Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 23. A magyar népgazdaság 1985. évi terve (Folytatás Hz 1. (oldalról.) és technológia-korszerűsítést; a melléktermék- és hulladékhasznosítást. Gazdaságszervező intézkedések támogatják a konvertibilis valutákban elszámolt export növelését és az ezzel arányban ólló behozatal megvalósítását; a drága behozatal helyettesítését; a pénzügyi hiányos vállalatok kezelését; a s záll í t á sszervezés ésszerűsítését; a munkaerőgazdáik o- dás hatékonyabbá tételét. E programok meghatározzák az egyes gazdaságirányító szervek konkrét feladatait. Az 1985. évi népgazdasági tér v legfontosabb előirányzatai; nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos építés-szerelés mezőg. termékek termelése lakossági fogyasztás egy lakosra jutó reáljövedelem a szocialista szektor beruházásai 1984:100 102,3—102,8 101.0— 101,5 103.0 101.0— 102,0 101.0 101,0—101,5 101,5—102,0 193—195 milliárd Ft A termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelés növekedése a külföldi és hazai kereslet változásától és az ahhoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és vállalatonként differenciáltan alakul. Az ipari átlagot meghaladó ütemben emelkedik a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar termelése és exportja. A termelés és a kivitel szerkezetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gazdaságosan előállított, feldolgozott termékek aránya. Javítani kell a termékek versenyképességét, az ezt alátámasztó műszaki fejlesztés eredményességét, gyorsítani a termékváltás ütemét, növelni az új, korszerű termékek termelését. Kiemelt jelentősége van az értékesítés, a piaci munka jobb megszervezésének. A gazdasági szabályozás változásai, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, az új vállalat- irányítási formák bevezetése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerkezet kialakulását. Az ipari termékeknek mind a szocialista, mind a fejlett tőkés és a fejlődő országokba irányuló kivitelet dinamikusan kell növelni, elsősorban a gazdaságos feldolgozóipari termékek kivitelének jelentékeny bővítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkívánja a belföldi célú értékesítés növelését is. A ráfordítások mérséklésére irányuló programok és gazdaságszervező akciók végrehajtása fokozza az ipar jövedelemtermelő képességét Az energiagazdálkodási program következetes vég • r óhajtásával számottevő energia-megtakarítást — ennek jelentős hányadát az iparban — kell elérni. Az anyagtakarékosságra, a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló intézkedések, valamint a vállalati gazdálkodás javulásának, szervezettségének eredményeként az iparban a fajlagos anyagfelhasználást csökkenteni kell. A hazai szabad kapacitások ésszerű hasznosításával, a kisvállalkozási formák adta lehetőségek jobb kihasználásával a drága import további kiváltását és helyettesítését kell megvalósítani. Az új szabályozási és irányítási feltételek hatására növekszik a gazdálkodó szervezetek differenciálódása. A veszte&é- ges és alacsony hatékonyságú vállalatoknak pénzügyi problémáikat elsősorban saját erejükre támaszkodva, az ezirányú programnak megfelelően kell megoldandók. A népgazdaság energiafelhasználása kismértékben haladja meg az ez évit. A szükségletek kielégítéséhez a hazai források bővülnek, a növekedés döntő része a paksi atomerőmű termelfé- séből származik. A széntermelés megközelíti, a kőolaj- termelés megegyezik az ez évivel, a földgáztermelés emelkedik. A kohászat termelése az. ideihez hasonló lehet, növelni kell a termelés és a kivitel gazdaságosságát. A gépipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütemben emelkedhet. Ennél is lényegesen gyorsabban kell növelni