Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
1984. DECEMBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A magyar sajtó napján Koszorúzás, ünnepélyes megemlékezés Elhelyezik a koszorúkat a Szolnoki Munkás emléktáblájánál EGYSÉGBEN, FELELŐSSÉGGEL A Vörös Űjság megjelenésének 66. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Pethő Tibor, a szövetség alelnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll-bizott- ságának elnöke átadta az arany emléktollakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a szocialista újságírásiban kifejtett, több évtizedes tevékenységlet ismeri el. Az idén tizenkét újságíró kapott aranytollat: Ea- róti Géza, Bojár Sándor, Fenyvesi Mária, Gábor Pál, Kristóf Károly, László Gyula, Lózsy János, Pető Miklós, Rédner Márta, Szabó Endre, Szitnyai Jenő és ßaombathy István. Ezután koszorúzás köveid kezett. Az Újságírók Szövetsége székházának Rózsa Ferenc termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Űjság márvány emléktábláját. 'A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya nevében koszorút helyezett el Lakatos Ernő osztályvezető és Karvalics László osztályvezető-helyettes, a Minisztertanácsi Tájékoztátási Hivatala képviseletében Németh Jenő a TH elnökhelyettese és Juhász Imre főosztályvezető. A MUOSZ koszorúját Pálfy József, a szövetség elnöke és Megyeri Károly a MUOSZ főtitkára helyezte el, A magyar sajtó napja alkalmából kitüntetéseket adtak át a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Az ünnepségen a hazafias, honTegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A meghívottak között ott volt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, valamint Földesi István. az MSZMP KB területfelelőse is. A résztvevők tájékoztatót hallgattak meg az ország- gyűlés téli ülésszakának előkészítésével kapcsolatos feladatokról. Ezt követően Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese a tanácsi költségvetési és fejlesztési terv jövő évi elképzeléseiről beszélt. Fontos célként említette a lakossági alapellátás színvonalának megtartását, illetve annak javítását. Beruházásokra 508 millió forintot fordíthat a megye 1985-ben. Ez az összeg a helyi erőforrások felhasználásával csak a folyamatban lévédelmi eszme eredményes terjesztéséért hatan a honvédelmi miniszter által adományozott Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatát, tízen pedig a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke jutalmát vették át Szabó Egon vezérőrnagytól az MN politikai főcsoportfőnökének helyettesétől. A magyar sajtó napja alkalmából tegnap Szolnokon is megemlékezésekre, ünnepségekre került sor. Déleiőttj tizenegykor az első megyei kommunista •lapnak, az 1919. március 16-án megjelent Szolnoki Munkásnak emléket állító Kossuth téri táblánál koszo- rúzási ünnepséget tartottak, amelyen részt vettek a Lapkiadó Vállalat, a Néplap szerkesztősége, az MTI és a Magyar Rádió körzeti stúdiójának munkatársai. A sajtónap alkalmából délután öt órakor a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban kiállítás nyílt a Néplap fotóriportereinek munkáiból. A tablókon az utóbbi évek megyei eseményein kívül az ország más részében történteket isi bemutatják a képek. A kiállítás január 5-ig tekinthető meg. Este a /Tisza Szállóban rendezett ünnepségen emlékeztek a magyar sajtó napjára, s a rendezvényen részt vett és felszólalt Fábián Péter. a megyei pártbizottság titkára is. Az ünnepségre a megye sajtóorgánumainak dolgozóin kívül meghívást kaptak a nyomda és a posta képviselői. A megemlékezés után a megyei Lapkiadó Vállalat és a Néplap törzs- gárdatagjai jutalmakat, okleveleket Vetítettek át. Felvételünk a koszorúzáson készült. vő beruházásokra lesz elegendő. Be kell fejezni a szolnoki víztorony és vízkivételi mű építését, mert máris gondok vannak a vízellátással. Ezután Tóth Lajos, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese tájékoztatta az ülés résztvevőit a megyében lévő HNF-bizottságoknak a város- és községpolitikai célok kidolgozásában és végrehajtásában betöltött szerepéről, valamint az országgyűlési képviselők munkájának segítéséről. — Megállapítható, hogy a társadalmi munkák szervezésében sokat tett a népfrontmozgalom — mondta az előadó. — Társadalmi összefogással épült általános iskola Jászapátin, Jászkiséren, Törökszentmik- lóson. Jászberényben. megye lakóinak tenniakarását jelzi, hogy 1981-ben 216 ezren, 83-ban pedig már 271 ezren végeztek társadalmi munkát. Társadalmi fejlődésünk közelmúltja és jelene nemcsak a gazdasági életben, a népgazdaság irányításának módszereiben és az életkörülmények alakulásában hozott mélyreható változásokat, hanem új vonásokkal gazdagította ideológiai, kulturális. életünket, gyökeresen átalakította az életmódot is. A változások hatására — összhangban a XII. kongresszus határozataival «— előtérbe kerültek az emberi tényezők, s terjed az a felismerés, hogy egész szocialista építőmunkánk egyre inkább közvetlenül is meghatározza, hogy mennyire vagyunk politikailag és szakmailag műveltek, magatartásunkban változtatásokra képesek, alkotó módon gondolkodó és cselekvő emberek. akik környezetüket is magukkal tudják ragadni- Az utóbbi időben sok új és nehéz kérdés vetődött fel gazdaságunk intenzív fejlesztésével. a feltételek kedvezőtlen alakulásával, a tartalékok mozgósításával, a vállalkozási kedv növelésével és az ezekkel együttjáró társadalmi változásokkal kapcsolatban is. Megközelítésükben természetesnek kell tartanunk, hogy eleinte bizonyos kétkedés kísérj őket. A helyes nézetek nem azonnal, hanem mélyreható, olykor szenvedélyes viták után alakulnak ki, amikben minden türelmetlenség káros. Időre van szükség, amíg az új folyamatokat elméletileg sokoldalúan fel tudjuk tárni, s a politikai munka csatornáin el tudjuk juttatni valamennyi réteghez. A változások fokozzák az ideológiai kérdések iránti érdeklődést. A létbiztonság, a reális, szélsőségektől mentes politika, a marxizmus—leninizmus eszméinek hegemón helyzete és általánossá váló ismerete érzékenyebbé. érdeklődőbbé, az összefüggéseket magasabb fokon értőbbé nevelte az embereket. Ennek ellenére a többséget váratlanul érte építőim unkánk feltételeinek drámai megváltozása, egyensúlyi helyzetünk romlása, s enék belső hatásai. Sem a közvélemény, sem az ideológiai munka nem volt kellően felkészülve az új jelenségek és követelmények értő fogadására és feldolgozására — amiben számos illúzió továbbélése is közre- . játszott. Az utóbbi két évben azonban kedvező élénkülés. alkalmazkodási készség és a minőségi követelmények előtérbe kerülése vált jellemzővé ideológiai életünkben is. Megerősödött az a felismerés, hogy a szocializmus építése a korábbinál jóval nehezebb feltételek között folyik, s ez új helyzetet jelent a politikai munka számára is. Még világosabbá vált. hogy társadalmi, gazdasági előrelépésünk a szocialista tudat és közgondolkodás dinamikus fejlődésével együtt, attól elválaszthatatlanul mehet végbe- Ezért az elkötelezettség és a személyes példa- mutatás jelentősége felértékelődött. s az ideológiai munka fő színtere áttevődött a kisebb közösségekre, a munkahelyi kollektívákra, pártalapszervezetekre, valamint az ifjúságra. Ezeket az összefüggéseket és követelményeket felismerve tűzte napirendjére a közelmúltban az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága a megyében folyó ideológiai munka helyzetét és fejlesztésének időszerű feladatait. A teendők áttekintését az ideológiai munka jelentőségének megnövekedése és a XIII. kongresszust előkészítő reális helyzetelemzés igénye indokolta. Hazánkban a szocializmus történelmileg meghatározott szintre fejlődött, építése — jórészt! a kényszerítő külső körülmények hatására — sajátos feltételek között folyik. Becsülendő vívmányaink és eredményeink melett napjainkban jobban érzékelhetők az ellentmondások is. A nehezebb helyzet sürgetővé teszi a megújhodást, az eszmei tisztánlátás erősítését, az egységet és a kihívásokra történő gyors válaszadást. A megújhodás azonban mindig fájdalmas, mert le kel számolni az illúziókkal, a kényelmességgel, a korábban megbízhatónak bizonyult beidegzésekkel, s tudatosan kell vállalni a kemény tényekkel és követelményekkel való szembesülést. Az ideológiai munkának ebben a helyzetben alapvető feladata, hogy utat mutasson a cselekvésre és erősítse a szocialista rendszerünkkel • való azonosulást, a politika iránti bizalom mélyülését. A párttagokat pedig úgy készítse fel, hogy képesek legyenek önállóan magyarázatot adni a környezetükben felmerülő új kérdésekre, s kulturáltan, eredményesen terjesszék és védjék eszménket, pozícióinkat. Az ideológiát — Marx szavaival — olyan eszmék, nézetek összességének és cselekvési magatartásnak kell felfognunk, amelyek többé-kevésbé rendszerezett elméleti formában az embereknek a környező valósághoz és egymáshoz való viszonyát tükrözik vissza, és a társadalmi viszonyok megváltoztatását, vagy megszi - 1‘jrdulását, fejlődését szolgálják: A mi ideológiánkat a marxizmus—leninizmus eszmei alapján kibontakozó elvi szilárdság és a szocialista társadalom fejlődését szolgáló szellemi élet és emberi viszonyok jellemzik és kell jellemezzék a legnehezebb helyzetben is. Ideológiai kérdésekben még átmenetileg sem lehetnek elvi engedmények vagy a marxizmus hegemóniáját és - az alapkérdések szilárdságát megkérdőjelező kompromisz- szumok. Szövetségi politikának is a korrektség és a különböző álláspontok tiszteletben tartásával számol a közös , célokban a más világnézetű, de jószándékú emberek munkájával, s nem az ideológiai különbségek ösz- szemosása alapján. A tolerancia csak garanciákkal képzelhető el, s az utóboi évtizedek politikai gyakorlata bizonyította, hogy elvi engedmények nélkül is lehetséges a megértés és a társadalmi közmegegyezés. Napjainkban azért fontos ezeket a kérdéseket időről időre a maguk helyén tisztázni, mert olyan szakaszba kerültünk, amelyben eldől, hogy sikerül-e hazánkat — nemcsak társadalmilag — hanem gazdaságilag is a legfejlettebb országok sarába emelni, vagy pedig hosszú stagnálásnak leszünk kitéve. A marxista elmélet, a tudás és tudatosság erősítése gyorsíthatja társadalmunk rugalmas alkalmazkodóképességének fejlődését, de a késedelem, az alacsony színvonal akadályozhatja a megújulási készség kibontakozását. Ma — éppen helyzetünkből eredően — az egyik legfontosabb ideológiai kérdés a gazdaság fejlődése, mint az emberek létviszonyainak, közérzetének. perspektívabiztonságának alapja, az életkörülmények és a köz- gondolkodás alakulásának legerőteljesebb meghatározója. Gazdasági helyzetünk és lehetőségeink helyes ideológiai megítélése megköveteli. hogy reálisan és folyamatosain tisztában legyünk eredményeink értékével és a mai gondok okaival. Különösen a problémákat okozó feltételek objektív vizsgálata és értékelése fontos. A pontos helyzetelemzéssel, az új kérdésekre adott megfelelő válaszokkal elejét vehetjük az elbizonytalanodásnak is. A pesszimizmus — bármilyen szórványos legyen is — befeléfordulóvá tesz, leszerel és kedvez az eszméinktől idegen nézetek behatolásának. Gazdasági gondjaink mellett valamennyiünket élénken foglalkoztatják a nemzeti és nemzetiségi kérdések, az identitástudat, a '•eális nemzeti önismeret tisztázásának igénye is- Ez azonoan nem szűkülhet le egy-egy divatos, vagy az ellenséges propaganda által felerősített kérdéscsoportra. Népünk, a magyarság múltját, jelenét és jövőjét csakis valamenv- nyi reális történelmi összefüggésével együtt, higgadtan, elvi szilárdsággal vizsgálhatjuk. A tisztázó vitákban nincs helye felszított szenvedélyeknek, de a jogos, a szocialista építőmunka eredményeire alapozott nemzeti büszkeség elfedésének sem. A józan mértékletesség, a türelem, a tisztesség és a mai realitások dialektikus egységbe rendezése alapvető követelmény. Azért fontos ezt helyesen látnunk, mert az ideológiai fellazítás egyik fő törekvése napiainkban éppen az, hogy a „gondjainkban osztozás” látszatát keltve, igen kifinomult eszközökkel megkísérelje felszítani a nacionalizmust — azt a rendkívül makacs előítélet-együttest, amelynek sajnos mély. bonyolult és fájdalmas történelmi gyökerei vannak egész Európában. Megnyugtató, hogy szűkebb környezetünkben nem, vagy csak igen szórványosan és ritkán érzékelhetők ilyen törekvések, a nacionalizmus nem jelent komolyabb veszélyt, de potenciálisan azt jelenthetne, ha a lenini normákról, illetve a vitákban történő meggyőzés fontosságáról egyetlen pillanatra is megfeledkeznénk. A szocialista hazafiság és a tőle elválaszthatatlan proletár internacionalizmus érzésének erősítése tehát mindannyiunk fontos feladata és felelőssége. Különösen történelmi tapasztalatokkal még nem rendelkező fiatalok szemléletének helyes formálása döntő jelentőségű. A hazához a kisebb közösségeken" át vezet az. út. ezért a hazafiság szocialista tartalmának gazdagításában meghatározó Szenerie van a családnak, az iskolának. a szülői, nevelői példamutatásnak. A fiatalok realgálnak legérzékenyebben az ideológiai kérdésekre. Magatartásuk, tudati állapotuk megítélésében abból a realitásból kell kiindulnunk, hogy a mai fiatal nemzedék képzettebb, műveltebb, mint a korábbi évtizedek ifjúsága volt, de jóval szerényebb közvetlen történelmi tapasztalatokkal rendelkezik és a mai nehézségek is szokatlanok számára. Az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődése is azt a felfogást erősítette bennük — és ezért propagandánk fogyatékosságai is okolhatók —. hogy a szocialista építőmunka mentes a komolyabb ellentmondásoktól. s ha mégis akadnak, feloldásuk jórészt szubjektív szándékainktól függ. Ezért nem szabad csodálkoznunk, ha esetenként kényelmességet, vagy illúziókat tapasztalunk náluk. A mi köte- ' ességünk és feladatunk megtanítani őket a valóság objektív és értő megközelítésére. társadalmi, gazdasági fejlődésünk eredményei és gondjai mögött meghúzódó összefüggések felismerésére. Ugyanakkor látnunk és becsülnünk kell a másik, a pozitív és egyben meghatározó oldalt is, azt, hogy fiataljaink döntő többsége híve a szocializmusnak, benne biztosítottnak látja jövőjét, tetteivel bizonyítja, hogy lehet rá számítani. Éppen ezért ifjúságunk megítélésének csakis ez képezheti az alapját, s a bizalomra épülő cselekvés. Az ideológiai munka színterei közül — sajátosságánál és érzékenységénél fogva — külön említést érdemel a kulturális és művészeti élet. Az elmúlt két évtizedben lényegesen megváltoztak a művelődés feltételei, a kultúra iránti igények, a művelődési-szórakozási szokások, és módosult a művelődés szerkezete is. Ezek a változások új feltételeket és lehetőségeket teremtettek a művészi értékek közvetítésének, terjesztésének és befogadásának, s új feladatok elé állították a közművelődési intézményeket és a művészeti műhelyeket. A kedvező tendenciák mellett az is egyértelműbb lett, hogy a szocializmus építésével összefüggő kulturális feladatok ma gyorsabb, rugalmasabb szemlélet-, módszer- és hatókör-változtatásokat és egyértelműbb értékszelekciót követelnek. A művelődés ügye tehát meghatározóan fontos politikai kérdéssé vált, ami — a jövő szempontjából — a mai nehézségek kapcsán sem minősíthető másodlagosnak. Korunkban különösen nehéz a művészet elkötelezett valóságfeltáró és emberformáló szerepének reális és humánus megvalósulása. Az ehhez szükséges művészi alkotómunka feltételei és szabadsága ~ adottak társadalmunkban, de adottak az ezzel kapcsolatos politikai felelősség és tisztesség követelményei is. Az elmúlt évtizedek gyakorlata bizonyította. hogy a pá«t nem kivári politikai eszközökkel beavatkozni az egyéni ízlés és stílus kérdéseibe. Azt azonban nehezen vitathatja bárki is, hogy a mai helyzetben döntő fontosságú, hogy értékes, maradandó, humánus művek szülessenek, amelyek felemelik, nevelik a dolgozó embert, s etikai üzenetük a jövőbe, a munkába és az emberbe vetett humanista hitet követíti. A nehézségek ürügyén sem beleülhetünk meg azzal, hogy azok az irányzatok váljanak hangadóvá, amelyek végső kicsengésükben az emberek alkotókedvét rombolják. A művészeti alkotóműhelyek és az ott dolgozó kommunisták felelőssége ezért nem csekély. Nincs rendjén, ha a műhelyek elveszítik ideológiai, kritikai érzékenységüket saját alkotói vonzáskörük hibáival, a problematikus hangsúlyokkal szemben, ha a hamisan értelmezett szolidaritás nevében a színvo- naltalanságot védik, ápolják. Tarthatatlan a határozatlanság, a felelősséget nem vállaló, a káros folyamatoknak szabad teret engedő magatartás is. örvendetes, hogy szűkebb környezetünk művészeti műhelyeire mindezek nem jellemzők, döntő többségükben elkötelezett, kiegyensúlyozott alkotómunka folyik. A megnövekedett feladatok megoldásához jó alapot nyújt a pártszervezetek erősödő ideológiai tevékenysége, amely szorosan összefonódik a politikai gyakorlattal, a napi teendőkkel. Feladataink megkövetelik, hogy a pártszervezetek, a kommunisták igényesebb politikai munkával, a követelmények újrafogalmazásával, bátrabb kiállással reagáljanak az új, szokatlan kérdésekre is. Ehhez gyorsabb, differenciáltabb, tájékoztatás és hatékonyabb agitációs és propagandamunka szükségesv Ideológiai tevékenységükben az eddiginél nagyobb szerepet kell kapnia a szűkebb közösségekben folyó, személyes meggyőződésen alapuló nevelőmunkának. Szocialista építésünk, ideológiai munkánk feladatai és lehetőségei adottak: tisztán látó szemre, világosan értelmező gondolkodásra, példamutatásra van szükség, hogy egyetlen lehetőséget se mulasszunk el pusztán a rossz beidegzések, a kényelmesség vagy a lassúság miatt. Fel kell ismernünk és vállalnunk, hogy a szocializmus a munkában,- a vitákban kiküzdött új megoldások történelmi folyamata, és felelősséggel kell tennünk azért, hogy jelenünket és jövőnket szolgáló új megoldások szülessenek a nehezebb helyzetben is. Tegnap Szolnokon Tanácskozott a megyei képviselőcsoport
