Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
1984. DECEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Végső búcsú Usztyinovtól A szovjet vezetők leróják kegyeletüket Dmitrij Usztyinov ravatalánál. (Telefotó — KS) Moszkva központjában, a szakszervezetek székházának oszlopcsarnokában tegnap a kora délelőtti óráktól kezdve vesznek búcsút a moszkvaiak Dmitrij Fjodorovics Usztyinovtól, aki hosszan tartó súlyos' betegség után csütörtökön hunyt el. A virágcsokrokkal borított nyitott koporsó előtt negyven vörös kispárnán helyezték el a kitüntetéseket, amelyeket Usztyinov a szovjet párt és állam szolgálatában végzett munkájával érdemelt ki. Pontosan déli 12 órakor rótták le kegyeletüket az SZKP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, élükön Konsztantyin Csernyen- kóval, a Központi Bizottság főtitkárával, a Legfelsőbb. Tanács Elnöksége elnökével. Végső tiszteletadásra megjelent a ravatalnál- számos kommunista és munkáspárt képviselője, a szocialista országok katonai küldöttségeinek és képviseletének tagjai. Dmitrij Usztyinovot holnap, a kora délutáni órákban, katonai tiszteletadással helyezik végső nyugalomra a moszkvai Vörös téren, a Kreml falánál — intézkedett az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata. A szovjet lapokban közölt gyászjelentés emlékeztet: Dmitrij Usztyinovot 1976 áprilisában nevezték ki a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé. E tisztségben állhatatosan és kitartóan dolgozott azért, hogy megvalósítsa a pártnak a szovjet állam védelmi képessége biztosítására vonatkozó politikáját. Nagy érdemeket szerzett a hadsereg és a flotta harckészségének növelésében, aktívan részt vett a .szovjet fegyveres erők és a Varsóli Szerződés tagországainak hadseregei közötti fegyverbarátság erősítésében. • • • Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a Szovjetunió marsallja elhunyta alkalmából tegnap magyar párt- és állami vezetők keresték fel a budapesti szovjet nagykövetséget. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czmege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai fejezték ki részvétüket Vlagyimir líiazovszki ji nagykövetnek. A Honvédelmi Minisztérium nevében Oláh István vezérezredes. honvédelmi miniszter, Mórócz Lajos altábornagy, államtitkár, Pa- csek József altábornagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes, Kárpáti Ferenc altábornagy, miniszterhelyettes és Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi Bizottsága első titkára. a külügyminisztérium nevében Nagy János államtitkár nyilvánította részvétét a szovjet nagykövetségen. A Szovjetunió debreceni fiőkonzulátusán december 22-én 14 és 16 óra között és december 24-én 8-tól 10 óráig fogadják a részvét- nyilvánításokat. Drhipov és lao Ji-lin újabb találkozója Pekingben tegnap délelőtt megtartották a kínai—szovjet miniszterelnök-helyettesi tárgyalások második fordulóját. Ivan Arhipov és kínai partnere, Jao Ji-lin másfél órát tárgyalt. Ivan Arhipov tegnap délután ellátogatott egy vegyipari üzembe. Este Van Li. a miniszterelnök első helyettese látta vendégül vacsorán a szovjet vendégeket. Washingtonban a brit miniszterelnök Bush amerikai alelnökkel találkozott, majd Camp Da- vid-be, az amerikai' elnök városon kívüli rezidenciájába ment tegnap, reggel Margaret Thatcher brit miniszterelnök. aki pénteken este érkezett rövid látogatásra Washingtonba. A megbeszélések témája mindenekelőtt a kelet—nyugati kapcsolatok alakulása, különösen pedig Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter januári genfi tanácskozása, a leszerelési tárgyalások jövője. Külön fontos kérdésnek tekintik amerikai részről azt, hogy a brit miniszterelnököt megnyerjék Reagan elnök űrfegyverkezési programja támogatásának. Thatcher ugyanis az elmúlt napokban — anélkül, hogy nyíltan bírálta volna Washington elképzeléseit — jelezte, hogy azokat a fegyverkezési verseny újabb veszélyes szakaszának tekinti. Amerikai hivatalos értékelés szerint a megbeszélés annak a konzultációsorozatnak a része, amelynek során Reagan meg kívánja ismerni a januári külügyminiszteri értekezlet előtt legfőbb