Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

1984. DECEMBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kötivizig milliók szociális célokra Fontos a borítékokon kívüli juttatás is Már jó néhány esztende­je, hogy a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgo­zói a fizetési borítékban ha­vi átlagkeresetük több mint felét nyereségként, s tíz- 1ji zenöt százalékát jutalom­ként kapják meg. Figyelem­re méltó összeg ez vállalati szinten, de nem lebecsülen­A vízügyi igazgatóság a többi vállalattól eltérően — a javítóüzem kivételével — nem úgynevezett telepített munkahelyeken végzi tevé­kenységét. Dolgozói a Tisza középső szakaszán Tiszafü­redtől. Csőn érádig, Pilistől a karcagi térségig, valamint öt megyére kiterjedő feladato­kat látnak el. Főként fo­lyamszabályozási, fenntar­tási vízellátási munkáikat, valamint csatorna- és szennyvíztisztítók építésével foglalatoskodnak. Ebben a.z esztendőben mintegy száz munkahelyen végeztek ki­sebb nagyobb építési és fenntartási munkákat. A Kötivizig 1700 fizikai, 432 műszaki és adminisztra­tív dolgozót foglalkoztat, szo­ciális ellátásukra pedig éven­te huszonnégy millió, (a VI. ötéves tervidőszak alatt ösz- szesen 120 millió) forintot költött. Mit takar ez a tete­mes összeg? Például naponta — az igényeknek megfelelő­en — a legtávolabbi munka­helyeken is meleg étel kerül a „nomád” körülmények kö­zött dolgozók asztalára. A jelenleg 800 adagos étkezte­téssel a meglévő kapacitás korántsincs kihasználva. A nagymértékű gépesített­ség ellenére egyes munka­helyeken százan is dolgoz­nak. Érthető tehát, hogy a vállalat jelentős összeget — 40 millió forintot — költ a munkavédelem javítására. Így biztosítja a feladatok el­végzéséhez szükséges védő­ruhákat és fölszereléseket. Ehhez a témakörhöz szoro­san tartozik az egészségügyi ellátás is. A nemrég korsze­rűsített üzemi rendelőben évente kétezer „víziges” vesz részt orvosi vizsgálaton. Ezen túlmenően az egészségre ár­talmas munkahelyeken rend­szeresen figyelik az ott dol­dő az sem, ami nem kerül a borítékokba. Ezek pedig azok a forintok,a melyeket a Kötivizig a munkakörülmé­nyek javítására, a művelt­ség, a szakképzettség gyara­pítására, az üdültetésre, egy­szóval a szociális ellátásra fordít. A vállalat dolgozóinak mintegy felét öt esztendeje még tehergépkocsikon szál­lították munkahelyeikre ma mór kizárólag a saját autó­buszokon utazhatnak nap- nap után. A földmunkagé­pek kezelői csupán heti egy alkalommal veszik igénybe a személyszállító járműve­ket, mivel ők a munkaidő utáni órákat a lakókocsikban töltik. Üjabban az igazgató­ság könnyen szállítható, kor­szerű, kényelmes lakókonté­nerek vásárlásával igyek­szik javítani a lakóhelytől távoleső munkahelyeken dolgozók életkörülményeit. Az utóbbi négy esztendőben a Kötivizig a munkászállító járművek üzemeltetésére 39 rriilliót, beszerzésre és fej­lesztésre hat milliót, vala­mint a munkásszállításokra huszonhárom millió forintot fordított. Az egyedüli rendelkező ja­vítóüzem feladatai közé tar­tozik többek között a meg­lévő szociális létesítmények állandó karbantartása. Pél­dául ebben az évben a me­zőtúri szakaszmérnökséget! a fűtési rendszert teljesen felújították. gozók egészségi állapotát, s amennyiben szükséges, más munkakörben foglalkoztatják a továbbiakban. Az igazgatóságnál évente mintegy másfél ezren vesz­nek részt különböző — ide­gen és sajáit szervezésű — szakmai tanfolyamokon. Egyetemen és főiskolán már évek óta esztendőnként 28— 30 szakember tanul, valamint 'szakközépiskolában és gimnáziumban tizenhat­tan végeznek. Az oktatást (mindent egybevéve) átla­gosan kétezer órával terve­zik. ez annyit tesz, mintha a vállalat nyolc dolgozója jár­na állandóan tanfolyamra. Az elmúlt időszakban az ok­tatások szervezezésének kö­szönhetően 17,5 százalékkal csökkent a Kötivizignél a nyolc általánost nem végzett fizikaiak száma. Az idén há­romszázan szereztek szak­munkásbizonyítványt, sőt olyanok is akadtak szép számmal, akik már második szakmájukat sajátították el. Egy jellemző adat: az igaz­gatóság dolgozóinak jelen­leg 54 százaléka rendelkezik valamilyen képesítéssel. Évente pedig 800 dolgozó vesz részt politikai oktatás­ban. Kulturális programok mindenhova A vállalat szerteágazó munkájának irányítását 174 felsőfokú intézményt végzett szakember végzi. A munka­időn túl a közművelődési előadó szervezi a különböző kulturális programokat. A legtávolabbi munkahelyekre is eljutnak a játékfilmek, műszaki-tudományos és po­litikai ismertető műsorok. Ezenkívül különféle rendez­vények, vetélkedők, író-ölva- só találkozók és kiállítások gazdagítják színesítik a Kö­tivizig dolgozóinak hétköz­napjait. A havonta megjele­nő Középtisza című üzemi lap hasábjain keresztül ér­tesülhetnek a vállalatiak a célirányos feladatok teljesí­téséről. Az úgynevezett leté­ti könyvtárak szintén a sza­badidő hasznos eltöltését szolgálják. I Az évközi munkák fára­dalmait a vállalat dolgozói saját és bérelt, valamint a hétvégi üdülőkben pihenhe­tik ki. Az idén háromszázan nyaraltak a saját üdülőkben és a gyerekekkel együtt száz- húszan szakszervezeti beuta­lóval látogattak el az orl-, szág különböző tájaira. Emellett hetente nyolcvan dolgozó veheti igénybe a milléri, kiskörei, a cserke- szőlői és berekfürdői pihe­nőházakat. A háromszoros Kiváló Vállalat címmel kitüntetett Kötivizig szociálpolitikája tehát jelentősen közrejátszik abban, hogy dolgozói az idén is teljesíteni tudták a célki­tűzésüket, a 490 millió fo­rintnyi árbevételt. F. T. 21 milliárd fölött Rába gyári siker A tegnap reggel befejező­dött műszakban az idei utol­só tételeket is legyártották a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár üzemeiben. Nap­közben még csomagoltak és útba indították az óesztendő utolsó szállítmányait, s ösz- szegezték az idei munka si­kereit, amire joggal büsz­kék lehetnek a gyáróriás ve­zetői, valamint dolgozói. . A Rába gyári kollektíva az iparágban, s népgazdasági viszonylatban egyaránt ki­emelkedőt produkált 1984- ben. Az 1984-es árbevétel elér­te a 21,4 milliárd forintot Ez a múlt évi produktumnál közel 10 százalékkal na­gyobb, s idei tervüket is több mint 3 százalékkal tel­jesítették túl. A Rába gyár árbevételei döntő részen az exportpiaco­kon realizálódtak. A tőkés országokba 90 millió dollár, a szocialista országokba pe­dig több mint 350 millió rubel értékben szállítottak. A múlt évihez viszonyítva 6 millió dollárral növelte tő­kés eladásait az idén a gyár. A szocialista országokba az államközi szerződéseknek megfelelő ütemben és arány­ban szállítottak különböző . termékeket. A Rába gyár európai vi­szonylatban is számottevő futómű-kapacitással rendel­kezik. .Az idén minden ed­diginél töbh tehergépkocsik­ba, autóbuszokba, erőgépek­be beépíthető futóművet gyártottak, összesen 190 ez­ret, amiből 95 ezret az Egye­sült Államokban, 75 ezret a szocialista országokban, 20 ezret pedig belföldön értéke­sítettek. Mind a külföldi, mind pe­dig a hazai piacon minden fizetőképes keresletet 1984- ben is kielégített a Rába gyár. Sikerült megőrizni, sőt tóvábh erősíteni a már ko­rábban elért külkereskedel­mi pozíciókat. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy év közhen is rugalmasan al­kalmazkodtak a megrende­lők új igényeihez, tovább javították a minőséget és pontos határidőre szállítot­tak. A gyár piacpolitikájára jellemző, hogy a jövő évi termelési kapacitásnak 80 százaléka már rendelések­kel van lekötve. Meleg étel 100 „nomád” munkahelyre Kell a második szakma Alkalmazkodtak az időjáráshoz Terven felül 150 millió tégla A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai mintegy 150 millió téglával tetézték meg ez évi előirányzatukat. A többlet nagyrészét a gyáriak dolgozóinak szombat-vasár­napi munkája eredményezte. A termelés bővítését meg­alapozták műszaki fejlesz­téssel és rugalmas munka- szervezéssel is. Így a hagyo­mányos gyárak ipl alkal­mazkodtak az időjáráshoz, s tavasszal a szokásosnál ko­rábban kezdték meg, ősszel pedig néhány héttel később fejezték be — a fagyok be­álltakor — a téglagyártási idényt. Szervezett munkával, a terveknek megfelelően fe­jezreK pe áz regi téglagyár­ban a legnehezebb fizikai munkák gépesítését, amely a munkaerőgondok jelentős enyhítésével segítette a ter­melés növelését. Az év utol­só negyedében lényegesen javult a magánlakás-építők téglaellátása, sőt egyes kör­zetekben már túlkínálat mu­tatkozott. Az év végére pe­dig a gyárakban mintegy 80 millió tégla halmozódott fel, az előző évinek több mint kétszerese, ami lehetővé te­szi, hogy a jövő évi építési idény kezdetén a korábbi­nál biztonságosabb ellátás­sal számolhassanak a ma­gánlakásépítők. Szállító a Mavad Gímszarvas megrendelésre Sikeres évet zárt a Ma- vad, a tavalyihoz hasonlóan ismét jelentős — 1,4 milli­árd forintos — export- árbevételt könyvelhet el, an­nak ellenére, hogy eddigi monopol helyzete megszűnt; újonnan alakult vállalatok is foglalkoznak már ugyan­is külföldi vadászok fogadá­sával, s a vadhúsexporttal. Hátrányt jelentett az is, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az őszi szarvasbőgés menetrendje fölborult, b így a szokásosnál kevesebb zsákmányt ejthettek el a vadászok. Más éveknél keve­sebbet lőhettek az idén fá­cánból is. A kieséseket az ellensúlyozta, hogy az év elején rekordmennyiségű őzet ejtettek el. Jelentős volt az élőnyúl-export is. Emelkedik a külföldi érdek­lődés az élő nagyvadak iránt; az állomány vérfrissítésére Jugoszláviából, Angliából, Üj-Zélandból rendeltek gím- és dámszarvast. A Hűtőgépgyár jászboldogházai radiátorgyára összesen 1 millió 326 ezer négyzetméternyi fűtőfelületű radiátort állított elő az idén. Az év utolsó napjaiban karbantart­ják, felújítják a berendezéseket Pártmunka a gazdálkodásban Az önállóság egyik záloga Az óesztendöt búcsúztató szí 1 veszte réj j éli pohár pezsgővel jelképesen gazdasági építőmunkánk egy szakaszát is lezárjuk. Egy­re sürgetőbbé vált a fejlő­dés mindinkább kimerülő extenzív erőforrásait hasz­nosító módszereket újakkal felváltani, a gazdasági nö­vekedés intenzív útjára lépni. E „pályamódosítás” feltételeit teremtették meg a Központi Bizottság hatá­rozata alapján kidolgozottba szabályzó rendszert korsze­rűsítő rendeletek. Az új esztendőben életbe lépő jogszabályok a gazdál­kodásnak szinte minden te­rületén hoznak újat és — bár a felkészülés az új kö­vetelmények megismerése minden vállalatnál és szö­vetkezetnél már hetekkel, hónapokkal ezelőtt megkez­dődött — valószínűleg még sok kemény munkával töl­tött időnek kell eltelnie, amig minden előírás újra a gazdálkodás különböző szintjein dolgozó vezetők „kisujjában lesz”, amikorra már a rutin is segít egy-egy kínálkozó üzletről vagy le­hetséges beruházási változa­tokról eldönteni, sZabad-e komolyan foglalkozni velük. Fáradságos, tanulóidő- szaknak kell eltelnie, amíg mindenki otthonosan mozog majd, de biztosan nem az új szabályozók megértése, al­kalmazása lesz majd a leg­nehezebb. A gazdaságirányí­tás korszerűsítésének leglé­nyegesebb eleme a gazdál­kodók önállóságának növe­kedése. A reform keretében most megtett lépésekkel úgy igyekeztek a gazdálkodás feltételeit alakítani, hogy az üzemek dolgozó kollektívái­nak minél inkább érdeké­vé váljék munkájuk javítá­sa, az intenzív fejlődés — csakis a helyi adottságok is­meretében meglelhető — le­hetőségeinek felkutatása. A kollektíva szerepe tehát nö­vekszik, a gazdálkodás ered­ményessége (a közösség bol­dogulása) mindinkább attól függ, hogy mennyire sike­rül elfogadtatni a koránt­sem új célokat, mennyire si- (kerül idlérélsükre mozgósí­tani. A mozgósításhoz, a kezde­ményezőkészség kibontakoz­tatásához persze mindenek­előtt a gazdasági törvények­kel számoló vállalati straté­gia, a minden elérhető in­formációra építő taktika kell — és ezek kialakítása gaz­dasági vezetők feladata. A cselekvés irányának legpon­tosabb kijelölése sem hozhat azonban eredményt, ha a „végrehajtók” képtelenek a rájuk váró feladatokat meg­érteni. A vállalati önállóság növekedésével párhuzamo­san éppen ezért válik fon­tosabbá a munkahelyi párt- szervezetek gazdaságirányító szerepe. A politikai meggyő­zés eszközeivel, a pártellen­őrzés erősítésével, a nagyobb lehetőségek és kötelezettsé­gek tudatosításával hozzájá­rulva a hatékonyság foko­zásához a munkahelyi párt- szervezetek, a kommunista dolgozók éppen a vállalati önállóságot erősítik, segíte­nek bizonyítani, hogy a dol­gozó közösség képes jól sá­fárkodni a rábízott társadal­mi javakkal. A pártszervezetek gazda­sággal összefüggő munkája során különös hangsúlyt kap majd az érdekfeltáró, érdek­egyeztető tevékenység. Már a gazdasági döntések előké­szítésekor fel kell mérni azok várható társadalmi kö­vetkezményeit. Egy különö­sen nagy gazdasági haszon­nal járó létszám-átcsoporto­sítás előfeltételeinek kiala­kításakor például a párt­szervezeteknek — szorosan együttműködve a szaüszer- vezeti szervekkel — feltét­lenül őrködniük kell azon, hogy senki alapvető állam­polgári jogait ne érje sére­lem, hogy mindenki felké­szültségének, vállalkozókész­ségének megfelelő feladatot kapjon. Az érdekegyeztetés természetesen nem jelenthe­ti az érdekvédelmi felada­tok átvállalását, a társadal­mi és az üzemi valóságot, a társadalmi és gazdasági cél­jainkat alaposan ismerő kommunisták munkája azonban nélkülözhetetlen' a lehetséges konfliktusok idő­beni feltárásához, feloldásuk elvi alapjainak kidolgozásá­hoz. A gazdasági szabályozás eddigi korszerűsítésének ta­pasztalatai — legutóbb pél­dául az új vállalkozási for­mák bevezetése — azt bizo­nyították. hogy a munka hatékonyságát az egyéni anyagi érdekeltség erősítése révén növelni kívánó mód­szereket gyakran értetlenség fogadja, az üzemi közvéle­mény sok helyen nem, vagy csak nehezen érti meg a személyes jövedelmek diffe­renciálásának szükségessé­gét. A január elsejétől érvé­nyes szabályozók keretei kö­zött várhatóan a vállalatok között is jelentősen növe­kednek majd az egyéni anyagi érvényesülés lehető­ségének különbségei, és ez­zel párhuzamosan erősödik majd az „egyenlősdi” fenn­tartására kifejtett nyomás. A pártszervezeteknek ennek természetesen ellent kell áll­nia, a kommunistáknak mindent meg kell tenniük az olyan közvélemény kiala­kításáért. amelyik nemcsak elfogadja, de el is várja a kollektívák, az egyének erő­feszítései szerinti díjazá­sát. A közhangulat ilyen alakításához azonban egyál­talán nem elég általánosság­ban érvelni az anyagi ösz­tönzés hatékonyságnövelő szerepét hangsúlyozva, a he­lyi jó példák felsorakozta­tásának meggyőző ereje is kevés lehet. A pártszerve­zetek csak akkor tudják a „mindenkinek munkája sze­rint” elv életrevalóságát iga­zolni, ha képesek lesznek a differenciálás hatására — nem egyéni szorgalmuk mi­att — relatíve rosszabb helyzetbe kerülőknek az előbbre lépés távlatait" fel­vázolni, a hátrányos helyzet okait feltárni, és ha már a gazdasági döntések megszü­letése előtt tudják a vállalat vezetőségét — alapos szak­mai elemzésekre támaszko­dó — politikai állásfoglalá­sukkal orientálni. A vállalati pártszervek és pártszerveze­tek gazdasággal összefüggő munkájának az egész kom­munista kollektíva tevé­kenységén keresztül kell ér­vényesülni^, de különösen nagy felelősség hárul a vál­lalati vezető szervekben dol­gozó kommunistákra. Nekik az összefüggések feltárásá­val bizonyítva igazukat eredményesen kell képvisel­niük a párt álláspontját, amellett akkor is ki kell áll­niuk, ha véleményükkel esetleg kisebbségben marad­nak a vezető testületekben, a vállalati tanácsban, az igazgatótanácsban vagy választott vezetőségben. Az új feladatok megoldá­sát követelő új gazdasági helyzetben, ha formájában módosul is a pártmunka, eszközeit tekintve sajátosan igazodik az új körülmények­hez. súlya tovább növekszik, tartalma — minőségi érte­lemben — erősödik a vál­lalati eazdasági élet minden területén. V. 6z. J.

Next

/
Thumbnails
Contents