Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-22 / 274. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. NOVEMBER 22. IA tudomány világa I Biológiailag aktív anyagok Eredmények és remények a kutatásban Ki ne találkozott volna már valamilyen formában a morfin, kodein, papaverdn, cavinton stb. gyógyszerek nevével? Van. aki csak hallomásból ismeri őket, van, aki használatból is. Azt azonban nagyon kevesen tudják, hogy a gyógyszerek miből készülnek, azaz szakszerűen fogalmazva, mit eredményez a biológiailag aktív anyagok totálszintézise. A téma megismerése érdekében dr. Szántay Csaba ákadémiikushoz, tanszékvezető egyetemi tanárhoz fordultunk felvilágosításért. • — A Magyar Tudományos Akadémia alkaloidkémiai kutatócsoportja a természetes eredetű, biológiailag aktív^ -anyagok totálszintézisé- vei foglalkozik. Ezek az anyagok gyógyszerként és növényvédő szerként kerülnek felhasználásra. Elöljáróban magának a totálszintézisnek a fogalmát szeretnénk tisztázni, és lényegére rávilágítani. — Ez olyan folyamat, amelynek során a természetes eredetű biológiailag aktív anyagokat növényekből vagy állati szervezetekből izolálható anyagok felhasználása nélkül építjük fel. Különböző csoportjait különböztethetjük meg ezeknek az anyagoknak. Az egyik csoport az alkaloidok és alkaloidszerű vegyületek: ezek növényekből izolálhatok. fiziológiásán rendkívül aktív anyagok, gondoljunk csak a morfinra, kodeinre vagy a papaverinre. A Kőbányai Gyógyszerárugyár kutatóival az utóbbi években közösen szintetizáltuk a vinkamint. amely devinkán néven kerül forgalomba, valamint a caviiniton nevű alkaloid származékot. — A morfin totálszintézise terén elérhető további eredmények nemcsak az orvostudomány területén jelentenek óriási előrelépést, hanem a bűnüldözés területén is a kábítószerellenőrzés megkönnyítése révén. Hallhatnánk erről valamit? — Valóban, a kábítószer- ellenőrzés világszerte kedvezőbb helyzetibe kerülne. Mert miről van 6zó? A morfint eddig kizárólag ópiumból vagy mákszalmából állították elő, és emiatt piaci ellenőrzése rendkívül nehéz. Köztudott, hogy a morfin és a heroin — ezek veszélyes kábítószerek — ellenőrizhetetlenül árasztják el a világpiacot. Amennyiben gyártása totálszintézissel kizárólag gyógyszergyárakban történne, ar kábítószerellenőrzés azonnal biztonságosabbá válna. — A véralvadásgátló gyógyszerekre rendkívül nagy szükség van. E területen mi érhető el a biológiailag aktív anyagok totálszintézisével? — A Chinoin gyár kutatóival közösen foglalkozunk a prosztaglandin-szár- mazékók szintézisével. Egyik alcsoportjuk a prosztacik- linek, amelyek véralvadás- gátló szerepet töltenek be a szervezőiben, és ezáltal különböző trombózisok kivédésében kaphatnak esetleg gyógyszerként is szerepet. — A prosztaglandinok felfedezésével a humán, és állatgyógyászat új fejezetéhez érkeztünk el — mondják manapság. De tulajdonképpen mik a prosztaglandinok, és mi a szerepük? — A prosztaglandinok a természetes zsírsavak családjához tartozó vegyületek és legnagyobb mennyiségben a humán, és a birka- sperma plazmájában fordulnak elő. Kisebb mennyiségiben előállíthatok az anyaméh. a tüdő. az agy, a szem, a hasnyálmirigy és a vese szöveteiből. A mai elképzelések szerint a prosztaglan- dinok testünik számos funkcióját szabályozzák, beleértve többek között a zsírok átalakulását, a simaizom- tevékenységet, a központi idegrendszer funkcióit és a szaporodási tevékenységet. A kutatók bíznak abban, hogy a prosztaglandinok hasznosnak bizonyulnak a menstruáció és a termékenység szábályozásában, a fogamzásgátlásban, a szülések megindításában, alkalmazást nyerhetnek mint vér- nyon.áscsökkentők, akadályozhatják a trombózis kialakulását. lehetővé tehetik az asztma hatásos kezelését, tartósan akadályozhatják nátha esetén az orr eldugulását, stb. A prosztaglandin- kulatás története ötven évvel ezelőtti eseményeikre nyúlik vissza, de a kutatások igazi fellendülése az 1960-as évekre esik. A magyar Chinoin tehát az amerikai Upjohn és a japán Ono cég után harmadikként hoz kereskedelmi forgalomba prosztaglandinokat. A kutatómunkának végső célja olyan specifikus hatasú prosztanoidok előállítása, amelyek a gyógyászatiban jó eredménnyel alkalmazhatók, vagyis a szervezetben viszonylag lassabban bomlanak le, és lehetőleg mentesek a mellékhatásoktól.- — A fentebb felsoroltakon kívül még milyen területekre terjednek ki kutatásaik? — A rovarhormonok és rovar csalogató anyagok (fe- romonok) képezik a harmadik csoportot, amivel foglalkozunk. A kutatásokat az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárral közösen végezzük. Ezek funkciója kettős. Egyrészt egy analitikai módszerről van szó, ugyanis a kijelölt területen a szakemberek csapdákat állítanak fel, és bennük a rovarok részére szexuális csalogató anyagokat helyeznek el, a rovarok pedig beleesnek a csapdákba. A mintavétel alapján lehet következtetni a területen lévő kártevő rovarok mennyiségére. A kutatások másik célja a rovarok pusztítása, de nem teljes megsemmisítése. Csupán bizonyos „születésszaba- lyozó” szerepet töltenek be a rovarhormonok. Ezek egyik fajtája a juvenil hormon. amely adagolása báb állapotban tartja a rovarokat, és így nem lesznek ivar érettek. A biológiailag aktív anyagok totálszintézisével előállított. gyógyszerként és növényvédőszerként alkalmazott anyagok tehát valóban mérföldkövet jelentenek a gyógyászatban, sőt még a környezetvédelemiben is. M. É. A mai zsúfolt forgalomban az egyik leggyakoribb baleset, amikor a hirtelen fékezni kényszerülő kocsiba hátulról belefut az őt követő jármű. Többnyire nem súlyos Ikövetkezményekkel jár ez, ám az anyagi kár többnyire tetemes. Főként az útkereszteződésekben fordul előj hogy a vezető az utolsó pillanatban veszi észre, hogy neki kell elsőbbséget adni a keresztező forgalomnak, vagy azt, hogy bár elsőbbsége van, azt nem fogják számára biztosítani. Emiatt aztán fékeznie kell. A hirtelen lelassuló kocsi mögött érkező másik járművezető erre nem számít, és menthetetlenül nekifut. Az útkereszteződésekben ugyanis — éppen a forgalom miatt — nincs mód arra. vagy csak ritkábban, hogy a kormány félrehúzásával ki lehessen kerülni a hirtelen leálló járművet. Alapelvek lehetnének az ilyenfajta balesetek elkerüléséhez a 'következők: az útkereszteződésnek a közellé- te, s ne az előttünk haladó sebessége szabja meg azt, hogy lassítunk-e vagy sem. Ha útkereszteződéshez érünk, eleve számítsunk arra, hogy áthaladási elsőbbsége csak annak van, aki azt meg is kapta! Vagyis sohasem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy az előttiünk haladónak kell, vagy nem kell hirtelen fékeznie. Kellő távolságtartással, a gáz visszavételével, esetleg azzal, hogy lábunkat a fékpedál fölé emeljük, elegendő előkészületet teszünk arra, hogy ha szükséges, időben mi is meg tudjunk állni; ha viszont az előttünk járó akadálytalanul továbbhajt, akkor minden időveszteség nélkül mi magunk is azonnal gyorsíthatunk. Nem kell tehát feltétlenül lefékeznünk a járművünket. Ha elemeltük a lábunkat a gázpedálról, a motorfék már működni kezd. s ez a köznapi esetekben elegendő egy- egy váratlan helyzet biztonságos megoldásához. Az elöl haladó jármű vezetője is sokat tehet azért, hogy az ilyen ráfutásos balesetek ne következzenek be. Az útkereszteződéshez elsőként érkező számára különösen fontos a meggyőződés arról, hogy akadálytalanul és veszély nélkül tud-e továbbhaladni. A körbetekinFÖtök Ábelek a faiban Előregyártóit házak acélból Norvégiában már korábban is készítettek előregyártott faházat, ami jelentős exportcikknek is számított. Ügy látszik, ezen a sikeren felbuzdulva kezdték el az előregyártott acélházak építését. Az acélépületek már korábban is eléggé elterjedtek az iparban, kisebb családi házaknál azonban eddig nem nagy sikerrel alkalmazták. A norvégok által kialakított rendszer előre leszabott 360 cm hosszú acéloszlopokon nyugszik, és az acél szilárdsága biztosítja, hogy az önhordó modul szerkezet hosszában és széliében kiterjeszthető legyen. Ez teszi lehetővé, hogy a konstrukciót nagy teraszos családi házak építéséhez és városi házakhoz egyaránt alkalmazni lehessen. Magát a modulokat úgy alakították ki, hogy a belső válaszfalak szinte szabadon változtathatók. A legbizonytalanabb tényező az volt, hogy milyen lesz ezeknek az acélházaknak a hővezetése. Az optimális eredmény elérése érdekében fűtőkábeleket építettek az acélba, ezen kívül felszerelték a házat egy külső termosztáttal. A íűtőká- bel ellensúlyozza a kívülről lbe|áramló hideget, a termosztát pedig automatikusan ellenőrzi a hőmérsékletet, és azonnal bekapcsolja a fűtést, ha a falak hőmérséklete 4 C-fok alá süllyed. Hasonló kábeleket helyeznek el a padlóban is. A norvégok már készítik az új terveket is, amelyék elsősorban abban különböznek a mostanitól, hogy előregyártott falelemeket is tartalmaznak, amelyek köny- nyen helyezhetők a keretekbe. Ez gyorsítja az összeszerelési időt. A jelenleg használt típusnál ugyanis a betonlap elkészítése után még mintegy három hétre van szükség egy nagyabb családi ház felépítéséhez. Képünk egy részletet mutat az acélhláz belsejéből. Korán kimutatható az emlőrák Diafonográf Svéd kutatók olyan új berendezést készítettek, amely- /fyel az emlőrák idejekorán kimutatható. A diafonográfnak nevezett műszer meghatározott hullámhosszúságú (sárga) fényt bocsát át a vizsgált szöveteken. A sárga fény az egészséges szöveteken könnyen áthalad, a daganatos szövetek és a folyadékos cisztáik azonban állapotuktól függő mértékben elnyelik. A műszernek az az előnye, hogy vele nagyon korai szakaszában Ismerhető fel a rosszindulatú daganat. A vizsgálatokat sötét szobáiban végzik, s a vizsgálat eredményéről vörös és infravörös fényre érzékeny filmre felvételit készítenek. A vizsgálat időtartama — az előhívás idejével együtt — öt-tíz perc. A felvételen az egészséges szövetek sárgák. tésnek, a meggyőződésnek idejére okos dolog, ha az őt követőnek jelzéseket is ad. A stoplámpa néhányszor! felvillantása jelzi a követő jármű vezetőjének, hogy az elöl haladó még nem tudja biztosan eldönteni: le kell-e fékeznie, vagy továbbmehet- e. Ezzel a módszerrel még azokat a mögöttünk érkezőket is figyelmeztethetjük a kellő óvatosságra, akik különben elfeledkeznek ilyen helyeken a megfelelő követési távolság megőrzéséről. Bizonyára jóval kevesebb lesz majd a ráfutásos balesetek száma, ha minden gépjárműben lesz már egy kis radarkészülék, amely a járművezető „hatodik érzéke” lehet. Az autóradar, a '.kocsi díszrácsain elhelyef- zett készülék a sebességnek és a kocsik közti távolság Váltakozásának megfelelően az 1 sm-es rövidhullámsávra modulálva dolgozik. A radarjeleket egy kis mikroprocesszor villámgyorsan feldolgozza, és