szövetségesei véleményét. Korábban Wa - shingtonban járt Kohl nyugatnémet kancellár, január legelején pedig Nakaszone japán kormányfővel találkozik az amerikai elnök. Közben Shultz a NATO miniszteri tanácsülésén tanácskozott az Egyesült Államok európai szövetségeseinek képviselőivel. Kitüntették a Vietnami Néphadsereget Irak és Irán hajlandó együttműködni a békéltető bizottsággal A Vietnami Néphadsereg a jövőben is minden áldozatra kész a szocialista haza védelmében és építésében — jelentette ki Van Tien Dung hadseregtábornok, a VKP KB PB tagja, nemzetvédelmi miniszter tegnap, a Vietnami Néphadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi nagygyűlésen. Az évforduló alkalmából a Vietnami Államtanács — immár harmadszor — a legmagasabb elismeréssel, az Arany Csillag Érdemrend harmadik fokozatával tüntette ki a Vietnami Néphadsereget. Jablonski és andreotti tárgyalásai A kelet—nyugati kapcsolatok alkulásáról, Lengyelország és Olaszország együttműködésének bővítéséről volt szó Hendryk Jablonski és Giulio Andreotti tegnapi varsói megbeszélésén. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke és az olasz külügyminiszter erőfeszítéseket sürgetett a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a nemzetközi feszültség csökkentéséért,. (Folytatás laz 1. oldalról.) A nagy figyelmet keltő határozatról Habib Satti, az ICO főtitkára számolt be péntek este tartott sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy Irán hozzájárulása a viszály befejezéséről szóló ihatározathoz „jelentős előrelépés”. Hozzátette, hogy korábban borúlátóan ítélte meg a háború befejezésének kilátásait, s most első ízben tekint nagy várakozással a békéltető erőfeszítések kimenetele elé. A határozat s fentieken kívül felszólítja Irakot és Iránt, hogy tartsa tiszteletben a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi konvenciót és a vegyi fegyverek bevetésének tilalmáról szóló genfi jegyzőkönyvet. Az Iszlám Konferencia pénteken megválasztotta a szervezet új főtitkárát. A jelenlegi főtitkár a tunéziai Habib Satti januárban köszön le tisztségéről és ekkor veszi át megbízatását utóda, a pákisztáni Sarifuddin Pir- zada. Utolsó napjához 'érkezett a választási kampány Indiában. A képen: Radzsiv Gandhi (miniszterelnök látható hívei köré- 'ben. (Telefotó — KS) Aj szakasz és folyamatosság Érthetően nagy érdeklődés kíséri a gazdaságirányítási rendszer január 1-i módosítását, hiszen most nem egyszerűen a szokásos kiigazításokról van szó, hanem a VII. ötéves terv és a gazdaságirányítás egészének továbbfejlesztési folyamatába illeszkedő, annak szerves részét képező lényeges átrendezésre kerül sor. Amikor a Központi Bizottság 1984. április 17-i ülésén állást foglalt a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseiben, lényegében a XII. kongresszus határozatának tett eleget. amely kimondja: „... fej-' lesztjük bevált gazdaságirányítási rendszerünket, a tervezést, a szabályozást, a gazdaságvezet és intézményeit és a gazdálkodó egységek szervezetét.” A Központi Bizottság állásfoglalásával utat mutatott: mit kell tennünk erőforrásaink hatékonyabb kihasználásáért, új, alkotó energiák felszabadításáért, gazdaságpolitikai céljaink eléréséért. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése ugyanis nem öncél, hanem eszköz céljaink jobb megvalósításához, a szocialista építés feladatainak megoldásához. Hangsúlyváltás Az, hogy népgazdaságunk — ha nem is zökkenők, átmeneti megtorpanások nélkül —, végül is helytállt az utóbbi esztendők világgazdasági viharai közepette, hogy ellensúlyozni tudta a bennünket ért veszteségeket, és helyreállította egyensúlyát, mindez elválaszthatatlan gazdaságpolitikánktól, gazdaságirányítási rendünktől. Az elmúlt évek erőfeszítései, törekvései — mint azt a Központi Bizottság legutóbbi december 4-i ülésén is megállapították — fokozatosan éreztetik hatásukat és hozzájárultak a valamelyest kedvezőbb helyzet kialakulásához. így az elmúlt években folyamatosan csökkent a fajlagos energia- és anyagfelhasználás, a termelés import- igényessége, és megkezdődött a gazdaság kedvező szervezeti átalakulása. Ugyanakkor megállapítást nyert az is, hogy a változó feltételekkel való lépéstartás még nem kielégítő, a mainál lényegesen rugalmasabb, hatékonyabb, a minőségi elemeket előtérbe helyező gazdálkodásra van szükség annak érdekében, hogy a gazdaság jövedelemtermelő képessége megfelelően növekedjék. Az 1985. évi terv irányelvei az eddig követett gazdaságpolitikai irárnyvonal következetes továbbfolytatását tükrözik, azonban a gazdaságpolitikai gyakorlatban néhány ponton jelentős hangsúlyváltás következik be. Ezt eddig elért eredményeink lehetővé, tárrsadalmi-gazdásá- gi célkitűzéseink pedig szükségessé teszik. A legfőbb gazdaságpolitikai célkitűzés továbbra is külső egyensúlyi helyzetünk javítása. Lényeges változás azonban, hogy ez ma már nem a fizetőképesség napi fenntartását, hanem külföldi adósságállományunk csökkentését, illetve kedvezőbb -szerkezetének kialakítását jelenti. A külgazdasági egyensúly javítását eddig elsősorban a belső felhasználás visszafogásával tudtuk megvalósítani, ami több kedvezőtlen tendencia kialakulását eredményezte, így több éven keresztül csökkentek a beruhá zások és a reálbér. Lényeges változás, hogy az 1985. évi terv • ezeknek a kedvezőtlen tendenciáknak a megállítását tűzi ki célul, a beruházások és a reálbér csökkenésének megállításával, az import kismértékű növelésével számol. Ennek azonban az a feltétele — s ez szintén az eddigi gazdaságpolitikai gyakorlat lényeges hangsúlyváltása —, hogy a gazdaság jövedelem- termelő képessége fokozódjék, és ezáltal a változatlanul magas külföldi kötelezettségek teljesítése mellett a belföldön elosztható jövedelem is növekedjen. A belföldön felhasználható jövedelem növelésének két fontos forrása a gazdaság korábbinál mérsékelten élénkebb növekedése, és a gazdálkodás hatékonysági, minőségi elemeinek fokozott előtérbe kerülése, melyekre a jövő évi terv ezeknek a kedvezőtlen déktalan megvalósulása épül. Ezt a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével is elő kell segíteni. Terv és szabályozott piac A változtatások — melyek már jogszabályokban is megjelentek — arra irányulnak, hogy fokozzák a központi gazdaságirányító szervek munkájának hatásosságát, csökkentsék az egyedi utasításokkal való irányítás szükségességének gyakoriságát, növeljék a vállalati gazdálkodás önállóságát, és teremtsenek nagyobb lehetőséget a dolgozói kollektívák vállalatvezetésben való részvételére. A cél az, hogy fejlődjön a népgazdasági terv és a szabályozott piac kapcsolata, a döntéseikkel, az azért vállalt felelősséggel jobban összhangban álló munkamegosztás jöjjön létre a gazdaság- irányítási és a gazdálkodói szféra között. Mindennek a korábbinál érezhetőbben kell ösztönöznie, illetve kényszerítenie a gazdálkodókat a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a tartalékok mozgósítására, a hatékony gazdálkodásra. A jövő évi intézkedésekből újdonságuknál és horderejűknél fogva is kiemelkedik az új vállalatvezetési formák bevezetése. A közeljövőben arról kell dönteni, hogy a vállalatok milyen szervezetben, milyen vállalatvezetési forma alkalmazásával működjenek, és mikor történjen az átalakulás. Mindhárom kérdésben előzetesen ez év végéig az alapító szervek és az ágazati miniszterek foglalnak állást. A vállalati kollektíva ehhez jövő év márciusáig észrevételt tehet, javasolhatja az előzetes állásfoglalások módosítását. Az átalakulás előkészítésére vállalati bizottság alakul, az áttérés egységes szemléletű, szervezett lebonyolítását útmutatók is segítik. Az új vállalatvezetési és vállalatirányítási formákra való áttérés várhatóan 1986 végéig megtörténik; 1985-ben az érintett vállalatok mintegy egyharmada alakulna át. Az új vállalatvezetési formák eredményes működéséhez megfelelő feltételek kellenek. Ezek egyike a piaci szervezet átalakítása, a gazdaságunkra jellemző túlzott mértékű centralizáció mérséklése. Ezért az új vezetési formák bevezetését össze kell kapcsolni a versenyviszonyok javítását célzó szervezeti intézkedésekkel. El kell kerülni, hogy a nagy önállósággal felruházott vállalatok indokolatlan monopóliummal, erőfölénnyel rendelkezzenek, de ezt nem lehet csak néhány adminisztratív intézkedéssel elérni. A szervezeti változtatásokat ezért más, a piacépítést szolgáló intézkedések is kísérik. A vállalati jövedelemszabályozásban jövőre nemcsak egyes mértékek változnak, hanem maga a rendszer is. Az a cél, hogy a szabályozó- rendszer a gazdálkodókat az eddigieknél jobban ösztönözze, illetve kényszerítse az ésszerű, piacorientált, vállalkozói magatartásra. Erősödnie kell a nyereségérdekeltségnél, az adózás utáni jövedelmek szabadabb fel- használásában a vállalati lehetőségeknek bővülniük kell. Az is fontos törekvés, hogy a szabályozás kiszámíthatóbb és következetesebb legyen. A jövő évi változások meghatározóan fontos eleme az árszabályozás módosítása. Mindinkább el kell érni, hogy a nyereség tényleges, a piacon is elismert teljesítményeket tükrözzön, amihez minél szélesebb körben versenyárrendszer működésére van szükség. Ennek azonban feltétele a szabályozott piaci viszonyok fokozatos kibontakozásával erősödő gazdasági verseny, hiszen csak ez gátolhatja meg az indokolatlan költségek továbbhárítását az árban. A közgazdasági szabályozórendszer tehát a mainál jóval egységesebb, normatívabb lesz. Á mainál világosabban fog elkülönülni az a vállalati kör. amely feladatainál és gazdálkodási körülményeinél fogva képes a nyereség- érdekeltség alapján működni. A világgazdasági változások és az ezekhez való igazodás jelentős átrendeződést feltételez a gazdasági élet, a gazdálkodás minden területén. Ennek egy rérsze, jellegénél fogva, nem tud végbemenni helyi konfliktusok, a jelentős társadalmigazdasági mobilitás kibontakoztatása és vállalása nélkül. Mindezért érderrjes áldozatot hozni, következetesen vállalni a nagyobb teljesítménykövetelményeket, a szükséges nagyobb munkaerőmozgást, a teljesítménytől függő nagyobb differenciálódást. Különönsen a veszteséges és alaphiányos vagy alacsony hatékonyságú vállalatok problémaijának megoldásában kell előbbre lépni, hiszen a cselekvés halogatása már a szerkezetváltás alapvető akadályát jelenti. Tény: a feszítettebb követelményekhez átgondolt programmal és egyértelmű elhatározással a vállalatok nagyobb része, folyamatosan, alkalmazkodni tud — kisebb részük erre nem képes. Az időtényező szerepe Egyes vállalatok ismétlődő problémái arra utalnak, hogy objektív és szubjektív okok miatt nem találják a kibontakozás útját. Ahol a problémák átmenetiek és a világ- gazdasági dekonjunktúrából, strukturális válságból eredőnek ítélhetők, ott az államnak segítséget kell nyújtania ezek áthidalására. Erre egyébként az állami költség- vetésben megfelelő források állnak rendelkezésre. Ott azonban, ahol a nehézségek tartósak — és főként hibás vállalati döntésiek következménye — a terhek állami átvállalása nem indokolható. Ezeknél a vállalatoknál szigorúan meg kell követelni a kibontakozás garanciáját nyújtó gazdálkodási programot, és csak annak felelős megítélésével adhat az állam segítséget. A támogatás tartós fenntartására nincsen mód, mert az a gazdaságtalan működést konzerválná, és más hasznos célok elől vonja el a forrásokat. Természetesen a támogatásokat egyszerre megszüntetni nem lehet, a leépítést a strukturális változások folyamatában és azok elősegítésére kell megvalósítani. Ezt szorgalmazzák a gyorsan változó világgazdasági feltételek is. Rendkívüli mértékben megnőtt az időtényező, a gyorsaság szerepe. A hetvenes évekbeli tapasztalatainkból arra következtethetünk, hogy a szükséges reagálás elmaradása, a késlekedés — különösen tovább romló feltételek idején — nagy, csak rendkívüli erőfeszítésekkel felszámolható veszteségeket okoz. A gyorsaságnak elengedhetetlen feltétele a következetesség. A következetesség és gyors reagálás segít abban, hogy a vállalatoknál növekedjék a bizalom a központi irányítással és intézkedésekkel szemben, mert így jobban érzékelik a külső és belső viszonyok közötti kapcsolatot. Így lesznek a központi intézkedések kiszámíthatóbbak — a világgazdasági változásokból és központi tervekből jobban levezethetőbb a szükséges gazdálkodási magatartás. Németh Miklós az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőije
