Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-11 / 290. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 11. Hétvégén is dolgoznak, ha szükséges Épül az új posta Szolnokon A vázszerkezet már a helyén van MHSZ-klubok Verseny, patronálás, társadalmi munka Kilenc óra elmúlt, de a köd még mindig sűrű fá­tyolként lebeg a város fö­lött. A szolnoki új posta épít­kezésénél dzsekiben, pufaj- kába, gumicsizmába öltözött emberek sürgölődnek, a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói. Ar­cukat pirosra csípte a de­cemberi hideg. A Mészáros Lőrinc utcá­ban egy ADK 12 és fél ton­nás daru az oldallemezeket emeli a helyükre. A gép körül hárman szor­goskodnak. Ketten a drót­kötelet erősítik a vaskampó­hoz, a harmadik figyeli és irányítja, hogy merre moz­duljon a több mázsás beton­test. Begyakorlott mozdula­tok, és máris a magasba emelkedik a hatméteres be­tonfödém. — Csúnya munkát végez­ne, ha most leesne — néz a levegőben himbálózó be­tontestre Pádár József he­gesztő, majd így folytatja: — lejöttem egy kicsit meg­mozgatni a tagjaimat, mert odafönn gyorsan elzsibbad az ember. Nem ugrálhatunk a magasban, s figyelmesen kell dolgoznunk, mert ha nem tökéletes egy varrat, idővel megbosszulja magát. Ilyenkor télen csak mínusz 5 fokig hegeszthetünk biz­tonsági okokból. Utána csak előmelegítés után dolgozha­tunk. Másik szakmám is van, gépszerelő vagyok. Ha nem lehet hegeszteni, akkor a gépek beállításánál, üzem­behelyezésénél segédkezem. Klenovszki János műve­zető irodájának asztalán tervrajzok, kimutatások, az építéssel kapcsolatos doku­mentációk sorakoznak. — Ne haragudjon, hogy megvárakoztattam — fogad a művezető, — de éppen a tervezővel beszélgettem. Nincs lemaradásunk, min­den a terv szerint halad. Pe­dig itt teljesen új technoló­giát kellett alkalmaznunk. Az alapozásnál egy millimé­teres, az acélszerkezeteknél pedig két centiméteres mé­rettűrés engedhető meg. Ez azért van, mert egy pillér majdnem tizenhat méteres, így önmagában is nagy súly, — s ráadásul itt vannak a nyolc és fél. kilenc tonnás pi panelek. Azért hívják így őket, mert két lábuk van mint a görög pi betűnek. — Már az alapozásnál is sok munkánk volt — emlé­kezik vissza Jónás István a kubikosbrigád vezetője, atci nyolc ember munkáját irá­nyítja. — Tizenötezer köb­méter földet mozgattak meg a gépek. Ez egy foghíjbeé­pítés. Tudja, a terület kicsi, a munka meg nagy. gyakran előfordul, hogy szombat va­sárnap is dolgoznunk kell, mert a kis hely miatt az anyagot nem lehet tárolni, minél hamarabb be kell épí­tenünk. — Ha már a kezdésről be­szélt a kolléga — gondolko­dik hangosan Klenovszki János — emlékszem, mikor idejöttünk, nem volt olyan vázrajzumc vagy térképünk ami a föld alatti vezetékeket, létesítményeket mutatta vol­na. Kutatóárkokat ástunk, és így derítettük fel, hogy hol futnak a vízvezetékcsö­vek. — 1983 februárjában kezd­tük az építkezést, — mondja Cseuz Imre főépítésvezető. — A hatemeletes központ építésére szánt összeg 153 millió hatszázezer forint, de ebben nincs benne a posta műszaki felszereléseinek az ára. 1986 július 1-re kell át­adnunk az épületet úgy, hogy szerelni tudják a gé- Ipeket. Reméljük, nem lesz akadálya. Persze sok alvál- jlalkozóval dolgozunk, így rajtuk is múlik. Például az acélpilléreket a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyár­egysége a födémpaneleket a Duna-Tiszaközi Állami Épí­tőipari Vállalt szállítja. Ed­dig minden a tervek szerint halad. A befejező munkába nyolc alvállalkozó is bekap­csolódik. így a Fémmunkás Vállalat gyártja a homlok­zati alumíniumfalakat, a Csőszer Vállalat végzi el a Isüellőző klímaberendezések;,! a Ganz Mávag pedig a fel­vonók szerelését, hogy csak néhányat említsek, — sorol­ja Cseuz Imre. Elgondolko­dik, majd így folytatja. — Húsz éve dolgozom Szo'no- kon de ritka az ilyen mun­ka. Örömünket leljük ben­ne, hiszen ha teljesen elké­szül, a város egyik legszebb épülete lesz. A teljes átadá­sa ’88 szeptemberében vár­ható. Csak egy baja van Tudja mi? — teszi föl a kér­dést, és válaszol is rá: Hogy nem a főutcára kerül! Nagy Tibor Társadalom­biztosítási tanácsok a tsz-ekben A társadalombiztosítás irá­nyításának átszervezéséről Intézkedő minisztertanácsi határozat alapján a mező- gazdasági szövetkezetekben is létrehozzák a munkahelyi társadalombiztosítási taná­csokat. Ezzel kapcsolatban a TÖT elnöksége az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatósággal, a MÉM-mel, és a Medosszal közösen aján­lást adott ki. E szerint a tanács ellenőr­zi majd a társadalombiztosí­tási feladatok végrehajtását, illetőleg az ezzel kapcsola­tos jogorvoslati, méltányos- sági kérelmek elbírálását. Jogkörét tekintve a küldött- gyűlés, illetőleg a közgyűlés bizottságaival azonos elbírá­lás alá esik. Létrehozásával egyidőben indokolt módosí­tani a szövetkezet alapsza­bályát. belső szabályzatait. Azokban a téeszekben, ahol szakszervezeti szerv is műkö­dik, az alkalmazottak ará­nyában a szövetkezet szak- szervezeti szerve is képvisel­teti magát a tanácsban. A tanács a közgyűlésnek, ille­tőleg a küldöttgyűlésnek szá­mol be a szövetkezeti dolgo­zókat érintő társadalombiz­tosítási és a feladatkörébe tartozó más kérdésekről. Működésének anyagi és egyéb feltételeit a vezetőség biztosítja. A termelőszövetkezetek a küldöttgyűléseken, illetőleg a közgyűléseken legkésőbb 1985. július 1-ig választják meg a társadalombiztosítási tanácsokat. Nagyobb zöldterület Faültetés übádszalókon Három és fél hektárnyi területet fásítottak az idén Abádszalókon. A nagyközsé­gi tanács évről évre növeli a zöldterület nagyságát. Az el­múlt évi fásítási akcióért 92 ezer forintot kaptak az Ál­lami Erdőfelügyelőségtől. Ebből a pénzből vásárolták meg a csemetéket, amelyeket az idén ültettek el. Elsősor­ban a vásárteret és a Kese­rű-tavakat töltik fel és ülte­tik be, így nemcsak a parko­sított, fásított területet nö­velik, de olyan foltokat V.tüntetnek el”, amelyekben nemigen gyönyörködhetett a helybeli és a nézelődő turis­ta. A facsemetéket a tanács vásárolja, az ültetést társa­dalmi munkában végzik az I abádszalókiak. Felszabadulásunk 40.-év­fordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére az MHSZ főtitkára felhívással fordult a szövetség dolgozói­hoz. társadalmi aktivistái­hoz, klubtagjaihoz, sportolói­hoz, pártoló tagjaihoz. Arra kérte őket, hogy minél töb­ben csatlakozzanak ahhoz a szocialista munkaverseny­hez. amelyet a Magyar Hon­védelmi Szövetség írt ki. A versenynek az a célja, hogy az MHSZ a maga sajátos eszközeivel segítse a honvé­delmi képzést, a fiatalok honvédelmi felkészítését, ösztönözze a tagságot a szö­vetség anyagi javainak gya­rapítására és járuljon hozzá, az emberek szocialista szel­lemű neveléséhez. Megyénkből a jubileumi versenyre több mint száz honvédelmi és szakági klub, gépjárművezető-képző isko­la és kirendeltség nevezett, íme néhány közülük: a ti- szasülyi Béke—Barátság Ter­melőszövetkezet honvédelmi klubja vállalta, hogy a lét­számát hetvenről nyolcvan­ötre növeli. (November vé­géig a taglétszám már 82 volt.) A klubtagoknak a pá- kozdi csata emlékére katonai előadást szerveztek, sőt az ősz folyamán a település KISZ-alapszervezeteinek be­vonásával az űrhadviselés lehetséges következményei­ről és a katonai pályára irá­nyítás feladatairól is hall­hattak a sülyiek előadásokat. Elképzeléseik között szerepel a lőtér karbantartása. Ezen kívül több mint tizenhatezer forint értékű, a kiképzéshez szükséges eszközt: melegítő­iket, légpuskákat, kispuská­kat