Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-28 / 303. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 28. Könyvtár, színház, iskola Kulturális, oktatási beruházások 1984-ben Viz, talaj, levegő 0 környezetvédelem létszükséglet A megyében is mutatkoznak az első eredmények Az 1984-es népgazdasági (terv a nehezebb gazdálkodási viszonyok ellenére is — fokozott figyelmet fordított az oktatás, valamint a kulturális területek fejlesztésére: a művelődési tárca beruházásai mérséklődtek ugyan, ennek ellenére több jelentős fejlesztés fejeződött be az idén. A kulturális nagy beruházások közül ez évben ért véget az Operaház rekonstrukciója. A műemlék épület teljes külső és belső felújítása a jól szervezett munka eredményeként eredeti határidőre, a jóváhagyott költségeken belül készült el. Jó ütemben halad a budavári palota helyreállítása: nemrég megkezdődött az Országos Széchényi Könyvtár új otthonának elfoglalása, és befejezéshez közelednek az ásatásokkal és a várfal kiegészítésekkel kapcsolatos munkák is. A nagy beruházások között ugyancsak befejeződött a Népművészeti és Köz- művelődési Információs Központ építése is Budapesten a III. kerület Harrer Pál utca 2. szám alatt. A vidéki színházak közül folytatódtak az idén a veszprémi, a pécsi és a szegedi Szolnok megye társadalompolitikai és művészeti folyóiratának ez évi utolsó száma a napokban került az újságárusokhoz. A közölt írások mindegyike a szemléletformálás időszerű kérdéseihez kapcsolódik. Különösen a „Meditáció a közművelődésről” és a„Gondolatok Szolnok megye KGST kapcsolatairól. . érdemelnek figyelmet, s jól hasznosíthatók a propagandamunkában is. Jakatics Árpád — a köz- művelődés politikai szerepéről szólva — megállapítja, hogy a kívánatos az lenne, ha a kulturális intézményekben mindenütt komoly, megfontolt elemzés alapján és a politikai szempontokat is érvényesítő vitákban dőlnének el a tartalmi kérdések, és az eredmény mérlegelése, a tanulságok levonása sem maradna el. Hegyi Istvánná a nagyüzemi munkásfiatalok művelődési tevékenység- és ízlésszerkezetének néhány jellemzőjét veszi sorra. Arra a következtetésre jut, hogy napjainkban a korábbinál bonyolultabb helyzettel, s ennek megfelelően masabb, érzékenyebb, igényesebb ifjúsággal kell számolnunk!. Tehát a feladatok tervezésekor az egyes korosztályok és rétegek sajátos érdeklődéséből, igényeiből -kell kiindulni, amiben nélkülözhetetlen a mai jellemzők, tevékenységek és ízlésszerkezet folyamatos vizsgálata. Dr. Kerékgyártó István pedig a szellemi élet és a köz- művelődés viszonyának alakulását vizsgálja. Megállapítja, hogy napjainkban annak a szemléletmódnak a szélesebb körű elterjedésére van szükség, hogy fejlett kultúra, közművelődés nélkül sem mai, sem holnapi gazdasági, társadalmi feladatainkat nem tudjuk megoldani. Dr. Füle István tanulmányában Szolnok megye KGST-kapcsolatait tekinti át az 1984-es csúcsértekezlet tükrében. Azért fontos ma ezekről az -összefüggésekről szólni, mert az elkövetkező időszakban a KGST újabb fellendülés előtt áll. Ehhez a megyében is megvannak az alapok, s megvan a fejlődéi si szándék a gazdálkodó egységekben is. Sonyák Béla az életszínvoszínház rekonstrukciós munkálatai, s ugyancsak 1984-ben fejeződött be az egri Gárdonyi Géza Színház felújítása, valamint a nyíregyházi színház rekonstrukciójának második lépéseként a szolgáltató épület átadása. Elkészültek az új Nemzeti Színház építési-engedélyezési tervei; a tavaszi alapkőletétel után a jövő év első felében megindul a mintegy hárommilliárd forintra tervezett kivitelezés is. Jó néhány országos múzeumban folytatódott az idén a megkezdett felújítás: az átfogó rekonstrukciós program kidolgozása előtt többek között a Szépművészeti, a Nemzeti, a Néprajzi Múzeumban és a Műcsarnokban végezték el a legsürgetőbb javításokat, s szereltek fel modern biztonsági berendezéseket. A központi beruházások és tanácsi