Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-27 / 278. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ' 1984. NOVEMBER 27. Hogyan tovább nyolcadikosok? Politikai könyvek Tiszagyendán legkedveltebb a szakközép Biennálé hatodszor Magyar tájak Hatvanban Elismerés Meggyes Lászlónak Fegyvernemről Tiszaroff felé haladva, tábla jelzi, hol kell betérnünk Tiszagyendá- ra. Igazi kistelepülés, ezerötszáz lelkes. Bár ez a szám nemhogy fogyna mostanában. inkább szaporodik. A környékre Kunhegyesre, Tö- rökszentmiklósra járnak a legtöbben dolgozni. Aránylag jó a közlekedés, az olcsó telkek, a családi kapcsolatok ide kötik az embereket. Az általános iskolába százötven gyerek jár, tíz tanító-tanár és napközis nevelő foglalkozik velük. A végzősöktől és a mostani hetedik osztályosaktól érdeklődöm a pályaválasztásról. Ha végzek, hazajövök Jelentős érdeklődés közepette nyílt meg szombaton a Hatvani Galériában a hatodik tájképfestészeti biennálé. A hagyományos őszi seregszemlére ezúttal hetvenkilenc festő küldte el egy- egy alkotását, Vas megyétől Szabolcsig az ország minden tájáról szerepelnek kiállítók. Szolnok megyét hárman képviselik e tárlaiSzolnok megye )fe1,szaba- dulásának 40. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt a kunhegyesi művelődési házba várták a megye tizenhat úttörőcsapatjának kórusait. A 10 órakor kezdődő műsor nyitókarral indult Kávás,i Sándor vezényletével a közreműködő kórusok elénekelték a népszerű Borgulya-művet, a Hálaéneket. Ezt követően a résztvevő csapatok az elmúlt négy évtized mozgalmi dalaiból állították össze csokraikat, s három-három közismert szerzemény előadásával léptek a közönség elé. Felhangzottak többek között a Vörös Csepel, Dal a felszabadulásról, Harsan a kürtszó, Zászlónkhoz ifjúság című közkedvelt dallamok. A közönség tetszését valamennyi kórus elnyerte, de különösen a mezőtúri 700. ton Baranyó Sándor, Fazekas Magda és Meggyes László. A biennálén díjak átadására is sor került. Az idén az arany diplomát Németh József hódmezővásárhelyi festőnek ítélték oda; többen részesültek egyéb kitüntetésben. így például Meggyes László a Hatvani Galéria kitüntető érmét és nívódíját kapta meg. számú Ságvári Endre és a szolnoki 284. számú Bányai Kornél úttörőcsapat aratott elismerést. A megyei úttörőelnökség oklevéllel és dísztárgyakkal jutalmazta a szereplő kórusokat. A műsor végén a jelenlévő karok a jó hangulat spontán megnyilvánulásaként elénekeltek közösen még egy dalt, bár a programban ez nem szerepelt. Balázs Árpád zeneszerző zárásképpen méltatta a kórusok lelkes felkészülését, a karvezetők áldozatos munkáját, majd hozzáfűzte: a csapatok csepergő esőben érkeztek ugyan Kunhegyesre, de dalaikkal elkergették a felhőket. Az úttörők abban a reményben intettek búcsút egymásnak, hogy három év múlva az Októberi Forradalom 70. évfordulójára rendezett mozgalmidal-fesztiválon ismét találkoznak. Jenei Zoltán " nyolcadik oszitályos és Kunhegyesre készül növénytermesztési gépszerelőnek. Édesapja Bánhalmán dolgozik a halastónál, édesanyja takarítónő a könyvtárban. — Az egyik rokonom, Jenei Laci most első osztályos Kunhegyesen, ő mesélt erről a szakmáról. Úgv gondoltam, nekem is jó lesz, ha végzek, hazajövök dolgozni — mondja Zola. — Mit gondolsz, lesz kedved. érzéked a szereléshez? — Apu régi Simson motorján már kipróbáltam. Legkedvesebb tantárgyam az élővilág, végül is a növénytermesztésiben ■ fogok dolgozni. Tóth Tibor hetedik osztályos. egy fokkal magasabbra tette a mércét. Bene Jóska nyolcadikos. Faipari esztergályosnak készül. — Édesapám kovács itthon a tsz-ben. Azt mondta, csak ilyen nehéz munkát ne válasszak. Ahhoz az enyémnél jobb fizikumra van szükség. Édesanyám meg azt javasolta, válasszam a hivatásos katonatiszti pályát. Az egyik rokonunk asztalos, és nekem nagyon megtetszettek a keze alól kikerülő termékek. Az ő — Szolnokra szeretnék beiratkozni a szakközépiskolába. és elsajátítani a műszerész szakmát, amellett megszerezni az érettségi bizonyítványt. De a távlati elképzelésem még ennél is több; tanárnak készülök, élővilágot, matematikát vagy fizikát szeretnék majd tanítani. — Elég nagyszabású terv. Szüleiá mit szólnak hozzá? — Apu azt szeretné, ha rádió-tévészerelő lennék, vidéken ebben a szakmában elég nagy a hiány, jól lehet keresni. Anyu meg hentesnek szánt. Hát ők csak vilttatkozzianak rajta, végül mégis rám bízzák a döntést. Apu egyébként gépkezelő a termelőszövetkezetben, anyu pedig Kunhegyesen. a BHG-ban dolgozik. munkáját elnézegetve kaptam kedvet a faipari szakmához. Tonigold István Egerbe készül a katonai kollégiumba. Szorgalmasan járt a honvédelmi szakkörbe, ott kapott kedvet ehhez a hivatáshoz. — Apukám nehézgépke- lő. Nem örült, hogy ezt választottam, ment szerinte nagyon nehéz, sok lekötöttséggel járó hivatás. Anyu állt ki mellettem, azzal érvelt, hogy a nehézségek melllett megvan a szépsége is. A szakmák, a hivatások széles skáláját ismerik tehát a tiszagyendaj gyerekek. Bartha Tivadar igazgatóhelyettes 33 év óta bocsátja útra tanítványait. — A szakközépiskoláikból, a szakmunkásképző intézetekből minden évben ellátogatnak hozzánk és felhívják a gyerekek figyelmét a választható szakmákra. Évről évre minden nyolcadikosunk továbbtanul és az utóbbi években az a jellemző. hogy el is végzik a választott iskolát. A legkedveltebb iskolatípus a szak- középiskola, hiszen négy év tanulás után szakmát szereznek a fiatalok, és nyitva marad előttük a továbbtanulás útja. Egykori tanáraikat fölülmúlva — Ezek szerint eljutnak Tisza, gyendáról az egyetemekre, a főiskolákra is? — Természetesen. Hogy mást ne mondjak, már' hét szárntantanárunik van. Igaz, kis létszámú iskola a miénk, de a három évtized alatt legkevesebb harmincán kerültek ki innen olyanok, akik később diplomás emberré váltak. Kis település felnövekvő gyerekei. Némelyek városokban. telepednek, meg, mások visszatérnek tanulmányaik befejezése után a faluba. A lehetőség mindany- nyiuknak adott. És egykori tanáraik évtizedek múltán büszkén sorolják, hány tanítványuk, hogyan, miben múlta felül egytkari tanítómesterét. — E — „Dalaikkal elkergették a felhőket” Mozgalmi dalok fesztiválja Kunhegyesen Tovább tanul minden végzős amatőr együttesek kitüntetése Végleg kiváló a Jászsági A Művelődési Minisztérium minden esztendőben Kiváló címet adományoz amatőr művészeti együtteseknek, csoportoknak. Az 1984. évi kitüntetési ünnepséget tegnap rendezték meg a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában. Palotai Károly, a SZOT al- elnöke méltatta az öntevékeny művészeti együttesek 'tevékenységét. munkájuk jelenít őségét. A kitüntetéseket Győri Imre, az Országos Közművelődési Tanács elnöke adta át. A Kiváló Együtt ;s címet öt éven belül már többször megkapta, s így most véglegesen elnyerte többek között a Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese is. Képünk az együttes próbáján készült. Jubileumi tévéműsorok Film Steinmetz kapitányról A fasizmus felett aratott győzelem, valamint hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáról számos hazai és külföldi dokumentumfilm- mel, tévéjátékkal és filmsorozattal emlékszik meg a Magyar Televízió. A Telővízió műhelyeiben már készül az a 7x70 perces történelmi dokumentumfilmsorozat. amely a négy évtized politikai, ^ gazdasági és kulturális életének legfontosabb folyamatait és. történéseit idézi fel. Az archív filmek és fotók, valamint korabeli tanúk vallomásainak' fel- használásával készülő összeállítás főszerkesztője Berecz János és Radványi Dezső; rendezője Mátrai Mihály. A világháború eseményeire többek között két külföldi dokumentumfilm-sorozat is emlékezik: A győzelem című háromrészes szovjet alkotás eddig még nem publikált felvételeket is tartalmaz, az Oppenheimer című hatrészes BBC-sorozat pedig eredeti filmkockák segítségével eleveníti fel az atombomba szü ■ letésének körülményeit. Már megkezdődtek a felvételei annak a tévéfilmnek, amelyet Mamcserov Frigyes készít a mártírhalált halt Steinmetz kapitányról. Kevi kör Vasárnap nyitották meg a Flinta Múzeumban a Kevi kör XV- őszi tárlatát. A túr- kevei képzőművészeti csoportosulás kiállításai már jó ideje és méltán a város — olykor a megye — kulturális életének rangos eseményei. A Kevi kör olyan, önmagát mindig meg-megújító szellemi műhely, amely többszörösen túlélte a különböző tiszavirág -életű művi