Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-14 / 293. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 14. Bemutató előadás a Szigligeti Színházban A kaktusz virága Nagy Sándor Tamás és Fazekas Zsuzsanna Barillet-Grédey zenés vígjátéka, A kaktusz virága hírneve elsősorban a József Attila Színház bemutatójához fűződik, amelyet — mindmáig — Bodrogi Gyula és Voith Ági alakítása fémjelez. A világsikert aratott darabot a szolnoki Szigligeti Színház 1967 tavaszán tűzte műsorra; az akkori szolnoki előadás főbb szerepeit Üjla- ky László, Bókay Mária, Krasznói Klára, Gera Zoltán, Halász László alakította; a rendező Laczkó Mihály volt. Ma este — az idei évad negyedik bérletes bemutatójaként — ismét A kaktusz virága kerül színre. Az előadás rendezője Koós Olga — Jászai-díjas, érdemes művész — a szereplők: Nagy Sándor Tamás (Julien). Egri Kati (Stephania), Fazekas Zsuzsanna (Antónia), Jeney István (Norbert), Somody Kálmán, Sebestyén Éva (Co- chet úr és Durandné), Vári Károly, Turza Irén és Szo- boszlai Éva. (Az előadás egy-egy részletét megörökítő felvételeink a próbákon készültek.) Stephania szerepében: Egri Kati Norbert: Jeney István Fotó: Tarpai Zoltán A munkaterv „Tenni, de mit tenni? Az itten a question”. — morfondírozott magában Hamlet Ábris, a másodosztályú vidéki népművelő, amikor december jöttén ráköszön- tött a munkaterv-csiná- lás kényszere. Ködös szemmel elmerengett a költségvetés üres rubrikái fölött, s tétován arra gondolt, hogy mi - lyen könnyű lenne most a sorsa, ha Gamesz Ofé- liával, az öreg Gamesz lányával nem veszett volna össze egy jó félévvel ezelőtt. „Ó, ó, Ofé- lia! Nélküled nincs itt se nullakettőnyolc, se fogyóeszköz, se fűtés se felújítás, se szakkör, se tanfolyam. Ládd, egy kósza lélek se jár a ház folyosóin, üresek a klubszobák, a padlásról pedig elköltöztek az egerek a templomba”. Hamlet Ábris rágör- bedt az üres papírra és írni kezdett: „Munkaterv. Készítettem: én, Hamlet Ábris, másodosztályú népművelő, F-kategóriás színjátszó csoportvezető. „Január: ezt hagyjuk a fenébe, ezen már régen túl leszünk mire a tanács elé kerül a munkaterv. Február: Valami nagy- nagy tüzet kéne rakni” címmel, kollektív irodalmi játék keretében kipókhálózzuk a nagyterem kályháit. Március: a népművelésben nagyon fontosak a személyes kapcsoljatok; ebben a hónap- bian mindenkinek előre köszönök. Április: felmondok a takarítónőnek, majd kinyitom az ablakokat, és eléneklem háromszor, hogy azt mondja: „Tavaszi szél”... Május: A madarak és fák napján megkoszorúzom azt az eperfát, amelyikre az elődöm heveny kasszahiány okán felhúzta masát. (Tisztel - gés ama daliás idők előtt, amikor nemcsak a hiány létezett, hanem a kassza is.). Június, július, augusztus: a bejárat mellé ízléses táblát akasztok ezzel a szöveggel: Aki be akar menni a műv- házba, hozzon ásót magával; húsz méter mélyre elástam a kulcsokat. Szeptember: az intézmény állagmegóvása és a takarékos anyaggazdálkodás terén kifejtett érdemeimért fölterjesztem magam az Egészen Kiváló Népművelő címre. Október: |a ,honismereti hónap keretében kétrészes vetélkedőt szervezek „Ismerd meg anyádat”! címmel. Ha sikere lesz folytatjuk „Ismerd meg az ő anyját is” elnevezéssel. November: átveszem az Egészen Kiváló Népművelő kitüntetést, és nem adok belőle senkinek)! Mellesleg javasolni fogom, hogy az Ismeretlen Népművelő szobrát rólam mintázzák meg. December: az előző év tapasztalatainak, szintézise és analízise alapján lelkészítem a következő évi munkatervet. — Vágner — Növelni kell az önkormányzat szerepét Beszélgetés az országos kollégiumi konferencia résztvevőivel Az elmúlt hét végén országos kollégiumi konferenciát rendezett a Művelődési Minisztérium és a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa Budapesten. Igaz, a mostani konferencia sorrendben a negyedik volt, az ezt megelőzőre 13 évvel ezelőtt került sor. Talán éppen ezért szögezte le a mostani konferencia állásfoglalása, hogy hasonló jellegű tanácskozásokra a későbbiekben ne kelljen eny- nyit várni, legalább ötévenként rendszeresen hívják össze a középiskolás kollégisták képviselőit. Napjainkban az országban hetvenhatezer fiatalnak nyújtanak otthont a kollégiumok. Képviseletükben mintegy háromszáz diák és kollégiumi nevelőtanár mondott véleményt a legaktuálisabb kérdésekről. Egyöntetű megállapodás született abban, hogy tovább kell növelni a tanulói önkormányzat szerepét a diákotthoni, a kollégiumi munka irányításában. Éppen ezért kezdtünk erről beszélgetni az országos konferencián részt vett hat Szolnok megyei középiskolás közül hárommal: Paulai Krisztinával, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium másodikosával, aki a vegyipari kollégium lakója, Réz Évával, a 633. sz. Petőfi Sándor Szakmunkás- képző Intézet diákotthona diáktanácsának titkárával és Szebenyi Ildikóval, az Egészségügyi Szakiskola kollégiuma diáktanácsának titkárával. Miről dönthetnek a diákok? — Hogyan működik a kollégiumi önkormányzat szerve, a diáktanács? Kik adagjai, hogyan választják őket, illetve miben dönthetnek? PAULAI KRISZTINA: — A diáktanács tagjait — mármint új tagjait — az első félév végén választja a közgyűlés, a leköszönő negyedikesek helyett. Az utódok általában elsősök, másodikosok. Személyükre a diáktanács tagjai és a kollégiumi nevelőtanárok közösen tesznek javaslatot. A jelölteket általában meg is választja a kollégiumi közgyűlés. A diáktanács kéthetente ülésezik a kollégium igazgatóhelyettese és a tagok részvételével. — Miről dönt a diáktanács? Milyen mértékben gyakorolható a tanulói ön- kormányzat? —< A szabadidős programok megszervezésekor teljes mértékben érvényesül az ön- kormányzat, a fegyelmi ügyekben azonban úgy érzem nem. — Mi lehet ennek az oka? — Az például, hogy nem ismerjük a kollégiumi rendtartást. Én most, az országos konferencián hallottam róla először. SZEBENYI ILDIKÓ: — Én tudtam, hogy létezik ilyen, de még nem láttam. iRÉZ ÉVA: — Én a KISZ- bizottságban láttam már a kollégiumi rendtartást, de nem ismerem a tartalmát. Számomra is most, az országos konferencián vált nyilvánvalóvá, hogy a rendtartásban szerepelnek a diáktanács jogkörei. Persze nemesük mi lehettünk így, a többiek is jócskán tájékozatlanok voltak ezügyben. Éppen ezért került be utólag a konferencia állásfoglalásába, hogy a rendtartásban foglaltakat meg kell ismertetni a diáktanáccsal, sőt, lehetőség szerint minden kollégistával, és ezzel párhuzamosán rögzíteni kell konkrétan minden önkormányzati szint jogkörét. Ezzel az utólagos kitétellel a konferencia minden résztvevője egyetértett, hiszen a hatékony önkormányzati munka megkívánja az egész önkormányzati rendszer, azaz a diáktanács és a közgyűlés szerepének erősítését. SZEBENYI ILDIKÓ: — Mint az országos konferencián kiderült, például a fegyelmi ügyekben a diáktanácsnak, a nevelőtestületnek és a fegyelmi bizottságnak együttesen kellene dönteni. Nálunk a fegyelmi ügyek elbírálásaikor meghívtak engem, mint titkárt és a diáktanács elnökét, de a véleményünket nem kérték. — Működik valahol fegyelmi bizottság? — Nálunk nem, RÉZ ÉVA: — Nálunk sem. PAULAI KRISZTINA: — Én sem tudok róla. Hétvégén a fiúk maszekolnak — A konferencián nagy vitát váltott ki az ötnapos munkahét hatása a kollégiumi élet egészére. Az állás- foglalás szerint a hétvégi hazautazások rendjét a nevelő- testületek a kollégium diákönkormányzatával közösen állapítsák meg. Mi a helyzet nálunk a hétvégi hazautazásokkal? PAULAI KRISZTINA: — Nálunk pénteken délután 5 óráig minden hétvégén el kell hagyni a kollégiumot, kivétel, ha valamilyen iskolai rendezvény miatt maradnak benn a diákok. Egyetlen lány maradhat csak Szolnokon, mert neki nagyon mész- szire kellene utaznia, de ő is átmegy a hétvégi napokra a „közgáz,” kollégiumába. RÉZ ÉVA: — Az országos konferenciának abban a szekciójában, amelyikben én is részt vettem, felvetette egy fiú a társai kérését, hogy hétvégén is bent maradhassanak a kollégiumban. Én nem értettem egyet teljes mértékben a véleményé/:1, és ezzel némi vitát kavartam. Mert mi a helyzet nálunk? Hiába tudják diáktársaink, hogy jó programokat szerveznénk a hétvégére, mégis hazautaznak. A fiúk — főleg az építőipari szakmákat tanulók — rohannak haza maszekolni. ez most a divat. A lányokat szintén hazahúzza a szívük. Ugyanakkor a nevelőtanárok soha semmilyen kifogást nem támasztottak még az ellen, hogy öt-hat diák a hétvégén is a kollégiumiban maradjon. SZEBENYI ILDIKÓ — Nálunk sem kötelező hazautazni, de általában mindenki hazautazik. RÉZ ÉVA: — Az önkormányzatról fontosnak tartom elmondani, hogy nálunk szinte mindenről 9 diáktanács dönt. Még annak megvitatását is napirendre tűztük, milyen az étkezés a kollégiumban. A diáktanács illetékes felelőse összehangolja a diákok igényeit az élelmezésvezetővel a menü ösz- szeállításakor. Nálunk például a legutóbbi fegyelmi tárgyaláson a tanárok elfogadták a diákok véleményét. Disznótor, fenyőből — Milyen a kollégiumi diáktanács és az iskolai KISZ-bizottság kapcsolata? PAULAI KRISZTINA: — A vegyipari kollégiumban öt szolnoki középiskola diákjai laknak, úgy, hogy elég nehéz összehangolni a munkát. Eddig tulajdonképpen egyik iskolai KlSZ-bizottság- gal sem tartottunk szorosabb kapcsolatot. Ebben az évben döntöttünk úgy, hogy a Tiszaparti Gimnáziummal és Egészségügyi Szakközépiskolával szeretnénk szorosabbra fűzni a kapcsolatainkat. RÉZ ÉVA: — Én. mint a kollégiumi diáktanács titkára, tagja vagyok az iskolai KISZ-bizottságnak. Vannak népszerű, közös programjaink, például a hamarosan esedékes, immár hagyományos disznótor. • SZEBENYI ILDIKÓ: — Ügy gondolom jó a kapcsolat az iskolai KISZ-bizottság és a diáktanács között. Én is részt veszek a KISZ-bi- zottság ülésein, és képviselem a kollégisták véleményét. Közös rendezvényünk a fenyőbál, amelyre meghívjuk más kollégiumok diákjait is. Egyébként most, az országos konferencián hangzott el az a megszívlelendő javaslat, hogy a munka szorosabbá tételére a kollégiumi diáktanács és az iskolai KISZ-bizottság együtt állítsa össze az akcióprogramját. EgTi Sándor Diákszínpadok találkozója Január elején kerül az olvasókhoz Új filmes ismeretterjesztő lap indul December 20-án, csütörtökön lesz a sizakmunkásképző intézetek diákszínpadjainak találkozója a Békés megyei Szabadkígyóson; a rendezvényen háromszáz fiatal vesz részt. A szabadkígyósi mező- gazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző intézetben, a volt W enckhei m - kastély- ban rendezendő színjátszó találkozón a vendéglátó iskola diiáikszínpada és tánckara elsőként mutatkozik be, majd a megyéből si az ország különböző helyeiről érkező színpadok tagjai lépnek színre. A közönség némajátékot, paródiát, jelenetet, szavalatokat, táncszámokat és dalokat élvezhet a színjátszó szakmunkástanulók előadásában. Mozgó Képek címmel új ismeretterjesztő havilap jelenik meg a jövő év januárjától. A Mozgó Képek a Film- szem című lapot váltja fel, kiegészítve annak profilját a videózás témakörével. A 32 oldalas folyóirat figyelemmel kíséri majd a havi mozi- és videofilm-kínálatot. A televízióban sugárzott alkotások közül a hosszú nyomdai átfutás miatt csak a mozifilmeket követheti nyomon, legalábbis az első időszakban. A lap nem kritikai orgánum, hanem a művek ismertetésével és a hozzájuk kapcsolódó háttéranyagokkal kívánja olvasóit tájékoztatni. A tervek szerint egyaránt foglalkozik majd művészeti, szórakoztató és társadalmi- politikai, tudományos, pedagógiai indíttatású mozi -, televíziós valamint video- műsorokkal. Már nyomdában van az első szám, amely többek között olyan érdekes anyagokat tartalmaz, mint Horváth Ádám fényképekkel illusztrált cikke a videoberendezé- sek kezeléséről. Veress József interjúja Eizensteinről a világhírű orosz filmrendezőről, ésí a „Filmekkel a ,papírtigris, ellen” címmel a torinói filmfesztiválon bemutatott — diákmozgalmakról és az antifasiszta ellenállásról szóló — alkotásokról írt beszámoló. A lap várhatóan január elején kerül az olvasókhoz.
