Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-20 / 272. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. NOVEMBER 20. Megkezdődött az RKP XIII. kongresszusa Losonczi Pál Hanoiban flz MSZMP KB üdvözlete Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében köszöntjük a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusát. Baráti üdvöz­letünket tolmácsoljuk Románia Kommunistáinak, dolgozó népének. Nagy figyelemmel kísérjük kongresszusuk munkáját, amely számvetést készít az elmúlt öt esztendő eredményeiről és meghatározza a további fejlődés fő irányait. Közismert, hogy a Román Szocialista Köztársaság ma fejlődő iparral és jelentős mezőgazdasággal rendelkező ország. A Román Kom­munista Párt irányításával, a dolgozó tömegek erőfeszítései­nek eredményeként az elmúlt időszakban tovább erősödtek társadalmuk anyagi és szellemi alapjai. Megbecsüléssel te­kintünk a szocializmus építésében, a gazdaság, a tudomány fejlesztésében elért eredményeikre és újabb sikereket kívá­nunk azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek előbbre viszik az ország további felemelkedésének ügyét. Országaink a marxizmus—leninizmus eszméi alapján, azonos társadalmi célok valóra váltásán munkálkodnak. A Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjaiként azon vagyunk, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítsunk a szocialista építőmun­kánk számára. Országaink felszabadulása, a szocialista társadalom épí­tése megteremtette annak lehetőségét, hogy a magyar és a román nép évezredes kapcsolataiban új szakasz kezdődhes­sen, a korábbi szembenállást az együttműködés, az ellensé­geskedést a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, az elzárkózást az egyenrangú, az élet minden területét átszövő, folyamato­san fejlődő kapcsolatok válthassák fel. Kedvező körülmény­nek tudjuk be, hogy a kapcsolatépítés során a szomszédság­ból és a földrajzi közelségből származó sokféle előnnyel is számolhatunk. Történelmi tény, hogy a Magyar Népköztár­saságban román nemzetiségűek, a Román Szocialista Köz­társaságban pedig nagy számban magyar nemzetiségű állam­polgárok élnek. A nemzetiségek nyelvüket, kultúrájukat megtartva és fejlesztve, a velük egy nyelvet beszélő nemze­tekhez fűződő kapcsolatokat megőrizve és ápolva, szocia­lista társadalmunk igaz hívévé válnak. Egymásra utaltságunk tudatában, legjobbjaink történel­mi hagyatékához hűen azt valljuk, hogy népeink érdekeit csak barátságunk erősítése szolgálhatja. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt állhatatosan fáradozik azon ,hogy fejlesszük a kölcsönösen előnyös együttműködést, gazdagítsuk és bővít­sük a kulturális, a tudományos, az oktatási kapcsolatokat és cserét, szélesítsük állampolgáraink érintkezéseit és a tu­rizmust, közös erőfeszítéssel erősítsük a jószomszédi viszonyt. Hazánkban, a Magyar Népköztársaságban a szocialista építőmunka feladatainak középpontjában eredményeink megszilárdítása áll. Pártunk élvezi a nép bizalmát, társadal­munk elismert vezető ereje, a szocialista viszonyok kiteljese­désének serkentője és kezdeményezője. Feladatainkat feszült nemzetközi viszonyok közepette, kedvezőtlenebb külgazda­sági környezetben, szűkebb belső erőforrásokra támaszkod­va kell teljesítenünk. A korábbiaknál is nagyobb erőfeszíté­seket igényel a népgazdaság egyensúlyának megőrzése, az elért életszínvonal megtartása. Céljaink valóra váltását adottságaink jobb hasznosításával, gazdaságirányítási rend­szerünk korszerűsítésével, a gazdálkodás feltételeinek javí­tásával kívánjuk elősegíteni. A szocialista demokrácia fej­lesztésével a társadalmi és a gazdasági életben nagyobb teret biztosítunk dolgozó népünk alkotó energiája és vállalkozó készsége kibontakoztatásának. Előrehaladásunk nélkülözhe­tetlen támasza a szocialista országokkal való sokoldalú gaz­dasági együttműködés, a szocialista gazdasági integráció to­vábbfejlesztése. A szocialista országok erőfeszítései ellenére a nemzet­közi helyzet feszültségekkel terhes, erősödött a két társadal­mi rendszer szembenállása. A béke megőrzése, a fegyverke­zési hajsza megfékezése és a leszerelés előmozdítása korunk halaszthatatlan követelményévé vált. Ehhez a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországának sokirányú kezde­ményezései jó alapul szolgálnak. Pártunk meggyőződése, hogy megkülönböztetett jelentősége van országaink egyezte­tett, közös nemzetközi fellépésének, az egyes szocialista or­szágok önálló aktivitásának, a kommunista pártok és más haladó erők összefogásának a világbéke megőrzése, a társa­dalmi haladás előmozdítása érdekében. Kedves Elvtársak! A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának eredményes munkát kívánunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy kongresszusuk határozatainak megvalósítása elősegíti a szocialista Románia további előrehaladását és hozzájárul a magyar és a román nép barátságának erősítéséhez. Magyar Szocialista Munkáspárt > Központi Bizottsága (Folytatás az 1. Oldalról.) Első napirendi pontként az RKP KB beszámoló je­lentését Nicolae Ceausescu terjesztette elő. Több mint négyórás beszédében átte­kintést adott az előző kong­resszus óta végzett tevé­kenységről, ismertette Ro­mániának a szocializmus építésében elért eredménye­it, összegezte a legfontosabb gazdasági és társadalmi fel­adatokat, részletesen foglal­kozott Románia, külpolitiká­jával, külön hangsúlyozva a szocialista országokkal, el­sősorban a Szovjetunióval való együttműködés fontos­ságát. Az RKP főtitkára beszá­molójában rámutatott, hogy Románia a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalmat építi, s a kommunizmus fe­lé halad. Emlékeztetett ar­ra, hogy a XIII. kongresz- szust három hónappal a felszábadutás 40. évforduló­ja után tartják meg. Utalt arra, hogy a párt országos konferenciáján, 1982-toen módosították az ötéves ter­vet a belső ellentmondások és a világgazdasági válság okozta új problémák miatt. 1981—1982-ben — mondta — az ipari termelés növekedé­sének üteme 2,8 százalék volt, 1983-ban már elérte a 4,8 százalékot. 1984-re 6 százalékos lesz, s jövőre még ennél is magasabb ipa­ri növekedési ütem várható. Sikereket értek el a mező- gazdaságban: az előző öté­ves terv átlagánál az utób­bi négy esztendőben évi át­lagban 3 millió tonnával több gábona termett. A termelékenység az iparban jelenleg 29 száza­lékkal magasabb mint 1980- ban volt. A nemzeti jövede­lem 69 százalékát fogyasz­tásra, 31 százalékát felhal­mozásra fordították. Nicolae Ceausescu a gaz­dasági nehézségekről szólva kifejtette: ebben az idő­szakban keményen dolgoz­tunk azért, hogy kiküszöböl­jük az ellentmondásokat, nehézségeket és hiányossá­gokat. Elmondhatjuk, ered­ményeink sokkal nagyobbak lehettek volna, ha minden területen nagyobb felelős­séggel dolgoztak volna. Nicolae Ceausescu a nem- zetKozi gazdasági együttmű­ködéssel kapcsolatban kie­melte a KGST tagországai­val és a többi szocialista ál­lammal való kapcsolatok fontos szerepét. Románia — mondotta — eltökélten mun­kálkodik annak érdekében, hogy megvalósítsák azokat a megállapodásokat, amelyek elősegítik a KGST tevékeny­ségének tökéletesítését. a gazdasági cserék és a ter­melési kooperációk fejlesz­tését. Aktívan részt vesz a tervek egyeztetésében, a ter­melés szakosításában és a közös műszaki-tudományos kutatásokban annak érdeké­ben, hogy a KGST nagyobb szerepet töltsön be a tagor­szágok gazdasági-társadal­mi fejlődésében. Nemzetközi kérdésekről szólva Nicolae Ceausescu rá­mutatott, hogy erősödnek Románia kapcsolatai a szo­cialista országokkal, s külö­nös figyelmet szentelnek a szomszédos országokkal va­ló együttműködésnek. Meg­állapította: Románia nagy gondot fordít a Szovjetunió­val való együttműködés fo­lyamatos fejlesztésére. A Varsói Szerződés tagja­ként Románia — folytatta az RKP főtitkára — tevéke­nyen részt vesz a szervezet minden tanácskozásán és munkájában, állhatatosan fellép a Varsói Szerződés tagállamainak a leszerelést és a békét célzó kezdemé­nyezései megvalósításáért. Emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés érvényes­sége jövőre lejár, s kifejtet­te: „mivel megfelelő egyez­mény nem jött létre a két katonai tömb egyidejű fel­oszlatásáról, úgy ítéljük meg, hogy tekintetbe kell venni a szerződés meghosszabbítá­sának elfogadását”. Indít­ványozta, hogy a kongresz- 6zus elvben hagyja jóvá a meghosszabbítás elfogadását. Nicolae Ceausescu úgy ér­tékelte, hogy Európában kü­lönösen súlyos helyzet jött létre 1983 végén, amikor megkezdték az amerikai közép-hatótávolságú raké­ták telepítését több nyugat­európai országban, s ez arra késztette a Szovjetuniót és bizonyos európai szocialis­ta országokat, hogy nukleá­ris ellenintézkedéseket hoz­zanak. Állást foglalt a szov­jet—amerikai tárgyalások felújítása mellett, szorgal­mazta a stockholmi konfe­rencia sikerét, síkraszállt a Balkán atomfegyverektől és külföldi támaszpontoktól mentes övezetté alakításáért. Aláhúzta, hogy fokozni kell az általános harcot a lesze­relésért. Emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés or­szágai számos fontos javas­latot tettek. Románia üd­vözli és támogatja a Szov­jetunió leszerelési javasla­tait és kezdeményezéseit a világűr demilitarizálására. Külön kiemelte Konsztan- tyin Csernyenko javaslatát az dilién jellegű párbeszéd folytatására. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok is több javaslatot tett, ame­lyek „a tárgyalások alap­jául szolgálhatnak”. Mint mondotta, a világűr milita­rizálása jelentősen megnö­velné a nukleáris katasztró­fa veszélyét. Az RKP kongresszusa dél­után folytatódott. Ünnepi ülésen a küldötteknek be­mutatták a jelenlévő külföl­di küldöttségek vezetőit, köztük Méhes Lajost, az MSZMP PB tagját, a SZOT főtitkárát Ezután Nicolae Ceausescu r^egköszönte a kongresszushoz intézett kül­földi üdvözleteket és üzene­teket. Az RKP XIII. kongresszu­sa ma folytatódik. (Folytatás az 1. gidairól.) en meghallgatta a felsora­kozott díszszázad parancs­nokának jelentését és Tru­ong Chinh kíséretében ellé­pett a vietnami néphadse­reg díszalakulata előtt. Az ünnepélyes fogadtatás­ról közeli szállására sétáló Losonczi Pált és kíséretét üdvözölték a Vietnamban dolgozó magyar kiküldöttek, 's a küldöttség fogadására Imegjelent több ezer hanoi lakos. Tegnap este a hanoi elnöki palota főtermében Truong Chinh díszvacsorát adott Losonczi Pál és felesége, va­lamint a magyar küldöttség tiszteletére. A díszvacsorán a két államfő pohárköszöntőt mondott. Truong Chinh pohárköszöntője Truong Chinh, a VKP KB PB tagja, a VSZK Államta­nácsának elnöke a Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség tiszteleté­re adott díszvacsorán mon­dott pohárkösizöntője beve­zetőjében a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága, a VSZK Államta­nácsa és Minisztertanácsa, a vietnami nép nevében for­rón üdvözölte Losonczi Pált és az általa vezetett párt- és állami küldöttséget. Mél­tatta a magyar nép törté­nelmi múltját, kiemelve a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal karölt­ve a párt vezetésével az el­múlt évtizedekben elért eredményeit. Ezután így folytatta: Az 1975-ös történelmi győ­zelemmel Vietnam új kor­szakba, a függetlenség, az egység és a szocializmus idő­szakába lépett. A vietnami nép a VKP IV. és V. kong­resszusán hozott határozatok alapján sok nehézséget és megpróbáltatást legyűrve olyan sikereket ért el az imperializmus és a nemzet­közi reakció agresszív hábo­rúja által súlyosan lerom­bolt ország újjáépítésében és gazdaságának helyreállítá­sában, amelyekre méltán büszke lehet. A továbbiakban arról szólt, hogy jelenleg ugyan béke honol, de országának továbbra is helyt kell áll­nia a külső veszélyekkel szemben. Vietnam népe bí­zik abban, hogy megvalósít­ja két stratégiai feladatát: a a szocializmus sikeres építé­sét és a haza szilárd meg­véd el mezesét. teljesítve in­ternacionalista kötelezettsé­gét is a laosizi és a kambod­zsai nép támogatásában. A magas szintű magyar párt- és állami küldöttség mostani vietnami látogatása — folytatta Truong Chinh — új fejezetet nyit a két párt, ország és nép baráti kapcsolataiban, szüntelenül fejlődő együttműködésében. Népünk jól tudja — mon­dotta, — hogy a testvéri Magyarországon az elmúlt évtizedekben számos, viet­nami szolidáris kezdemé­nyezés született, támogatva népünk forradalmi ügyét. A magyar segítséggel nálunk felépült gazdasági létesítmé­nyek hozzájárulnak a szo­cializmus építéséhez. Harco­saink és honfitársaink mind­máig számon tartják és nagyra becsülik a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bizottságban részt vett ma­gyar elvtársak felelősségtel­jes munkáját, amely méltó­képpen járult hozzá a Viet- 'namról. szóló párizsi szer­eződés végrehajtásáért ví­vott harc győzelméhez. A vietnami párt, az ál­lam és a nép minden ere­jével arra törekszik, hogy ápolja pártjaink és orszá­gaink szüntelenül erősödő szolidaritását, testvéri ba­rátságát és sokoldalú együtt­működését Troung Chinh ezután ar­ról szólt, hogy a vietnami nép — a több évszázados Idegen uralom és egy több mint harminc éven át folyt pusztító háború után — arra vágyik, hogy békében élhes­sen. Az Elnöki Tanács elnökének válasza Losonczi Pál válaszában átadta az MSZMP KB, az Elnöki Tanács, a kormány, a magyar nép üdvözletét, jókívánságait, köszönetét mondott Truong Chinh me­leg szavaiért, majd így foly­tatta: Mostani látogatásunknak az a célja, hogy erősítsük népeink internacionalista 'barátságát, fejlesszük, gaz­dagabbá tegyük az élet csaknem minden területére kiterjedő együttműködésün­ket a 'béke és a szocializ­mus ügyének szolgálatában, népeink javára. Látogatá­sunkkor kerül sor kapcsola­taink kiemelkedő jelentősé­gű eseményére, a Magyar Népköztársaság és a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság barátsági és együttmű­ködési szerződésének aláírá­sára. E dokumentum újabb távlatokat nyit együttműkö­désünk fejlődésében, s egy­aránt szolgálja országaink, a szocialista közösség és a társadalmi haladás érdekeit, kifejezi közös szándékunkat, hogy továbbra is aktívan, tevékenykedünk a szocializ­mus nemzetközi pozícióinak megvédéséért. Népeink baráti kapcsolatai nem újkeletűek. Önök szá­mára ismeretes, hogy a vi­etnami nép több évtizedes függetlenségi harcának tá-^ mogatására széles körű szo­lidaritási mozgalom bonta­kozott ki hazáinkban is. Po­litikai, diplomáciai téren és anyagi támogatással igye­keztünk erőnkhöz mérten segíteni az egész ország fel­szabadítását, 1975-ben győ­zelmesen véget ért harcu­kat. őszintén örülünk azoknak a történelmi jelentőségű eredményeknek, amelyeket a vietnami npp kommunista pártja vezetésével az ország egységének megteremtésé­ben, a gyarmati örökség fel­számolásában és a gazdaság szocialista átalakításában, a tudomány és a kultúra, az oktatás és az egészségügy fejlesztésében rendkívül ne­héz belső és külső körül­mények között napjainkig elért. A világ bókeszerető népei­vel együtt nagyra értékeljük és támogtajuk a Vietnami Szocialista Köztársaság kö­vetkezetes külpolitikai tö­rekvéseit, konkrét kezdemé­nyezéseit az indokínai tér­ség vitás kérdéseinek békés, tárgyalásos úton történő, külső beavatkozástól mentes megoldására, a délkelet­ázsiai államok közötti kap­csolatok normalizálására, a kölcsönösen előnyös együtt­működés és jószomszédi vi­szony megteremtésére. Örömmel állapíthatjuk meg. hogy a Magyar Nép­köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság sok­oldalú együttműködése ered­ményesen fejlődik. Biztosít­hatom Önöket: hazánk a jelenlegi nehezebb gazdasági helyzetben is arra törekszik, hogy lehetőségeihez mérten továbbra is segítse a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság építő munkáját, á'köl- csönös érdekeken alapuló együttműködést. Losonczi Pál végül újabb sikereket kívánt az egész vietnami népnek. Nem Nicaraguán múlik a megegyezés VARSÓ Wojciech Jaruzelski had- séregtáhomok, a LEMP KB első titkára, lengyel kor­mányfő, az Országos Honvé­delmi Bizottság elnöke fo­gadta ' a Lengyelországban tartózkodó Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnokát. * * • A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) különböző fórumain tapasztalható len­gyelellenes akciók következ­tében Lengyelország kény­telen intézkedéseket tenni a szervezetből való kilépésre — jelentette tegnap a PAP lengyel hírügynökség. Sta­nislaw Turbanski, a Lengyel Népköztársaság genfi állan­dó képviselőije november 17- én írásban tájékoztatta er­ről az ILO vezérigazgatóját. HAVANNA ' Tegnap négynapos hadgya­korlat kezdődött a kubai fő­városban. A „Fortaleza 84” elnevezésű gyakorlat része az egész országra kiterjedő védelmi intézkedések végre­hajtásának. (Folytatás az 1. oldalról.) erők útján, Nicaragua ellen, azt követeli az országtól, hogy mindenfajta ellenállás nélkül hódoljon be az ame­rikai „feltételeknek” és ürü­gyet keres a nyílt katonai beavatkozásra is. A külügyminiszter ismét határozottan tagadta, hogy Nicaragua jelenleg korszerű harci repülőgépeket szerez­ne be, de leszögezte: senki­nek sincs joga kívülről meg­szabni azt. hogy a sandinis­ta kormány milyen fegyve­reket tarthat szükségesnek az ország indokolt védelmé­re és honnan szerzi be azo­kat. Azt a vádat is elutasí­totta, hogy Managua táma­dást készítene elő szomszé­dai ellen. „Ezzel készen ad­nánk az ürügyet az Egye­sült Államok katonai akció­jához” — ielentette ki. Miguel d’Escoto a továb­biakban rámutatott: Nicara­gua minden tőle telhetőt megtett a békés rendezés ér­dekében, elfogadta a Con- tadora-csoport rendezési ja­vaslatát, amelyet az Egye­sült Államok utasított el, közép-amerikai partnerei útján. Ugyanebben az adás­ban Henry Hide republiká­nus képviselő, a képviselő- ház külügyi bizottságának tagja ismét azt fejtegette, hogy Washingtonnak nem Szabad „eleve lemondania” a katonai beavatkozás lehe­tőségéről Nicaraguában. Tegnap újabb tárgyalások kezdődtek a mexikói Manza­nillo kikötővárosban, mi­közben a két ország közti feszültség a kapcsolatok tel­jes megszakításának határá­ig jutott el. A két ország képviselőinek nyolcadik ta­lálkozójára akkor kerül sor, amikor az Egyesült Államok minden előkészületet meg­tett egy Nicaragua elleni in- , vázióhoz, a közép-amerikai ország oedig teljes riadóké­szültségbe helyezte hadsere­gét a fenyegető támadással szemben. A nicaraguai ellenforra­dalmárok a hét végén újabb támadásokat hajtottak vég­re a közép-amerikai ország északi határvidékén. Zelaya Norte és Matagalpa tarto­mányban 20 embert gyilkol­tak meg. A célpontok min­den esetben mezőgazdasági termelőszövetkezetek vol­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents