Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

>984. OKTÓBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepi ülés Tiszafüreden Új város — A történelem iitközöpotján A megye legifjabb városa Tiszafüred 1944. október 24- én szabadult fel. Az akkor élő tiszafüredi lakosok közül sokan talán nem is sejtették, hogy ez. a havas esővel bekö­szöntő, kemény őszi nap, nemcsak a háború végét je­lenti, hanem egy új társadat mi rend, egy korábbinál ma­gasabb minőségű élet születé­sét is. Mindez ma már termé­szetes, de akkor — amikor hadak jöttek, hadak mentek — korántsem volt az. Tegnap Tiszafüreden az MSZMP városi Bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a KISZ-bizottság együttes ülésén, ünnepélyes külsősé­gek között emlékeztek meg a sorsforduló eseményéről. Az együttes ünnepi ülést Rente Ferenc, a városi tanács elnö­ke nyitotta meg, külön üdvö­zölve az elnökségben helyet foglaló Sándor Lászlót, a Hazafias. Népfront megyei bizottságának titkárát és Si­pos Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét. A Himnusz hangjai után Tóth Lajos, a városi pártbi­zottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Kitért Ti­szafüred felszabadításának hadászati, történelmi rész­leteire, külön szólt a II. Uk­rán Fronti 53. hadseregének 57-esi számú lövészhadtesté­ről, amely döntő részt vállalt a Tiszafüred és Tiszaörvény térségében végrehajtott had­,;Ritkán íjapasztalt aktivi­tás szem- és fültanúi lehet­tünk Szolnokon. Az érdeklő­dés ezerfelé ágazott, de a be­szélgetések végső, szóban is elhangzó kicsengése az volt, hogy többet kell törődni a nyugdíjasok művelődésével” — írta Kajdi Béla az első, két évvel ezelőtti, országos módszertani találkozóról a Népművelés c. folyóiratban. A vasutas nyugdíjas klu­bok vezetői a múlt hét végén ismét találkoztak, mivel a vasutas nyugdíjas-közvéle­mény valósággal „kikövetel­te” a folytatást. A mostani szellemi együttlétet is nagy­fokú aktivitás és felfokozott érdeklődés jellemezte. A kétnapos rendezvény egyik legtartartalmasabb programja a nyugdíjasok parlamentje volt. A szóvivő alig győzte a száznál több kérdést továbbítani az illeté­kesekhez: a MÁV vezérigaz­gatósága, a Vasutas Társada­lombiztosítási Igazgatóság, a Vasutas Szakszervezet moz­galmi és kulturális képvise­lőihez. A módszertani bemutatót az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központ munka­társai azzal a szándékkal szerkesztették, hogy sokféle szemléltetett példáját mutas­sák be: hogyan lehet méltó módon emlékezni hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lójára? A mintának szánt klubfoglalkozások sorét a szolnoki Volán, nyugdíjas­klubja kezdte. Előadójuk: Kaposvári Syula nyugalma­zott múzeumigazgató a vá­ros közlekedésének múltját, 40 évét mutatta be. Nagy de­rültséget keltett szókimon­dásával, Zsarnai Ferenc, sza- joli vasutas nyugdíjas, aki részi vett a Visszaemlékezések cí­mű, megyei felszabadulási té­májú pályázaton. Hatásos és politikus volt Vájná Katalin zenei részletekkel színesített beszélgetése a magyar zene 40 évéről. Az igényes és önfeledt szó­rakozást jól szolgálta a nyír­egyházi és a szolnoki vasutas nyugdíjas színjátszó csopor­mozdulatokból. A tiszai átke­lés hadászati jelentőségére az is. üta’., hogy a magyarországi felszabadító harcokért a Szovjetunió Hőse kitüntetést kapott szovjet tisztek és ka­tonák közül sokan éppen e harcok során tűntek ki hő­siességükkel, példamutatá­sukkal. A felszabadulással — mint Magyarországon mindenütt — új korszak kezdődött a Ti­szafüreden élő nép történeté­ben. A felszabadulás fája a ’70-es években termett a leg­bővebben. Az Alumímiumárugyár és a Magyar Hajó- és Darugyár új üzemei mellett ez idő tájt koncentrálódott a mezőgaz­dasági termelés; megvalósult egy sor új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény: áru­házak, élelmiszerüzletek épültek, javultak a közleke­dés, az egészségügy, a köz- művelődési feltételei. Űj típu­sú tulajdonformaként, a kör­nyék állami és. szövetkezeti erőinek összefogásával új üzem, a Kuntej kezdte meg működését. Felújult, korszel rűsödött a termelőszövetke­zeti eszközálomány, óvodák és bölcsődék épültek — mondta egyebek között a gyűlés szónoka. Az ünniepi ülés záró aktu­saként Kiváló társadalmi munkáért járó kitüntetések átadásába került sor; majd az eseményt a Szózat hangjai zárták. tok rövid műsora, valamint három debreceni hivatásos énekes közreműködése. A.-. Erika című színes ;á tékf-lm rendezője, Magyar József igen elégedett volt, hiszt-n jócskán kapott elisme­rő szavakat — a két éve lá­tott, Mi, büszke magyarok című rövidfilmjéért is, — okos kérdéseket, gondolatilag gazdag véleményeket. A Ho­gyan tovább? című, afféle módszertani meditációt Ka]- di Béla, a Népművelődés cí­mű folyóirat munkatársa ve­zette. Részletesen szólt a kö­zelmúltban megtartott orszá­gos közművelődési konferen­ciáról, a művelődési minisz­ter sajtótájékoztatójáról, bá­torította a klubok vezetőit: jobban aknázzák ki a helyi lehetőségeket, ai kultúra de­mokratizmusának térhódítá­sát ki-ki segítse a maga módján, gondoskodjanak a minőségi munka feltételei­ről. , Koszorúzás Halálának 40. évfordulója alkalmából tegnap a Farkas­réti temetőben megkoszorúz­ták Kálló Ferenc főesperes- nek, az antifasiszta mozga­lom mártírjának sírját. Kálló Ferenc tábori főes»-' peres a budai helyőrségi kór­ház tábori lelkészeként be­kapcsolódott az antifasiszta mozgalomba; a német meg­szállók elleni harcra mozgó­sító röplapokat terjesztett, üldözötteket bujtatott, részt vállalt fegyveres akciók szervezésében. Szabó István köszöntése Szabó Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagját, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa és a Nádud­vari Vörös Csillag Termelő­szövetkezet elnökét 60. szüle­tésnapja) alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága nevében Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte. Je­len volt Ballai László, az MSZMP KB Gazdaságpoliti­kai Osztályának vezetője. Az országgyűlés kulturá­lis bizottságának tegnapi ülésén a Művelődési Minisz­térium két előterjesztését vitatta meg: az egyik a köz- művelődés új feladatairól és fejlesztésének irányairól ké­szült, a másik a pedagógus- képzés helyzetéről és jövő­beni programjáról szólt. Óvári Miklósnak, a bizott­ság elnökének megnyitóját követően Rátkai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést a közművelődés helyzetét fel­táró dokumentumhoz. Töb­bek között elmondta, hogy a »köziművelődési tanácskozás nyomán kérdéskör a társa­dalmi érdeklődés középpont­jába került. A közművelődés »fejlesztése csakis társadal­mi és gazdasági összefüggé­sek figyelembevételével ter­vezhető: az előrehaladás nagymértékben függ attól, hogy a gyakorlatban meny­nyire érvényesül e folyama­tok kölcsönhatása. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza, hogy a közművelődési munka mi­nőségi fejlesztésének — s egyben eredményességének — alapvető feltétele a köz­vetített értékek tudatos ki­választása. A vitában a hozzászólók több oldalról elemezték a je­lentést. A vita középpontjá­ban az iskola és a közműve­lődés kapcsolata állt. Töb­A X. országos bekekonfe- rencia állásfoglalása megál­lapítja: „A. magyar- békemoz­galom, amely társadalmunk érdekeit, az emberiség egye­temes ügyét szolgálja, alap­vetően teljesíti feladatát: hozzájárul ahhoz, hogy né­pünk meggyőzően adjon han­got békeakaratának, csele­kedjen a béke védelmében. Mozgalmunk a IX. magyar békekongresszus óta eltelt hat évben is hozzájárult a béke erőinek világméretű összefogásához”. A dokumentum kiemeli: magyar békemozgalomnak jelenleg szembe kell néznie a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési verseny, a tö­megpusztító eszközök növe­kedéséből fakadó súlyos problémákkal. Ugyanakkor meggyőződéssel vallja: a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség' tagországai, a nemzet­közi munkásosztály, a nem­zeti felszabadító mozgalmak, az el nem kötelezett orszá­gok, a földkerekséget átfogó békemozgalmak alkotják azt az erőt, amely képes meg­akadályozni egy újabb világ, égést, és előre viheti a béke ben sürgették az oktatási és a közművelődési intézmé­nyek integrációs folyama-) fának felgyorsítását. A vi­tában felszólaló Köpeczi Bé­la művelődési miniszter fel­hívta a figyelmet arra, hogy az integrációt másként kell kezelni a kis településeken, ahol a körülmények ezt szinte parancsolóan előírják, és másként a nagyobb vá­rosokban, ahol eltérőek a helyi adottságok. Övári Miklós a vita ösz- szegezéseként hangsúlyozta, hogy a kulturális igények kielégítése során nem elég egyszerűen csak „kiszolgál­ni” a szükségleteket, hanem igényeket is kell támaszta­ni, s erről a közművelődés-’ nek nem szabad lemondania. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az értékek és az igé­nyek változása csak hosz- szabb távon valósulhat meg. A kulturális bizottság má­sodik napirendi pontként Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes előter­jesztésében a pedagóguskép­zés helyzetéről és feladatai­ról tanácskozott. A jelenlegi törekvések a szükségletekhez jobban al­kalmazkodó pedagóguskép­zési rendszer kialakítását cé­lozzák meg. Ehhez javítani szükséges az élet- és mun­kakörülményeket, és anyagi­lag is támogatni a pályakez­dőket. Mintegy 60 százalékában épült' meg eddig a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat új cúk- rásziizeme. A kivitelezési munkákat a TRVVV szakemberei végzik Szolnokon Nyugdíjasok országos randevúja Száznál több kérdés a találkozón Művelődés, pedagógusképzés Képviselők vitája a Parlamentben Felhívás a honpolgárokhoz ügyét. Legfontosabb felada­tunk hozzájárulni olyan nem­zetközi légkör megteremtésé­hez, amelyben a tárgyalások újrakezdődhetnek, és kedvező eredményre vezethetnek. Az állásfoglalás a többi kö­zött felhívja arra a figyel­met: a jövő esztendőben em­lékeznek meg a világ népei a fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulójáról. A történelmi tanulságok figyel­meztetnek arra, hogy a szél­sőséges, imperialista erők agresszív próbálkozásait csak a határozott és egységes fel­lépés kényszerítheti meghát­rálásra. Az elmúlt 40 év bebizonyí­totta, hogy a magyar béke­mozgalom ügye elválasztha­tatlan hazánk nemzeti és társadalmi felemelkedésétől” — hangsúlyozza az állásfog- lása.. A kétnapos tanácskozás dokumentuma a békemozga­lom feladataival foglalkozva hangsúlyozza: a munkája kö­zéppontjában változatlanul az a törekvés áll, hogy kife­jezze népünk békeakaratát, a társadalom minden rétegét mozgósítva járuljon hozzá hazánk békepolitikájának formálásához. Legyen szerves része a biztonság megszilár­dításáért, a nukleáris lesze­relésért küzdő nemzetközi társadalmi erőknek. A magyar békemozgalom a népi-nemzeti egység egyik alkotóeleme, s ezért tovább szélesíti együttműködését a Hazafias Népfronttal, más társadalmi mozgalmakkal és tömegszervezetekkel, a ma­gyar egyházakkal és vallás­felekezetekkel. A magyar bé­kemozgalom gazdag hagyo­mányaira építve továbbra is arra törekszik, hogy fóruma legyen mindazon politikai és társadalmi erőknek, amelyek részt venni kívánnak nemes céljai megvalósításában. Min­dent elkövet azért isi, hogy az ifjú nemzedék tenniakará- sa, dinamizmusa gazdagítsa a békemozgjalmat — hangoz-; tatja végezetül a konferencia dokumentuma. Ezzel az állásfoglalással az országos békekonferencia egyben felhívással fordul minden honfitársunkhoz: te­gyünk meg' mindent nemzeti boldogulásunkért, szocialista hazánkért, a békéért! T Keddi jegyzetUnkT Dalos voltam a békecentrumban Az egyik srác pepitakoc­kás csőnadrágban üldögélt, haja tarkójáig feilnyírva, s zenét hallgatott. Lám még őt is érdekli. örültem, amikor találkoztam azzal a három gimnazista kis­lánnyal is, akik mintha valamelyik nyugati divat­lapból léptek volna elő. Vagy veled, aki szereti Adjí Endrét és a Beatlest és vé­led, aki festesz, s egy-egy élményért hónapokra vál­lalod a nomád életet min­den kényelmetl'enségéveü, együtt. Vagy veled, aki már kész mérnök vagy, s mégis mindig visszajársz régi iskoládba, és veled, aki minden évben társa­dalmi munkákat szervezel, s nagyon rosszul éreznéd magad, ha egyszer nem csinálhatnád. Vagy veled, aki mióta az eszedet tudod dolgozol a KISZ-ben, s ünnepekkor még ma is könybe lábad a szemed. Találkoztam veled is, aki a bányák mélyén izzadsz, és veled is, aki a földeken dolgozol. Ugye ismerjük egymást? Nem is emlékszem mos­tanában hasonlóra. Hatezer ember mint egy nagy csa­lád. Többnyire fiatalok, akiknek szerencsére nin­csenek személyes tapaszta­latai a háborúról, de érzik, hogy védeni kell a békét, a mát, Negyven év távla­tából nagyon nehéz fogal­mat alkotni, hogy mit je­lent számukra a béke. Hi­szen ott voltak a tizenhat évesek, akikben ezernyi kérdés feszül a társada­lomról, az emberekről, ön­magukról, a húszévesek, akik már egy kicsit többet tudnak a világról, s mi harmincasok vagy azon tú­liak. Igen, mind ott vol­tunk. Eszembe jutott középis­kolás korom, a sok vívó­dás és tanácstalanság, ami­kor még nem találtuk meg helyünket a társadalom feszülteégrendszerében, amikor csak nagysokára, a sorozatos, vesztett csaták után értettük meg igazán, hogy mit akar tőlünk' anyánk — apánk, a bará­ti társaság, tanáraink vagy a KISZ. Azt hiszem, csu­pán annyit, hogy ne jár­junk becsukott szemmel és mások ne bánkódjanak mi­attunk, hiszen legfonto­sabb, hogy megtaláljuk ön­magunkat és szerepünket. S ha ez összejött, elmond­hatjuk, hogy „beérkez­tünk” Nekünk harminca­soknak többé kevésbé si­került is, de ennek lehető­ségét mi magunk teremtet­tük meg. Mint ahogy a tí­zen- és huszonévesek be­érkezési esélyeiket is ön­maguknak kell megterem­teni, de ehhez szükség van a rendre, a békére. Ami a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem' Nagyvárad téri épületében a békecentrumban zajlott, leginkább egy forgatag sokszínűségéhez hasonlí­tott. Az egyik sarokban gi­tárosok énekeltek, kicsit odébb könyveket árusítot­tak, egy külön helyiségben politikai filmeket vetítet­tek. Mind a három színpa­don nagyüzem volt. Poli­tikai dalosok, nemzetiségi táncosok, irodalmi színpa­dosok váltogatták egymást. Szendvicsemberek járták a különböző helyszíneket, békepólókat és békesors­jegyeket árultak. Nagy si­kert arattak a szolnoki jazzbalettosok és a mező­túri citerások is. S amikor velünk együtt énekelt a több ezer ember, nagyon erősnek éreztük magunkat Szólt a dal és szállt az ének kifejezve mindannyi­unk óhaját, békevágyát. Szolnok megyéből száz­negyvenen jutottak el a toékecentrumra. Közülük sok emberrel találkoztam és beszélgettem, de a bé­kekonferencia együk kül­döttének szavai még most is a fülemben csengenek. ■— Hogyan gondolkodom a fékéről? Az emberek és gyermekeink mindennap­jait, jövőjét, munkáját és boldogulását jelenti szá­momra a béke. Nemcsak én vallom ezt, hanem azok is, akiket a konferencián képviselek — mondta. Nagy ÍTibor Lengyel vendégek Szolnokon Kazimierz Qlesiak, a Len­gyel Egyesült Parasztpárt titkárának vezetésével há - romtagű delegáció tartózkoJ dik hazánkban a baráti or­szágból, a TÖT vendégeként. Tegnap délelőtt Szolnokra látogattak a vendégek, ahol, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese fogadta és tájékoztatta őket a) megye mezőgazdásá­gának helyzetéről, Benedek Füjlöp, a Teszöv titkára pe­dig szövetkezetpolitikai kér­désekről beszélgetett a kül­döttség tagjaival. Délután a vendégek a rákóczifalvi tsz kertészetével ismerkedtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents