Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-10 / 264. szám
1984. NOVEMBER 10. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Ma utazik haza az észt pártmunkás küldöttség Az észt küldöttséget tájékoztatja Majoros Károly Az Artur Upsi, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága titkára vezette háromtagú ésizt pártküldöttséget tegnap délután a megyei pártbizottság székházéban fogadta Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, majd tájékoztatta őket az időszerű megyei gazdasági, társadalompolitikai feladatokról. A találkozón részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Szűcs János és Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Az észt delegáció befejezve ötnapos Szolnok megyei látogatását, ma délután utazik, haza. Magyar Közlöny 46—48 Megjelentek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének jogszabályai A Magyar Közlöny 46. számában megkezdte a gazdaságirányítás.! rendszer továbbfejlesztéséhez kapcsolódó jogszabályok közlését. Ebben a számban tették közzé a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényt, továbbá az állami vállalatokról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, az állami pénzügyekről szóló törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényerejű rendelet módosítását, a gazdálkodó szervezeteknek meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasításáról szóló törvényerejű rendeletet, valamint a végrehajtásukra szolgáló minisztertanácsi rendeleteket. A Magyar Közlöny következő, 47. száma közli a jövedelemszabályozási rendszer és a vállalati bérszabályozási. rendszer .1985. évi változásával összefüggő jogszabályokat, továbbá az árszabályozásról, a piacfelügyeletről, a pénzforgalomról és a bankhitelről, a felügyelő bizottságokról szóló minisztertanácsi rendeleteket, valamint a végrehajtásukat szolgáló miniszteri rendeleteket és államtitkári rendelkezéseket. A Magyar Közlöny 48. száma tartalmazza majd a mezőgazdasági szabályozó rendszerrel kapcsolatos jogszabályokat, valamint a beruházások rendjéről szóló új szabályozást. Előreláthatóan az év végén a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggő valamennyi jogszabályt, a Magyar Közlöny külön számaként, egy kötetben is közzéteszik. A folyamatosan megjelenő és 1985. január 1-én életbe lépő, egymással szorosan összefüggő jogszabályok is kifejezik, hogy a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztése átfogó intézkedés- sorozatot jelent. A változások kiterjednek az irányítási rendszer egészére: a tervezésre, a gazdasági szabályozásra, a gazdaság szervezetére, és intézményi rendszerére. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kulcskérdése az önálló, öntevékeny, vállalkozó szellemű vállalati gazdálkodást akadályozó tényezők kiiktatása. Az ehhez szükséges változtatások sokirá- nyúak, kiterjednek az irányítási rendszer szinte valamennyi részelemére. Ide sorolható a jövedelem- szabályozás módosítása, amely a mainál előnyösebb helyzetbe juttatja a hatékonyabban gazdálkodó vállalatokat, és általában olyan követelményeket támaszt, amelyeknek a most alacsonyabb hatékonyságú, kis nyereséget elérő vállalatok csak munkájuk lényeges javításával tudnak megfelelni. Az árszabályozás fejlesztése nyomán — a termelői árakat illetően — nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a vállalatok számára a módosított kalkulációs rendszer; ez elősegíti, hogy növekedjék az árukínálat, amely azután visszaszorítja az árakat. Az új szabályozók elősegítik, hogy a vállalatok a lehető legelőnyösebben hasznosítsák anyagi eszközeiket. A jövő évtől például már mód lesz arra, hogy a vállalatok egy-s másnak szabad forrásaik terhére rövid lejáratú hitelt, illetve előleget nyújtsanak. Ezzel felgyorsul a társadalmi tőke áramlása a gazdasági élet vérkeringésében. A vállalatok ^önállóságának lényeges növelését segítik elő az új