden­ciákat. Igen komoly gondo­kat okoz, hogy az ágazat üzemeiben a termelés növe­kedése ellenére romlott a jö­vedelmezőség. Az ülésen több. a témakör egy-egy szakterületének spe­ciális kérdéseivel foglalkozó hozzászólás is elhangzott. Üjj általános Iskola, berekfürdői üveggyár Majoros Károly látogatása Karcagon Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tegnap Karcagra látogaltott. A városi pártbizottságon rö­vid eszmecserét folytatott Zagyi Jánossal, a városi párt- bizottság első titkárával, majd vele együtt a közel­múltban átadott új általános iskolát kereste fel. Az inté­zet életéről Kormos Ambrus igazgató és Pánti Ildikó igaz­gatóhelyettes tájékoztatta őket. Majoros Károly többek között megkérdezte, milyen a szakosan leadott órák ará­nya (94 százalék), vannak-e iskolaotthonos osztályok (csak napközis csoportok vannak). működnek-e a szakmai munkaközösségek (igen hasznos segítői az igaz­gatónak), élnek-e a lehető­séggel, lesz-e náluk vezető pedagógus (igen) és mire specializálódik az intézet. Ez utóbbi kérdésre a többinél részletesebb választ kapott. Ennek az a lényege, hogy — a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel együtt­működve — a nevelésben szeretnének az átlagosnál nagyobb eredményt elérni. Az iskola házi múzeumában Ebben a tekintetben két fő feladatot tűznek maguk elé. Az iskolával egybeépített új tornacsarnok adta lehetősé­geket kihasználva egészséges életmódra nevelnek. A más;k céljuk pedig az, hogy a te­hetségek kibontakozásáért az átlagosnál többet tegye­nek. Kezdeti sikereiket diák­jaik országos sportversenye­ken, illetve tanulmányi ver­senyeken mutatott jó szerep­lése jelzi. És az is, hogy az innen középiskolába kerülők megtartják korábbi tanul­mányi átlagukat. Az eszmecsere után Majo­ros Károly megtekintette az új iskolát. A szakszerűen és tetszetősen berendezett szak- tantermek bizonyítják, hogy eredményes volt az intézet vezetőinek törekvése, hogy a szaktantermek önmagukban is tanulásra serkentsék a gyermekeket. A megyei pártbizottság el­ső titkára megtekintette az új tornacsarnokot is, majd Zagyi János kíséretében a berekfürdői üveggyárat ke­reste fel. Az üveggyárban Tóth Sán­dor igazgató és Fagyai Imre párttitkár fogadta őket. Az üzem életéről Tóth Sándor tartott rövid tájékoztatót. Többek között megemlítette, hogy öt veszteséges év után az idén nyereséget érnek el. Már ma megállapítható, hogy éves tervüket teljesítették. Amennyiben nemcsak a gyár, hanem az egész vállalat egy meghatározott összegű nye­reséget ér el, akkor lehetsé­gesnek tűnik a melegüzemi pótlék fizetése. Ez a bányá­szok hűségjutalmához ha­sonló. Tóth Sándor ismertet­te új termékeiket is. Majoros Károly élénken érdeklődött a gyár jövője, és az azt biztosító szakmai ka­pacitás iránt. A válaszból az derült ki, hogy a gyár veze­tői a szakemberképzés idei megszervezésével, a piaci le­hetőségek kutatásával, új gyártmányok bevezetésével és a kapacitás jóelőre történő lekötésével igyekeznek meg­alapozni a közeljövőt. Szak­gárdájuk még nem teljes. A tájékoztató után Majo­ros Károly üzemlátogatáson vett részt, majd visszauta­zott Szolnokra. Gyártók és üzemeltetők kapcsolata Gépészeti tapasztalatcsere Mezőtúron Rfrika-nap Budapesten Afrika-napot tartottak teg­nap a Magyar Kereskedelmi Kamarában. A rendezvé­nyen, melyet az ENSZ Ipar­ifejlesztési Szervezete, az UNIDO és a szervezet Ma­gyar Nemzeti Bizottsága — együttműködve a Magyar Kereskedelmi Kamarával — szervezett meg, magyar vál­lalati vezetőknek ismertet­ték az afrikai országok fej­lesztésére kidolgozott nem­zetközi programot. Farlan Carre, az UNIDO végrehajtó igazgatóhelyettese elmondotta: elmúlt években a világgazdasági visszaesés legérzékenyebben az afrikai országokat sújtotta. Shadrack N. Ndam. az UNIDO afrikai iparfejleszté­si évtized koordinációs tit­kárságának vezetője beszá­molt arról, hogy az évtized végéig mintegy 140 milliárd dollár értékű ipari beruhá­zást terveznek, főként az energiatermelés, az energeti­kai gépek, berendezések, közlekedési és távközlési rendszerek és a kohászat fej­lesztésére. A továbbiakban hazai szakemberek arról számoltak be, hogy magyar vállalatok miként vesznek részt a fej­lődő országok gazdaságfej­lesztésében. A Fortschritt Mezőgazda- sági Gépgyártó Kombinát betakarítógéljeinek üzemel- 'tejtési tapasztala tájról (ren­dezett tanácskozást tegnap az NDK-beli gyártócég és az Agrotek Termelőeszköz Ke­reskedelmi Vállalat Mezőtú­ron, a DATE gépészeti főis­koláján. A tanácskozásra az ország mindazon mezőgazj- dasági üzemének képviselői meghívást kaptak, amelyek NDK gyártmányú kombáj­nokkal dolgoznak. Mint a. megbeszélésen el­mondották: a Forschritt be­takarítógépekből, amelyek a viláj| számos országában megtalálhatók, jelenleg több mint 8500 üzemel mezőgaz­daságunkban. Magyarorszá­gon három alaptípus — E— 512, 514 és 516 — a közis­mert, s ezek közül a kísér­leti próbák után az E—514- es gépek először vizsgáztak az idén üzemszerűen a nyá­ri betakarításkor. A magyar üzemeltetőktől kapott észre­vételek alapján eddig több konstrukciós módosítást vé­geztek a gyártmányokon gazdaságosabb használható­ságukért. Eredményeként például a szemveszteség és az üzemanyag, fogyasz! ás csökkentését szolgáló mű­szaki megoldásokat hajtottak végre, és néhány speciális adapter is készült a magyar (viszonyok figyelembevételé­vel. Hangsúlyozták, hogy az NDK-beli cég hazánkban egyre sikeresebben valósít­ja meg azt, a ma már szük­ségszerű üzletpolitikát, mi­szerint a gépek eladásán túl igyekszik a felhasználóknak minél jobb műszaki hátte­ret teremteni. így a mezőtú­ri főiskolán olyan oktatási központot hozott létre, ahol az üzemeltetők folyamato­san megszerezhetik a kellő elméleti ismereteket, figye­lemmel kísérhetik a fejlesz­tésben bekövetkezett válto­zásokat. A gyártók és fel­használók sikeres kapcsola­tát jelzi a mezőtúri Magyar —Mongol Barátság Tsz-nél kialakított együttműködésük is. Eszerint a mezőtúriak olyan vizsgálókészüléket szerkesztettek, amely az E— 516-os kombájn elektronikus paneljének ellenőrzésénei, javítására szolgál. Az ötle­tes berendezésből több mint kétszázat vásárolt a kombi­nát a mezőtúri téesztől. s a fesztért S2ervizhá)ózátában hasznosította. A tanácskozás alkalmából a (Forschritt Mezőgazdasági Gépgyártó Kombinát az E— 514-es betakarítógépek üze­meltetői közül a legjobb •eredményt elért szakembe­reket kitüntetésben részesí­tette.

Next

/
Thumbnails
Contents