fejlesztések révén az oktatásügyben is jelentős eredmények születtek. Az idén több mint ötezerrel nőtt az óvodai helyek, ezerrel /az általános iskolai tanterének száma, 60 új osztályteremmel, 125 iskolai tanműhely- lyel bővült a szakmunkás- képzés bázisa is. 1984-ben — a kormányhatározat alapnál és a vendéglátás néhány összefüggését vizsgálja. Abból -indul ki, hogy a vendéglátás — az élelmiszerfogyasztásban betöltött szerepével, a munkahelyi étkeztetéssel, szórakoztatással, az egészséges táplálkozási szokások népszerűsítésével stb. — mindennapjaink részévé vált, szerepe így nem elhanyagolható az életszínvonal befolyásolásában. A helyzet azonban jóival bonyolultabb ennél... L osonczi Miklós Hincz Gyula Kossuth-díjas, kiváló művészt mutatja be, a Szolnokon rendezett kiállítása alkalmából. A folyóiratban közölt képek is a Mester alkotásai. Dr. Vincze Sándor az 1984es „Képzőművészeti Világhét” megyei rendezvényeinek megnyitóján mondott beszédét adja közre: „Képző- és iparművészet az iskolában” címmel. Az „Irodalmi rovatban” a 90 éve született Iszaak Babel egyik korai, nálunk eddig még ismeretlen novelláját és Babel korai elbeszéléseit elemző tanulmányát közli Végvári Sándor. A szerző arra vállalkozik, hogy az évforduló kapcsán ráirányítsa az olvasók figyelmét azokra a félig ismert, vagy teljesen ismeretlen. korai Babel-no- vellákra, melyek az író pályájának elején mérföldkövek voltak. A „Téka” rovat két figyelemreméltó írást -közöl: Werner Györgyné dr. recenzióját Thomas R. Malthus halálának 150. évfordulójáról. A szerző azért tartja fontosnak az angol polgári köz- gazdaságtan jeles képviselője halálának évfordulójára emlékeztetni, mert ez azt is jelenti, hogy felelevenítjük a régi elméletekből mindazokat, amelyek ma is továbbélnek, s bíráljuk mindazokat, amelyeket ma is alkalmazni kívánnak a munkásosztály, az emberiség ellen. Nagy József a KISZ Szolnok megyei Bizottságáhak új kiadványát, a „Kézikönyv a propagandistáknak — 1984” c. kötetet mutatja be. A könyv a politikai nevelő- munka igényesebb végzéséhez szükséges dokumentumokat, segédleteket, az előadói csoport névsorát és a kölcsönözhető filmek, videokazetták jegyzékét tartalmazza. ján — meggyorsultak a középiskolai fejlesztések: ez évben 400 millió forinttal többet fordítottak e célra, mint azt megelőzően. Bővült a gyógypedagógiai ellátást nyújtó intézmények köre: Cegléden, Tatán és Veszprémben új, illetve korszerűsített létesítmények ké- ;szültek-készülnek. Budapesten a Kútvölgyi úton befejeződött a Mozgássérültek Nevelőintézetének tíz éve folyó építkezése is; a mintegy 280 millió forintba kerülő munkák végeztével hamarosan megindulhat a beköltözés. A felsőoktatás beruházásai közül elkészültek az idén a Miskolci Nehézipari Egyetem és a debreceni KLTE új oktatási épületei, valamint a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem új, több mint 500 személyes kollégiuma. Folytatódtak az EL.TE lágymányosi épülettömbjének előkészítő, valamint a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem rekonstrukciós munkálatai; a tervek szerint a jövő év szeptemberétől a hallgatók az épület kétharmadát és az új menzát már használhatják. Jövő év közepére várható az ELTE Szerb utcai (épületének befejezése is. A változó lakástörvényekről Fórum a szolnoki rádióban Január elsejétől jelentősen megváltozik a lakástörvény. Kik kaphatnak tanácsi lakást? Hol és mennyiért alakítanak; ki közművesített építési telkeket? Hogyan változik, kinek a javára, a pénzügyi támogatási rendszer? Mennyit fizet az ingatlankezelő vállalat a visszaadott lakásért? Ezekre a kérdéseikre is válaszolnak 17 órától a Szolnoki Stúdió vendégei: a tanács, az OTP és az Ingatlankezelő Vállalat vezető munkatársai. A hallgatók is kérdezhetnék a 18-111-es telefonszámon. A Balázs Béla Stúdió filmjei A Balázs Béla Filmstúdióban készülő alkotások közül több befejezés előtt áll ezekben