Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-24 / 302. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 24. Stockholmi üzenet Gazdaság, kereskedelem Kinai—szovjet megállapodások Csao Ce-jang és Ivan Arhipov megbeszélése zavar ba- ejtő és megkapó volt. Sokat látott tapasztalt diplomaták ácsorogtak meg- illetődötten a Kulturhuset hatalmas előcsarnokában Stockholmban, hogy lássák a fény királynőjét. Évszázados és kedves hagyomány Svédországban a Luca-napi ünnepség. „Majd meglátja, ilyenkor a svédek egészen megváltoznak, kinyílnak jó értelemben — mindenki és minden számára” — mondta a stockholmi konferencia svéd sajtófőnöke. S a szép szőke, kékszemű svéd Lucia valóban elbűvölte a diplomatákat. Stockholm szívében a Kultúrpalota tetején 35 ország zászlaja lobog, mindenki számára jelezve, hogy nemzetközi tanácskozás színhelye a svéd főváros. MégDe- dig nem is akármilyen tanácskozásé. Az esztendő eleje óta 33 európai ország valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői folytatnak eszmecserét itt a bizalom- és biztonságerősítés, a leszerelés kérdéseiről. Földrészünkről — Európáról. A város képe egyébként ugyanolyan ályenkon, mint bárhol másutt: karácsonyi fényruhában fogadja az odalátogató idegent. De mert Stockholm 1984-ben jelképpé nőtt az európai közvélemény szemében, sajátos varázsa van ennek a fényáradatnak. Hatására tompulnak a kétségek és új erőre kapnak a remények kontinensünk jövőjét illetően. S persze, gyorsan követik egymást a kérdések. Milyen munkát végzett ez a konferencia eddig? Közeledtek-e egymáshoz az álláspontok? Van-e esély érdemi megállapodásokra, és ha igen, mikor? A diplomaták készségesen válaszoltak, bár mindjárt óvtak a túlzott várakozástól. A Stockholmban zajló tárgyalási folyamat nem független a nemzetközi helyzettől, és az itt elért apróbb-na- gyobb eredmények is visz- szahatnak arra. Wlodzimierz Konarski, a lengyel delegáció vezetője nagyon találóan láthatatlan eredményekről beszélt. S rögtön szólt azokról a korlátokról, amelyek miatt a látható eredmények még váratnak magukra. Amikor 1984 januárjában ez a tanácskozás összeült, hosz- szú idő óta nem tapasztalt feszültség terhelte a kelet— nyugati viszonyt, ezen belül a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait. Ráadásul a konferencia nyugat-európai rakéta tel építés árnyékában zajlik kezdettől fogva. Ilyen körülmények között az idei az első esztendő a bizalomépítés szempontjából egyáltalán nem kedvezett az itteni tanácskozásnak. Ám az a tény, hogy hogy a Helsinkiben megkezdett folyamat részeként a konferencia összehívásáról megállapodás Az AKEL, Kiprianu döntéséről Időszerűtlennek és politikailag indokolatlannak tekinti a Ciprusi Dolgozó Nép haladó Pártja (AKEL) Szpi- rosz Kiprianu elnöknek azt a döntését, amelynek értelmében felmondja az általa vezetett demokrata párt és az AKEL közötti együttműködési megállapodást. A Ciprusi Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának rendkívüli ülésén részletesen foglalkoztak az ország politikai helyzetével. Az AKEL meggyőződése, hogy a demokratikus együttműködés egyoldalú megszüntetése a mai, különösen bonyolult helyzetben, amikor a ciprusi kérdés döntő szakaszához érkezett, ellentétben áll a minden ciprusi politikai erő akcióegysége megteremtésének szükségességével, és kárt okoz a ciprusi nép érdekeinek. született tavaly ősszel a madridi európai utótalálkozón, már önmagában óriási eredmény. „Az a cél vezérel bennünket, hogy a politikai enyhülést kiterjesszük katonai' térre” —hangoztatta dr. Günter Bühring, az NDK küldöttségének vezetője. „A szocialista országok ezen munkálkodnak itt Stockholmban is. Éppen a jelenlegi igen bonyolult és feszült nemzetközi helyzet miatt mindenekelőtt átfogó politikai megállapodásokra törekszünk”. Mit is javasolt a Szovjetunió és a többi szocialista ország. így hazánk a konferencián? Indítványozták: a tanácskozáson résztvevő atomhatalmak vállaljanak kötelezettséget arra, hogy elsőként nem vetnek be nukleáris fegyvert. Javasolták továbbá, hogy a résztvevő államok szerződésben mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról; hogy tiltsák ki földrészünkről a vegyi fegyvereket; hogy létesítsenek atomfegyvermentes övezeteket a Balkánon. Európa északi részén, valamint a Varsói Szerződés és a NATO közötti érintkezési vonalak mindkét oldalán; hogy ne növeljék, inkább csökkentsék a katonai kiadásokat. Oleg Grinyevszkij, a szovjet delegáció vezetője az idei utolsó plenáris ülés után újságírók sokasága előtt újólag leszögezte: a szocialista országok a konstruktív, konkrét tárgyalások, a lényeges megállapodások reményében jöttek a svéd fővárosba. Amennyiben az Egyesült Államok és a többi NATO-ország is arra törekszik, hogy valamennyi fél jogegyenlősége és biztonsága érdekei tiszteletben tartásával keresse a megállapodás útjait, akkor a konferencia hozzájárulhat a bizalom erősítéséhez. A kérdésre, hogy mikorra várható megállapodás Stockholmban, így válaszolt: „Bízom benne, hogy lesz megállapodás, de hogy mikor, azt nem tudom”. Hosszú ideig az árnyékolta be a konferencia munkáját, hogy az Egyesült Államok és a többi NATO-tagállam hallani sem akart a szocialista országok javaslatainak megtárgyalásáról. Kizárólag a maguk által előtérbe állított katonai-technikai intézkedésekről kívántak tanácskozni. A szocialista országok nem zárkóznak el ezektől az intézkedésektől, de kölcsönös alapon garanciákat igényelnek, egyoldalú lépésekre, engedményekre nem hajlandóak. Beszélgető partnereim 'közül szinte mindenkit megkérdeztem arról, hogy miként ítélik meg a konferencia jövőjét. Dr. Lynn Hansen, az Egyesült Államok delegációjának helyettes vezetője magát optimista-realistának mondta e tekintetben. Megítélése szerint lehetséges valamiféle megállapodás a Szombaton befejezte munkáját az észak-jemeni fővárosban az Iszlám Konferencia Szervezetének éves külügyminiszteri értekezlete. A tanácskozás végül is nem tudott érdem; haladást elérni két tagországa — Irak és Irán — több mint négy éve tartó háborújának befejezése érdekében. A külügyminiszterek elfogadtak ugyan egy olyan határozatot, amely felszólítja a két hadban álló felet, hogy konfliktusuk rendezése érdekében működjenek együtt a szervezett békéltető bizottságával. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter azonban egy nappal később kijelentette. hogy országa a tellj,es győzelemig folytatja a háborút. Megismételte kormánya korábbi követeléseit, katonai erő alkalmazásáról való lemondásról, a katonai technikai intézkedésekről. „Az azonban lehetetlen, hogy a nukleáris fegyverek első- kénti alkalmazásáról lemondjunk” — hangsúlyozta többször is. „Ez az esztendő a javaslatok éve volt. az érdemi munka 1985-ben kezdődik Stockholmban” — mondta dr. Klaus Citron, az NSZK küldöttségének vezetője. „A két munkabizottság felállításával sor kerülhet a javaslatok konkrét áttekintésére, a közös pontok felfcutatlásjára,‘amelyek au tán megállapodásokhoz vezethetnek. Addig azonban még sok jóakaratra és türelemre van szükség, s persze, jó külső légkörre. A januári szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó után talán már könnyebb lesz minderről