beavatkozásokat, s a csoport tagjai amellett, hogy őrizték, jellegzetes profilt adtak a Kör jobban sikerült tárlatainak. Mert ilyen igen sok volt az elmúlt szép időkben. Sajnos, éppen a XV. tárlat torzó. Ezúttal valami félbeszakadt, félbemaradt, nem sikerült. A Kevi kör-béliek munkálkodását többé-kevésbé ismerők azt gondolhatták volna, hogy a XV. őszi tárlat amolyan kisjubileumféle lesz. Nem, világért sem az , unos-untalan történő ünnepélyességhez ragaszkodunk, sokkal inkább a kevi föld mai tehetségeinek újabb munkáit szerettük volna látni. Ebben most csak szerény mértékben részesedik a látogató; alig van ugyanis néhány alkotó, aki újdonságainak bemutatását szorgalmazta volna, netán ... Mindezzel semmiféle vészharangot nem tikárunk megkongatni. A tehetség állapot, különböző időpontokban, életszakaszokban, helyzetekben különbözőképpen mutatkozik vagy alussza téli álmát. A csoportlélektan. ismerői azt is tudni vélik, hogy az egymásra Őszi tárlat kérdőjelekkel kölcsönhatást gyakorló egyéniségek változó minőséget eredményezhetnek. Szókimondóbban : a tárlat elmarad a várakozástól. Nem a kiállított művek, hanem a talán meg sem született újabb értékek hiánya miatt. Régi dilemma, úgy tűnik, s egvre feszítőbb; ne a periódusok szokásjoga verbuválja a kiállításokat, ne a mereven értelmezett „munkaterv”, hanem a jól felismert realitás legyen a rendező elv; ha van elég közönség elé kívánkozó új érték, akkor van létjogosultsága a bemutatásnak. Ez persze nem kizárólagosan túrkevei probléma ... Adott helyzetben szerencsésebb lett volna, ha a Kevi kör amolyan gyűjteményes — visszatekintő — kiállításnak hirdette volna meg a XV. tárlatát. Benne van az a gondolat különben a mostani válogatásban is, hiszen emlékkiállítás jellege van a tárlatnak: Mihalik Magdolna, Vad András, Véraljai Sándor — az elhunytak — műveire gondolunk, vagy a nagybeteg Bodnár Lajos szép munkáira, s a két nagyszerű szobrász, Iván Sándor és Talarmasz Lajos alkotásainak szinte már gyűjteményjellegére. Ügy véljük azonban, érdemes lett volna ezúttal a Kör „tiszteletbeli” — tagjait is meghívni erre a tárlatra, hiszen munkásságukkal együtt olyan hatalmas és értékes gyűjtemény van az alkotóműhely ési környéke birtokában, amely a reprezentatív kiállításra.módot ad. Mindamellett hogy fenntartjuk a tárlat kapcsán leírtakat, sajnálnánk, ha az évenkénti őszi kiállítások sora megszakadna. Ha a Kör alkotta értékekkel ésszerűbben — taktiikusabban? — gazdálkodnának, jutna a kevi tehetségek munkáiból egy-egy tárlatra annyi újdonság, hogy a zsűri, közönség és a ijegyzetiró nem erezné az új művek hiányát. Tiszai Lajos Ivánná Mihalik Magdolna: Vízparti táj (akvarell) 1944. végén hazánk felszabadított területein a kommunista fiatalok hozzáláttak az ifjúság szervezéséhez. A pártszervezetek vezetői ösztönözték a fiatalokat a legális szervezeti élet megindítására. így 1944. december elején Debrecenben — az MKP kezdeményezésére — megalakult a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ. E könyv 183 dokumentumot tartalmaz a MA- DÍSZ történetéből —, amely a magyar ifjúsági mozgalmakat bemutató könyvsorozat első darabja. A SZÍT, SZIM, EPOSZ, MINSZ történetét ismertető dokumentumkötetek követik majd. A jórészt eddig ismeretlen dokumentumokkal illusztrált kötet bemutatja azt a meghatározó szerepet, melyet a MADISZ az ifjúsági mozgalomban Magyarországon betöltött. Legfőbb érdeme, hogy a különböző osztályhelyzetű és politikai felfogású fiataloknak demokratikus szellemű nevelést igyekezett nyújtani, és az égető gazdasági, társadalmi feladatok végrehajtásában való egységes részvételre mozgósított. A közzétett dokumentumok meggyőznek airól, hogy a MADISZ célja — az egységes ifjúság — politikailag helyes volt, még akkor is, ha a szervezeti egységet csak rövid időre sikerült megvalósítania. Az egységes ifjúsúg gondolatának ébren tartásáért folytatott küzdelme a politikailag legfogékonyabb fiatalok körében végül is diadalmaskodott. A jegyzőkönyvek, jelentések, határozatok és azok végrehajtásáról szóló tudósítások tővábbá a korabeli kiadványokról és eseményekről készült fotók mellett mutatók egészítik ki a MADISZ tevékenységéről alkotott képet.