a gépipari termékek kivitelét. Az értékesítési lehetőségek jobb kiaknázásához elengedhetetlen a versenyképesség jelentős javítása, a gyártmányok és a gyártmányszerkezet eddiginél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az építőanyagipar termelése a kereslet kismértékű növekedésével összhangban emelkedik. A vegyiparban emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya. A 'katalitikus krakk- üzem 1984. évi üzembe helyezésével javul a kőolajfeldolgozás gazdaságossága. Gyógyszerekből növényvédő szerekből és intermedierekből jelentősen bővül a termelés. Mindez lehetővé teszi, hogy a vegyipari termékek kivitele dinamikusan növekedjék. A könnyűiparban gyorsabban kell követni az igények változását, korszerűbbé kell tenni a termelés szerkezetét, mun - kaigényesebb és értékesebb, a külföldi és a hazai piacon is jól értékesíthető termékeket kell gyártani. A beruházási vásárlóerő alakulását követve az építőipar termelésének évek óta tartó csökkenése megáll. A 1 leemelés szervezetek, valamint területek szerinti differenciálódása tovább folytatódik oly módon, hogy javuljon a kivitelezői kapacitások területi megoszlása, a kereslet kielégítése. A szabályozás változásai kedvező feltételeket teremtenek a vállalkozások kibontakozása, az erőteljesebb verseny számára. Ezt segítheti az indokolt szervezeti változások gyorjS, követjke- zetes megvalósítása is. A kivitelező építőiparnak az ez évihez hasonlóan 37—38 ezer lakás felépítésére kell felkészülnie. A magánlakásépítést segíti a javuló építőanyag- ellátás. A mezőgazdaságban a növénytermesztés meghaladja az 1984. évit, az állattenyésztés termelése várhatóan nem növekszik. A kiegészítő tevékenység további bővítése indokolt. A gabonatermelés intenzív növelését szolgáló program folytatásával, mintegy 15,5 millió tonna gabona betakarítása a feladat. Az oljájos- növények vetésterületének kismértékű növekedése. a feldolgozás javítása is elsősorban a kivitel bővülését segíti. Az ez évi csökkenés után érezhetően növelni kell a zöldség-,- szőlő, és gyü- mölcstermel|ést. Fontos, hogy célszerű agrotechnika alkalmazásával, minőségmeg- óvóbb betakarítással növekedjék az exportra alkalmas áruk aránya. Növekszik a műtrágya- és- növényvédőszer-[elhasználás, javulnak a gepbeszerzés lehetőségei. A mezőgazdaságban is nagyon fontos feladat a termelési ráfordítások, ezen belül a fajlagos anyag- és energiaigényesség csökkentése. A hasai szükségletek, a külpiaci lehetőségek, a termelés jövedelmezőbbé tétele az állattenyésztés változatlan színvonalon tartását indokoltja. A tömegta- karmány-fogyasztásra alapozott vágómarha- és juh- (hús-termelés gazdaságosabb növelése a cél. A vágósertéstermelés az értékesítési körülményekhez igazodva alakul. A baromfitenyésztés kissé emelkedik. A mezőgazdasági termékek feldolgozása, az élelmiszeripar termelése a mezőgazdasági termelésnél gyorsabban fejlődik. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása, illetve javítása melr- lett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele emelkedik. Javítani kell a termékek minőségét, tárolását, csomagolását, korszerűsíteni a feldolgozás és a forgalmazás folyamatát. A közlekedésben az áru-' szállítás mérsékelten bővül. A vasút teljesítményei kis- -méntékben emelkednek!, és nő a folyami hajózás szerepe. Gazdaságszervező intézkedések történnek a szállításigényesség csökkentésére, a szállítási kapacitások egyenletesebb évközi kihasználására. Takarékosabb gazdálkodással javítani kell! a közlekedés fajlagos energiafelhasználását. A posta és távközlés teljesítményei emelkednek, ezen belül a távközlési szolgáltatások dinamikusan bővülnek. A távbeszélő-állomások száma nő, ezen belül a lakásállomásoké legalább 25 ezerrel gyarapodik. A fővárosban elkészül a Krisztina II. telefonközpont; vidéken elsősorban a balatoni üdülőkörzetben enyhülnek a forgalmi gondok. A komádi tv-adó üzembe helyezésével jelentősen javul az ország délkeleti térségében a 2. műsor vételi lehetősége. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítésekre elsősorban .a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén kerül sor. Folytatódik a Balaton vízminőségének védelme, az egészségügyileg nem megfelelő vízellátású települések helyzetének javítása. Foglalkoztatás, a lakosság életkörülményei Az ország népessége mintegy 20 ezer, a foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel csökken. Az iparban és az építőiparban a létszám tovább — és az eddigiektől eltérően, a mezőgazdasagban is kisebb mértékben — mérséklődik. Emellett várhatóan növekszik a népgazdasági ágakon belüli átcsoportosulás. A munkaerő-áramlást segíti a munkaerő-gazdálkodás hatékonyabbá tételére kidolgozott program. Az 1985. évi népgazdasági terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása és reáljövedelme emelkedjék, a reálbérek csökkenése megálljon. Az egy dolgozóra jutó átlag- kereset — amennyiben a munkateljesítmények és a gazdasági eredmények a tervnek megfelelően alakulnak — 7—7,5 százalékkal nő. Ez döntő részben az új bérszabályozási rendszeren keresztül valósul meg. Az átlagos reálbérek csökkenése szinten tartása oly módon történik meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, m.g a kevésbé hatékonyaknál lassan emelkedhetnek. A gazdálkodó szervezeteknek olyan bérpolitikát kell foly- tatniok, amelyik jobban elismeri a munkateljesítmények különbségeit, és ennek alapján alakítja a kereseteket. A terv szűk körben számításba vesz központi bérpolitikái intézkedéseket. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek az előző éveknél mérsékeltebben, de továbbra is dinamikusan inőneki. Az arányosabb teherviselés érdekében sor kerül az e körben fizetett baleseti járulék helyett társa- dalambiztosítási járulék bevezetésére, valamint a költségvetési befizetések emelésére. A hosszú távú népesedés- politikai határozatókból adódó feladatok végrehajtását a terv a gyermektámogatás rendszerének korszerűsítésével is elő kívánja segnen;. E célból a jövő év elejétől emelkedik és gyermekenként azonos összegű lesz a hároméi többgyermekesek (valamint a két gyermeket egyedül nevelők és a fogyatékos, gyermekek) családi pótleka; emelkedik az általános iskolai (napközis) étkeztetés éle'- miszernormája; a gyermek- gondozási segély kiterjed a felsőoktatási intézmények hallgatóira is. Március 1-tői a gyermek egyévés koráig terjedő gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. Szeptember 1-től a gyermekápolási táppénz a gyermek 10 éves koráig lesz igényoeve- hető; 4 héttel meghosszabbodik a terhességi-gyermekágyi segély időtartama; err elke- dik az anyagi segély; nő a szakmunkástanulok ösztöndíja. Január 1-tói a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset lesz, de egyidejűleg emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal emelkedhet. Eből a piaci jellegű árváltozások 3,5 százalékkal, az új hatósági ár- intézkedések 3 százalékkal növelik az árszínvonalat. A hatósági áremelések elősegítik az ártámogatások leépítését. a jobb árarányok kialakítását, a külgazdasági egyensúly javítását, a forgalmi adók egységesítését. Az alapvető termékek központi áremelése az alacsony nyugdíjjal) rendelkezőknél, a gyermekes családoknál és az ösztöndíjasoknál részlegesen ellentételezésre kerül. Szigorodik a központi árellenőrzés tevékenysége. A nomináljövedelmek és a fogyasztói árszínvonal együttes hatására az egy keresőre jutó reálbér az 1984. évihez képest nem változik, az egy