Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
1984. DECEMBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kötivizig milliók szociális célokra Fontos a borítékokon kívüli juttatás is Már jó néhány esztendeje, hogy a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói a fizetési borítékban havi átlagkeresetük több mint felét nyereségként, s tíz- 1ji zenöt százalékát jutalomként kapják meg. Figyelemre méltó összeg ez vállalati szinten, de nem lebecsülenA vízügyi igazgatóság a többi vállalattól eltérően — a javítóüzem kivételével — nem úgynevezett telepített munkahelyeken végzi tevékenységét. Dolgozói a Tisza középső szakaszán Tiszafüredtől. Csőn érádig, Pilistől a karcagi térségig, valamint öt megyére kiterjedő feladatokat látnak el. Főként folyamszabályozási, fenntartási vízellátási munkáikat, valamint csatorna- és szennyvíztisztítók építésével foglalatoskodnak. Ebben a.z esztendőben mintegy száz munkahelyen végeztek kisebb nagyobb építési és fenntartási munkákat. A Kötivizig 1700 fizikai, 432 műszaki és adminisztratív dolgozót foglalkoztat, szociális ellátásukra pedig évente huszonnégy millió, (a VI. ötéves tervidőszak alatt ösz- szesen 120 millió) forintot költött. Mit takar ez a tetemes összeg? Például naponta — az igényeknek megfelelően — a legtávolabbi munkahelyeken is meleg étel kerül a „nomád” körülmények között dolgozók asztalára. A jelenleg 800 adagos étkeztetéssel a meglévő kapacitás korántsincs kihasználva. A nagymértékű gépesítettség ellenére egyes munkahelyeken százan is dolgoznak. Érthető tehát, hogy a vállalat jelentős összeget — 40 millió forintot — költ a munkavédelem javítására. Így biztosítja a feladatok elvégzéséhez szükséges védőruhákat és fölszereléseket. Ehhez a témakörhöz szorosan tartozik az egészségügyi ellátás is. A nemrég korszerűsített üzemi rendelőben évente kétezer „víziges” vesz részt orvosi vizsgálaton. Ezen túlmenően az egészségre ártalmas munkahelyeken rendszeresen figyelik az ott doldő az sem, ami nem kerül a borítékokba. Ezek pedig azok a forintok,a melyeket a Kötivizig a munkakörülmények javítására, a műveltség, a szakképzettség gyarapítására, az üdültetésre, egyszóval a szociális ellátásra fordít. A vállalat dolgozóinak mintegy felét öt esztendeje még tehergépkocsikon szállították munkahelyeikre ma mór kizárólag a saját autóbuszokon utazhatnak nap- nap után. A földmunkagépek kezelői csupán heti egy alkalommal veszik igénybe a személyszállító járműveket, mivel ők a munkaidő utáni órákat a lakókocsikban töltik. Üjabban az igazgatóság könnyen szállítható, korszerű, kényelmes lakókonténerek vásárlásával igyekszik javítani a lakóhelytől távoleső munkahelyeken dolgozók életkörülményeit. Az utóbbi négy esztendőben a Kötivizig a munkászállító járművek üzemeltetésére 39 rriilliót, beszerzésre és fejlesztésre hat milliót, valamint a munkásszállításokra huszonhárom millió forintot fordított. Az egyedüli rendelkező javítóüzem feladatai közé tartozik többek között a meglévő szociális létesítmények állandó karbantartása. Például ebben az évben a mezőtúri szakaszmérnökséget! a fűtési rendszert teljesen felújították. gozók egészségi állapotát, s amennyiben szükséges, más munkakörben foglalkoztatják a továbbiakban. Az igazgatóságnál évente mintegy másfél ezren vesznek részt különböző — idegen és sajáit szervezésű — szakmai tanfolyamokon. Egyetemen és főiskolán már évek óta esztendőnként 28— 30 szakember tanul, valamint 'szakközépiskolában és gimnáziumban tizenhattan végeznek. Az oktatást (mindent egybevéve) átlagosan kétezer órával tervezik. ez annyit tesz, mintha a vállalat nyolc dolgozója járna állandóan tanfolyamra. Az elmúlt időszakban az oktatások szervezezésének köszönhetően 17,5 százalékkal csökkent a Kötivizignél a nyolc általánost nem végzett fizikaiak száma. Az idén háromszázan szereztek szakmunkásbizonyítványt, sőt olyanok is akadtak szép