Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-07 / 262. szám
Nemzetközi körkép 1984. NOVEMBER 7. Szovjet mezőgazdaság Nagyszabású talajjavítási és öntözési program Kuba és a KGST országok kapcsolatai Mélyponton a cukor világpiaci ára Az idei esztendő a szovjet mezőgazdasághoz sem volt kegyes, hiszen a hideg, száraz tavaszt, a szá- lyos nyár követte. Ennek ellenere jónak mondható eredményekkel zárhatja ez évi munkáját a szovjet mezőgazdaság — jelentették be az SZKP KB plénumán. Az ágazat bruttó termelési értéke várhatóan megközelíti majd az 1983. évi teljesítményt — a 134 milliárd rubelt —, amely az ország történetének legnagyobb termelési értéke volt. Ebben' igen nagy szerepet játszott az SZKP KB több mint két esztendővel ezelőtt elfogadott élelmi- szerprogramjának következetes végrehajtása. Konsztantyin Csernyen- ko főtitkár beszédében a so- ronkövetkező feladatot abban jelölte meg, hogy még belterjesebbé tegyék a mezőgazdasági termelést, ami elengedhetetlen feltétele az utóbbi két évben elért eredmények megtartásának, és egyúttal megteremti a továbblépés lehetőségét is. Ezért nagyszabású, átfogó talajjavítási és öntözési program megvalósítását határozták el. A terv szerint a következő 15 évben a mostani 33 millió hektárról 49—53 millió hektárra bővítik majd a meliorizált területek nagyságát, (összehasonlításul: 1966-ban még csak 17 millió hektáron végeztek talajjavítást, s szervezték meg a folyamatos vízellátást.) A program keretében mindenekelőtt a déli területeken növelik az öntözött földek és a lecsapolt területek nagyságát. Ezt két tényezővel indokolják. Egyrészt: itt a legkedvezőbbek az időjárási feltételek. Másrészt: a demográfiai előrejelzések szerint ezeken a vidékeken még hosszú időn keresztül nem kell számolni a mezőgazdasági termelésben változatlanul nagyfontosságú szerepet játszó munkáskezek hiányával. Érthetően igen nagyok az elvárások a meliorizált területek hozamával szemben. A program előirányozza, hogy a gazdaságok megfelelő mennyiségű műtrágyát, vegyszereket, gazdag termést ígérő vetőmagot is felhasználhatnak — ami ugyancsak fontos feltétele a jó termésnek. A másik oldalról viszont az fogalmazódott meg: legalább 50— 8.00 százalékkal nagyobb termést várnak az öntözött, lecsapolt területeken dolgozó gazdaságoktól gabonából, takarmányból. Ezt azért is hangsúlyozzák, mert az eddigi tapasztalatok nem mindig’ egyértelműen pozitívak a meliorizált területeken. Igaz, jelenleg az országban megtermelt növények egyharmada á 33 millió hektárnyi öntözött és feljavított talajú területekről kerül kd. Ezen belül is a zöldség háromnegyede, a gyümölcs és a szőlő fele, a takarmány jelentős hányada innen származik. Nagy gond azonban, hogy ezeknek a földeknek a hasznosítása nem eléggé hatékony. Több közgazdász javasolja például, hogy az igen tőkeigényes beruházások jobb megtérülése érdekében nagyobb anyagi felelősség háruljon a gazdaságokra. Másrészről az anyagi eszközök főként az új beruházásokat szolgálták, ugyanakkor túl kevés erőforrás jutott a már meglévő rendszerek rekonstrukciójára, illetve a szükséges karbantartására. Az eddigi gyakorlat figyelmeztető lehet a következő időszakra is — hangoztatják a szakemberek —, hiszen most ösz- szehasonlíthatatlanul nagyobb összegek felihasználásáról kell dönteni. A mostani tanácskozás ismét megerősítette, hogy a háztáji kisgazdaságok igen fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés bővítésében. Az utóbbi két év gyakorlata kedvező eredményeket hozott, elsősorban az állattenyésztésben, ezen belül is a szarvas- Imariha- és sertésltartásban,. Gyors ütemben (fejlődik Szibéria egyik feg- fiaíalabb '4s ’legnagyobb Jövő eifé tekintő vámosa > — Uss*ty4llimszk. Építései (tíz (évvel (efeelőtt kezdődött az) Angara edőműlámeának { harmadik llagjánart, az( usú£y- ilimsitkl vízerőművel dgyütt. { , Uszty-Ilimszket joggal nevezhetjük a városépítés mintapéldájának nehéz éghajlati körülmények között. Szerencsésen választották meg a helyét — a folyó két partján. Az építészek jól kihasználták a terület domborzati viszonyait, a tervezés során más tényezőket is figyelembe vettek, például az uralkodó szélirányt. A többszintes épületek lépcsőzetesen ereszkednek le az Angarához. A házaik között zöld szigetek — hegyes csúcsú fenyőfák. Gyakran nem is lehet megmondani, hol kezdődik az erdő, és hol a város, annyira szervesen illeszkednek a lakótömbök a környezethez. Uszty-Ilimszk lakóinak szabadnapjukon nem kell messzire utazniuk, hogy kiA jövőt építő város kapcsolódjanak: az erdő és a víz közel fekszik. A város kényelmes az élet, minden lakótelepen megtalálunk mindent, ami szükséges: óvodákat és iskolákat, orvosi rendelőket, boltokat. Fontos az is, hogy a város két övezetre oszlik — ipari és lakóövezetre —, köztük a távolság mindössze tíz kilométer. Növekszik Uszty-Ilimszk ipari potenciálja is. A városnak villamos- és hőenergiát szolgáltató vízerőmű mellett itt épült KGST-.tag- országok közös beruházásában az uszty-ilimszki fa- feldolgozó kombinát. Rekordidő, mindössze hat év alatt készült el a kombinát fő létesítménye — a világ legnagyobb cellulóz- és papírgyártó üzeme, ahol évente 190 ezer tonna készül ezekből az értékes termékekből. Uszty-Ilimszk fiatal város, ahogyan fiatalok a lakói is. Az átlagéletkor itt mindössze 26 év. így nem meglepő, hogy a születési arányszám az egyik legmagasabb az Orosz Föderációban. — Fejlődik, szépül a mi Városunk — mondja Jurij Fedotov, a városi tanács elnöke, aki immár tíz éve tölti be e fontos tisztét. — Tanácsunk állandó feladatra a már több mint ötvenezer lakos élet-, munka- és pihenési körülményeinek javítása. Nagy távlatok állnak előttünk. ezért nevezzük Uszty-Ilimszket a jövőt építő városnak. Először tartottak Havannában KGST-ülés- szakot, de Kuba inár 12 éve részt vesz a KGST komplex programjában. A szervezetbe való belépés új fejezetet nyitott a kubai gazdaság fejlődésében. A forradalom győzelme előtt az amerikai érdekek határozták meg a kubai gazdaság szerkezetét. Az amerikai multinacionális válllalatok elsősorban cukrot, dohányt termeltettek a szigetországban. Az amerikai hadiipar Kubát stratégiai nikkeltartalékai miatt tartotta számon. A forradalom óta azonban az Egyesült. Államok bojkottálja Kuba termékeit. A hatvanas években Kuba és a szocialista országok még csak rövidtávú kereskedelmi megállapodásokat kötöttek, a hosszabb távra szóló együttműködés kidoll- gozását a KGST-hez történt csatlakozás tette lehetővé 1972-től.. A tapasztalatszerzés első éveiben Kuba főként gépeket, berendezéseket importált, technológiákat vett át a szocialista országoktól, Közben kialakították azt a tervezési rendszert, amely megteremtette a szervezeti feltételieket x á KGST-tagországokkal történő két- és többoldalú együttműködéshez. Az integrálódás már eddig is szamosi előnnyel járt a szigetország számára. A sokoldalú együttműködés eddigi legjelentősebb állomásaként 600 millió rubeles beruházással nikkelüzem épül Las Camariocas- ban. Az 1990-re felépülő majdani gyáróriás évente 30 ezer tonna nikkeloxidot fog termelni. A beruházáshoz kapott hiteleket a gyár termékeivel törlesztik majd: az évi termelés felét a szóAc uszty-ilimszki fafeldogozó kombinát, a