a napokban. Utómunkálatainál tart Tényi István „Emlékművek” című alkotása, amely a II. világháború emlékműveinek bemutatásával tesz hitet a béke mellett. „Napló” a címe Szirtes András produkciójának. A rendező-operatőr az 1979— 1983 között vezetett filmes naplóját dolgozta fel 28 órás anyagban. A jelenleg 3,5—4 órás összeállításra rövidített filmnek az utómunkálatai folynak, várhatóan a jövő év elején láthatja a közönség. Maurer Dóra képzőművész és Beke László művészettörténész „Képzőművészet ’84” címmel készít dokumentumfilmet. A produkció a magyar avantgarde két évtizedét dolgozza fel. A most utómunkálatainál tartó első rész az 1960—1972 közötti időszak \képzőműveszeti törekvéseit mutatja be, interjúk, műelemzések segítségével. Balog Gábor rendezi a „Helyzet” című dokumentumfilmet, amely a Budapesten élő emberek életkörülményeit vizsgálja. A „Spirál II.” című kísérleti film trükkfelvételei jelenleg folynak. Maurer Dóra produkciója strukturalista vizsgálódás egy vonat elejére rögzített kamerával. Vajda Péter „Veszett kutyák” című tanulmányfilmjének utómunkálatai is jelenleg folynak. tanács 1976- ban hagyta jóvá hosszú távú környezetvédelmi programját. Az eltelt nyolc év alatt azonban változott .a helyzet, újabb gondok is jelentkeztek. Mint az ősszel Gyulán megtartott országos környezetvédelmi konferencia résztvevői iS' megállapították — ma még sajnos gyakori az olyan magatartásforma, amely csak szavakban ismeri el a környezetvédelem fontosságát, de a feladatok megoldását másoktól, elsősorban a kormányzattól várja. A saját munkaterületén viszont kizárólag a több termelés elsődlegességét tartja szem előtt, és nem törődik a környezet károsodásával. A véleménynyilvánítók egy másik, kisebb csoportja szemben áll minden környe- zetátalakító műszaki, gazdasági, fejlesztési elképzeléssel, és lényegében a meglévő állapot konzerválását erőlteti. Pedig a környezet védelme egyben a környezet fejlesztését. a természeti törvényekkel összhangban történő átalakítását is jelenti. Minden esedékes környezetvédelmi intézkedés elmaradása később népgazdasági szinten elodázhatatlan kiadásként jelentkezik majd. Vagyis, a mostani mulasztásokat később már csak jóval magasabb költségekkel lehet megfizetni, a jóvátehetetlen károkról nem is beszélve. Szolnok megyében a környezetvédelem hosszú távú célja a mostani állapot megőrzése, illetve a természeti környezet olyan átalakítása a termelés növekedésével összhangban, ami nem jelent romlást, sőt, javulást eredményezhet a jelenlegi állapotokhoz képest. Míg például a ’70-es években megyénkben évente átlag 1100 hektár termőterületet vontak ki a mezőgazdasági termelésből, addig 1980- ban ez a mennyiség már elérte az 1400 hektárt, örvendetes viszont, hogy tavaly már csak 518 hektár volt. Ezeken a területeken vízügyi létesítmények, töltések épültek és erdőket telepítettek. Ez azonban nem csupán a megváltozott szemléletek, de a takarékosabb gazdálkodást is jelzi: kevesebb pénz jut beruházásra, és így ritkábban épülnek nagyobb gyárak, üzemek, amelyek újabb területeket vesznek el a termelésből. 1980-ban elkészült a megye komplex meliorációs terve. Eszerint 300 ezer hektáron kell kémiai talajjavítást, 200 ezer hektáron pedig vízrendezést végezni. A munkák a Jászságban és a Tisza II térségében elkezdődtek, de a tá_ mogatások és a fejlesztési lehetőségek csökkenése miatt a tervezettnél lassabban haladnak. A VI. ötéves tervben például 60 ezer hektár területrendezése, 71 ezer hektár vízrendezése, és 22 ezer hektár talaj javítása szerepel. Eddig megvalósult 49 ezer hektáron a területrendezés. 