Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

1984. OKTÓBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepi tanácsülés a megye négy településén Kunszentmárton a Kunszentmártonban a vá­rosi jogú nagyközségi közös tanács és a Hazafias Nép­front bizottsága a művelő­dési központban tartott ün­nepi ülést — a település felszabadulásának 40. évfor­dulóján. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai után az ünnepi ülés részt­vevőit Berta László, Kun­szentmárton tanácsának el­nöke köszöntötte, külön üdvözölve az elnökség tag­jait. köztük Szűcs Jánost, a megyei pártbizottság titká­rát. Karancsi Lajos, az MSZMP kunszentmártoni városi jogú nagyközségi bi­zottságának első 'titkára ün­nepi megemlékezésének be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy társadalmunk érték­rendjében a szabadság fo­galma egyszersmind törté­nelmi utalást is tartalmaz: utalást a felszabadulásra. Kunszentmárton, amely­nek nevét már a tatárjárás előtti dokumentumok is em­lítik, történelme során min­dig meg tudott újulni. A legnagyobb, máig ható meg­újulás 1944. október 8-án kezdődött: a II. Ukrán Front csapatai ez^n a napon sza­badították fel a községet, amelynek népe a felszaba­dulást követő napokban pél­dát adott — elsősorban ön­magának — közösségi szel­lemről, egyet akarásról. A háború előtti jellegzetes alföldi mezőváros elmúlt negyven esztendejének fej­lődéstörténete a település lakosságának szorgalmát di­cséri, másrészt az elért Zászlódíszbe öltözve várta Túrkeve a város felszabadu­lásának negyvenedik évfor­dulójára érkező vendégeket. Tegnap kora délután ünnepi ruhába öltözött emberek, út­törők és kisdobosok gyüle­keztek az utcákon. Két óra­kor a Vörös Csillag film­színházban ünnepi tanács­ülést tartottak. A zsúfolá­sig megtelt teremben Kő­rizs István, a városi tanács elnöke köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, és az el­nökség tagjait, köztük Fodor Gyulát, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osz­tályvezetőjét, Ulveczki Ti­bort, a megyei tanács el­nökhelyettesét. Ünnepi köszöntőt Kelemen Zoltán országgyűlési képvi­selő mondott. — Ezekkben a napokban az ország más tájain is fel- szabadulási ünnepségeket tartanak — hangsúlyozta . a szónok. — Az ünnep alkal­mából hálával és kegyelettel emlékezünk a szovjet csa­patokra. akik csaknem két­száz napig harcoltak ma­gyar földön szabadságunkért. A fasiszták kegyetlenkedései után a polgári lakosság a borzalmaktól és rettegéstől elcsigázva várta a szovjet felszabadítókat Túiikevén. városiasodás útján eredményekben benne fog­laltatik a szocialista társa­dalom céljaival való, cse­lekvő azonosulás is. Az adatok önmagukért beszélnek: A település ipa­rosítása és a mezőgazdaság javuló eredményei a nagy­község infrastruktúrájának viszonylag gyors fejlődését eredményezték. Ezerkilenc- százhetven óta minden ötö­dik kunszentmártoni család új lakásba költözött, a köz­üzemi vízhálózatba bekötött lakások aránya meghaladja a 45 százalékot. Hosszan le­hetne sorolni az eredménye­ket, bár aki itt él, az.úgy is tudja, aki pedig átutazik szintén tapasztalja, hogy Kunszentmárton esetében egy urbanizálódó nagyköz­ségről van szó, ahol jól lát­hatóak a városiasodás jelei, — mondta egyebek közöft Karancsi Lajos. A nagygyűlés hivatalos részét a Szózat hangjai zár­ták, majd ünnepi műsor kö­vetkezett. amelyben a nagy­községben működő amatőr együttesek — a Killián la­kótelepi iskola fúvószeneka­ra és. gyermektánccsoportja, a kungyalui pávakör, a mű­velődési központ színjátszó csoportja — és hangszeres szólisták léptek a színpadra. A késő délutáni órákban a kunszentmártoni párt-, tanácsi, > társadalmi és tö­megmozgalmi szervek, vala­mint üzemek képviselői ün­nepélyes külsőségek köze­pette helyezték el a hála és az emlékezés koszorúit a szovjet hősök emlékművén. Ilyen körülmények között érkezett el a város történe­tének egyik legfontosabb pil­lanata, 1944. október 8-a. A III. Ukrán Hadsereg 610-es és 619-es lövészezrede Gurszkij Andrej Maximovics és Jaremcsuk Mefadij Plato- novics alezderesek parancs­noksága alatt felszabadította a várost. De a betolakodó németek újabb támadást in­dítottak, s így csak október 21-én szabadult fel véglege­sen Túrkeve. Megkezdődött az újjáépítés. Az első juttatott föld és a termelőszövetkezetek meg­alakulása között a történe­lem óráján csak másodper­cek teltek el. Az MDP II. kongresszusán 1951 február 18-án bejelentették, hogy megalakult az ország első termelőszövetkezeti városa: Túrkeve. A továbbikban a négy évtized alatt elért ered­ményekről beszélt az előadó. Ezután kitüntetéseket ad­tak át; Túrkeve városért emlékplakettet három lokál- patrióta, Szabó István, Lé­vai Károly és Fábián Péter önzetlen munkáját ismertek el. Kiváló Társadalmi Mun­káért kitüntetést Végh Ká­roly kapott. A tanácsülés ünnepi műsor­ral ért véget. Fellépett a szolnoki Bartók Béla kama­rakórus, Horváth Ferenc színművész és a mezőtúri Szivárvány citerazenekar. Ezután az ünneplő embe­rek a közeli Petőfi Sándor utca és a Széchenyi utca sarkára vonultak, ahol a Battonyáról érkező emlék­lánggal meggyújtották a gázt, mely hatalmas robajjal égett, jelezve, hogy Túrkeve is be­lépett a vezetékes gázzal el­látott települések sorába. Az ünnepnap záróakkordjaként Túrkeve lakói a szovjet hősi emlékműhöz mentek, ahol elhelyezték a hála és a tisz­telet virágait. Koszorúzás Kisújszálláson Többszáz kisújszállási la­kos, időseik és fiatalok áll­tak délután 4 órakor a Szabadság téri parkban, a szovjet hősi emlékműnél, amikor felcsendült a ma­gyar és a szovjet himnusz. Egy úttörő meggyújtotta a Túrkevéről érkezett felsza­badulási lánggal az. emlék­mű melletti fáklyákat, s miután elhangzott Tóth Endrének, a Hazafias Nép­front városi bizottsága 1it_- kárának a felszabadítás napjának eseményeit felidé­ző rövid ünnepi beszéde, a városi pártbizottság, a vá­rosi tanács vezetői, az ide­iglenesen hazánkban állo­másozó szovjet alakulatok képviselői, valamint a Nép­front és az ifjúsági mozga­lom városi vezetői helyez­tek koszorút az emlékmű 'talpazatára. Őket követték virágaikkal a város lakói. A koszorúzás után ünne­pi tanácsülést tartottak, amelyen jelen voltak a vá­ros párt- és társadalmi szer­veinek vezetői is. Az ün­nepség szónoka Ponyokai Bálint, a városi tanács el­nöke volt. Ő idézte fel a város életében történelmi sorsifordulót jelentő nap. Október 8-a eseményeit, azt a harcot, amelynek végén a szovjet katonák a város nagy részéről kiszorították a németeket. Ezzel a harc még nem fejeződött be, a németek néhány nap múlva újra megjelentek, és csak több mint nyolcvan szov­jet katona életének árán iett szabaddá Kisújszállás. Szabad, de romokban he­vert. A dermedtségből még fel sem ocsúdtak az embe­rek, amikor néhányan már munkához láttak, mert szent meggyőződésük volt, hogy nem állhat meg az élet. Annak a történelmi fe­lelősségtudatnak a jegyé­ben cselekedtek, amelyet az új gazdasági és társadalmi rend érdekében igazságos­nak, helyesnek láttak. így kezdődött, s a 40 évvel ez­előtti októbertől a mai na­pig olyan eredményeket ért el Kisújszállás, amire jog­gal büszkék vagyunk, — hangsúlyozta a szónok és időrendi sorrendben idézte fel azokat az éveket, dátu­mokat, amelyek történései mindig újabb és újabb len­dületet adtak a gazdaság, a település fejlődésének. A megemlékezést követő­en a tanács elnöke kitün­tetéseket adott át. A Kis­újszállás városért kitünte­tést a 65 éves Szilágyi La- josné kapta. A Kiváló Tár­sadalmi munkáért Oiáh Balázs két évtizedes táisa- dalmi munkáját ismerlek el. A tanácsülés a városi ze­nei iskola színvonalas ün­nepi műsorával ért véget, majd megnyitották a fel- szabadulás emlékére rende- Ezrcjt fotókiállítást. • • • Tiszaföldváron és Mart­fűn, ugyancsak tegnap ün­nepi tanácsülésen emlékez­tek meg a település felsza­badulásának évfordulójáról Mindkét tiszazugi nagyköz­ség ünnepségét színvonalas és gazdag kulturális prog­ram zárta. Túrkeve zászlúdiszben Emlékezetes pillanat: lángra lobbant Túrkevén a vezetékes gáz Országgyűlési képviselők ülése Tegnap Fegyverneken. a nagyközségi tanács épületé­ben ülést tartott az ország- gyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. A képviselők az országgyű­lés őszi ülésszakának előké­szítésével kapcsolatos felada­tokról tanácskoztak, majd tájékoztatót hallgattak meg a tanácstörvény végrehajtá­sának megyei tapasztalatai­ról. Ezután a lakásépítés és lakásgazdálkodás helyzetéről, további feladatairól volt szó. Megismerkedtek a képvise­lők a Fegyvsrneki Nagyköz­ségi Tanács munkájával, dél­után pedig a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe láto­gattak. Budapest Nemzetközi közgazdasági konferencia Tizennyolc ország mint­egy hatvan neves közgazdá­szának részvételével tegnap négynapos nemzetközi köz- gazdasági konferencia kez­dődött Budapesten, a TOT Továbbképzési Központban. A Nemzetközi Közgazdasági Tárasaság hagyományos őszi tanácskozását ezúttal a ma­gyar és az osztrák közgaz­dasági társaság közösen ren­dezi. A konferencia témája: a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok alakulása a vál­tozó világgazdasági környe­zetben. A konferencia első kétna- pi tanácskozását Budapes­ten tartják. Megvizsgálják a kielet—nyugati gazdsági kapcsolatok világgazdasági szerepét, értékelik az áru­csere-forgalom mennyiségi és szerkezeti változásait, va­lamint a technológiai isme­retek cseréjének tapaszta­latait. Hétfőn Bognár József magyar, Oleg Bogomolov szovjet, Ed A., Hewett ame­rikai, Peter Knirsch nyugat­berlini, Krystyna Micha- lowska-Gorywoda lengyel és Franz-Lothar Altmann NSZK-beli professzor tar­tott előadást. A konferencia csütörtökön Bécsben folytatja munkáját, ahol a kelet—nyugati pénz­ügyi kapcsolatok alakulását, valamint a gazdasági koope­rációk eddigi tapasztalatait és további lehetőségeit vi­tatják meg. A tanácskozás Bécsben pénteken fejeződik be. IKeddá jegyxeflPn-----­F órum, amely nem vált panasznappá Lehet, hogy nem- min­denki ismeri az aiapvic- cet. Egy kékrefestett ha­jú, időnként brekegő ember, egy pórázra kö­tött cipőt húzva maga után megjelenik az el­megyógyásznál, s lako- nikus rövidséggel közli: a szomszédom miatt jöt­tem. Bizony, az elmúlt évek­ben e jegyzet írójának egyszer-kétszer eszébe jutott ez a vicc, illetve „szimbolikus mondan­dója”: üldögélve külön­böző tanácskozásokon, fórumríkon, vitákon, hall­gatva a „másra mutoga­tás”, a „hiba nem ben­nünk van” jegyében fo­gant mondatokat. örül hát az ember, s lelkileg-szellemileg is felfrissül, ha olyan, a szó eredeti értelmében vett demokratikus fóru­mon vehet részt, mint amilyen a megyei KISZ- bizottság rendezésében szombaton tartott ifjú­munkás nap volt. Va­sárnapi lapunkban rész­letesen tudósítottunk a „nap” eseményeiről, a szóbanforgó témákról; ezúttal a kollektív esz­mecsere hangnemét kí­séreljük meg felidézni. Kritikus és Önkritikus szellem jellemezte a dis­putát, lett légyen szó a közéletiségről, a fiatalok pályakezdéséről, a lakás- helyzetről', vagy éppen­séggel művelődésről, sportról, a hétköznapok apró-cseprő gondjairól. Ami különösképp örven­detes: nem volt „tabu” téma, az elhangzottak summázatából a megye társadalma egy nagyon je­lentős rétegének hangu­latáról, gondolkodásáról, bontakozott ki meglehe­tősen pontos kép. Felismerni a hiányos­ságok okát, s közösen keresni a megoldást! S ha valahol, valakinek az agyából kipattan egy jó ötlet, akad egy adaptál­ható módszer — azt nem kell restellni átvenni. Mert igaz — mondta pél­dául a Tiszamenti Ve­gyiművekből érkezett fia­talember, Bencsik Pál —, hogy a fiatal pályakez­dőket nem várják sehol lakáskulccsal, de okosod­ni, megoldást keresni azért lehet. A Vegyimű­vekben az ifjú házasok­nak a munkásszállóban alakítottak ki mini gar­zonokat — „mini” térí­tés fejében, kötelező ta­karékosság mellett lak­hatnak itt a fiatalok, akiknek később a lakás­hoz „jutást” 150 ezer fo­rint kamatmentes köl­csönnel is segíti a vál­lalat. Egy szó, mint száz: az ifjúsági nap egyetlen pil­lanatra sem vált panasz­nappá. Sokkal inkább jellemezték ezt a tanács­kozást (beszélgetést, fó­rumot, együttgondolko­dást) József Attila so­rai : „... s a hozzáértő, dolgozó nép okos gyüle­kezetében hányni, vetni meg száz bajunk ...” S hogy mindez így volt: biztosíték, támasz lehet a résztvevők szá­márba mindennapokban, a munkahelyen, a KISZ-alapszervezetben, a társadalmi és közélet­ben végzendő munkában. V. J. Minisztériumi felmérés Még kevés leányvállalat alakult az iparban Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok, gyárak és üzemek eddig mintegy har­minc leányvállalatot alapí­tottak. A minisztériumiban érté­kelték az iparvállalatok ilyen irányú kezdeményezé­seit és az eddig szerzett ta­pasztalatokat. Megállapítot­ták, hogy az ipar szer vezeti struktúrájában egyérte’műen pozitív szerepet töltenek be a leányvállalatok. Ily módon például lénye­gesen egyszerűbbé vált sok nagyvállalat leányvállalattá szerveződött vidéki gyárá­nak, gyáregységének irányí­tása. Megnövekedett' önálló­ságukkal élve kezdeménye­zőbbek, megalapozottabban döntenek, mint jogelődeik. Az Ipari Minisztérium véle­ménye szerint ma még a kí­vánatosnál kevesebb leány- vállalat működik. ifjúsági parlamenteken Középpontban a pályakezdők segítése Hol foglalnak helyet a vállalat életében, megvaló­sul-e képzettségük és beosz­tásuk összhangja, segítik-e beilleszkedésüket, patronál­ják-e őket? Hogyan alakul jövedelmük, elismerik-e kel­lőképpen munkájukat, mi­lyen a közérzetük? Meg- hallgatják-e véleményüket, kapnak-e fontos feladatokat, támogatják-e továbbtanulá­sukat? Egyáltalán: ' miként hajtották végre az ifjúsági intézkedési tervet? Ilyen és ehhez hasonló lényeges kér­déseket taglaltak tegnap a Tiszamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vál­lalat Szolnokon^ megrende­zett ifjúsági parlamentjén a résztvevők. A csaknem félezer fiatalt foglalkoztató TRVVV —ha­sonlóan megyénk többi vál­lalatához — áttekintette az 1981-es ifjúsági parlament óta eltelt időszakkot. A ta­nácskozáson összegezve az eredményeket megáljapítot- ták, hogy a fiatalok zöme képzettségének megfelelő be­osztásban dolgozik. Néhány fizikai munkakörben köl­csönös megegyezés alapján alkalmaznak olyanokat, akiknek szakmai végzettsé­ge eltér a munkakörtől. Az elmúlt 3 évben 34 pálya­kezdőt vett föl a TRVVV, beilleszkedésüket patronálok segítik, de ezt a tevékeny­séget a fizikai kezdő mun­kásoknál erősíteni kell. A tapasztalatok arra kész­tetik a vállalatot, hogy a pályakezdők stabilizálására is nagyobb figyelmet for­dítson, különösen a nem fi­zikaiak körében: kötődésü­ket segítendő, jobban kell törődni családi körülménye­ikkel, szociális helyzetükkel, anyagi-erkölcsi elismerésük­kel. É téren elsősorban a gyesen levőkre és a sorka­tonai szolgálatukat teljesí­tőkre irányítja figyelmét az üzemi KISZ-bizottság érdek- védelmi bizottsága, A szo­ciális helyzet az elkövetke­zendőkben tovább javul: 34 szolgálati lakás, bölcsődei s óvodai elhelyezés finanszí­rozása, évenként (az eddi­gi 70 ezer helyett) 80 ezer forintos ifjúsági alap létesí­tése, saját üdülők vásárlása, csereüdültetések fémjelzik a jobbító szándékú törekvése­ket. Külön szó esett az ifjú­sági parlamenten arról, hogy a célok megvalósításához a fiatalok nagyobb aktivitá­sára számít a vállalat — en­nek szellemében fogadták el a következő időszakra szóló intézkedési tervet. A Magyar Nemzeti Bank megyei Igazgatóságánál teg­nap tartottak ifjúsági par­lamentet, amelyen a KISZ- alapszervezet tagjai mellett a 30 éven aluli, KISZ-en kí­vüli fiatalok, s a 30—35 év közötti, felsőfokú végzett­séggel rendelkező ifjú szak­emberek is részt vettek. A megyei igazgató beszámoló­jában az Ifjúsági Törvény végrehajtására vonatkozó in­tézkedési terv megvalósulá­sát elemezte, és a követke­ző időszak legfontosabb fel­adatait ismertette.

Next

/
Thumbnails
Contents