beszélni”. Nehéz, de távolról sem meddő tárgyalások folynak tehát Stockholmban. „Harmincöt ország biztonsági érdekeit közös nevezőre hozni nem akármilyen feladat” —• magyarázta Alekszander Bo- zovic, a jugoszláv küldöttség vezetője. „S ilyen sokan, ennyiféle országból először tanácskozunk katonai kérdésekről”. Ebben a bonyolull tárgyalási folyamatban az el nem kötelezett és semleges államok arra törekszenek, hogy a híd szerepét töltsék be. A házigazda Svédország delegációjának vezetője, Curt Lidgard elmondta, hogy a nemzetközi feszültség ellenére itt eddig mindvégig jó volt a légkör. A küldöttségek aprólékosan megvizsgál- ták-értelmezték a madridi mandátumot, előterjesztették javaslataikat és kialakították a munkastruktúrát. Mindenki számára, aki nagy várakozással és egyre türelmetlenebbül figvel a svéd fővárosra, ez természetesen kevésnek tűnik. az esztendőben sehol sem folytak ilyen intenzív megbeszélések Kelet és Nyugat között, mint itt Stockholmban” — kezdte beszélgetésünket Szigeti Károly, a magyar küldöttség vezetője. „Én ezt az eddig lezajlott tanácskozás egyik legnagyobb eredményének tartom. A másik nagy eredmény, hogy a szocialista országok meg tudták védeni javallataikat, elérték, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek róluk. Végül a harmadik eredmény a két munka- csoport létrehozásához kötődik. Velük egy dinamikusabb szakaszba lépett a konferencia. A két munkacsoportban heves, de jószellemű vita alakult ki, a téli szünet előtt két hét alatt több mint száz küldött szólalt fel. Összefoglalva: én optimista vagyok a jövőt illetően, mégpedig azért, mert ennek a konferenciának a fenntartásában ma már mindegyik fél érdekelt”. Kocsi Margit amelyeket a háború befejezésének előfeltételeként szi- bott: Irán ragaszkodik a háborús kártérítéshez. Szaddam Husszein irak; elnök eltávolításához és ahhoz a bagdadi beismeréshez, hogy Irak robbantotta ki a háborút. Az iszlám szervezet a tanácskozás végén kiadott zá- róközleményében újból elítélte az egyiptomi—izraeli különalkut és támogatásáról biztosította a Palesztinái Fel- szabadi tási Szervezetet az önálló, független palesztin állam eléréséért folytatott harcban. A záróközlemény állást foglalt az ENSZ fennhatósága alatt rendezendő nemzetközi. Közel-Kelet-érte- kezlet megtartása mellett és határozottan visszautasította a Reagan-féle rendezési tervet. Usztyinov ravatalánál Lerótta kegyeletét a magyar küldöttség Tegnap is folytatódott a szovjet emberek búcsúvétele Dmitrij Usztyinov marsall- tól, a Szovjetunió december 20-án elhunyt honvédelmi miniszterétől. A szakszervezetek házának oszlopcsarnokában, ahol Usztyinov marsall ravatalát felállították, ugyancsak tegnap tisztelegtek az elhunyt emléke előtt a temetésre Moszkvába érkezett külföldi delegációk. Az Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével a szovjet fővárosban tartózkodó magyar küldöttség is lerótta kegyeletét a ravatalnál, s koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Magyar Néphadsereg nevében. Málta Lemondott Dominic Mintoff Lemondott Dominic Mintoff máltai miniszterelnök, kormányzó munkáspárt Car- melo Mifsud Bonniéi miniszterelnök-helyettest és közoktatási minisztert választotta utódjául a kormányfői posztra. Mintoff szombaton este a parlament előtt mondott beszédében jelentette be távozását a kormány éléről. A 68 éves politikus nem indokolta meg döntését, megfigyelők azonban tudni vélik, hogy már hónapok óta készült a távozásra. Továbbra is parlament; képviselő és a kormányzó munkáspárt vezére maradt. Az 52 éves új miniszterelnök nyomban letette a