vásároltak eddig. Érde­kes kezdeményezésük volt, hogy augusztus 20-án lövész­versenyt rendeztek a hely­beli szocialista brigádok tag­jainak. Szolnokon a Vasipari Vál­lalat Sziklai Sándor MHSZ- klubja vállalta, hogy a 150 fős tagságot, — a létszám a gyári dolgozók kétharmada A nagyközség művelődési központjában megnyílt az úgynevezett Teaház. A tea­házi programok hetente két­szer, pénteken és szombaton este héttől éjfélig várják az érdeklődőket. A kétnapos program belépődíja 20 fo­rint. és a rendezők teán kí­— tíz újabb belépővel növeli. A harminc üzemi szocia­lista brigádból öt MHSZ- kollektíva, azaz ezekben ki­vétel nélkül mindenki tag­ja a szövetségnek. Ezek a közösségek külön felajánlás sokat is tettek. A tervek kö­zött szerepel többek között egy motoros szakosztály ala­kítása, élménybeszámolók, klubestek, vetélkedők szer­vezése. a szakági és a kikép- .zésli faladatok magas szín­vonalú teljesítése. A lőtér csinosításához személyen­ként hét óra társadalmi mun­kával járulnak hozzá. Az ipari szövetkezetek tö­rökszentmiklósi honvédelmi klubja a taglétszámot tíz, újonnan beiratkozott dolgo­zóval növeli. Ezen kívül más szövetkezetekkel közö­sen politikai jellegű vetélke­dőket szerveznek, és évente kétszáz óra társadalmi mun­kát végeznek. Patronálják a Bethlen úti Általános Iskola felsőseit: az úttörőknek hon­védelmi-klubot, lövészver­senyt szerveznek és a sze­mélyes segítségen kívül tech­nikai támogatást is biztosí­tanak. Az örményesi Új Élet Ter­melőszövetkezet honvédelmi klubja az iskolában egy lö­vész szakosztály és egy mo­dellező szakcsoport megala­kítását tervezi. Hatszáz óra társadalmi munkával segítik a helyi óvoda bővítését, az úttörőotthon építését, újabb kétszáz órát pedig a községi politikai ünnepségek előké­szítésére vállaltak. A jubileumi verseny első szakasza 1984. április 4-től 1985. december 31-ig tart. Ezt követően a további, ha­sonló versenyeket naptári évenként szervezik: január elsejétől december 31-ig tar­tó szakaszokkal. vül műsorokat is ajánlanak. A múlt pénteken a Rodeó együttesnek tapsolhattak az érdeklődők, . 14-én spanyol költők estje lesz, 21-én a Ludens Pantomim, majd egy hét múlva a Figurina báb­együttes lép fel a rendez­vényeken. D. Sz. M. Teaház Kunszentmártonban Nemcsak fiataloknak! Express-ajánlatok Tanulmányi kirándulások, országjárások, üdülések Megjelent az Express Uta­zási Iroda jövő évi belföldi sport-turisztikai programja. A színes borítólapokkal el látott, nyolcvankét oldalas kiadványban ifjúsági talál­kozók. országjárások, ked­vezményes üdülések, tanul­mányi kirándulások, turisz­tikai rendezvények, sőt me­gyei programajánlatok is szerepelnek. Szolnok megyé­ben például Martfű, Tisza- kürt, Túrkeve, valamint Jászberény. Jászapáti térsé­gébe hívják a fiatalokat ta­nulmányi kirándulásokra, de a javaslatok között tiszai hajótúra, jászberényi korcso­lyázás, szolnoki, kőtelki lo­vaglás is szerepel. Vasúti hidat avattak Győrött Tegnap felavatták a Rába új vasúti hídját, amely Győr­nél íveli át a folyót. A 182 méter hosszúságú hidat a magyar—osztrák érdekeltsé­gű Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút építtette 155 millió fo­rintos költséggel. Építése 1982 tavaszán kezdődött, ter­vei a MÁV Tervező Intézet­ben készültek. generál- kivitelezője a MÁV Hídépítési Főnöksége volt- Az új híd a Győr—Eben- furt közötti vasúti fővonal egyik legkorszerűbb létesít­ménye. A két ország terüle­tén húzódó több mint 100 ki­lométeres vasútvonal közvet­len összeköttetést teremt a magyar és az osztrák állam­vasutak között, s fontos sze­repet játszik a kelet—nyu­gati áruszállításokban. inyitja a vas­kályha ajtaját, és nagy lapát szenet zúdít a tűzhely izzó gyomrába. — Tudnék én magának mesélni naphosszat. Mert igaz, hogy csak negyvenhá­rom évet éltem meg eddig, de történt egy s más velem. Amikor az ember eléri a negyvenet, úgy érzi, valami lezárult az életében. Külö­nösen a nőknél. Itt vagyok én is... gyerek nélkül. Nem mondom, .még most is vál­lalnám, nem szégyen az, ma már negyvenen felül is szül­nek az asszonyok. Csakhát... tudja, nekem nem lehet Hu­szonhárom éve élek együtt az urammal, szépen élünk, csendesen, csak a gyerek hi­ányzik. Régebben én itthon vol­tam, a ház körül tettem, vettem, csak néhány éve já­rok dolgozni a konyhára. Nem mondom, nehéz a munka, emelni kell, cipelni, nemcsak főzőcskézni, de ... könnyebben telik úgy az idő, ha van kivel beszélgetni. Itt­hon csak egymagám voltam egész nap... Ebben a régi házban la­kunk, valamikor kisebb volt, aztán kibővítettük, ragasz­tottunk hozzá még egy szó­Bizalom bát, fürdőszobát. Gondoltunk arra is, hogy szép nagy há­zat építünk, de minek? Ki­nek? Kettőnknek jó ez is. Megmondta az orvos an­nak idején, hogy nem lehet gyerekem: „Vagy maga len­ne nyomorék, vagy a kicsi” I— így. íMeghány tűk-vetet­tük az urammal. Így nem kell — azt mondta ő is. De hiányzott. Addig-addig rágtam magam, amíg kér­tem egy állami gondozottat. Megmondtam a gyámügyes­nek is. hogy nekem örökre kell, én nem pénzért, meg a ruháért fogadom ide. Nem is adtam rá sose azt a ru­hát. amit a gondozottak kap­nak, vettem neki a saját pénzemből. Hatéves volt ez a kisfiú. Furcsa gyerek. Úgy tett, mintha minden rendben len­ne. ha azt mondtam neki: így csináld, úgy csináld, rá­bólintott, úgy lesz. anyuka. • Aztán ment a maga feje után. Hogy mit csinált? Lopott. Hol az iskolából jöttek a ta­nárok. hol a boltos panasz­kodott. Szégyelltem magam, persze, de mit tehettem. Majd csak megjavul, idegen még. de ha látja, hogy türe­lemmel vagyunk, másképp gondolkodik ő is. Evvel vol­tunk néhány hónapig. Egyszer aztán jön a szom­szédasszony. Azt kérdi: tu­dod, hol van a fiad? Hol lenne, mondom, hát az isko­lában. Hogyne — azt mond­ja — csavarog. Ott téblábol az építkezésen, a munkások körül. Igaza volt. Gyakran elcsent a társai­tól egy-egy radírt, ceruzát, máskor pénzt, csokoládét lo­pott. Eltüntetett az én pénz­tárcámból is 600 forintot. -Hiába beszéltem a lelkére. Lacikám, ha kell valami, szóljál, megveszem. De ne lopd el a másét, mert tisz­tességes ember nem csinál ilyet.. Neked is rosszul esne. ha valaki csak úgy elemelné a holmidat. Hallgatott, és másnap ott folytatta, ahol abbahagyta. Aztán, ha ide­jöttek a tanárok panaszkod­ni. letagadott mindent. „Ne tessék már hazudni”! — így mondta a tanárnak a sze­mébe. Bizonyisten, ha meg­nyílt volna a föld, menten elsüllyedek, szégyenemben. Nem bírtam tovább. Szól­tam, hogy vigyék vissza 'La­cikát. Utolsó éjjel az volt a kívánsága, hogy a nagyszo­bában aludjon egyedül, kü­lön. Addig mindig velünk volt éjszakára. Szerettem, ha a közelemben van, jobban észrevettem, ha baja volt. Hagytuk, hadd menjen a nagyszobába. Mégis ez az utolsó estéje nálunk. Nem tudtunk aludni az urammal, beszélgettünk. hogy volt, mint volt. Úgy éjfél felé, mondom, megnézem már ezt a gyereket. Bemegyek, hát a szekrény- meg asztalfiók mind kihuzigálva. Lacika meg az ágyban, fejére húzta a takarót, úgy tett, mintha aludna. „Mit csináltál?” — húz­tam le róla a takarót. Azt mondja^ ígérje meg anyu­ka, hogy nem bánt. Nem bántalak én — mondom, — reggel úgyis elmégy. de mondd meg az igazat. „El akartam vinni, amit talá­lok” — így Iacika. Akkor megfogadtam, hogy soha többé. Inkább múlja­nak el így az évek, jöjjenek az ünnepeik, legyen kará­csony. Mikulás, húsvét, gyermeknap gyerek nélkül... Kinyitja a vaskályha ajta­ját, megkotorja a szunnyadó tüzet. A hamu alatt a pa­rázs még fölizzik... Paulina Éva

Next

/
Thumbnails
Contents