vállalatirányítási formák: a tulajdonosi jog gyakorlásával nagyobb felelősséggel és rugalmasabban képviselheti a vezetés a vállalat érdekeit, s még inkább támaszkodhat a vállalati kollektívára. Az új demokratikus vállalati vezető testületek működése a gazdasági mechanizmus egészének fejlesztését jelenti. A demokratikus fórumok működése révén stratégiai kérdésekben, olyan, szakmailag megalapozott döntések születhetnek, amelyekkel a kollektíva jobban azonosul, ezért többet is tesz a megvalósításáért. A vezetők pályázat alapján, e fórumokon történő választása, fokozott személyes érdekeltségük eredményesebben sarkallhatja őket színvonalasabb irányító munkára, ugyanakkor megbízhatóbbá válhat maga a vezetőválasztás is. Az új vállalatirányítási formák bevezetése azonban nem csorbítja a vállalati igazgatók teljes önállóságát az operatív irányításban. Fejlődik a központi gazdaságirányítás is, mégpedig elsősorban a népgazdasági tervezésben és a piacfelügyeleti tevékenységben. A nép- gazdasági terv a társadalmi érdek érvényesítésének. a szocialista gazdaság irányításának alapvető eszköze marad. A tervezés fő feladata a gazdaságfejlesztés feltételeinek, lehetőségeinek és stratégiai céljainak feltárása, a gazdasági folyamatok összehangolása, a végrehajtás eszközrendszerének meghatározása. Mindenekelőtt a tervezésnek az utóbbi években kialakult új vonásait — a terv nyitottságát, a tervezés folyamatosságát, a tervkészítés demokratizmusát — erősítik. A piacfelügyelet a folyamatos kormányzati tevékenység fontos része, amely a piacszervezés, -szabályozás és -ellenőrzés révén segíti elő a forgalmi folyamatok zavartalanságát. Ebben az elsősorban ágazatközi tevékenységben központi szerepe van az Országos Anyag- és Árhivatalnak, amely feladatát az ágazati minisztériumokkal együttműködve látja el. A gazdaságirányítás to- vábfejlesztése több évre kiterjedő folyamat. Az első jelentős lépések az 1985. január 1-én életbe lépő intézkedésekkel megkezdődhetnek, a- gazdaságirányítás továbbfejlesztésének hatása széles körben a hetedik ötéves tervidőszakban bontakozhat ki. Három év önállóság Ötleteket kíván a szeszélyes baromfipiac Megáll a lábán a törökszentmiklósi vállalat Mintegy három éve (1982 január 1-én), a baromfi világpiaci értékesítésének legkritikusabb időszakában az árak folyamatos, csökkenése idején kezdett önállóan gazdálkodni a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat. Nyilvánvaló volt ekkor, hogy (minden ebben az ágazatban dolgozó gazdálkodónak alapvető érdeke fűződik a konvertibilis exporthoz) ugyanannyi dollár megAz önálló vállalat első törekvése tehát a tenyésztési terv fellendítése volt. A tö- rökszentmiklósiak gesztorságával megalakult a keltető üzem, a tenyésztő gazdaságok, a tápokat szállító gabonaipari vállalat és a feldolgozó üzem anyagi érdekeit összehangoló, a közös munka nyereségéből (vagy veszteségéből) minden tagnak végzett munkája szerint juttató broyler-termelő gazdasági társaság. De nemcsak a nagyüzemekkel igyekezett szorosabbra fűzni kapcsolatát a vállalat. Hogy a háztáji gazdaságokból is vásárolhasson alapanyagot a megyében öt úgynevezett mintaudvar kialakításához adott pénzt. Szakemberei olyan, a »sajátos kisüzemi körülményekhez alkalmazkodó tartási- és takarmányozási technológiát dolgoztak ki, amelyet betartva a kistermelők jövedelmezőbben foglalkozhatnak broyler-te- nyésztéssel. Az eredmény nem maradt el, a három évvel ezelőtti 13 A heterogén vevőkör igényeihez azonban nemcsak ezzel a változtatással igyekezett alkalmazkodni a vállalat. A szegedi élelmiszer- ipari főiskolával együttműködve új termékcsaládot fejlesztett ki, és kezdett gyártani: a panírozott csirkemell és csirkeszárny az 1983-as BNV vásári díját kapta meg. A legfrissebb újdonság pedig az év eleje óta baromfihúsból készített konyhakész fasírt. Ezt a nagy mennyiséget rendelő konyhák már most megvásárolhatják, az élelmiszer üzletekbe várhatóan a jövő év szerzéséért még több árut kell külföldre szállítani. Ehhez azonban több alapanyagot, élő baromfit kellett felvásárolni, márpedig a mezőgazdasági üzemek abban az időben meglehetősen idegenkedtek a szárnyas jószágok tartásától. Nem véletlenül: a legtöbb gazdaságban már akkor is örültek, ha az ágazat csak minimális veszteséget hozott. ezer helyett az idén már összesen 17 ezer torma csirkét vásárolt fel a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó. Ebből a mennyiségből 7 ezer tonna a háztájiból érkezik, pedig 1981-ben még alig tudtak konyhakész grillcsirkének alkalmas szárnyas jószágot megvenni a kistenyésztőktől. Nem volt azonban elég többet termelni, az értékesítés, főleg pedig, a korábbinál kifizetődőbb értékesítés érdekében alkalmazodni kellett a külföldi és a hazai vevők változó igényeihez. A termékszerkezetet átalakító program jegyében darabolnak Török&zentmiklósom ma a korábbinál lényegesen több baromfit részeire. Kettős haszna van az úgynevezett darabolási fok növelésének: az igényesebb vevők jobban megfizetik (külföldön jobban is keresik) a külön csomagolt mellet vagy combot, és ezzel párhuzamosan több, leves vagy paprikás készítésére alkalmas, olcsó baromfiaprólék kerülhet az üzletekbe. elején, az új csomagológépek munkába állása után kerül e termék. A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat nem a legkedvezőbb adottságokat örökölve vált önállóvá. Jellemző felszereltség gének korszerűtlenségére, hogy az egy dolgozóra jutó nettó állóeszközérték 57 ezer forint, míg a hasonló termelést produkáló más hazai baromfifeldolgozókban e mutató nagysága 200 ezer forint körül van. Bár a hitelek kamata nem kevés, a törökszentmiklósiaknak, a bankhoz kellett fordulni pénzért, mert tovább nem lehetett halogatni az üzem hűtőgépházának, fagyasztó alagútjának és víz-, illetve szennyvízrendszerének felújítását. Persze igyekeztek takarékoskodni, különböző — például energiaracionalizálási, anyagmozgatási, illetve szállításkorszerűsítési —■ .pályázatokon indulva több 10 millió forinttal sikerült csökkenteni a rekonstrukcióra fordítandó saját pénz vagy hitel összegét. Az ötletekből nem elég Még a baromfiipari tröszt idejében elkezdtek Török- szentmiklóson egy jelentős rekostrukciós beruházást, amit később finanszírozási nehézségek miatt félbe hagytak. Az önálló vállalat csak a város határában elkészült két félig kész épületet örökölte. Az eredeti elképzelések szerint (a telepen egy a feldolgozókapacitást bővítő üzem készült volna) folytatni az építkezést többek között pénzügyi okok miatt sem lehetett, ezért hasznosításának más módját keresték a vállalatnál. Űj tervek szerint fejezték be az eredetileg is hűtfitárolónak szánt épüle>- tet: hűtőkapacitása az áttervezés után nem ezer, hanem háromezer tonnás lett. Az üzemcsarnok épületét is hűtőházként kívánják hasznosítani a jövőben a török- szentmiklósliak. Tervük valóra váltása érdekében 8 baromfifeldolgozó vállalattal egy gazdasági társaságot alakítottak, ez finanszírozza majd az igen jó földrajzi fekvésű 7 ezer tonnás hűtőház elkészítését. A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat az eddig eltelt három évben bizonyította, képes önállóan gazdálkodni. Vezetőinek, .szakembereinek, ötletei, jól szolgálták a megerősödést. A jövőben is szükség lesz azonban hasonlóan jó ötletekre, hiszen a „barom- fipiac" igen szeszélyes. Például az értékesítési lehetőségek év eleji javulása után mostanában ismét az árak mérséklődését, az eladatlan készletek növekedését tapasztalják a szakma kereskedői. V. Szász József Több alapanyag, többféle termék Szegényes örökség Kísérleti üzem Jászberényben A jászberényi Műszeripari Szövetkezet mintegy húsz éve hozta létre kísérleti üzemét. A kiváló szakembergárdát foglalkoztató műhely feladata, hogy a mérnökök által konstruált berendezéseket előkészítse a sorozatgyártásra