hivatali esküt. Bonniéi viszonylag újonc az aktív politikai életben. Tavaly kooptálták a parlamentbe és röviddel ezután miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. Wojciech Jaruzelski Varsóiban fogadta iGiulio Andreotti olasz külügyminisztert Amerikai bányászszerencsétlenség Újabb áldozatok Üjabb bényászholttesteket találtak meg szombaton a mentőalakulatok az Utah államban lévő Orangeville Wilberg szénbányájában, ahol szerda este tűz ütött ki és huszonheten lennrekedtek az egyik vágatban. A halálos áldozatok száma ezzel huszonötre emelkedett. A Reuter iegírisebb jelentése szerint a mentőalakulatok lemondtak a még meg nem talált két bányász felkutatásáról. A bánya szóvivője elmondotta hogy a mentők minden lehetséges helyet átvizsgáltak, ahol még túlélők tartózkodhattak volna. A kutatás eredménytelenül fejeződött be, így a bányatársaság illetékesei arra a meggyőződésre jutottak, hogy mindannyian a tűzvész áldozatai lettek. Kína és a Szovjetunió megállapodott abban, hogy a jövő év első felében 1990- ig szóló gazdasági és kereskedelmi megállapodást írnak alá. Ez az időszak egybeesik a 7. kínai ötéves terv időszakával. Megvitatták továbbá annak lehetőségét is, hogy külön egyezményeket írnak alá gazdasági-kereskedelmi, valamint tudományos-műszaki együttműködésről, gazdasági-, kereskedelmi- és műszaki-tudományos vegyes bizottságot állítanak fel. A megállapodások Jao Jilin kínai miniszterelnök-helyettes és Ivan Arhipov szovjet első miniszterelnök-helyettes pekingi tárgyalásain születtek. A két államférfi összesen háromszor tárgyalt egymással, a harmadik fordu - lóra tegnap délelőtt került sor. E megbeszéléseken kívüli a két ország szakemberei csoportokban is megvitatták a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés bővítésének lehetőségeit. Ivan Arhipov küldöttség élén pénteken érkezett a kínai kormány meghívására Pekingbe. Személyében 15 év óta a legmagasabb rangú szovjet politikust látja vendégül Kína. Arhipovot vasárnap délután fogadta Csao Ce-jang miniszterelnök, majd pedig Csen Jün-nel, Kína vezető közgazdászával találkozik, akivel Arhipov még az ötvenes években * kötött ismeretséget, amikor vezető gazdasági tanácsadóként dolgozott Kínában. A kínai szóvivői tájékoztatás szerint Arhipov az elmúlt három napban is találkozott már régi ismerőseivel. A szóvivő bejelentette, hogy Arhipov Pekingen kívül ellátogat Vu- hanba, a dél-kínai kantonba és a sencseni különleges gazdaság; övezetbe is. A kínai külügyminisztérium illetékese Jao Ji-lin és Arhipov tárgyalásait úgy jellemezte, hogy azok a barátság. a kölcsönös megértés építő szellemű légkörében, zökkenőmentesen zajlottak, a három nap alatt összesen -négy órán át tárgyaltak. Mindkét fél kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy bővíteni kell a kínai—szovjet gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködést. Jao Ji-lin kifejtette, hogy egyelőre a jó kezdetnél tartanak, de a nagy lehetőségeket figyelembe véve a jelenlegi szint egyáltalán nem kielégítő. A íelzett területeken széles távlatok nyílnak, a lehetőségek valóra váltása haszonnal szolgálná a két nép alapvető érdé1 keit. Jao Ji-lin és Ivan Arhipov tájékoztatta egymást a kínai és a szovjet gazdasági helyzetről, véleményt cseréltek kétoldalú kérdésekről és kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákról is. A szovjet kormány nevében kínai miniszterelnök-helyettest hívott meg szovjet- unióbeli látogatásra Ivan Arhipov, a Szovjet Miniszter- tanács elnökének első helyettese. aki tegnap Peking- ben találkozott Csao Ce-jang kínai kormányfővel. A meghívást kínai részről elfogadták. A kínai kormányfő kijelentette, hogy Kína nagy becsben tartja Kína és a Szovjetunió, valamint népeik hagyományos barátságát. Kína őszintén reméli, hogy a kínai—szovjet kapcsolatok valóban megjavulnak, kapcsolataik jószomszédiak és barátiak lesznek. Csao Ce- jang szerint bár Kína és a Szovjetunió a nemzetközi élet és a belső építés egyes vetületeit eltérően ítéli meg, ez nem fogja akadályozni kétoldalú viszonyuk javulását és fejlődését. Kínai tájékoztatás szerint ugyanakkor a kínai kormányfő arról is beszélt, hogy vannak „nagy akadályok” a kínai- szovjet kapcsolatok útjában. Mint ismeretes, Kína a Szovjetunió harmadik országokhoz — Afganisztánhoz, »ínamhoz, Mongóliához — fűződő viszonyát, valamint a kínai határok mentén állomásozó szovjet erőket teszi meg „nagy akadálynak”. Szovjet megítélés szerint a kínai—szovjet normalizálás nem történhet harmadik országok rovására. A tegnap délutáni találkozón Csao Ce- jang azt is kifejtette, hogy Kína a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony, a szovjet—amerikai kapcsolatok enyhülését remélt Thatcher—Reagan találkozó Általános ígéretek Általános jellegű ígéreteket kapott Margaret Thatcher brit miniszterelnöknő Reagan elnöktől arra, hogy az Egyesült Államok figyelembe veszi európai szövetségesei álláspontját a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokon, mindenekelőtt (Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter januári genfi találkozóján. Reagan cserébe megkapta Thatcher asszony nyilvános támogatását ahhoz, hogy az Egyesült Államok folytassa fűrítegyvertoezési programját. A szombaton a Washington közelében lévő elnöki rezidencián, Camp Davidben tartott háromórás találkozón Reagan csupán arra tett ígéretet, hagy az Egyesült Államok csak akkor telepít fegyvereket a világűrbe, ha előbb tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval a rakétaelhá- ■rító fegyverekről korábban megkötött SALT—I szerződésről, illetve a világűr 'fegyver mentesítéséről létrejött nemzetközi egyez - ményről, s e tárgyalások nem vezetnek eredményre. Ugyanakkor a két fél egyetértett abban, hogy az űr- fegyverkezési kutatásokat folytatni kell. Reagan azt is megígérte a brit kormányfőnek, hogy az Egyesült Államok egyrészt változatlanul elkötelezi magát az ..erőteljes nukleáris elrettentés” folytatása mellett, másrészt az esetleges új leszerelési tárgyalásokon törekedni fog a nukleáris fegyverek számának jelentős csökkentésére. Az előbbi ígéret azért fontos, mert Nyugat-Európa az űrfegyverkezési tervek egyik következményét abban látja, hogy az Egyesült Államok ezzel mintegy „szétkapcsolná” azt az európai partnereihez fűződő kapcsolatot, amely a „nukleáris elrettentés” politikájából származik, s amely a jelenlegi NATO-stratégiában a legfőbb biztosíték az európai országok számára, hogy Washington adott esetben nem hagyja magukra őket. Ugyanígy nyugtalanságot okoz Nyugat-Európ'ában a nukleáris fegyverek számának növekedése is, és az űrfegyverkezési program miatt attól tartanak, hogy ezt a problémát Washington figyelmen kívül hagyja. Az általános ígéretek ellenében a brit miniszterelnöknő egyetértéséről biztosította az amerikai kormány politikáját, beleértve a genfi találkozóra történő előkészületeket is. Margaret Thatcher a tárgyaláson ismertette azoknak a megbeszéléseknek tapasztalatait, amelyeket Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával folytatott és tájékoztatást adott pekingi tárgyalásairól is. A látvány Iszlám Konferencia Befejezte munkáját a külügyminiszteri értekezlet „Ebben