számmal, akik már második szakmájukat sajátították el. Egy jellemző adat: az igazgatóság dolgozóinak jelenleg 54 százaléka rendelkezik valamilyen képesítéssel. Évente pedig 800 dolgozó vesz részt politikai oktatásban. Kulturális programok mindenhova A vállalat szerteágazó munkájának irányítását 174 felsőfokú intézményt végzett szakember végzi. A munkaidőn túl a közművelődési előadó szervezi a különböző kulturális programokat. A legtávolabbi munkahelyekre is eljutnak a játékfilmek, műszaki-tudományos és politikai ismertető műsorok. Ezenkívül különféle rendezvények, vetélkedők, író-ölva- só találkozók és kiállítások gazdagítják színesítik a Kötivizig dolgozóinak hétköznapjait. A havonta megjelenő Középtisza című üzemi lap hasábjain keresztül értesülhetnek a vállalatiak a célirányos feladatok teljesítéséről. Az úgynevezett letéti könyvtárak szintén a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. I Az évközi munkák fáradalmait a vállalat dolgozói saját és bérelt, valamint a hétvégi üdülőkben pihenhetik ki. Az idén háromszázan nyaraltak a saját üdülőkben és a gyerekekkel együtt száz- húszan szakszervezeti beutalóval látogattak el az orl-, szág különböző tájaira. Emellett hetente nyolcvan dolgozó veheti igénybe a milléri, kiskörei, a cserke- szőlői és berekfürdői pihenőházakat. A háromszoros Kiváló Vállalat címmel kitüntetett Kötivizig szociálpolitikája tehát jelentősen közrejátszik abban, hogy dolgozói az idén is teljesíteni tudták a célkitűzésüket, a 490 millió forintnyi árbevételt. F. T. 21 milliárd fölött Rába gyári siker A tegnap reggel befejeződött műszakban az idei utolsó tételeket is legyártották a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár üzemeiben. Napközben még csomagoltak és útba indították az óesztendő utolsó szállítmányait, s ösz- szegezték az idei munka sikereit, amire joggal büszkék lehetnek a gyáróriás vezetői, valamint dolgozói. . A Rába gyári kollektíva az iparágban, s népgazdasági viszonylatban egyaránt kiemelkedőt produkált 1984- ben. Az 1984-es árbevétel elérte a 21,4 milliárd forintot Ez a múlt évi produktumnál közel 10 százalékkal nagyobb, s idei tervüket is több mint 3 százalékkal teljesítették túl. A Rába gyár árbevételei döntő részen az exportpiacokon realizálódtak. A tőkés országokba 90 millió dollár, a szocialista országokba pedig több mint 350 millió rubel értékben szállítottak. A múlt évihez viszonyítva 6 millió dollárral növelte tőkés eladásait az idén a gyár. A szocialista országokba az államközi szerződéseknek megfelelő ütemben és arányban szállítottak különböző . termékeket. A Rába gyár európai viszonylatban is számottevő futómű-kapacitással rendelkezik. .Az idén minden eddiginél töbh tehergépkocsikba, autóbuszokba, erőgépekbe beépíthető futóművet gyártottak, összesen 190 ezret, amiből 95 ezret az Egyesült Államokban, 75 ezret a szocialista országokban, 20 ezret pedig belföldön értékesítettek. Mind a külföldi, mind pedig a hazai piacon minden fizetőképes keresletet 1984- ben is kielégített a Rába gyár. Sikerült megőrizni, sőt tóvábh erősíteni a már korábban elért külkereskedelmi pozíciókat. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy év közhen is rugalmasan alkalmazkodtak a megrendelők új igényeihez, tovább javították a minőséget és pontos határidőre szállítottak. A gyár piacpolitikájára jellemző, hogy a jövő évi termelési kapacitásnak 80 százaléka már rendelésekkel van lekötve. Meleg étel 100 „nomád” munkahelyre Kell a második szakma Alkalmazkodtak az időjáráshoz Terven felül 150 millió tégla A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai mintegy 150 millió téglával tetézték meg ez évi előirányzatukat. A többlet nagyrészét a gyáriak dolgozóinak szombat-vasárnapi munkája eredményezte. A termelés bővítését megalapozták műszaki fejlesztéssel és rugalmas munka- szervezéssel is. Így a hagyományos gyárak ipl alkalmazkodtak az időjáráshoz, s tavasszal a szokásosnál korábban kezdték meg, ősszel pedig néhány héttel később fejezték be — a fagyok beálltakor — a téglagyártási idényt. Szervezett munkával, a terveknek megfelelően fejezreK pe áz regi téglagyárban a legnehezebb fizikai munkák gépesítését, amely a munkaerőgondok jelentős enyhítésével segítette a termelés növelését. Az év utolsó negyedében lényegesen javult a magánlakás-építők téglaellátása, sőt egyes körzetekben már túlkínálat mutatkozott. Az év végére pedig a gyárakban mintegy 80 millió tégla halmozódott fel, az előző évinek több mint kétszerese, ami lehetővé teszi, hogy a jövő évi építési idény kezdetén a korábbinál biztonságosabb ellátással számolhassanak a magánlakásépítők. Szállító a Mavad Gímszarvas megrendelésre Sikeres évet zárt a Ma- vad, a tavalyihoz hasonlóan ismét jelentős — 1,4 milliárd forintos — export- árbevételt könyvelhet el, annak ellenére, hogy eddigi monopol helyzete megszűnt; újonnan alakult vállalatok is foglalkoznak már ugyanis külföldi vadászok fogadásával, s a vadhúsexporttal. Hátrányt jelentett az is, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az őszi szarvasbőgés menetrendje fölborult, b így a szokásosnál kevesebb zsákmányt ejthettek el a vadászok. Más éveknél kevesebbet lőhettek az idén fácánból is. A kieséseket az ellensúlyozta, hogy az év elején rekordmennyiségű őzet ejtettek el. Jelentős volt az élőnyúl-export is. Emelkedik a külföldi érdeklődés az élő nagyvadak iránt; az állomány vérfrissítésére Jugoszláviából, Angliából, Üj-Zélandból rendeltek gím- és dámszarvast. A Hűtőgépgyár jászboldogházai radiátorgyára összesen 1 millió 326 ezer négyzetméternyi fűtőfelületű radiátort állított elő az idén. Az év utolsó napjaiban karbantartják, felújítják a berendezéseket Pártmunka a gazdálkodásban Az önállóság egyik záloga Az óesztendöt búcsúztató szí 1 veszte réj j éli pohár pezsgővel jelképesen gazdasági építőmunkánk egy szakaszát is lezárjuk. Egyre sürgetőbbé vált a fejlődés mindinkább kimerülő extenzív erőforrásait hasznosító módszereket újakkal felváltani, a gazdasági növekedés intenzív útjára lépni. E „pályamódosítás” feltételeit teremtették meg a Központi Bizottság határozata alapján kidolgozottba szabályzó rendszert korszerűsítő rendeletek. Az új esztendőben életbe lépő jogszabályok a gazdálkodásnak szinte minden területén hoznak újat és — bár a felkészülés az új követelmények megismerése minden vállalatnál és szövetkezetnél már hetekkel, hónapokkal ezelőtt megkezdődött — valószínűleg még sok kemény munkával töltött időnek kell eltelnie, amig minden előírás újra a gazdálkodás különböző szintjein dolgozó vezetők „kisujjában lesz”, amikorra már a rutin is segít egy-egy kínálkozó üzletről vagy lehetséges beruházási változatokról eldönteni, sZabad-e komolyan foglalkozni velük. Fáradságos, tanulóidő- szaknak kell eltelnie, amíg mindenki otthonosan mozog majd, de biztosan nem az új szabályozók megértése, alkalmazása lesz majd a legnehezebb. A gazdaságirányítás korszerűsítésének leglényegesebb eleme a gazdálkodók önállóságának növekedése. A reform keretében most megtett lépésekkel úgy igyekeztek a gazdálkodás feltételeit alakítani, hogy az üzemek dolgozó kollektíváinak minél inkább érdekévé váljék munkájuk javítása, az intenzív fejlődés — csakis a helyi adottságok ismeretében meglelhető — lehetőségeinek felkutatása. A kollektíva szerepe tehát növekszik, a gazdálkodás eredményessége (a közösség boldogulása) mindinkább attól függ, hogy mennyire sikerül elfogadtatni a korántsem új célokat, mennyire si- (kerül idlérélsükre mozgósítani. A mozgósításhoz, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásához persze mindenekelőtt a gazdasági törvényekkel számoló vállalati stratégia, a minden elérhető információra építő taktika kell — és ezek kialakítása gazdasági vezetők feladata. A cselekvés irányának legpontosabb kijelölése sem hozhat azonban eredményt, ha a „végrehajtók” képtelenek a rájuk váró feladatokat megérteni. A vállalati önállóság növekedésével párhuzamosan éppen ezért válik fontosabbá a munkahelyi párt- szervezetek gazdaságirányító szerepe. A politikai meggyőzés eszközeivel, a pártellenőrzés erősítésével, a nagyobb lehetőségek és kötelezettségek tudatosításával hozzájárulva a hatékonyság fokozásához a munkahelyi párt- szervezetek, a kommunista dolgozók éppen a vállalati önállóságot erősítik, segítenek bizonyítani, hogy a dolgozó közösség képes jól sáfárkodni a rábízott társadalmi javakkal. A pártszervezetek gazdasággal összefüggő munkája során különös hangsúlyt kap majd az érdekfeltáró, érdekegyeztető tevékenység. Már a gazdasági döntések előkészítésekor fel kell mérni azok várható társadalmi következményeit. Egy különösen nagy gazdasági haszonnal járó létszám-átcsoportosítás előfeltételeinek kialakításakor például a pártszervezeteknek — szorosan együttműködve a szaüszer- vezeti szervekkel — feltétlenül őrködniük kell azon, hogy senki alapvető állampolgári jogait ne érje sérelem, hogy mindenki felkészültségének, vállalkozókészségének megfelelő feladatot kapjon. Az érdekegyeztetés természetesen nem jelentheti az érdekvédelmi feladatok átvállalását, a társadalmi és az üzemi valóságot, a társadalmi és gazdasági céljainkat alaposan ismerő kommunisták munkája azonban nélkülözhetetlen' a lehetséges konfliktusok időbeni feltárásához, feloldásuk elvi alapjainak kidolgozásához. A gazdasági szabályozás eddigi korszerűsítésének tapasztalatai — legutóbb például az új vállalkozási formák bevezetése — azt bizonyították. hogy a munka hatékonyságát az egyéni anyagi érdekeltség erősítése révén növelni kívánó módszereket gyakran értetlenség fogadja, az üzemi közvélemény sok helyen nem, vagy csak nehezen érti meg a személyes jövedelmek differenciálásának szükségességét. A január elsejétől érvényes szabályozók keretei között várhatóan a vállalatok között is jelentősen növekednek majd az egyéni anyagi érvényesülés lehetőségének különbségei, és ezzel párhuzamosan erősödik majd az „egyenlősdi” fenntartására kifejtett nyomás. A pártszervezeteknek ennek természetesen ellent kell állnia, a kommunistáknak mindent meg kell tenniük az olyan közvélemény kialakításáért. amelyik nemcsak elfogadja, de el is várja a kollektívák, az egyének erőfeszítései szerinti díjazását. A közhangulat ilyen alakításához azonban egyáltalán nem elég általánosságban érvelni az anyagi ösztönzés hatékonyságnövelő szerepét hangsúlyozva, a helyi jó példák felsorakoztatásának meggyőző ereje is kevés lehet. A pártszervezetek csak akkor tudják a „mindenkinek munkája szerint” elv életrevalóságát igazolni, ha képesek lesznek a differenciálás hatására — nem egyéni szorgalmuk miatt — relatíve rosszabb helyzetbe kerülőknek az előbbre lépés távlatait" felvázolni, a hátrányos helyzet okait feltárni, és ha már a gazdasági döntések megszületése előtt tudják a vállalat vezetőségét — alapos szakmai elemzésekre támaszkodó — politikai állásfoglalásukkal orientálni. A vállalati pártszervek és pártszervezetek gazdasággal összefüggő munkájának az egész kommunista kollektíva tevékenységén keresztül kell érvényesülni^, de különösen nagy felelősség hárul a vállalati vezető szervekben dolgozó kommunistákra. Nekik az összefüggések feltárásával bizonyítva igazukat eredményesen kell képviselniük a párt álláspontját, amellett akkor is ki kell állniuk, ha véleményükkel esetleg kisebbségben maradnak a vezető testületekben, a vállalati tanácsban, az igazgatótanácsban vagy választott vezetőségben. Az új feladatok megoldását követelő új gazdasági helyzetben, ha formájában módosul is a pártmunka, eszközeit tekintve sajátosan igazodik az új körülményekhez. súlya tovább növekszik, tartalma — minőségi értelemben — erősödik a vállalati eazdasági élet minden területén. V. 6z. J.
