Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 9. Szövetkezeti versmondók versenyén, Gyulán Szép Szolnok megyei siker Sikert hozott a szövetkezeti versmondók országos verse­nyének Gyulán rendezett te­rületi elődöntője a Szolnok megyeieknek; Bács, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok, azaz öt megye öt­ven válogatott vers- és pró­zamondójának neves verse­nyében a szegedi döntőbe ju­tott — a tíz legjobb között — három Szolnok megyei vers­mondó: Kovács Tímea, Bor- dácsné Kovács Katalin Jász- fényszaruból és Balogh Irén Karcagról. Az utóbbi ered­ményes szereplését külön is fémjelzi, hogy az igen magas színvonalú versenyben az előkelő harmadik helyet szerezte meg, Szabó Lőrincz Tücsökzene című versciklu­sának egy részletét szólaltat­ta meg, igen megható, őszin­te lírával. Tíz legjobb között három Szolnok megyei, nem rossz arány. De nem vallot­tak szégyent a többiek sem, a rendkívül egyéni felfogás­ban verset mondó szolnoki Tóth Tamás is felhívta ma­gára a figyelmet a népes me­zőnyben, amelyben már-már profi szinten teljesítő „ver­senyzők is akadtak, nem is kevesen. Következik Szeged, az országos döntő november közepén, egyben a két éven­ként sorra kerülő három szö­vetkezeti, ágazat — TOT, SZÖVOSZ, OKISZ — szavaló versenyének legmagasabb, utolsó állomása, ahol újra beigazolódik majd a ver­senykiírás helyes szándéka, hogy tudniillik versmondó­ink derűt is tudnak fakasz­tani a pódiumról. A mostani verseny tartalmi újdonsága ugyanis: végre előlépett a humor, a derű, a mosoly, a versmondóknak kötelezően egy-egy humoros művet kel­lett előadniuk. A gyulai terü­leti döntőn is tapasztalható volt, megszakadt a sö­téten komorló, nagy fáj­dalmakat görgető versmon­dás, s helyébe a derű szám­talan árnyalata lépett. Igen, van humora is az irodalom­nak s a világnak, csak legyen aki felfedezze. A mostani or­szágos szövetkezeti szavaló­verseny igazi felfedezése nyilvánvalóan ez a tanulság. Balogh Irén átveszi a harmadik helyezettnek járó jutal­mat Az eddigi legtöbb kiállítóval Megnyílt a vásárhelyi őszi tárlat Hódmezővásárhelyen a Tor­nyai János múzeumban va­sárnap Drecin József műve­lődési államtitkár megnyi­totta a XXXI. vásárhelyi őszi tárlatot. Az érdeklődő üzemek már a megnyitást megelőző hetek­ben több alkotást megvásá­roltak, s egyben meghívták a művek alkotóit üzemükbe külön önálló kiállítás rende­zésére. A Szigligeti Színházban A néző értékelheti a rendezést, a színházi játékot kitűnő 1° közepes DARABVÁLASZTÁS Heltai Jenó-Szirmai Albert: NAFTALIN bohózat 3 felvonásban, zenével 9 o. a> * O </> ■< t­* < IM V) •W z N </> ■O e <3 Dr. Szakolczay Bálint Pogány György Terka, a felesége Takács Katalin Laboda Péter ............................. Nagy Sándor Tamás D r. Csapiáros Károly................Jeney István Manci, a felesége ..................... Falvay Klári Já szai-díjas Kabóczáné ................................. Sebestyén Éva I lka............................................... Bárdos Margit Milka ...........................................Simö Éva Patkány Etus..............................Téli Márta Házmester..................................Fekete András K apronczay................................ Mucsi Zoltán O lcsvay......................................Horváth László Attila D íszlet- és jelmeztervező: Szegő György m. v. Mozgástervező. Krámer György m. v. Karmester: Nádor László Rendezte: BABARCZYLÁSZLÓ m.v. Jászai-díjas érdemes művész (/> N 5 m N-o V) S?Z3Q N 3 H ZSSOJ S8d«ZO)| oí 9un*»| Bériét hét előadásra A Szigligeti Színház az 1984/85. színiévadra hét elő­adásra szóló bérletet bocsá­tott ki, a nagyszínházba ter­vezett „felnőtt” darabokra. Dölle Zsolt, a színház szer­vező titkára tájékoztatásunk­ra elmondta, hogy a bérle­tek ára négy részletben fize­tendő; az első részlet a bér­let váltásakor, a további há­rom legkésőbb 1985. március 9-ig. A bérletek ebben az évadban is differenciáltak, tehát a Szigligeti továbbra is bemutató-bérlet lesz, ezen kívül még tizenötféle fel­nőtt, valamint hét ifjúsági bérletet vásárolhat a szín­házszerető közönség. A szer­vezők gondoltak a nézők pénztárcájára is, ezért az árak kategóriánként változ­nak. (A bérletek egyébként még október végéig kapha­tók a színház szervezőirodá­jában. Ebben az évadban változá­sok történtek a műsorszer­kezetet illetően. A korábbi szezonokban főleg a fajsú­lyos, prózai darabok felé ori­entálódott a színház. A túl­ságosan komolynak ítélt mű­sorterv visszavetette a bér­lettulajdonosok számát. A csökkenő tendenciát megelő­zendő az 1984/85-ös évadban — a korábban végzett tájé­kozódás alapján — a közön­ség igényeit maximálisan fi­gyelembe vette a színház. Hogy mennyire sikerül így visszahódítani a bérletese­ket? Nos, a hónap végére ki­derül. De egy újításnak szá­mító megoldással a. színház vezetősége már minden elő­adás után feltérképezheti a produkció sikerét avagy ku­darcát. Dölle Zsolt ötlete nyomán szerkesztették a képen lát­ható kis kartont, amelynek sikerére jellemző, hogy napokon belül már számos színház érdeklődött iránta. A kártya lényege: az előadások előtt a néző­számnak megfelelően közre­adnak mindenkinek egyet- egyet. A darab végén, illetve már közben is, a -tisztelt nagyérdemű véleményt al­kothat a színészi alakítások­ról, a rendezésről, a díszlet­ről — jelmezről, valamint a darabválasztásról, mégpedig úgy, hogy az általa gondolt minősítést a rovat beszakítá- sával jelzi. A színház igazgatóságának munkáját nagyban megköny- nyíti ez az eljárás a jövő évadok műsortervének — kö­zönségigény alapján történő — elkészítésében. — j — Jászai Mari-szobrot avattak Ászáron Jászai Mari szobrát avat­tak fel vasárnap az egyik legnagyobb magyar drámai színésznő szülőfalujában, a Komárom megyei Ászáron. A nemzeti színművészet ki­emelkedő képviselőjének emlékét idéző ünnepséget a népfront községi bizottsága és az ászári Aranykalász Termelőszövetkezet rendez­te annak a parasztháznak a közelében, ahöl Jászai Mami 1850-ben született, s alhol 8 esztendeje nyitották meg a színésznő életútját bemuta­tó állandó kiállítást. A szoboravató ünnepsé­gen Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára méltat­ta Jászai Mari fél évszáza­dos művészi pályafutását, majd leleplezte Jászai Mari mellszobrát, amelyet Szu- nyogíh László tatáhányai szobrász készített süttői fe­hér mészkőből. A karcsú oszlopon nyugvó nőalak bal vállára a mindenkori tisz­telet virágát véste kőbe a művész. A szobor leleplezé­se után bejelentették, hogy a teret, amelyen szobra áll, a község nagy szülöttéről nevezik el. irány: Isztambul! Hozok nekik igazi törökmézet... Mezőtúri kisdiák nyerte a Pajtás újság pályázatának fúdiját A rangos országos képző- művészeti seregszemlére az idén minden korábbinál több alkotó küldte el munkáját. A képző- és iparművészeti lektorátus zsűrijének dönté­se alapján 159 művész 310 alkotását mutatják be a mú­zeum öt termében: festmé­nyeket, grafikákat, szobro­kat, kisplasztikákat, érméket és kerámiákat. A megnyitón ünnepélyes külsőségek között adták át az 1984. évi Tornyai-emlék- plakettet Fodor József festő­művésznek a vásárhelyi mű­vésztelepen hosszú éveken keresztül kifejtett kiemelke­dő tevékenységéért valamint a fiatal képzőművészek ne­velésében való aktív részvé­teléért. A kiállításon bemutatott műveiért Németh József Munkácsy-díjas érdemes művész a Magyar Népköztár­saság művészeti alapjának díját, Janzer Frigyes szob­rászművész pedig a Csöng- rád megyei tanács díját nyerte el. Tizenketten kap­tak alkotói munkajutalma kát, amelyeket a vásárhelyi városi tanács, illetve a vál­lalatok, üzemek, intézmé­nyek, szövetkezetek adomá­nyoztak. A Művelődési Minisztérium g vásárhelyi őszi tárlatot vá­sárlási fórumnak is kijelölte. A Pajtás újság szeptem­beri utolsó száma közölte, hogy a mezőtúri Zsombok Zsolt nyerte a Pajtás nyári magazinjában megjelent, bazári utazás elnevezésű játék fődíját. A 2. sz. Kossuth téri Ál­talános •* Iskola tanáraitól megtudtam, hogy Zsolt át­lagon felüli képességű és szorgalmú kisfiú, tavaly 4,8 volt a tanulmányi eredmé­nye. Mikor beszélni szeret­tem volna vele, a 8. b. osz­tályba irányítottak, ahol éppen földrajzórára készül­tek a tanulók. Berki Imre igazgató, aki egyben a föld- rajztanára is, elismerően nyilatkozott Zsolt előző órai remekléséről: az Alföld ki­alakulásából felelt ötösre. (A fotó kedvéért az ifjú nyertes ismét a térikép elé állt.) — Melyek a kedvenc tan­tárgyaid? —, kérdeztem tő­le. — Nagyon szeretem a földrajzot és a kémiát. Já­rok könyvtárba, a tananyag mellé is olvasok, útleíráso­kat, lexikonokat nézegetek. — Erre szükséged is 'esz, hiszen Isztambulba utazol... — Igen. Szeptember 21- én nagy öröm ért engem és a szüléimét — meséli fel­csillanó szemmel. — A Paj­tás szerkesztőségéből tá­viratot hozott a postás, hogy én nyertem meg a fődíjat, az utazást. — Gyakran fejtesz rejt­vényt? — Katona bátyámmal versenyzőnk, hogy ki nyer nagyobb díjat. Most nekem sikerült! Könyvet már több­ször is nyertem a Dörmögő- től, a Kisdobostól. Ezek most elég nehéz kérdések voltak, sokat töprengtem a 11-esen, de az utolsó pil­lanatban megoldottam és feladtam. Mondtam is édes­apámnak, nevetnék, ha megnyerném! — Hogyan készülsz az utazásra? — A hivatalos- okmányo­kat intézzük, ebben segít Major Árvácska a Pajtás szerkesztőségéből, ö lesz a kísérőm a nagy úton. Tér­képekben, útikönyvekben búvárkodom. A programot már ismerem, nagyon kí­váncsi vagyok az Aja Szó­fiára és a fedett bazárra. És persze a repülőútra is! Először ülök majd gépma­dárra. .. — Pajtásaid az iskolában hogyan fogadták a hírt? — Nagy örömmel, de kis­sé bánkódva, hogy ők nem fejtették meg a feladatot. Arra kértek, hozzak nekik igazi törölkmézet. Ezt a ké­résüket december 15 után szívesen teljesítem, akkor érkezem haza, mert de­cember 11-én indulunk. K rizsáimé Józsa Piroska Fotó: Fortuna Mária A rádió | hulámhosszán I Megváltozón műsorszerkezet Az elmúlt héten átrádióz- hattuk a napnak akár mind a huszonnégy óráját, meg­szokott műsoraink időpont­jában gyakran egészen más adást sugároztak, híreket — a hajnali órákat kivéve — ritkábban hallottunk, mint eddig. S sorolhatnánk még tovább a változásokat. Ok­tóber 1-től új műsorszerke­zetet vezettek be a Magyar Rádióban. A legnagyobb újdonság kétségtelenül a 24 órás adás megvalósítása. Álmatlan, magányos éjszakáinkon im­már nem vagyunk annyira egyedül, magyarul is szól a rádió, zenét s híréket köz­vetít a Petőfi-adó. Ülj formában, az eddigi­nél gyakrabban jelentkezik a Napközben adása is. Hét­főtől péntekig délelőttön­ként háromórás műsorban hívhatjuk segítségül a rá­diót gondjaink, ügyes-ba­jos dolgaink megoldására. Talán éppen ez az adás leg­főbb erénye minden más műsornál szorosabb kapcso­latot igyekszik kiépíteni a hallgatókkal, egyfajta szol­gáltatást nyújt. A műsor ideje alatt helyszínre hívha­tó a riporterkocsi, a szer­kesztők várják a hallgatók telefonjait, s akinek erre nincs módja, levélben jelez­heti észrevételeit. A Napközben témaskálája meghatározhatatlan, minden­ről szó esiik benne, ami ér­dekelhet bennünket, keres­kedelemről, iskoláról, óvo­dáról, szolgáltatásokról, növényápolásról, főzésről, egészségügyről... A műsor'- szerkezet változásától füg­getlenül is az utóbbi téma gyakran szerepel a rádió adásaiban. Nem véletlenül, hiszen van mit javítani egészségügyi kulturáltsá­gunkon, életmódunkon. Jó hogy a rádió kiveszi a ré­szét az egészségügyi tájé­koztatásban, ám — lehet, hogy ezt nem is a szerkesz­tőknek kellene szóvá tenni — mintha kicsit sok volna, mintha egycsapásra próbál­nánk megváltoztatni rossz, testi állapotunkra káros szokásainkat. Reggel, dél­előtt, délután hallhatjuk a figyelmeztetéseket, ne do­hányozzunk, ne igyunk al­koholt, mit főzzünk, hogyan főzzünk, hogyan éljünk. Va­lamennyi megszívlelendő jó tanács —, bár egy ré­szének megvalósítása nem­csak az egyénen múlik — ám a hallgató végül zavar­ban van, azt szeretné in­kább már tudni, mit tehet, mit ehet, amivel nem káro­sítja önmagát. Két műsor a Hétvégi Pa­noráma és a Jó utat! össze­vonásával született meg a Péntektől péntekig című új adás. A Petőfi-adón pénte­ken délután elhangzó há­rom és fél órás műsorban tippeket kap a hallgató sza­bad idejének eltöltésére. _ A műsor szerkesztői kulturális rendezvényekre hívják fel a figyelmet, tanácsókat ad­nak utazásra, sportolásra. Az első adásban elhangzott a felhívás is, várják a kul­túrával, művelődéssel, szó­rakoztatással, sporttal fog­lalkozó intézmények, turista szakosztályok, klubok veze­tőinek, munkatársainak le­velét, s ajánlataikat készsé­gesen továbbítják a rádió hallgatóinak. A műsor akárcsak a Nan- közben dicséretes új szol­gáltatás. CsuDán egyetlen kérdés motoszkál a hallga­tó fejében: Kik fogják hall­gatni a műsort? Hiszen pén­teken délután kettőtől fél­hatig az ország lakosságá­nak jelentős része még dol­gozik. majd bevásárol. a gvérekért megy az óvodába, iskolába. A műsor-szerkezet válto­zásának főpróbája az el­múlt héten ettől füasetlenül iól sikerült. Felfrissült, gaz­dagodott a rádió napi prog­ramja. T, G.

Next

/
Thumbnails
Contents