Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-27 / 278. szám
1984. NOVEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az önállóság felelősséget szül Egy éve: igazgatótanács a Volánnál Ma már közel egyéves tapasztalat birtokában mondhatnak véleményt a 7-es számú Volán Vállalatnál igazgatótanácsuk működéséről. Az 1984. január elseje — a Volán Tröszt megszűnte — óta létező intézményhez hasonló, ráadásul ugyanezzel a névvel már évekkel korábban is működött a vállalatnál, az új testület jogosítványai azonban mások, mint a régié voltak. A korábbi tanács igen hasznos szolgálatot tett az igazgatónak azzal, hogy lehetőséget teremtett egy- egy döntés megszületése előtt a különböző területeken dolgozó szakemberek véleményét „ütköztetni”. A mostani igazgatótanács azonban ennél felelősségteljesebb feladatot old meg: már nemcsak a vállalat vezetőjének tanácsadója, hanem döntéshozó szerv, amelyik a tagok egyszerű szótöbbsége alapján foglal állást a megtárgyalt kérdésekben. (A legfontosabb vállalati ügyekben — például a tevékenységi kör meghatározása, az üzletpolitikai elvek kidolgozása, a tervek készítése, a külső pénzforrások" igénybevétele — az igazgató a tanács állásfoglalása ölapján, a tanács nevében hozza meg döntéseit). — Nemcsak azért alakítottuk meg a döntési joggal felruházott igazgatótanácsot, mert a szükséges jogszabályok megjelenése után alapítónk, a Közlekedési Minisztérium vállalatainak javasolta e testületek életre- hívását — mondta el Márton Ágoston, a 7-es Volán 'forgalmi és kereskedelmi •igazgatóhelyettese. — A tröszt megszűnése után már éígyetlen gazdálkodási Ikér- désről sem mondhattuk azt, mi csak végrehajtók vagyunk. Megszaporodtak a döntést kívánó ügyek, és ezeknek a feladatoknak a megoldásához úgy láttuk, nem elég csak a szakmai apparátust erősíteni.; ..'Véleményem szerint egy vállalat szervezetén is meg kell látszódniá, hogy az a közösség önállóan gazdálkodik, és az igazgatótanács éppen ennek a demokráciának kifejezője. A tagok a döntésekért politikai, erkölcsi, anyagi és fegyelmi felelősséggel tartoznak, de egyáltalán nem ez kényszerít senkit, hogy alaposan mérlegeljen, mielőtt a kezét felemeli. Az igazi felelősségtudatot az önállóság adja: mindenki tudja, a 7-es Volán csak saját erejéből gyarapodhat. Az igazgatótanács választott tagjai (az igazgató, négy helyettese, 6 üzemegység, illetve üzemigazgatóság vezetői) között ott van a két legfontosabb fizikai munkaterület, a tehergépkocsivezetők és a buszsofőrök egy-egy képviselője is. Újszerű és nem is könnyű körülmények között képviselik munkatársaik érdekeit: — Több mint egy héttel az esedékes ülés előtt megkapjuk a napirendre tűzött némákról készült írásos anyagot. Ezeket áttanulmányozni tőlem, aki hasonló megbízatást először kaptam, egy kis plusz munkát követel — értékelte „működését” Farkas Mihály, fiatal autó- buszvezető — a vállalati gazdálkodás bonyolult szabályai között még nem könnyen ismerem ki magam. Persze, ha valamit nem értek, még az ülésen is magyarázatot kérhetek az illetékes szakembertől. Igaz — erre van is lehetőségem — jobb korábban tájékozódni, minél előbb megérteni, hogy a javasolt változások, tervek miként érinthetnek minket, buszsofőröket. Mert nekem a legfőbb dolgom, hogy a mi érdekeinket képviseljem. Az egyik idei ta- •pácsülésen például a bérrendezésről tárgyaltunk. Azt hiszem, az én