főre jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 1—1,5 százalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforgalom kis mértékben bővül. Az áruellátás színvonalát főként azokon a területeken szükséges javítani, ahol az utóbbi években hiányok jelentkeztek. Egyebek között tovább bővüljön a húsfélék kínálata, javuljon minőségük, nőjön a lakásépítéshez szükséges termékek, a tüzelőanyagok, egyes tartós fogyasztási és ruházati cikkeK kínálata. Ehhez fokozni keli a kereskedelmi vállalatok piacérzékenységét, a kereskedelmi munka hatékonyságát, javítani a termeléssel a kapcsolatokat. folytatni a belkereskedelem szervezetének korszerűsítését. A társadalmi gazdasági programok megvalósítasz 1985-ben is folytatódik, a lakosság infrastrukturális ellátottsága tovább javul. Felépül 74—75 ezer, ezen belül 11 ezer állami-lakás. A bér- • lakásépítés növelésével és a tanácsi lakásgazdálkodás javulásával bővül a tanácsi elosztású lakások száma.' A személyi tulajdonú lakásépítés tovább nő, ezt az állam növekvő mértékben támogatja. A kórházi ágyak száma 1700-zal emelkedik, 10 ezer lakosra 96 ágy jut. Az ellátottság leginkább Borsod, Győr, Komárom, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Zala megyékben és Budapesten javul. Az egészségügyi gyermekotthonok, a szociális otthonok helyeinek bővülése meghaladja az ez évit, de a növekvő igények egy része továbbra sem elégíthető ki. A bölcsődei és óvodai helyek száma tovább nő, a bölcső- déskorúak több mint 20 %-át, az óvodáskorúak közel 93 százalékát lehet a megfelelő intézményben elhelyezni. Az általános iskolákban az új osztálytermek eredményeként a tanulócsoportok átlagos létszáma nem változik, a váltott napszakú oktatás aránya kissé mérséklődik. A középiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban az osztály- termek sízáma körülbelül 150-nel gyarapodik. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, és befejeződik az ELTE lágymányosi építési területének előköz- művesítése. Megkezdi, működését a budavári palotában az országos Széchényi Könyvtár. Előkészítik egyes központi közgyűjteményi intézmények rekonstrukcióját. Beruházások A szocialista szektor beruházásainak volumene megegyezik az ez évivel. Ezen belül erőteljes szelekció érvényesül. A nagyberuházásokra szánt összeg biztosítja a folyamatban lévő fejlesztések megfelelő ütemű folytatását. Meggyorsul a Dunai Vasmű kokszolóművének kivitelezése. Befejeződik három bányaberuházás (Márkushegy, Nagyegyháza, Fenyőfő). Lezárul az Árpád-híd szélesítése. Befejezik a paksi atomerőmű második egységét. Megtörténik a Nemzeti Színház építésének előkészítése, illetve az építés megkezdése. A célcsoportos! beruházások közül jelentősen nő a termelő infrastruktúra kiemelt fejlesztési céljainak: a vasúti és a telefonhálózat, a vízi közművek fejlesztésének, a vízkárok elhárításának az előirányzata. Számottevő az emelkedés a szénhidrogénipar, valamint a rádió-televízió műsorszórás fejlesztésénél is. Az egyéb központi beruházások előirányzata az 1984. évi várható teljesítésnél alacsonyabb; új, építéssel is összefüggő beruházások csak kivételesen kezdődhetnék. A tanácsok beruházásai kismértékben növekedhetnek, az előirányzatok lehetőséget adnak a társadalmigazdasági programok fő céljainak megvalósítására. A vállalatok és szövetkezetek beruházásainak mennyi- siége az ez évihez hasonló lehet. Az irányítási rendszer 1985-től életbe lépő módosításai a fejlesztések terén is növelik a vállalati önállóságot, növekvő arányban biztosítanak fejlesztési lehetőséget a fejlődésre képesi gazdálkodó szervezetek számára. A beruházások1 forrásai között csökken a támogatások és hitelek aránya, ezek elsősorban az exportképességet, az anyag- ési energiagazdálkodást javító beruházásokat segítik. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforgalomban a terv az összes kivitel erőteljes, a behozatal mérsékeltebb, de az ez évinél nagyobb emelkedését, az áruforgalom aktív egyenlegének további növelését irányozza elő. Mivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel az átlagosnál lassabban bővülhet, a kivitel növekedését főleg az ipari kivitel gyors növelésével kell megalapozni. A transzferábilis rubelben elszámolt behozatal kismértékben bővíthető. Az energiahordozók döntő, a nyers- és alapanyagok nagyobb részének beszerzése továbbra is a szocialista országokból történik. A kivitelt — főleg gépekből és fogyasztási cikkekből — a behozatalnál jobban szükséges növelni. Az áruforgalom lényegében kiegyensúlyozott, vagy kismértékben aktív llesz, és megkezdődik az utóbbi években keletkezett adósság csökkentése. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban a terv az ez évihez hasonló, 600—700 millió dollár aktívumot irányoz elő. Ezt a kivitel — elsősorban az ipari, azon belül is a feldolgozó- ipari kivitel — ez évinél dinamikusabb növelésével kell megalapozni. A kivitel növelését a vállalati nyereségérdekeltség erősítése, a belföldi vásárlóerő szigorú szabályozása, az exportnövelő fejlesztések előnyben részesítése segíti. A behozatal az ez évinél gyorsabban, a kiviteltől függően emelkedhet. A termelés műszaki színvonalának korszerűsítése érdekében bővül a beruházási gépek importja. A termelési célú behozatal is fokozottabban szolgálja a termékösszetétel korszerűsítését. A fogyasztásicikk-behozatal az ez évihez hasonló lehet. Az idegenforgalomban a devizabevételdk növelése mellett előtérbe kell helyezni a fajlagos devizabevétel javítását. Ezt több jelentős fejlesztés is segíti. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése Az. 1985. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátámasztja a gazdaságirányítási rendszer széles körű továbbfejlesztése. A gazdasági szabályozórendszer változásának középpontjában a vállalati és a személyi érdekeltségre ható elemek állnak; a vállalati jövedelemszabályozás módosítása a mainál erőteljesebben differenciál a hatékonyabban gazdálkodó vállalatok javára, a szervesen hozzákapcsolódó új keresetszabályozás kedvezőbb feltételeket teremt a jobb egyéni teljesítmények anyagi elismeréséhez. Nő a vállalatok önállósága jövedelmeik felhasználásában, emelkedik a többletjövedelmekből a gazdálkodó szervezeteknél keresletnövelésre és fejlesztésekre felhasználható rész aránya. A termelői árrendszerben megvalósuló változások fokozatosan bővítik a vállalati önállóságot a külső és belső piaci viszonyokhoz való -alkalmazkodásban. Megkezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése, szélesebb körben érvényesül a társadalmi tőke vállalatok közötti, a hatékonyságjavulást szolgáló áramlásának gyakorlata. Folytatódik a vállalati szervezetnek a piaci viszonyok fejlesztését célzó korszerűsítése. Elkezdődik a1 vállalati önállóságot növelő, a vállalkozó jellegű magatartás kialakulását segítő új vállalat- irányítási formák bevezetése. Korszerűsödik a népgazdaság tervezési rendszere. A magyar népgazdaság emberig anyagi és pénzügyi erőforrásai, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a kormányzati programok és akciók, a várhatóan nem lényegesen romló küfgazdásági körülmények együttesen létrehozzák annak feltételeit, hogy az 1985. évi terv céljai megvalósuljanak. A Minisztertanács felhívja a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és intézmények vezetőit és, dolgozóit, hogy munkájukat a terv követelményeinek megfelelően végezzék, járuljanak hozzá azok megvalósításához, népünk felemelkedéséhez és boldogulásához. r
