Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-20 / 272. szám
1984. NOVEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új termékek Kunhegyesről A Középtiszavidéki Áfész kunhegyesi húsüzeme évente 15 ezer sertést dolgoz fel, az ehhez szükséges „alapanyag” az öt szomszédos községből érkezik. Főként az áfészen belüli szakcsoportok, de a környékbeli termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok is szállítói a húsüzemnek. A hagyományos technológiával készített termékekkel heti két alkalommal indulnak el a speciális járművek. A feldolgozó csaknem 35—4G féle nyers és szárazáruja a Szolnoki Áfész,, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a Jász-Nagykun Vendéglátó üzleteiben, valamint a Tiszavidék Skála Áruházban kaphatók. A kenderesi. kisújszállási és a tiszafüredi A kunhegyesi húsüzem feldolgozójában az ízletes pusztaszalámi töltésével foglalatoskodnak Hetente két alkalommal szállítják el a készárut a húsüzemből. Az erdélyi füstölt szalonna is rakodásra vár boltokon kívül Eger, Heves, Párád és Miskolc megrendelőihez is eljut az ízletesen elkészített puszta- és a tájjellegnek megfelelően fűszerezett parasztkolbász. Az elmúlt évihez képest ezekkel az áruféleségekkel bővült a húsüzem választéka, sőt nagyobb fehérje- tartalmú és alacsonyabb árfekvésű termékek is a közeljövőben jelennek meg a fogyasztók asztalain. Az idén — ahogy az a háromnegyedéves eredményekből is kitűnik — nőtt a feldolgozás üteme, ez azt jelenti, hogy 16 ezer sertést vágnak le december végéig. A húsüzem ötvennyolc dolgozója pedig várhatóan túlteljesíti majd a 72 millió forintos árbevételi tervet. A Minisztertanács határozata nyomán Fontos változások a lakásrendeletben Harmadik gyermekhez nagyobb kedvezmény — Kölcsönök tetőtér-beépítéshez A lakásgazdálkodás ésszerűsítéséről és a kedvezőbb hitelezési feltételekről, vagyis a lakásellátás javításáról hozott határozatot legutóbbi ülésén a Minisztertanács. Az ezzel kapcsolatos rendeletmódosítások, kiegészítések a közeljövőben megjelennek. A legfontosabb közérdekű változások között tallóztunk: A lakásépítés és -vásárlás hitelezését ma egyedül az OTP látja el — adtak tájékoztatást a Pénzügyminisztériumban. Időközben az OTP feladatai megnövekedtek!, sokrétűbbek lettek, ezért az a határozat született, hogy a jövő évtől a takarékszövetkezetek is adhatnak hasonló kölcsönt. Hitelt adhatnak családi házak építéséhez, felújítására, korszerűsítésre is. Megszűnik az OTP monopolhelyzete a szervezett lakáscseréknél is. Az új rendelet szerint a jövőben a takarékszövetkezeteknél és a tanácsi ingatlan- közvetítő irodáknál is lehet kedvező hitelfeltételekkel lakást cserélni. A rendelet az építtetőknek lehetővé teszi, hogy amíg az új épület elkészül, addig az eladott otthonban maradjon. Sokgyermekes családoknál, aki, akár maga építtet vagy vásárolt új lakásba költözik, a harmadik gyermek után ezentúl 80 ezer forintos szociálpolitikai kedvezményt kap. Állami tulajdonban álló házak, lakások ott lakó vásárlói ezután 25—30 év alatt, mások 20 év alatt fizethetik ki a vételárat. 25 évet meghaladó részletfizetés esetén a bentlakók által fizetett törlesztés. nem lehet kevesebb, mint a szerződéskötés idején érvényes lakbér fele. Űjdonság: a jövőben az állami tulajdonban lévő lakások megvásárlását is segíthetik a munkáltatók vállalati kölcsönnel vagy vissza nem térítendő támogatással. A tetőtér-beépítés és az emeletráépítés pénzügyi támogatását is módosították. Az e célra adható hitelek megközelítik majd a lakásépítés kedvező kölcsönfelté- teleit. Természetesen ez csak az állami tulajdonban lévő épületekre vonatkozik, mivel azok ily módon újabb korszerű állami bérlakásokkal gyarapodnak. Az ehhez nyújtható hitelek felső határait jelentősen emelik és a beköltözők száma alapján differenciálják. Toldaléképítés esetén az eddigi 100 ezer forintos felső határ várhatóan 150 ezer forintra emelkedik. A kamat évi 3 százalékos lesz, a törlesztési idő pedig 15 év. A fenti esetekben bankkölcsön is igénybe vehető. A bankkölcsönök túlzott igénybevételének megakadályozására a kamatokat dif- ferfendiái tan pmelik. A kisebb értékű ingatlanok vásárlóit és a százezer forint alatti kölcsönök igénylőit ez nem érinti. A jövő évtől előreláthatóan az eddiginél magasabb összegű bankkölcsönöket is adnak majd. Ezek összegéről és a megváltozott kamatokról a jövő évi hitelpolitikai irányelvek jóváhagyásakor dönt a kormány. Előzetesen annyit: a javaslat szerint 8—14 százalék között váltakozik majd a kamat. Az ifjúsági betét után adható külön kölcsön összege, a lakásépítési árak emelkedését figyelembe véve, 70 ezer forint helyett 120 ezer forint lett. így havi' 1000 forintos betét esetén hét év után a kamatokkal és a felemelt kölcsönnel együtt összesen 222 ezer forinthoz lehet jutni. Eddig, aki hamarabb fizette vissza kölcsöntartozását, évi egyszázalékos kedvezményt kaphatott. Az új jogszabály a 0—3,5 százalékos kamatozású, lakáskölcsö- nöknél már jóval nagyobb engedményt ígér mindazoknak, akik határidő előtt hátralévő tartozásukat egy összegben fizetik vissza, vagy a megállapítottnál magasabb havi törlesztést vállalnak. Az egyösszegű visz- ísza fizetés kor az adósság 40 százalékát elengedik. H. H. Erdők a homokon Gmk-ból 5 millió A gazdasági munkaközösségek tavaly 5 millió 740 ezer forint értéket állítottak elő a Tisza Cipőgyárban. Ezért 168 dolgozó 3 millió 404 ezer forint nettó jövedelemhez jutott. A nagyüzemben jelenleg 14 gmk tevékenykedik. Megkezdődött az őszi fásítás Bács-Kiskun megyében, ahol a VI. ötéves terv kezdete óta, a felújításokon kívül, 7000 hektár új erdőt telepítettek. A földvédelmi törvény előírásainak megfelelően továbbra is a szél- hordta homokbuckás területeket vonják erdőművelés^ be. A munkába az erdőgazdaságokon kívül a mezőgazdasági üzemek is bekapcsolódtak az izsáki Sárfehér Tsz-ben például biológiai meliorációnak szánják ezer hektár egyéb művelésre alkalmatlan sívó homok fásítását. Építése ’85-ben befejeződik Veszprémi körgyűrű Befejező és egyben legfontosabb szakaszához érkezett a Veszprémet körülölelő közúti gyűrű építése. A gyűrű nyugati ága — amely a tervek szerint a jövő év első félévének végére készül el — jelentősen csökkenti majd a Veszprém belterületén áthaladó forgalmat. Attól kezdve ugyanis ezen bonyolódik le a 8-as főközlekedési úton nyugatról a Balaton irányába tartó forgalom. Az építkezés kivitelezője, az Aszfaltútépítő Vállalat jelenleg az utolsó másfél kilométer földmunkáin dolgozik. Kommunista műszak az llpritéban A jászberényi Aprítógépgyár mintegy négyszáz dolgozója a közelmúltban kommunista műszakon vett részt. Nagy részük a vállalat program szerinti termelő munkáját végezte: egyebek között a tőkés exporthoz készített alkatrészeket, és a Szovjetunióba szállítandó csőegyengetőket gyártott. Mások a következő hónapi termelés előkészítésén dolgoztak, valamint gyárrendezési munkálatokat is végeztek. Az Aprítógépgyár dolgozói, a hétvégi önkéntes műszak termelésii értékének egyik felét a városi tanács gyermeki intézményei nek pénzügyi alapjára ajánlották fel, másik feléből a vállalat nyugdíjas dolgozóit támogatják. IKeddt tegyzetuJTI------M i van az ablakban? Az ötlet nem új, de kitűnő. Hógy egy egészen nagy és klasszikus példát, „elődöt” említsünk: Majakovszkij és társai is ablakok adta lehetőséget használták ki mondandóik közlésére; a ROSZTA-abiakok (kirakatok) rajzait, verses kommentárjait mind az irodalom-, mind a művészettörténet számon- tartja. Amikor a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthon munkatársai az épületben lévő étterem hatalmas, Táncsics utcára néző kirakatában jó pár héttel ezelőtt megnyitották az „Ablakgalériát”, aligha a nagy elődökre gondoltak. Sokkal inkább az járhatott a fejükben, hogy nem lesz az rossz, ha a képzőművészetet, még ha csak néhány alkotás erejéig is, „kivisszük” az utcára. Többszörösen is nyert az ötlet! A Táncsics utca színház előtti. Tisza szálló felé vivő szakasza (tehát a város egy forgalmas része) élénkebb, szebb, ízlésesebb lett. Az emberek meg-megállnak — most éppen Szenti Ernő egyik-másik grafikája fogja meg a tekintetüket, egy-egy percre. Hogy ez nem valami mélyértelmű „képzőművészetek által való nevelés”? Meglehet, bár az is elég régi tétel, hogy ha a közönség nem jár színházba, tárlatra, menjen a színház, a tárlat a közönséghez, ha kell az utcára is. S még egy apróság az „Ablakgaléria” apropóján. A Helyőrségi Művelődési Otthon — „túl komolyan” hangzó neve ellenére — lakóterületi közművelődési feladatok ellátására is hivatott intézmény. Egy cseppet sem mellékes tehát, hogy a címtáblán ési a plakáton kívül valami más egyéb is motiválja az embereket a belépésre. Egyszóval jó az, ha egy közművelődési létesítmény, a szó legjobb értelmében véve, kelleti is magát. A városközpontban akad másik jó példa is. A Szolnokterv alig néhány négyzetméternyi üvegportálja előtt szintén van miért megállniuk a íjiárókelíőknék. (Rendszerint szép tervek, épületfotók láthatók ott, de nem ritkán képző- vagy iparművészeti alkotások — most például kerámiák. Mindez — mondhatná bárki — így természetes, a nagy, szabad, átlátszó üvegfelületek arra valók, hogy érdekes, figyelemfelkeltő dolgokkal „népesítsük” be. A Helyőrségi Művelődési Otthon és a Szolnokterv példája — egyelőre — nem túlságosan terjedt el a megyeszékhelyen. Pedig lefüggönyözött kirakat, átlátszó „fal” akad a városközpontban épip elég. Olyanok is, amelyek többre ■hivatottak annál, mint hogy egy-két szakadozott celluxszal rögzített plakáttal hívják föl magukra a figyelmet Kissé általánosítva: olyan részletei ezek a városnak, amelyekkel érdemes volna törődni, mert a törődés általi szebb, kellemesebb, emberibb lesz tőlük az utcák képe. A módszer, az ötlet — mint föntebb már utaltunk rá — ré- ges-rég kiállta a próbát.. V. J. Milliomos a kerekek fölött Még az ötvenes évek elején a kelő nap gyakran a földeken találta az akkor hu- szonegy-huszonkét éves fiatalembert. Kaszált a mezőn, gyűjtötte a szénát, kapálta a kukoricát, és sóvárogva kémlelt az országúton elsuhanó autók után. Akkoriban érlelődött meg benne a gondolat: ha törik, ha szakad, jogosítványt szerez, és hivatásos gépkocsivezető lesz. Az idősebbek még bizonyára emlékeznek a „fakaru- szokra”, ezekre a Csepel autókra szerelt utasszállító bódékra. Bozsó Antal huszonhat évesen ilyennel kezdte buszos pályafutását. Negyedszázadig járta a Tiszabő— Karcag—Szolnok útvonalat oda-vissza, ami napi négyszáz kilométert jelentett. Minden fa, minden bokor ismerőse volt. Tudta, hogy milyen gyümölcs ringott a fán, s hogy merre hajlott az ága. S mégsem unta meg, hiszen minden nap más-más meglepetéseket tartogatott számára. Nem ismert lehetetlent, — télen a nagy hófúvások idején, amikor több autó vesztegelt a maguk ásta hőcsapdákban — akkor is ment. Ha kellett földutakon, szántásokon vágott át, hogy akik a háta mögött szorongtak, idejében és sértetlenül hazaérjenek. Nem akart, s talán nem is tudna másként élni, viselkedni, mint ahogy azt otthon megszokta és a volán mögött megtanulta. A rend, a fegyelem, elkísérte eddigi életében, s ma is „társa”. A busz, olyan mint a patika, mintha mindig búcsúra vagy esküvőre indulna. A vállalat telefonszámát pilótája fejből még ma se tudja, hiszen menet közben nem robbant le kocsija. Hanem egyszer mégis ... 1960. július 16-a volt. Hétágra sütött a nap, élvezte a vezetést. Negyvenhárom utasával — köztük egy újszülöttel — haladt Tiszabő felé. A végállomástól nem mesz- szire. ahol az út a bői hídon folytatódik, a kocsi bal eleje hirtelen megingott, s rászakadt a 80 kilós kerékre. A busz kormányoz'natatlanná vált és a hátulja áttörte a korlátot. De az ő lélekjelenlétének is köszönhető volt, hogy az ijedtségen kívül nagyobb baj nem esett. Ezért is vallja: az ember a vezetőülésben szép lehet, de okos nem. Sose lehet tudni, mi történik a következő pillanatban. Eddig még nem tévedett, de ez szerinte a többi jármű vezetőjének és a gyalogosoknak is köszönhető. A több évtized nem múlt el nyomtaíanui a tiszabői 3ozsó Antal felett. Oldalról figyelem, ahogy beszél. Egészséges, jó kiállású, határozott ember benyomását kelti, ötvenhárom éves, de három-négy évet letagadhatna a korából. Mondják: aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni. Ha ez igaz, akkor a következő mondásban is lehet valami: Aki dolgozik, nemigen ér rá megöregedni. És Bozsó Antal dolgozik, hiszen még ma is rója a kilométereket, gyűri maga alá a távot Tiszabő és Szolnok között. Naponta ötször teszi meg ezt az utat. Az egymillió kilométert ’76-ban, az egymillió 250 ezret rá négy évre, a másfél- milliót pedig az idén érte el. A vezetőfülkében katonás rendben sorakoznak az ezeket tanúsító érmék. Ha letelik a munkaidő, otthon felesége, két fia és unokái, no meg egy Skoda 120-as várják. Igaz, annak inkább csak a baja az övé, mert a fia hajtja. Nem szereti vezetni. A 16 méteres csuklóson már biztonságban érzi magát. Mondja is, ha újra kezdené ismét buszvezető lenne. Hogy mennyire szeretheti, dédelgetheti, ápolgathatja járművét, bizonyítja: most intézi Tiszabőn, hogy a már meglevő buszgarázst meg hosszabbítsák, mert ahová a szóló kocsi befért, az a hely a csuklósnak kevés. A hely] tanács és saját vállalata segít ebben. Már háromezer bontott tégla a helyszínen van. Jelenleg társadalmi munkásokat szervez az építkezéshez. S ha nem a volán mögött ül, vállára akasztja puskáját, és az erdőt, mezőt járja. A helyi vadásztársaság tagja. Amikor elköszönök tőle, — mondom, — ha meglesz az egymillió-hétszázötvenezer kilométer, újra találkozunk. — Inkább a kétmilliónál, azt nyugdíjig szeretném elérni — válaszolja. Ebben maradunk. Nagy Tihor