véleményemnek is szerepe volt abban, hogy a helyi járaton dolgozó buszvezetők bérének átlagosnál nagyobb emelése mellett döntött a többség. Az ezután született intézkedést végrehajtva jól járt a vállalat is, enyhült a korábban Szolnokon megszüntet- hetetlennek látszó buszvezető-hiány. Mert igaz, hogy még mindig igen sokat kell dolgozni, de mert a keresetek arányba kerültek a terhekkel, ez a munka vonzóbbá vált. Nem kell örökké járatkimaradástól rettegni, kevesebb bírálatot kap a Volán. De más tanulság is van Farkas Mihály szerint a „tanácstagságnak”. Szerinte kicsit másként gondolkodik az ember, ha jobban belelát a vállalati ügyekbe. Munkatársaival a vágyakról, a „követelésekről” beszélgetve neki a lehetőségeket és azt is szóba kell hozni, hogy a Volánnál nemcsak buszsofőrök vannak. Ez bizony néha komoly vitákat szül, ahol Farkas Mihálynak ugyanúgy meg kell tudni védeni álláspontját, mint az igazgatótanácsban. Ezek a J,veszékedések” persze egyáltalán nem kártékonyak, sőt minél gyakoribbak, annál inkább ösztönzik a benne résztvevőket az egész közösség ügyeiről gondolkodni. És az üzemi demokrácia fejlesztéséhez éppen a dolgozók gondolkodásának átalakulására van szükség. A véleménynyilvánításra alkalmas fórumok ugyanis csak helyet adhatnak a másik álláspontját is megérteni akarók párbeszédének. V. Sz. J. Gazdálkodási hiányosságok, túlzott beruházási igények A PM Ellenőrzési Főigazgatóságának sajtótájékoztatója Biztató változások a Vasipari Vállalatnál (Folytatás az 1. oldalról.) szállási, a törökszentmiklósi és a mezőtúri üzem vállal többet. Noha a kisúji részleg 60 dolgozója szezonális termékeket (esőcsatornákat, ereszeket) készít, mégis e cikkek iránt (miként a Tö- rökszentmiklóson és Mezőtúron hőerőművekhez, szénadagolókhoz, szállítószalagokhoz és más berendezésekhez, létesítményekhez gyártott acélszerkezetek iránt) a kereslet élénk. Szerencsére, így a Kisújszálláson dolgozók a tervezett 70 millió forintos árbevétellel szemben 80-at, a törökszentmik- 106iak pedig 36 millió helyett várhatóan 40—42 milr liót teljesítenek. Milyen jelentős állomást hagyott még maga mögött ebben az esztendőben a szolnoki Vasipari Vállalat kollektívája? A több lábon álló termelési profiljukba lakossági szolgáltatásokat végző részleg is tartozik. Sajnos, sóhajthatnánk, hiszen eddig jószerint csak veszteséget „termelt”, nem is keveset, hiszen milliókról van szó. A ráfizetést mérséklendő, hosszabb távon pedig nyereséget remélve, a vállalat számításokat végzett, latolgatta a lehetőségeket. Végül olyan döntés született: a részleg a jövő esztendőtől leányvállalatként működjön. Kérdésemre Korom Péter főmérnök határozottan tiltakozik, mondván, hogy egyáltalán szó sincs merő „átkeresztelésről”. Az üzem, mint kisvállalat, más elszámolási rendszerbe kerül, piacérzékenységét, érdekeltségét növelik, s az elkövetkezendőkben jobban eleget kell, hogy tegyen a fogyasztók igényeinek. Sz. tr. t. . Tegnap délelőtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tájékoztatta a sajtó képviselőit az idei pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól! Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának vezetője. Az eddig befejezett — mintegy kétezer vállalatot és szövetkezetét, valamint 5 ezer 800 kisvállalkozó szervezetet érintő — vizsgálatok eredményeit összefoglalva a főigazgató elmondta, hogy az ellenőrzések után a vállalati eredmények pozitív vagy negatív irányban összegük 3 százalékával kellett korrigálni. a revizorok 2,6 millió forint adóhiányt és 1,5 millió forint adótöbbletet állapítottak meg. Sütő Dezső szólt arról, hogy a főigazgatóság és megyei igazgatóságai korántsem csak az elszámolási/ pénzügyi szabályok számonkérésével foglalkoznak. Különböző témavizsgálataik során a gazdasági szabályozás céljainak beteljesülését is igyekeznek nyomon követni. E munka során az idén sem a legkedvezőbb tapasztalatokat szerezték. Például: az ország gazdasági egyensúlyának javítása érdekében, ebben az évben is mérsékelni kellett a nemzeti jövedelem belső felhasználását, a legtöbb vállalat azonban korántsem tartja magára nézve kötelezőnek, a beruházási javakkal való takarékoskodást. Indokolatlanul fejlesztésekre törekednek, miközben növekszik a nem kellően kihasznált termelő- kapacitások részaránya. Ráadásul a már megvalósult, rekonstrukciót szolgáló beruházások jelentős részét csak a minimális haszonnal képesek működtetni, mert az igen korszerű és drága külföldi technikai eszközöket a nálunk megszokott szervezési és fegyelmi feltételek között használják. A beruházási munka során gyakoriak a visszaélések: a gazdálkodók beruházásaikat igyekeznek fenntartásra és nem fejlesztésre szolgáló pénzből finanszírozni. Az idei ellenőrzések tapasztalatai szerint a vállalatoknál és a szövetkezeteknél továbbra is gyorsan, az árbevételnél is nagyobb ütemben növekednek az általános költségek. Ez annál is különösebb, mert ennek a költségcsoportnak a nágysága a fejlett, a költségfelhasználás elemzésére valamit is adó országokban a termelés növekedésével párhuzamosan nem változik vagy alig növekszik. A kisvállalkozások működésével kapcsolatos vizsgálatokról szokva Sütő Dezső elmondta, hogy a gazdaság- politikai célok elérését szolgáló jelenségek mellett néhány kártékonnyal is találkoztak. Igen sok anyavállalat, amikor vállalati gazdasági munkaközösséggel dolgoztat, csak a bérgazdálkodás' szabályok kikerülésére törekszik. Nem vizsgálja, hogy a vgmk-nak kifizetett pénz arányban van-e a kapott teljesítménnyel. Nehezen hihető ugyanis, hogy szabályos körülmények között a napi 8 óra letöltése után valaki kisvállalkozóként még kétszer akkora intenzitással is képes dolgozni, mint a h: /atalos munkaidőben. Bauxitbányászat új módszerrel Előre nem látott különleges geológiai > jelenséggel birkóztak meg az irhakúti bauxitlelőhelyen a bakonyi bauxitbányászok. Olyan biztosító eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével megközelíthető és kitermelhető a jó minőségű bauxit. A nehézséget az okozta, hogy a lelőhelyen átlagban 25—30 centiméter átmérőjű érc igen mély — gyakran 100 méteres — vízelnyelőkbe telepedett. így a bányászat egyik hagyományos módszerét sem tudták itt alkalmazni. Az új eljárás szerint* hálóval és kőzethorgonyzással védik a munkahelyeket, a mélyebben húzódó ércet pedig alagutakon át közelítik meg. Ezzel a kombinált eljárással az év végéig mintegy 700 ezer tonnányi kiváló minőségű bauxitot termelnek ki, többet, mint a vállalat történetében bármikor a külszíni fejtések során.. Romhányi kerámia Újra nyereséges A Romhányi Építési Kerámiagyárnak a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején nem csekély értékesítési gondjai voltak, az utóbbi két évben viszont huszonöt százalékkal növelte termelését. Az idén már hárommillió négyzetméter falburkoló és egymillió négyzetméter padlóburkoló csempét késizített nyereségesen. Tőkés országokba irányuló exportja is elérte az egymillió dollárt. A nekilendülés során mindenekelőtt a hagyományos formákkal, színekkel, mintákkal szakítottak, és alaposan bővítették a választékot: különböző nagyságú, formájú, színezésű és mintázatú csempékkel jelentkeztek a piacon. Egy ideje már kézi festésű csempék iS készülnek Romhányban, de a legújabb üzemi megoldással — a harmadik beégetéssel — elébe mennek a megrendelő legszemélyesebb kívánságainak is. A gyér raktáraiban a vásárló sokféle színű, voltaképpen kész burkolólap közül választhat, a vállalati iparművésszel ezután megbeszélheti a mintát, a festődében kívánsága szerint kifestik a csempéket, s egy ügyes kis föld- gáztüzelésű kemencében a mintát beégetik. IKeddl jegyzetünk I Hallgassuk sztereóban Hivatalból is, meg újságelőfizetőként is nagy rokonszenvvel olvasom azokat az írásokat, amelyekben fiatal értelmiségiek panaszkodnak arról, hogy mennyire nehéz elindulni a pályán, milyen kevés a kezdők pénze, mennyire nem kapnak testhezálló feladatot, milyen szűkös a perspektíva, nehéz lakáshoz jutni és így tovább. Mint afféle középkorú, már pipára gyújtva hasonlítgatha- tom, hogy annak idején nekünk milyen volt. Hát, nem volt könnyű. Sohasem volt könnyű elindulni, pénzt keresni, szeretett munkát találni, karriert csinálni, önálló lakást szerezni és így tovább. Legfeljebb az ánti- világban ezt a gondunkat a mindenkori kezdők, a mindenkori fiatal értelmiségiek gondját nem dajkálta a társadalom, nem kapott hétről hétre fórumot, nem is illett róla beszélni. Ma meg illik. Beállít valahová egy kezdő. A munkát nem is látta, megkérdezi és kevesli a fizetést. Igaza van. A pénz mindig kevés. De attól még sohasem lett több, hogy keveselltük. A perspektíva sem lett szebb, a feladatok sem nemesedtek, lakások sem épültek a kívánt mértékben, a helyzet ilyen-olyan egyéni érvényű, de társadalmi tálalású megállapításától. Apropó, helyzet. Milyen a helyzet? Régen tudom, hogy a helyzetnek az a természetes állapota, hogy nehéz. Csak időnként könnyebb (jobb), általában azonban panaszkodni lehet rá. A tények alkalmasint igazolják a panaszokat, alkalmasint nem, mert a tényeknek meg az a természete, hogy csoportosítani lehet őket, továbbá innen nézni vagy onnan nézni. Mert igaz ugyan, hogy a fiatal értelmiségiek nehezen jutnak vezető álláshoz, de az is igaz, hogy egyötfed rét- szűk ü'ányító munkát végez. Igaz, hogy a műszaki értelmiségi fiatalok keresete kevés, de nem kedvezőtlenebb, mint más értelmiségi csoportoké ha ez vigasz!). Igaz, hogy drága a lakás, de az is igaz, hogy a 35 év alatti diplomás házaspárok 78 százaléka önálló lakásban él, és a házas diplomások 45 százaléka a végzés utáni első évben már önálló lakásban lakik. A legkisebb dombról is könnyű tanácsokat adni, a fölfelé igyekvőknek, könnyű átlátni a fejük fölött. Elég ellenszenves státusz és magatartás ez ahhoz, hogy az alant csoportosulok ne higgyenek a dombon ülőknek. Nem is szabad hinni a példának, az ál- bölcseknek, az okosko- dóknak még kevésbé. Lenin óta, és előtte is a konkrét helyzet konkrét elemzést kíván. Van. aki el tudja végeztetni ezt az elemzést és le tudja szűrni az előremutató tanulságot, többen vannak, akik és vannak (sajnos sokszor csak a helyzetet látják. Úgy. ahogy akarják. Más kérdés, hogy manapság az utóbbiak hangja hangosabb. Ne vitassuk a hangerő jogát! De a hangzás tisztasága miatt nem volna haszontalan felerősíteni azok hangját is, akik bár tudják, hogy kevés a pénz, de megteremtik maguknak, akik tudják, hogy a szép feladat nem terül a lábuk elé, ezért megküzdenek a boldogítóan szép munkáért, akik elől eltakarják ugyan a perspektívát, de akik ennek ellenére szépnek látják jövőjüket, és ak’knek — érdekes! — szép is a jövőjük, van is szép feladatuk, meg is élnek tisztességgel, fedél is van a fejük fölött. Anélkül, hogy a jogosan panaszkodók hangját erőszakkal visszacsavarnám, én személy szerint szívesen hallanám a jó közérzetű fiatalokat is. így volna igazán demokratikus, korszerű, modern — és hasznos is. Hallgassuk sztereóban. — M M — Rangos pályamunkák "Hasznosításra várnak Alkotó Ifjúság kiállítás Szolnokon Az Alföldi Szilikátipari Vállalat és a Bútorgyár alkotó kollektívájának termékét, a „Csepp—I” típusú konyhai mosogatót szabadalmi oltalomképesnek minősítette az Országos Találmányi Hivatal Minden újítás, új műszaki megoldás annyit ér, arneny- nyi megvalósul belőle — ismertette az Alkotó Ifjúság Egyesülés „mottóját” Ander- kó László, az egyesülés Alföldi Területének Képviseletének munkatársa tegnap Szolnokon, az Alkotó Ifjúság városi kiállításának megnyitóján. Ezen a műszaki, tudományos seregszemlén hatvanegy pályaművel szerepel Szolnok tizenhárom KISZ- szervezete. Hogy e pályamunkákból mennyit hasznosítanak a közeljövőben, arra példa lehet a KÖTIVIZIG- nél folyó alkotó munka, amelyet Nagy István igazgatóhelyettes főmérnök ismertetett. A vállalatnál évente harminc fiatal szakember vesz részt a rendszeresen meghirdetett pályázaton. 1981-ben 20 pályamunkából 16-ot, ’82-ben 25 pályamunkából 23-at, tavaly pedig 26 pályamunkából 23-at hasznosítottak a vállalatnál és az utóbbi két évben 5—5 pályamunkát újításként is elfogadtak. Talán éppen e munka elismeréseként döntőit úgy a KISZ városi bizottsága, hogy a KÖTIVIZIG KISZ-szervezetével közösen rendezi meg az idei kiállítást Szolnokon a 3-as számú irodaházban, felsorakoztatva a szolnoki fiatal alkotók 1981 —84 között készült pályamunkáit. A 61 pályamű a népgazdaság igen sok területéről való. Megtalálhatók a vegyipar, az élelmiszeripar, az építőipar, a vízügy, az orvostudomány közeljövőben hasznosítható újdonságai. Éppen emiatt a széles! skála miatt nem vállalkozhatnak a rendezők arra, hogy rangsorolják a pályamunkákat, ehelyett hat közönségdíjat osztanak ki. A közönség ízlése nyilván találkozni fog az eddigi „hivatalos” elismerésekkel. A szegedi ipari vásár idei díjával büszkélkedhet például az Alföldi Szilikátipari Vállalat és a Bútorgyár alkotó kollektívájának munkája, a „Csepp—I.” típusú konyhai mosogató, amely azt is példázza, miként lehet tőkés anyagokat hazaiakkal helyettesíteni. Ugyancsak magas elismerést kapott a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat fiataljainak ötlete, amely az építésügy ágazati pályázatán államtitkári dicséretet vívott ki. A pályázat egy tervdokumentáció, amely a vállalat Poligon üzemében gyártott, vasbetonból készülő falpanelek felhasználásának módját írja le családiház-építkezéseknél. Az Alkotó Ifjúság kiállítás ma és holnap délután 2—6 óráig tekinthető meg Szolnokon a III. sz. Irodaház 111-esi számú termében.