azonnal vezényli a gázadást, valamint a fékrendszert. A szerelvényt alton hallható és látható információkat kap minderről a vezető is, és ennek nyomán maga is tovább fékezhet vagy gyorsíthat. Az autóradar ködben és rossz látási viszonyok között is felbecsülhetetlen segítséget ad majd a vezetőnek. Képünkön egy tipikus ráfutásos autóbalesetet láthatunk, ami szerencsére nem járt súlyosabb következményekkel. B. I. Új telepítések kellenek Földünk kincse: az erdő Földünk felületének közel 30 százalékát, 3,7 milliárd hektárt borít erdő, s a világ jelenlegi faállományát a szakemberek 300—400 milliárd köbméterre becsülik. A faállomány mintegy egynegyede a Szovjetunió területén nő, aminek több mint 80 százalékát fenyőerdők teszik ki. A szovjet erdők teljes területe megközelíti az 1 milliárd hektárt. A világ legnagyobb fakitermelője a Szovjetunió, 20 százalékát adja a világtermelésnek. Öt 19 százalékkal az USA, 10— 10 százalékkal Kína és Brazília, 6 százalékkal Kanada követi. Együttesen 20 százalékkal járul hozzá a szükségletek kielégítéséhez Svédország, Japán, Finnország, Franciaország. Nigéria, Tanzánia, az NSZK, Kolumbia, Románia, Etiópia és Szudán. A fa még nem is olyan régen elsősorban tüzelőanyag volt, Közép-Európa* még alig 150 éve is a kivágott fa 85 százalékát fűtötte el. Az iparosodással együtt azután a fa is egyre inkább ipari nyersanyaggá vált, ‘a szükségletek óriási módon nőttek a fa alapanyagból jkészülő mintegy 12 000 féle termék iránt. Az ökológusok egyre féltőbben szemlélik a kivágott erdőket. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy óriási katasztrófához vezetne az erdők kipusztulása a Föld felszínéről. A világ legtöbb országban tisztában vannak ezzel, s új telepítésekkel gondoskodnak róla, hogy az erdőterület ne csökkenjék. Az enyhet adó erdőségek nem csupán a föld vízháztartását szabályozzák, de tisztítják. is a levegőt, oxigénnel dúsítják. A tudósok legújabb kutatásai fényt derítettek arra is, hogy a szárazföld növényzete kétszer annyi széndioxidot használ fel, mint a tengerek és tavak fitoplanktonja. Képünkön a növények légzésének ellenőrzésére szolgáló kísérleti berendezést láthatunk a természetben érvényesülő ökológiai kölcsönhatás összes kifinomult részleteit vizsgáló kutatók szolgálatában. Új molekulafajta A csillagászok új, a földi vegyületekben eddig ismeretlen molekulafajtát fedeztek fel a világűrben. Ez a nitnoxiilmolekula (HNO). Ebben a nitrogén- és az oxigénatom között kettős kötés van. A nitroxilmolekula színképét Illinois állam (USA) egyetemének 11 méteres rádióteleszkópjával fogták fél. A világűrben a szén és a nitrogén általában azonos gyakorisággal fordul elő. A kutatók úgy vélik, hogy e különleges összetételű vegyületek olyan helyeken keletkeznek. ahol a nitrogén feleslegben van. Burgonyatárolás hónapokig Franciaországiban újszerű csomagolást kísérleteztek ki, amellyel friss főzelékek és előfőzött burgonya hűtés nélkül néhány hónapig — hűtöházákban még hosszabb ideig — tárolhatók. A burgonyával az eljárás a következő: a hámozott burgonyát olyan polipropilén zacskóba csomagolják, amelyből előzőleg kiszivattyúzták a levegői. Utána e zacskót a tartalmával együtt tíz percig 90—115 Celsius-fokon gjőfő- zik. Ezután a csomagot műanyag tányérra helyezik, s niitrogéngázban másodszor is becsomagolják, ezúttal afcril—nitrdl fóliába. Végül az egészet 120—145 fokos hőmérsékleten újra felfőzik. A kísértetek során a burgonya színe és íze még kétévi hűtőházi tárolás után is csak csekély elváltozásokat mutatott. A radar segít Ráfutásos balesetek