50 ezer hektáron a vízrendezés és 13 ezer hektáron a talajjavítás. Ez körülbelül 70 százalékos teljesítés, de az említett okok miatt a tervidőszak végére 10—15 százalékos lemaradás várható. A másik fontos kérdés a növényvédőszerek felhasználása, ami 1970-től a kétszeresére emelkedett. A korábbi gyors növekedés lelassult, és az összes felhasználás a megyében évente 2000 hatóanyag-tonna körül stabilizálódott. (A tényleges hatóanyag súlya tonnában kifejezve.). Ha már a növényvédőszereknél tartunk, kell, hogy szó essék a mezőgazdaság egyik legfontosabb környezetvédelmi problémájáról, a hígtrágya kezeléséről és elhelyezéséről. Ennek mennyisége az 1976-os félmillió köbméterről napjainkig 1 millió 700 ezer köbméterre nőtt. Így ma már az állattenyésztésben is szorgalmaznák a víztakarékos meaDl- dásokat, illtve az almos tartásit. Mi a helyzet e téren? A növénytermesztésben a hígtrágya hasznosítása ma még megoldatlan, pedig vannak jó kezdeményezések, mint például a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, ahol a hígtrágyát szal- tnán — mintegy szűrőn — átengedik, más helyeken csöveken és barázdákon juttatják ki a földekre. Sok helyen azonban még megoldatlan a kézelése, gödrökbe; mélyedésekbe engedik, és ott tárolják, így szennyezi a környezetet és a talajt. Igaz, ez a technológia — ha nem vesszük figyelembe a felhalmozódott hígtrágya kezelését — olcsóbb, mint az almos tartás, mert élőmunka-igénye kisebb. Másik oldalon viszont a növénytermesztés részéről jelentkezik igény. Ha a trágya nem kerül visz- sza a körforgásba, egyrészt szennyezi a környezetet, másrészt a termőföld tápanyagtartalma is csökken. S még nem beszéltünk arról, az óriási mennyiségű szalmáról, amelyet elégetnek pedig az almos tartásban hasznosítható lenne. A környezetvédelem másik sarkalatos kérdése a víz. A megye vízellátásában fordulópontot jelentett az 1973- ban átadott kiskörei víztározó. Szinte megváltozott a táj arculata. A Tisza vizének minősége az utóbbi 8—10 évben nem változott lényegesen, de csökkent az oxigéntelítettsége. A Zagyván a vízminőség kis mértékben javult. Kedvezően hatott rá, hogy megépült Jászberény és a Hűtőgépgyár szennyvíztisztítója. Az 1970-es évek első felében az ipari vízhasználat és szennyvízkibocsátás növekedése is megállt. Ha a lakossági vízellátást vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy az az országos átlagnál jobb. Az ivóvíz- hálózat hossza ma már 2465 kilométer, a közműves vízzel ellátott lakások száma pedig 81 ezer. A vízellátás színvonalától azonban a csatornázás és a kommunális szennyvíztisztítás jelentősen elmarad. Bár 1971-től ’83-ig a megye szennyvízcsatornáinak hossza 110 kilométerről 198 kilométerre, a közcsatornába bekapcsolt lakások száma 7 ezerről 24 ezerre nőtt, az elmaradást nem sikerült csökkenteni, mert a vízzel ellátott lakások száma ez idő alatt tovább szaporodott. A megye 76 települése közül 18-ban van szennyvízcsatorna, 14-ben pedig szennyvíztisztító működik. tisztasága az elmúlt évtizedben nem romlott. Továbbra is az ország közepesen szennyezett levegőjű megyéi közé tartozunk. A legjelentősebb légszeny- nyező forrás itt is az ipar, a fűtés és a közlekedés. A levegő szennyezettségét egy évtizede rendszeresen vizsgálja a Köjál Szolnokon. 1979 óta a megye más városaiban, így Karcagon Töröksaent- miklóson, Jászberényben, Tiszafüreden is végeznek vizsgálatokat. A megyében a legjelentősebb légszennyeződést az ülepedő por okozza, ami elsősorban tavasszal, a nagy sánűelhordások idején és a nyárvégi, esőhiányos hónapokban lépi túl a megengedett értéket. Ennek ellenére, úgy véljük, nem kell vészharangot kongatnunk a megyében. Bár még sok tennivaló van ezen a téren, az eddig elvégzett munka sem kevés, eredményeképpen a legtöbb területen sikerült megállítani a környezet romlását, sőt. itt- ott már némi javulásról is számot adhatunk. Nagy (Tibor A Ramovill Szolgáltató Szövetkezet Budaörsön, az M7-es leágazása mellett új áruházat nyitott, amelyben elsősorban barkácseszközök, villany-, gáz- és vízszerelési anyagok, kézi szerszámok szerezhetők be „fl közmUvelődés politikai szerepe vitathatatlan...” r r Megjelent a JÁSZKUNSÁG negyedik száma fl megyei II levegő
