Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-14 / 293. szám

1984. DECEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyházi vezetőkkel találkozott Sarlós István Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- thelyeljtese tegnap a Parla­mentben a magyarországi egyházak és felekezetek veze­tőivel találkozott. A nyílt légkörű, baráti eszmecserén részt vett Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. Sarlós István tájékoztatta a megjelenteket a nemzetkö­zi élet időszerű kérdéseiről, hazánk belső helyzetéről és az előttünk álló tennivalók­ról. Szólt a népgazdaság kö­zeli és távlati feladatairól, a kongresszusára készülő párt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei pártbizottság titkárai és Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, a megyei ta­nács elnökhelyettesei tegnap (Folytatás az 1. oldalról.) Felsorolás helyett elég meg­említeni. hogy a múzeum — ezek alapján — a közel­múltban a tudományos ku­tatóhely rangjára emelke­dett. A jubileum alkalmából az emlékülésen kitüntetések át­adására is sor került. A mű­velődési miniszter „Kiváló Munkáért” kitüntetését dr. Török Emil, a megyei könyv­tár, a Damjanich múzeum és a megyei levéltár összevont gazdasági szervezetének igaz­gatója kapta meg. A Szocia­lista kultúráért kitüntetést Farkas Gyuláné. a megyei könyvtár részlegvezetője ve­hette át. Művelődési minisz­teri dicséretet Dévai Rezső- né, a megyei könyvtár nyug­díjasaként is dolgozó könyv­tárosa kapott. A megyei könyvtár a jubileum alkal­mából először adta ki a 25 éves szolgálatért járó emlék­plaketteket. Simon Ferenc szobrászművész alkotását Thorockay Rudolfné, Dévai Rezsőné és Csordás Mihály- né nyugdíjas, valamint Ecse- ki Jánosné megbízott igaz­gató, Lengyel Gézáné cso­portvezető, Pápay Lászlóné i gazgatóh elyettes. Rékasy Il­dikó könyvtáros, Simon Fe- renciné csoportvezető és G. Szabó Jánosné ruhatáros ve­hette át. Az emlékülés délutáni programja előadásokkal folytatódott. Szente Ferenc, irányelveiről és felszabadu­lásunk 40. évfordulója meg­ünneplésének terveiről. Az egyházi vezetők felszó­lalásaikban kifejezésre jut­tatták. hogy készek cselekvő­én részt vállalni a nemzeti programot jelentő feladatok megvalósításában. Elmond­ták észrevételeiket a társa­dalmi fejlődést fékező jelen­ségekről, valamint az ál­lam és az egyházak közötti jó együttműködést zavaró körülményekről is. Hangsú­lyozták, fontosi, közös ügy­nek tartják a szocialista nemzeti egység megőrzését és erősítését. délelőtt a szolnoki /váro(si tanácsházán megtekintették a megyei könyvtár tervpá­lyázatának díjazott pálya­munkáit, majd beható esz- ■mecseriéti folytattak a ter­vekről. az OSZK Könyvtártudomá­nyi és Módszertani Központ­jának igazgatója a megyei könyvtárak jövőnk közmű­velődési és tudományos éle­tében betöltött helyét és sze­repét elemezte. A korszerű könyvtár és a műszaki fej­lesztés kérdéseiről dr. Hor­váth Tibor, az Országos Pe­dagógiai Könyvtár és Mú­zeum főigazgató-helyettese szólt. Alighanem az emlékülés legörömtelibb pillanatai kö­zé tartozott a Szolnokon épülő új megyei könyvtár megtervezésére kiírt orszá­gos tervpályázat értékelése. A pályázat eredményét — amelyet idén júliusban az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium!, a Művelődé­si Minisztériulm és a Szolnok megyei Tanács hirdetett meg — Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, a bí­rálóbizottság társelnöke is­mertette s adta át a legjobb építészeti tervekért járó dí­jakat. A pályázatra 27 pá­lyamű érkezett, az első díjat a budapesti Középületterve­ző Intézet 7 tagú kollektí­vája nyerte el. A második díjat a Déldunántúli Terve­ző Vállalat (Pécs) négy ter­vezője kapta meg. A harma­dik díjat a Szolnok megyei Tanács Tervező Beruházó Vállalatának négytagú vala­mint a budapesti Iparterv tíz tagiból álló tervező kö­zössége kapta meg. T. E. Kongresszusi irányelvek a decemberi Pártéletben A folyóirat közli a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára kidolgozott irányelveit. Negyven esztendeje. 1944. december 21-én ült össze Debrecenben a református kollégium oratóriumábar az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Ez a nap a népi Magyarország alkotmányos életének első napja volt. Ennek jelentősé­géről ír Darvasi István. Petrovszki István a jelö­lőbizottságok felelősségével foglalkozik, és megvilágítja a kádermunka szempontjait. Barsi Tomaj elemzi a buda­pesti pártszervezetekben folytatott gazdaság- és élet­színvonalpolitikai propagan­da tanulságait és tapaszta­latait. Takács Györgyné a pártfegyelem és -ellenőrzés kérdéskörét tekinti át. Mint rámutat: egyformán baj, ha az ellenőrzéssel megbízottak nem veszik észre a pozití­vumokat és az is, ha az el­lenőrzés elsiklik a hibán fe­lett. Az utóbbi idők változásai­nak eredményeképpen a köz­ségi tanácshálózatban ural­kodó formává váltak a közös tanácsok. Bálint Tibor azt vizsgálja, hogyan váltak be a községi képviseletek új formái, az elöljáróságok. A decemberi Pártélet folytatja a korábban indított eszme­cserét a vállalati pártszer- vek munkájáról (különös te­kintettel a vállalatszervezés új szervezeti formáira). Ezúttal üzemi vezetők hozzászólását közli. Japán gyógyszer Magyar licenc alapján A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára RT és a legnagyobb japán gyógyszergyártó vállalat, a Takeda cég képviselői Osa- kában megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a japán vállalat megvásárolta a budapesti gyár Ipriflavon nevű, csontritkulás elleni új gyógyszerének licencét. Ab­ban is megállapodtak, hogy a készítmény gyártásához szükséges hatóanyagot a Chinoin szállítja japán part­nerének. A hatóanyag ex­portját 1986-ban kezdik meg, s a japán cég 1987-ben hoz­za forgalomba saját piacán a gyógyszert. Az új magyar gyógyszer kutatómunkáiban a Takeda cég szakemberei is részt vettek. Az új megyei könyvtár pályamunkái Megyei vezetők eszmecseréje a tervekről Emlékülés Szolnokon Paprikafüzérből öltöttek „ruhát” a Kalocsa környéki házak. Az értékes fűszernövényt szárítás után a város paprikamalmában dolgozzák fel Megújul a pályázat ? Alkotó Ifjúság — Vállalkozó szellem Tíz évvel ezelőtt hirdette meg a KISZ az Alkotó If­júság elnevezésű pályázatot, amelyet a kormány, a szak- szervezet és a tudományos egyesületek is támogattak. A nagyobb vállalatoknál több lépcsőben értékelik a benyújtott pályamunkákat ^hasznosságuk és alkalmas- hatóságuk alánján. A ta­pasztalatok szerint az alko­tásoknak negyven, az orszá­gos kiállításon részt vett munkáknak hatvan százalé­kát vezetik be. Főként a technikai jellegű művek megvalósulásának nagy az esélye. Ám a jelentősebb al­kotások — például a ter­mékszerkezet korszerűsíté­sét szolgáló elméleti és gya­korlati munkák — olykor áthághatatlan akadállyal ta­lálják szembe magukat. Gyakran hiányoznak a mű­szaki fejlesztéshez szükséges eszközök, technikák. Olykor a szűk kivitelezői kapacitás és a hosszadalmas ügyinté­zés hátráltatja a pályamun­kák elkészítését. Az Alkotó Ifjúság pályá­zati rendszerre épült me­nedzseri szervezet, az Alko­tó Ifjúság Egyesülés három éve alakult meg. Ez olyan anyagi lehetőségekkel ren­delkező vállalkozás, lamely — üzleti alapon — végigkí­séri az egész innovációs fo­lyamatot, segíti az újítások, műszaki és egyéb újdonsá­gok létrejöttét és hasznosí­tását. Az egyesülés ország­szerte kiépítette a megyei képviseletek hálózatát. A Szolnok megyei képviselet 1982-ben jött létre és azóta három megyére bővült te­vékenysége. A területi kép­viselet munkatársai Szol­nok megyén kívül Békés és Csongrád megyében is ke­resik az újdonságokat, illet­ve elősegítik a hasznosítha­tó újítások bevezetését. Szolnok megyében szak­irányú tanácsadó szervként a KISZ megyei bizottságá­nak energiagazdálkodási és számítástechnikai bizottsága segíti az Alkotó Ifjúság Egyesülés alföldi területi képviseletének tevékenysé­gét, annál is inkább, mert a képviselet Tiszaföldvár köz­ponttal működik. Az alföldi területi képvi­selet munkája a fiatal mű­szakiak és közgazdászok ta­nácsaiban dolgozó szaklem­bergárdára támaszkodik. Szolnok megyében húsz FMKT működik, közel négy­száz fiatal részvételével. So­kuk munkája elismerést ér­demel, ugyanakkor több szervezet csak formálisan létezik. Tagjai nem ismerik azokat a lehetőségeket, ame­lyeket kihasználva az FMKT irfeghatározott tényezőjévé 'válhatna egy-egy gazdasá­gi egység műszaki-technikai fejlődésének. Az Alkotó Ifjúság Egyesü­lés ötletbázisa döntőe/nl az Alkotó Ifjúság pályázatra épül. Az országos helyzet­képhez hasonló a megyei. Hogy mekkora az érdekte­lenség, azt mutatja az Al­kotó Ifjúság Egyesülés fel­mérése az Alkotó Ifjúság pályázati rendszeréről, a pályaművekről Szolnok me­gyében. A felismerésbe százhatvannyolc intézményt, vállalatot, üzemet, szövet­kezetei kívántak bevonni a megyében, közülük azonban százhárom nem is válaszolt a felmérés kérdéseire. A fmaradék hatvanöt munka­hely közül húsz helyen egy­általán nem működik a pá­lyázati rendszer. A pályázat meghirdetése után nem ér­kezett be jelentős alkotás huszonhét munkahelyen. Alkalmazásra érdemes pá­lyázati alkotásokról nyolc, kiállításra javasolt alkotás­ról tíz munkahely adott szá­mot. Az érem másik oldala, * hogy a kisvállalkozások el­terjedése, a jövedelemszer­zés újabb lehetőségei is fé­kezik az Alkotó Ifjúság pá­lyázat fejlődését. A fiata­lok nagy része ugyanis — érthetően — inkább a na­gyobb keresetet biztosító munkát vállalja, mint az időigényes és a bizonytalan sorsú .pályamű elkészítését. Persze amilyen mértékben csökkennek a vállalatok be­ruházási és fejlesztési forrá­sai az utóbbi időben, úgy csökken a sikeres munkák Jutalmazására szánt összeg is. Az Alkotó Ifjúság pályá­zat akkor szolgálja legjob­ban a fiatalok és a népgaz­daság érdekeit, ha a koráb­binál jobban segíti az ötle­tek felkarolását, az alkotá­sok hasznosítását és a tel­jesítmények arányosabb el­ismerését. Éppen ezért több vállalatnál — például a Vide­otonban, a Dunai Vasműben és a Székesfehérvári Köny- nyűfémműben — kísérletet folytatnak a pályázat vál­lalkozási alapon történő be­vezetésére. Hasonló kísérle­tet kezdeményeznek több mezőgazdasági nagyüzem­ben is. A megyében jó példákkal főképp a nagyvállalatok jár­nak élen. A Hűtőgépgyár és a KISZÖV a meghirdetett pályázatok legjobb munkáit kiállította a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. A megyé­ben tizenegy vállalat, szö­vetkezet kötött .megállapo­dást, szerződést valamilyen témában az AIE területi képviseletével. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetet példá­ul mezőgazdasági gépeken alkalmazható új műszerek­kel, a kisújszállási Nagykun Tsz-t új szőnyegpadló fek­tetési eljárással, a Mezőgé­pet számítástechnikai prog­ramokkal, a Cukorgyárat a vállalati gazdálkodást segí­tő tervezési programmal, a 'Tejipari Vállalatot szenny­víztisztító-berendezés ter­vével keresték fel a területi képviselet munkatársai. Az Alkotó Ifjúság első megyei kiállítását 1977-ben, a legutóbbit idén október­ben rendezték Szolnokon. A mostanin negyvenöt pálya­munka dicsérte a fiatalok le­leményességét, vállalkozó kedvét. A kiállított műsza­ki, technikai újdonságok a népgazdaság számos ágaza­tát segíthetik. Megtalálható volt közöttük klímaszekrény, vetőmagtároló, siló, gyerme­kek számára készülő erőn­létfejlesztő kocsi, összehajt- |ható tanulópad,, .kombinált zár, háztartási krémkávé­főző. A megyei, az ágazati és az országos kiállításokon va­ló részvétel természetesen rangot jelent, serkent! íazi alkotókat, a kollektívákat. Remélhető, hogy később á vállalkozói vonások erősíté­sével sikerül a mozgalmat megszabadítani béklyóitól és az Alkotó Ifjúság pályá­zat a jövőben egyre inkább a fiatalok szakmai kibonta­kozásának rangos fórumává válik. Cs. J. Csökkenő területen javuló feltételek Földhasználat és földvédelem Szolnok megyében A mezőgazdaság alapvető termelőeszköze a termőföld. A magasabb szintű termelés csak akkor érhető el, ha sikerül nagyságának megőrzése és ésszerű, racionális felhasználása. E két fontos kérdéssel — a termőföld védelmével és éssze­rű hasznosításával az MSZMP XI. és XII. kongresszusa is foglalkozott. Szolnok megye úgynevezett gazdasághatáros földterüle­te 1984. május 31-én 584 ezer hektár volt. Ez a nagyság az elmúlt 3 évtized alatt alig változott. A területből az ál­lami szektorhoz 25,7 százalék, a szövetkezetihez 70,6 száza­lék tartozik, egyéb 3,8 szá­zalék. Mezőgazdaságilag mű­velt terület a megye földterü­letének 79,1 százaléka. Erdő 8,8 százalék. Lakó, közleke­dési, ipari területek, folyók, tavak, stb. miatt művelés alól kivett terület 11,6 szá­zalék. Nádas s halastó 0,5 százalék. A mezőgazdaságilag művelt terület legnagyobb része szántó. Nagysága 1984- ben 383,7 ezer hektár volt. Mitnd a mezőgazdaságilag művelt, mind a szántóterület nagysága 1950-től napjain­kig állandó csökkenést mu­tat. E területeket főként er­dőtelepítésre és különböző beruházások céljaira vették igénybe. A szántón belül a vetetten terület nagysága 1950 és 1984 között főleg a bel- és árvíz következtében jelentősen változott A legnagyobb terü­let 1970-ben, a legkisebb 1984-ben maradt vetetlenül. A megye kert- és gyümöl­csösterülete 1950 óta három­szorosára nőtt. A szőlőnek viszont több mint a felét ki­vágták. (Az utóbbi oka, hogy a régi szőlőtelepítések mun­kái nem gépesíthetők, hiány­zott a kézi munkaerő, mér­séklődött a telepítéskor nyúj­tott állami támogatás. Ese­tenként bizonytalan volt az (értékesítés,) és alacsonyak voltak az átvételi árak.) Szintén csökkenő tendenciát mutat a jelenleg 10,3 százalé­kot kitevő gyepterület, mely közel 20 ezer hektárral ke­vesebb, mint 1950-ben volt. Általában a gyengébb minő­ségű talajokra szorul vissza, és vizet is alig kap, mert megyénk csapadékban sze­gény. A mezőgazdasági földterü­let csökkenésének üteme a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése és az 1961. évi Földvédelmi Tör­vény életbe lépése után mérséklődött. Ekkor terme­lődtek meg a mezőgazdasági termelés mennyiségi és mi­nőségi növelésének feltételei, és előtérbe került az ész­szerű földhasználat és föld­védelem. Megszigorították a termőterületek termelésből való kivonását. A megye nagyüzemei — a talajadottságoknak megfele­lően — egyre nagyobb gon­dot fordítottak a vetésszer­kezet kialakítására és a táp- anyagigényre. A talaj táp­anyagösszetételét 1979 óta teljes körűen vizsgáltatják. A Szolnok megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomás a megye területének 90 százalékán végezte el a tápanyagvizsgálatot, piajd szaktanácsokat adott a táp­anyag visszapótlására, és a talaj szerkezetének javításá­ra. Az üzemek egyre széler sebb körben hasznosítják a vizsgálatok eredményeit. A talaj termelőképességének jobb kihasználása és a csa­padékpótlás céljából a gazda­ságok 1960-tól 1977-ig öntö­zési kapacitásukat kétszere­sére emelték. A ténylegesen megöntözött terület nagysága a közgazdasági szabályozók változása miatt évenként vál­tozó. 1984. első félévében — a vízdíj elengedésének hatá­sára — 54 ezer hektárt ön­töztek a gazdaságok. Hatéko­nyabbá vált megyénkben a talajerő-visszapótlás is. A szervestrágyázott terület mellett növekedett a műtrá­gyázott területek nagysága. Az elmúlt években nőtt a rekultivációból, — ismét művelés alá vont területek­ből — nyert, mezőgazdasá­gilag művelt terület nagysá­ga. 1983-ig közel 1200 romos, illetve elhagyott tanyahelyet vettek művelésbe. Fehér János igazgatóhelyettes Központi Statisztikai Hivatal megyei Igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents