Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-28 / 303. szám
1984. DECEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Amit a vevő kíván... Megélénkült a pártélet A beszámoló taggyűlések tapasztalatai Újjászülető „ Afrikai üzletre számít a Mezőgép Az egykori „körmösök” kései utódai — „plasztikai műtét” után A Szolnoki Mezőgép igazgatóját egy pillanatra „megfogták”, amikor egy véletlen találkozáskor — gazdasági kérdésekről beszélgetve — partnere, egy afrikai nagykereskedő, azt kérte tőle, hogy ajánljon neki mező- gazdasági erőgépek készítésével foglalkozó magyar vállalatot. A kérésit teljesíteni egyébként nem lett volna néhéz, a külföldi üzletember azonban unikumok, valahol az ökör és a traktor között lévő erőgépek után érdeklődött. „Jobb ha közelebb áll az ökörhöz — tette hozzá —, birtokomon ugyanis haszna- vehetetlenül állnak a legjobb John Deer-gyártmányok. A technikával most ismerkedő munkások képtelenek kezelni a munkát kényelmessé tevő, de igen bonyolult és kényes szerkezeteket.” A sztori talán a kért áru meghatározása miatt isi érdekes lehet, újságban elmesélni azonban csak a kérés elhangzása után történtek miatt érdemes. Szolnokon elkészítették egy, a kérésnek megfelelő traktor terveit, és rövid idő múlva két kísérleti példányt el is szállítottak Afrikába. Töfbb mint egy éve dolgoznak a vásárló megelégedésére. Hogy milyen ez az ökörhajtás egyszerűségével kezelhető erőgép? Nem világ- megváltó újdonság, 40 évvel ezelőtt naponta találkozhattunk a hazai földeken hasonlókkal. Az új, TS;—35 jelű traktor körülbelül ugyanazt tudja, mint az egykori „körmösök”, műszaki jellemzői nagyon hasonlók elődeiéhez. Bár magán viseli a mai kor ipari formatervezésének jegyeit, a mezőgazdasági technika őskorának kései hírmondója. És amennyivel primitívebb a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit is hasznosító társainál, annyival egyszerűbb elkészíteni is. Ezért is gondoltak arra a Szolnoki Mezőgépnél, hogy megpróbálkoznak a TS—35- ösök gyártásával. (Erőgépeket a vállalatnál soha nem készítettek.) Az ezekhez a traktorokhoz szükséges motorok öntvényeit a vállalat öntödéjében meg tudják csinálni, viszonylag kis beruházással kialakítható az ösz- szeiszerelő-sor, a leginkább hiányzó forgácsoló kapacitás pótlására pedig már most is lenne a megyéből jelentkező kooperációs partner. A jövendő vevő 10 ezer erőgép megvásárlását ígérte, az ígéret azonban, bármily biztatók is a tárgyalások, nem üzlet. De nem is ezért érdemes erről az ügyről szót ejteni. Sokkal figyelemre méltóbb, hogy a szolnoki vállalat vezetői nem tartották rangon alulinak komolyan foglalkozni az „ősikor” technikájával. A világ mezőgazdasági gépgyártásában élen járó cégektől — az igen korszerű szolnoki! termékek 60 százalékát nekik adják el — tanulták meg, hogy a vásárlásról végül is mindig a vevő dönt. Azt kell szállítani, ami neki jó. Márpedig a fejlődő országokban nem mindig a „csúcstechnika’’ kelendő. Szélsőséges példa az újjászületett „Ikörmösöké” különlegessége azonban csak hangsúlyozza tanulságát: a világpiac réseibe sízinte hi- heltetlen eszközökkel is be lehet férkőzni, érdemes tehát kutatni és komolyan venni a kínálkozó lehetőségeket. Nemcsak a legkorszerűbb árut lehet eladni, ám az esetleges üzleten nyert hasznot feltétlenül a felzárkózás érdekében kell felhasználni. V. Sz. J. Megyénkben is befejeződtek a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlései. Mivel az irányító pártszervek tagjai és az apparátus munkatársai valamennyi rendezvényen ott voltak, így részletes kép állhatott össze megyénk pártéletének kiemelkedő eseménysorozatáról és arról, hogy napjainkban mi foglalkoztatja a párttagsógqt. A beszámoló taggyűléseket alapos előkészítő munka előzte meg. Ismét igen hasznosnak bizonyultak az egyéni és a kiscsoportos beszélgetések, valamint a pártcsoport-érte- kezletek. Kitűnt, hogy ezek rendszerességét igénylik a párttagok. A fórumokon kifejtett vélemények, javaslatok többsége hasznosítható volt a beszámolók összeállításakor, az alapszervezeti munka helyes megítélésénél. A párttagok az előkészítő munka során konkrét példákat említve mutattak rá a hatékonyabb, takarékosabb termelést segítő tartalékokra. A pártvezetőségek többsége meghallgatta a pártonkívü- liek véleményét is, akiknek álláspontját úgy lehet összegezni, hogy egyetértenek a párt politikájával és készek akfívan részt venni annak végrehajtásában. Középpontban a határozatok A taggyűlések előkészítését jól szolgálta a felsőbb pártszervek segítsége. Az alapszervezetekről készített minősítésük i jó alapnak bizonyult mind a beszámolók elkészítéséhez, mind a következő évi feladatok meghatározásához. Mindössze néhány községi és üzemi pártszervnél nem munkálták ki eléggé kézzelfoghatóan az A mezőtúri KAEV-ben Ésszerűbb energiagazdálkodás Befejezéshez közeledik a Könnyűipari ©épgyártó Vállalat mezőtúri gyárában az energia-racionalizálási program. Ennek jegyében cserélik ki a kazánok tápvíz-előkészítő berendezését, és ezentúl olaj helyett földgázzal fűtenek. Az ésszerűsítési program megvalósítására a gyáregység nyolcmillió forint hitelt vett föl, melyből hetet költött el, és az isi fémjelzi a tervszerű munkát, hogy a hitelszerződés aláírásától számítva '11 hónap alatt elvégezték a szükséges munkálatokat. Az előzetes becslések szerint a hőenergiából 25—30 százalékkal kevesebbet használnak föl, a költségek pedig mintegy 40—50 százalékkal csökkennek. Élénkülő kereslet Több magyar textília külföldre Az idén a hazai és a külföldi piacon egyaránt megnövekedett az igény a pamut- és a gyapjúfonalak, valamint az ezekből készült szövetek iránt. A textilgyárak ennek megfelelően főként e cikkekből bővítették termelésüket, amely összességében — folyó áron számítva — 9,3 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. A textilipari vállalatok az igények növekedésére gyorsan reagálva jelentősen, csaknem 30 százalékkal növelték konvertibilis elszámolású exportjukat. A korábbinál lényegesen több gyapjúszövetet, női ruha készítésére alkalmas kelmét szállítottak, elsősorban a fejlett tőkés országokba. A szocialista országoknak eladott termékek mennyisége is nőtt, a 'tavalyihoz képest 7,4 százalékkal. Főleg a jó minőségű kötött áruk és női ruhaszövetek voltak kelendőek. A belföldi választék új termékekkel bővült, de néhány cikk — például a batisizt és a kord — időnként hiányzott az üzletekből. Az idén a tavalyinál valamivel jobb volt az alap- anyagellátás, ám a feldolgozók igényeit nem mindig tudták kielégíteni a hazai partnerek. Ahhoz, hogy a textilipari termékek továbbra is kelendőek, versenyképesek legyenek, a szakemberek szerint az szükséges, hogy a piaci rugalmasság megtartása mellett a legkeresettebb áruféleségekből az eddigieknél is több készüljön. A kapacitás növelését a pamut- és gyapjúfonalakból, a ruházati és a műszaki-textíliákból a belső és. külső kooperáció bővítésével, a bedolgozói hálózat széléítésével, szervezeti korszerűsítésekkel érhetik el a vállalatok. A kisújszállási Kunsági Bőr- és Textilipari Szövetkezet egy új termékkel lépett piacra. Saját ötlet alapján frottír papucsokat készítenek az itt dolgozók. A könnyű kis szobai papucsra nagy a kereslet. Jelenleg 50 ezer párat gyártanak. Képünkön Nánási Kálmánná a felsőrészt varrja alapszervezetek feladatát. Előfordult az is, hogy olyan feladatokat szabtak az alapszervezetek számára, melyek végrehajtása a gazdasági szervek feladata, — például az anyagellátás biztosítása. A taggyűlések beszámolói az eredmények összegzése mellett önkritikusan feltárták a hibákat is. Több tény utal az alapszervezetekben a munkamódszer megváltoztatására. Így például az, hogy a beszámolók kollektív munkával készültek. Néhol kisebb munkacsoportok dolgoztak ki egy-egy fejezetet. Mindenhol arról igyekeztek számot adni, hogy a pártmunka miként hat az adott munkahely össztevékenysé- gére, illetve arról, hogy a helyi gyakorlat mennyiben áll összhangban a párt politikájával. Mérlegelték azt is az alapszervezetek, hogy ötéves tevékenységük hogyan biztosította a párthatározatok helyi érvényesülését. A beszámolók döntő több- ségének erénye volt az, hogy a helyi viszonyokból kiindulva a fő feladatok elvégzését értékelte, tehát nem foglalkozott minden részlettel. Több helyen hangzottak el viszont általános megállapítások, és nem mindenhol iu- tottak túl az eredmények és gondok számbavételén, nem tárták fel mélyebben a hiányosságok okait. A termelő üzemekben levő alapszervezetek egy részében tapasztalható volt az is, hogy a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását számtengerek, különböző mutatók alapján elemezték, nem pedig politikai megközelítéssel. Az alapszervezetek beszámolóiban általában kellő súllyal szerepelt a működési területek tevékenysége, a tömegszervezetek, mozgalmak pártirányítása, az ifjúságpolitikai és nőpolitikái határozat végrehajtása. Nem mondható ez el az ideológiai munka értékeléséről. Az e területen végzett politikai tevékenység nem kapott megfelelő helyet a beszámolók jórészében — pedig erre napjainkban szükség van. A beszámolókból egyértelműen kitűnt, hogy az alapszervezetek a bonyolultabbá vált körülmények között is eredményesen biztosították a párt politikájának helyi érvényesülését. Mindez — többek között — megnyilvánul abban, hogy javult az alapszervezeti munka színvonala, kollektívabbá vált a vezetőség munkája, tartalmasabbak lettek a pártmegbízatások, a határozatok végrehajtása egyre inkább az alapszervezeti munka központjába került és szervezettebbé vált a párttagok politikai műveltségének gyarapítása. Eredményes a pártmegbízatások teljesítése őszinte légkör, segítő szándék, útkeresés jellemezte a beszámolókat követő vitákat. Az eredmények elismerése mellett viszonylag több szó esett a gondokról, melyek megszüntetésére szinte mindenhol tettek javaslatot. Néhány vélemény általánosan jellemző. így például általában elismerően szóltak a helyi célok elérése érdekében kifejtett politikai és gazdasági erőfeszítésekről, javulónak ítélték a pártmunka színvonalát. Ugyanígy a párttaggá nevelő és a tagfelvételi munkát, — bár értelmiségiekből álló alapszervezetekben szóvá tették, hogy a párttagság szociális összetételének biztosítása miatt több alkalmas, évek óta „várakozó” pedagógust nem tudnak felvenni párttagnak. Ugyancsak általánosítható az a vélemény, hogy összességében kielégítő a párttagok fegyelmi helyzete, és az is, hogy eredményes a pártmegbízatások teljesítése, — bár azok felülvizsgálatát és egyenletesebb elosztását időszerűnek tartják. Jószerével mindenhol szorgalmazták a tudatformáló, nevelőmunka fokozását, a tájékoztatás javítását. A termelő területeken működő alapszervezetek taggyűlésein sok szó esett anyagellátási, bérezési gondokról, a hatékonyságról és a vállalatok jövőjéről. A felszólalók aláhúzták, hogy javult az alapszervezetek gazdaságszervezői, irányító, ellenőrző munkája, fejlődtek a pártmunka módszerei, és a legtöbb üzemben növekedtek a gazdasági eredmények. Azokon a helyeken viszont, ahol csökkent a termelés, vagy a tervezettnél kisebb a gazdálkodás eredménye, ott elemezték az okokat: az irányítás hiányosságait, az anyagellátási, munkaszervezési gondokat és az alapszervezeti vezetőségek következetlenségét a ézámonkérés- ben. Több helyen javasolták, hogy a szocialista munkaversennyel többet foglalkozzon a pártvezetőség, segítse elő annak fokozottabb megbecsülését. Azokban az alapszervezetekben, melyek állami szerveknél működnek, a demokratizmus szélesitése, a lakosság ellátása, az életkörülmények alakulása, a népgazdasági érdekek érvényesülése állt az érdeklődés homlokterében. Nagy figyelem irányult a fegyelmezett, körültekintő és következetes ügyintézésre, valamint a lakosság összefogására a város-, illetve a községfejlesztési célok elérése érdekében. A lakóterületi körzeti alapszervezetekben jó színvonalú munkáról adtak számot. Kiemelték, hogy javultak kapcsolataik a tanácstagokkal, a körzeti népfrontbizottságokkal, a lakó-, és utcabizottságokkal. Pontosan a feladatokról Ami pedig a határozati javaslatokat illeti: többségük konkrétan határozta meg a következő év főbb feladatait, összhangban voltak a beszámolóban és a vitákban megfogalmazott gondolatokkal, ugyanígy a felsőbb pártszervek által szabott feladatokkal. Néhány alapszervezetben viszont nem jelölték meg elég pontosan teendőiket. Egészében véve azonban a határozati javaslatok jó alapul szolgálnak a jövő évi pártmunka tervezéséhez. A gazdaságszervező, irányító munkában a hatékonyságot és a munkaszervezés javítását tűzik ki célul. A párt belső életével kapcsolatban pedig a párttagság cselekvési egységének fejlesztését, felkészülésének, aktivitásának növelését tartják igen fontos feladatnak. A beszámoló taggyűlések megyei tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a bonyolultabb körülmények ellenére is eredményes a XII. pártkongresszus határozatainak végrehajtása. A párttagság képes nagyobb feladatokat is megoldani. Az eredmények elérésében a kommunisták példamutatása, irányító, ellenőrző és mozgósító szerepe éddjg is meghatározó volt.