KGST-tag- országok egyik legnagyobb építkezése a szocialista gazdasági integráció programjának keretében. OPEC Lefelé a lejtőn? Nem váltott ki nagy izgalmat a tőkés olajpiacon az OPEC legutóbbi, október végi rendkívüli tanácskozása. A szakértők már előzetesen bizonyosra vették, hogy a kartell termelés- csökkentésről dönt majd, így próbálja biztosítani a hivatalos 29 dolláros OPEC- olajár stabilitását. Nos, a termelés csökkentést veJllá-: ban el is határozták: az eddigi 17,5 millió hordós napi termelést 16 millió hordóra szállították le. E döntéssel kapcsolatban azonban leg;- alább két kérdés felmerül: vajon a Kőolajexportáló Országok Szervezete képes lesz-e keresztül vinni elhatározását, s nem kényszerül-e végül is árleszállításra? A megrázkódtatások éve, Jamani szaudi olajügyi miniszter, aki a tanácskozást megelőző tárgyalásom, kon-csatározásokon mindvégig meghatározó szerepet játszott, a döntésről így nyilatkozott: „Feltehetően lesz egy azonnali lélektani reakció is, de az igazi következményekkel akkorra lehet számolni, amikor az olajcégek ténylegesen érezni kezdik az olajkínálat korlátozottságát. Ez szerintem november második hetére következik be, de mindenesetre fokozatosan. A hónap végére — úgy gondolom — a szabadpiaci árak a hivatalos árszintre emelkednek majd, de nem lennék meglepve, ha mindez már korábban lezajlana.” Jamani szavai optimizmust sugároznak, talán túlzott optimizmust is, ha az OPEC elmúlt másfél-kétévi történetén végigtekintünk. Mint emlékezetes: 1983 márciusában a szervezet jelentős árleszálllításra kényszerült. Akkor 34 dollárról 29 dollárra mérsékelte a referenciaárként szolgáló szaudi olaj hordókénti árát. A mostani események kísértetiesen emlékeztetnek az akkoriakra: 1983 elején iaz árcsökkentést az előzte meg, hogy Norvégja, Nagy- Británnia, majd az OPEC- tag Nigéria egyik napról a másikra olcsóbban kezdte kínálni fekete aranyát. Ezúttal is ez történt, ezért is hívták össze idő előtt a kartell miniszteri ülését. Tüneti kezelés Szembetűnő, hogy a most elhatározott termelés-csökkentésből a fő, mintegy 50 százalékos részt Szaud-Ará- bia vállalta magára. Ez a tény azokat a jóslatokat látszik igazolni, amelyek szerint még ha lesz is elvi döntés az olajkibocsátás vdszszafogásáról, a tagállamok ellenállásán mindenképpen megbukik az. A szaudiak ennek próbálják elejét venni a nagyobb áldozatvállalással, bár ha Jamani szavai kiállják az idő próbáját, és a tőkés olajpiacon november végére helyreáll cialista országok kapják meg, a beruházásban való részvételük arányában. Hasonló kapacitású üzem épül szovjet segítséggel Punta Gordában. Kuba számára ugyancsak alapvető jelentőségű a cukor és a citrusfélék exportjára kidolgozott hosszú távú együttműködés a KGST- tagállamokkal. A cukor továbbra is a szigetország gazdaságának eQső számú terméke, Az ország évente 5—6 millió tonna cukrot exportál, ennek döntő többségét a szocialista országokba. A cukor világpiaci ára évek óta mélyponton van, jelenleg bóránként (0,46 kg) az 5 dollárcentet sem éri el. A Szocialista országokkal kötött hosszú távú megállapodások figyelembe veszik ugyan a világpiaci változásokat, de olyan minimális árat rögzítenek (a jelenlegi Világpiaci ár körülbelül hatszorosát), amely megvédi Kubát a tartós árcsökkenés katasztrofális következményeivel szemben. A cukoripar ma már jóval töbet jelent magának a cukornak a termelésénél. A KGST szakosított programja lehetőséget ad arra, hogy Kuba cukoripari berendezések, cukornád-kombájnok gyártója is legyen. A citrusfélék termelésének és exportjának növelésé érdekében a szocialista országok 300 millió peso értékben nyújtanak hitelt Kubának. A kölcsön, amelynek egy részét konvertibilis valutában adják, 17 évre szól, ötévi türelmi idő után kell törleszteni évi 2 százalékos kamattal. 1971 óta minden ötéves tervidőszakban megduplázódott a citrom, narancs, grapefruit termelése, s ez 1981—1985. között 2,9 millió tonnára emelkedik. Ebből 1,8 millió tonna kerül kivitelre (nagyobb része már feldolgozva), s így Kuba a citrusfélékből — gyümölcsből, üdítő italból, koncentrátumokból — a K@ST- országoik szükségleteinek 25 százalékát tudja maüd biztosítani. Kuba és a KGST-országok közti kétoldalú kapcsolatokon belül természetesen a legfontosabb a Szovjetunióval való együttműködés. Cienfuegosban szovjet támogatással épül az ország első atomerőműve, a legtöbb cukorgyárat, a havannai repülőteret szovjet segítséggel újítják fel. A kubai gazdaság számára lét- fontossá'gú a Szovjetuniótól kapott olaj, s a kubai olajbányászat fejlesztésében szintén meghatározó szerepet játszik a szovjet műszaki-tudományos támogatás. Magyarország és Kuba keresik edelmi kapcsolataiban a legfontosabb terület az autó- buszgyártás. Az együttműködés eredményeként már 1800 kubai gyártmányú IKARUS autóbusz közlekedik a szigetországban. A buszokat még elsősorban a magyar gyár alkatrészeiből szerelik össze, de az együttműködés keretében Kuba mind több alkatrészt gyárt. Az „IKARUS program” középtávú célja az, hogy ezekkel a buszokkal oldják meg a kubai közlekedés gondjait. A távlati tervekben szerepel a harmadik országokba irányuló export lehetősége is. Az utóbbi években kubai fiatalok — szám szerint ezerhatszázan — dolgoznak Magyarországon, főleg a textiliparban. A kubai köny- nyűipar fejlesztésének egyik fő területe ugyanis a textil- gyártás és a konfekcióipar. Tavaly adták át Santiago de Cu bábán Latin-Amerika legnagyobb kapacitású tex- tillgyárát. Az iparág szakképzett munkásgárdája elsősorban az európai szocialista országokban dolgozó kubai fiatalok közül kerül ki. Simárdi Tamás — Gőzön István (Dluhottolsáki László Karika tiúrája >— KS) az egyensúly, akkor valójában csak csekély áldozatról van szó. A fő problémára, az OPEC immár 1980 óta tartó válságára azonban most sem találtak orvosságot a tagállamok. A termelés- csökkentés csupán tüneti kezelés. A szervezet megalapításának évében, 1960- ban a világ olajtermelésének 41,5 százalékát adta. Legsikeresebb esztendeje 1973 volt, amikor 55,5 százalékos volt a részesedése. Ma már csak 32,5 százalékos részt mondhat nagáénak. Ezt több tényező is magyarázza. Hozzáértők szerint elsietett volt a második olajárrobbanás 1979—80- ban; más, nagyobb költséggel feltárható lelőhelyek kiaknázása a magas olajárak mellett kifizetődővé vált. A fogyasztók okultak a két olajsokkból, s ma takarékosabban bánnak a fekete arannyal, mind nagyobb gondot fordítanak a helyettesítő energiaforrások hasznosítására. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy 1979-től 1983-ig napi 62,8 millió hordóról 56,2 hordóra csökkent a világ olajfogyasztása, vagyis az 1973. évi szintre esett vissza. Jamani szavai Ez a folyamat nem kedvezett az OPEC stabilitásának. Az elmúlt két esztendőben nehéz időket éltek át a tagállamok. Pontosan egy esztendeje hasonlóképpen a termelés visszafogására szánták el magukat, majd bő negyedév múltán az árat is csökkenteniök kellett. A tőkés olajpiacon zajló folyamatokat vizsgálva, es a hasonlóságokat mérlegelve most a megfigyelők ezért is jósolgatják, hogy előbb- utóbb ismét az OPEC-ár esésével lehet számolni. Jamani azonban nagytekintélyű olajszakértő, szavaira érdemes odafigyelni. Kocsi Margit
