Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-30 / 255. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP - 1984. OKTÓBER 30. Megkoszorúzták Kazinczy sírját „Édes anyanyelvűnk verseny vv Világítás az iskolákban Nem mindegy, hói helyezik el a fénycsöiámpát Vasárnap Sátoraljaújhelyen ünnepélyes eredmény- hirdetéssel véget ért a középiskolás diákok országos „Édes anyanyelvűnk” versenye. A százhuszonnégy gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképző intézeti diák pénteken dolgozatot írt, vasárnap pedig nyilvános szóbeli vetélkedőn adott számot a magyar nyelv, a magyar nyelvtan ismeretéről, bizonyítva: képesek jól, helyesen alkalmazni anyanyelvűnket. A középiskolai tanulók 1984. évi országos „Édes anyanyelvűnk” verseny győztesei: Csóka Tünde sátoraljaújhelyi, Fábián Csaba komlói, Fodor Andrea miskolci, Itzés Gábor győri, Kaposvári Béla miskolci, Lakatos Attila győri, Márkus Gábor tatai, Nagy László debreceni, Réti Andrea budapesti, Sidó Katalin mosonmagyaróvári, Tardos Judit ózdi, Tóth Molnár Edit orosMészáros Mártával közöl terjedelmes interjút a The New York Times vasárnapi kulturális melléklete, abból az alkalomból, hogy a magyar rendezőnő „Napló gyermekeimnek” című filmje sikerrel szerepelt a New York-i filmfesztiválon si e héten a nagyközönség számára is műsorra tűzik a Lincoln Plaza filmszínházban. A fényképekkel is illusztrált interjú szerzője, AnnetBudapestről készült, több mint kétórás műsort láthattak szombaton este a jugoszláv televíziónézők. Az újvidéki tv által készített műsor egy sorozatnak a része volt, amelyben a Tanjug hír- ügynökség tudósítói mutatják be állomáshelyüket. A magyar főváros, műemlékeit, modern épületeit a budapestiek kulturális, szórakozási A mai körülmények nem túlzottan kedveznek az emberi jóság minden akadályon győzelmesen túljutó ábrázolásának. (Balázs Anna annyi szomorú hangulatú novella után most mégis valami ilyesmire vállalkozik ebben a regényben. Ö maga így vall erről: „Olyan érzés hajtott a munkában előre, hogy ebben a nehéz korszakban, amikor a háborús fenyegetés megrontja álmainkat, igenis kell lennie hitnek a jövőben, az emberekben, abban a békében, ami nélkül nincs fejlődés, nincsen többé emberi élet. Ha elpusztulna az emberiség, velünk halnának a természet csodálatos művészetének fái, virágai, mindaz, ami szép, és boldogító. Ez a könyv szellemében tiltakozás az emberi gonoszság ellen, annak felmutatása, hogy íme, a kicsi magból is kinő az élet — és elpusztíthatatlan”. E szép szándékú vallomás keltette fel érdeklődésem a könyv iránt. Kíváncsi voltam, hogyan sikerült az írónőnek megbirkóznia ezzel a maga vállalta, meglehetősen házi, Tóth Teodóra szentesi, Varga Katalin mosonmagyaróvári és Virág Éva soproni középiskolai tanulók. Megyénkből négy diák jutott be a nemes versengés célegyenesébe, jól megállták helyüket az országos mezőnyben is. A verseny kü- löndíját a középiskolások közül Babos Katalin, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulóija nyerte el. Varga Katalin, a martfűi 641-es számú Cipőipari Szakmunkásképző Intézet tanulója Kazinczy-díjat kapott a zsűritől. Ugyancsak a szakmunkástanulók versenyén szerepelt Gál Katalin, a mezőtúri Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet diákja, ő könyvjutalomban részesült. A diákok, a kísérő tanárok, a szülők és a vendégek vasárnap reggel Széphalomban megkoszorúzták Kazinczy Ferenc, a nagy magyar nyelvújító és. nyelvtanító sírját. te Insdorf maga isi részletesen ír a legújabb magyar filmekről, megemlítve, hogy az utóbbi időben számos filmalkotás foglalkozott az ötvenes évek első félének történetével. Mint Mészáros Márta az amerikai újságírónőnek elmondta, folytatni kívánja a most bemutatásra kerülő filmben megkezdett történetet. Ugyanakkor szó van arról, hogy amerikai filmesekkel készít koproduk- ciós alkotást. és sportolási lehetőségeit, hétköznapi életét felvillantó felvételeket a stúdióból Milos Csorovics, a Tanjug jelenlegi és Milorad Szte- vancsev, a hírügynökség korábbi tudósítója kommentálta. Egy Szentendrén készített riport a város délszláv vonatkozásait és egy szerb- horvát nyelvű iskolát mutasok buktatóval is járó feladattal. Balázs Anna regényének tárgyát és cselekményét teljes egészében az a mondanivaló határozza meg, hogy a tiszta lélek, az egyenes jellem, a jóra törekvő ember a közösségből való kirekesztettség állapotából hogyan jut el minden visszahúzó erő ellenére a közösség szolgálatáig. Ezt az utat Simon Illéssel, a regény hősével járatja végig a második világháború végnapjaitól, 10 éves korától, meglett emberré válásáig. Rögtön hozzá kell tennem, a történelem, a kor csupán jelzésszerűen, egy-egy külső vonás felvillantásával van jelen a regényben. Simon Illés szüleit házukkal együtt egy falujukra zuhant bomba pusztítja el, szeretett bátyját egy homályos .bűncselekmény sodorja idegenbe. Ez utóbbiból lered egyetlen átkos öröksége, a „Tolvaj” ragadványnév. Gyerekfejjel magára maradva, a falu megvetésének ártatlanul kitéve dolgozik a betevő falatért, míg A felmérések tapasztalatai szerint az általános iskolák 70 százalékában — mintegy két és fél ezer régi tanintézetben — indokolt lenne a tantermek világításának korszerűsítése. Az Épületgépészeti és Villamossági Tervező Vállalat a közelmúltban ösz- ázegezte az iskolavilágítás modernizálásában, javításá • ban elért hazai és külföldi eredményeket, hogy az így összegezhető javaslataival útmutatást adhasson a tantermek világítását felújító tanácsoknak. A külföldi és a hazai vizsgálatok ugyanis tanúsítják: a világítás hozzáértő korszerűsítése jelentősen javítja a tanulók és a tanárok közérzetét, szellemi teljesítményét, az emlékező- és a koncentráló képességet, a gondolkodás logikáját. A régi iskolákban többnyire opálgömbös lámpákkal világítanak, ezek fénye azonban gyengébb a szükségesnél, ráadásul gyakran kápráztatnak és zavaró árnyékokat vetnek. A tanteremvilágítás korszerűsítésére javasolt műszaki követelményrendszer sarkalatos pontja, hogy az opálgömböket felváltó fényvégül jóindulatú tanítója s a munkáját megbecsülő tsz- elnök révén középiskolába kerül. Jeles érettségije után a tsz kertészetébe tér vissza. Hiába dolgozik azonban erejét megfeszítve, megmarad a falubeliek előtt Tolvaj Simonnak. Hogy csúfmevé- től megszabaduljon, olyan helyet keres, ahol új életet kezdhet, s ahol munkájával mások javára lehet. így jut el a hegyek közé, Aprófalvá- ra, ahol már csupán néhány magára maradt életkedvét vesztett, idős ember él. A világgal szinte csak a településen hetente egyszer megjelenő kapzsi fűszeres köti össze őket. Simon Illés segítőkészségével fokozatosan megnyeri az öregek bizalmát. Egykori támogatójának, Jónás Mihály tsz-elnöknek a segítségével, volt brigádtársai és a traktorgyári 'munkások támogatásával használhatóvá tesz egy ócska teherautót meg egy traktort. Termővé varázsolja az elgazosodott, gazdátlan földeket, munkakedvet ébreszt az addig záfKorszerüsítési javaslatok latát a padsorok hosszanti tengelye fölé szereljék. Így valamennyi pad egyenletes erősségű fényt kap, s nem alakulnak ki gyengébben megvilágított zónák, mint a keresztirányban elhelyezett fénycsőlámpák esetén. Fontos az is, .hogy a táblák visz- szatükröződés nélküli megvilágításáról gondoskodjanak, és lényeges: a fénycsőlámpák közül csak a lemezlamellás típusokat használják. Ezek ugyanis nem vakítanak, mert a fénycsövek nem kerülhetnek a tanulók szemé nek látószögébe. A korábbi világításkorszerűsítéseknél gyakran előfordult, hogy csupán az izzólámpákat váltották fel fénycsövekkel, az egyfázisú vezetékhálózatot azonban nem alakították át háromfázisúvá, így. p fénycsövek bántóan vibráltak. Az elektromos hálózat felújítását egyébként a korszerű oktatáshoz szükséges, árammal működő szemléltetőeszközök mind szélesebb körű használata is indolokná. A számítások szerint a megfelelő tanteremvilágításhoz 350 luxnyi, káprázatmen- tes fényre van szükség. így több mint kétszer annyi között, sok háború okozta lelki sebet hordozó, idős emberekben. Áldozatvállalását önzetlenségét látva melléje állnak még azok is, akik egykor gúnyolták vagy éppen kivetették maguk közül. Bár két útonálló kétszer is el akarja tenni láb alól, sikerül nemcsak a gálád merényletet túlélnie, hanem — szinte észrevétlen — együtt munkálkodó, együtt gondolkodó termelő közösséggé formálnia AprófalvíVt. Még intézeti fiatalokat is telepít az elhagyott házakba, a segítőkész traktorgyáriak pedig üdülőt is épftenek a szép környezetű, jó levegőjű településen, ahová még a villanyt is hajlandók bevezetni a dolgos öregek kedvéért. Közben hősünk nemcsak barátokra, hanem hűséges társra is talál egy szomszéd faluból való leányzó személyében. Nekik is jut egy elhagyott, de két kezük munkájával felújított ház. Az egykori Tolvaj Simon Illés által felvirágoztatott termelő közösség pedig felvesz.i a Szeretet Tsz nevet, s hivata- Dosan js elnökké választ jjá hősünket. íme, így változtatta a segítőkészség, a mások iránt érzett szeretet a mindenkitől elhagyott Aprófalvát a boldogság szigetévé. Hősürfk ezt így igazolja a regény végén: „Mert szeretet nélkül fényt kaphatnak a tantermek, mint az elavult izzólám. pás megoldással, s a villany- számla is kevesebb lesz, mert az energiatakarékos fénycsőlámpákkal felére csökken az áramfogyasztás. A világításkorszerűsítés javasolt műszaki megoldásait a gyakorlatban is kipróbálták a Tolna megyei Dunakömlő- dön, Tolnán és Dunaföldvá- ron, három régi, építészeti szempontból különböző — emeletes és földszintes boltíves és lapos födémű, hosz- szabb és rövidebb tantermű — iskolában. A tapasztalatok kedvezőek, azt igazolták, hogy az egymástól sok tekintetben eltérő régi iskolaépületekben ds gazdaságos lehet a tan,teremvilágítás rekonstrukciója. Az ellenőrző vizsgálatok során szerzett tapasztalatok felhasználásával kidolgozzák az iskolavilágítási rekonstrukciók műszaki és gazdasági követelményrendszerének végleges formáját. Ezt a jövő év elején, tervezési útmutatóként megjelenítik, hogy a szakszerű fejlesztésihez segítséglet nyújtsanak valamennyi érdekelt beruházónak, tervezőnek és kivitelezőnek. semmi sejn ment volna, ez az igazság”. Milyen jó is volna, ha ez valóban ilyen egyszerű lenne, mint ebben a regényben. A tiszteletre méltó írói szándék, a nemes mondandó ugyanis éppen ezáltal veszít meggyőző erejéből, hősünk igazi konfliktusok nélkül jut el céljáig. Az akadozó motívumok is roppant gyengék akár az oktalan gúnyoló-1 dókra, akár a minden indok nélkül Illésre támadó latrokra, akár pedig egyetlen fia háborús elvesztése miatt emberkerülővé vált öreg Juhász ellenállására gondolunk. Ebben a regényben az egyetlen embert és közösséget formáló erő az Illésből sugárzó jóság és szeretet., Egyetlen ember tiszta embersége, jobbat akarása azonban még akkor is nehezen válthatná meg a világot, ha azon mindenki fogékony lenne a jóságra, a szeretetre, nem pedig rút gazdasági-társadalmi erők mozgatnák annak rugóit. Hogy leegyszerűsítései, sematikus megoldásai ellenére mégis olvasásra ajánlom Balázs Anna regényét, annak az az oka, hogy magam is hiszek az irodalom jellemformáló erejében. (Balázs Anna: Élni és szeretni, Bp. Kossuth K. 1984.). Szurmay Ernő A rádió | huBámhosszán I Bezárt a játszótér A Szombat délelőtt című műsorban néhány hete elhangzott egy igen érdekes riport, amely azóta is foglalkoztatja a rádióhallgatókat. Egy Amerikából — húszéves távoliét után — hazatelepült idősebb hölgy „bezáratta” a keszthelyi, Gagarinról elnevezett játszóteret. Mégpedig azért, mert zavarja a gyerekzsivaj ... A Niagara fülsiketítő moraja szerinte lágy muzsika a játszótéri lármához képest. Azóta csönd van a környéken, a gyerekek másutt játszanak, ott ahonnan egyelőre még nem érkezett „feljelentés” ellenük. A nem mindennapi esetről sokan levélben küldték el véleményüket a Magyar Rádió címére. Ám remélhetőleg így is eljutottak a hozzászólások az illetékesekhez, Keszthely tanácsi vezetőihez. A Szombat délelőtt legutóbbi adásában részleteket olvasott fel belőlük a műsorvezető. Egy szocialista brigád például azért méltatlankodott, mert semmibe vették keszthelyi társaik társadalmi munkáját, ök maguk is szívesén részt vesznek játszóterek kialakításában, gyermekintézmények karbantartásában, bővítésében. S mi lesz akkor, ha az ő városukba is hazatelepül egy „öreg hölgy”, s megismétlődik a nem mindennapi eset? Egy másik — névtelen — levélíró egyetértett a keszthelyi döntéssel, ő is idős, beteges, s bizony jólesik a pihenés, a csend. Illetve jólesne, ha hagynák. Majd hosszasan ecsetelte mennyire haszontalanok, neveletlenek a mai gyerekek. Neki is válaszolt egy 62 esztendős nagymama, aki nagy-nagy szeretettel írt a fiatalokról, a kicsikről. Érdekes módon őt inkább megnyugtatja a gondtalanul játszó gyereksereg zsivaja. Három vélemény az idézett levelekből a „szavazatok” arányának megfelelően. A műsor házigazdái ezek után nem iS akartak igazságot tenni a keszthelyi játszótér ügyében, hiszen megtették ezt a rádióhallgatók. Most már csak az a kérdés továbbra is „zárva” marad-e, avagy ú|jra birtokukba vehetik a gyerekek a társadalmi munkában nekik készített játszóteret. Avagy győz-e a csoportérdek az egyéni kívánság felett? Szerpentin Egy harmincéves svájci fiatalember könyvet írt az életéről. Ez önmagában még magánügy lehetne, a kötetet azonban számos nyelvre lefordították, s megjelent Magyarországon is. Sajnos, nem különös! óletútról szól a könyv. A fiatalember két évvel halála előtt észrevett a nyakán egy daganatot. Már ő maga megfelelően diagnosztizálta. A rettenetes felfedezés adta az indíttatást, hogy megírja értékelje az életét. Költői megfogalmazással úgy érezte, a sok lenyelt könny „akadt el a nyakánál”, okozta végzetes betegségét... Hogy mindez nem isi any- nyira képtelenség, arról meggyőzött a Szerpentin című tudományos ismeretterjesztő magazin vasárnapi adásának összeállítása. Hazai professizorok, orvosok statisztikája is azt bizonyítja, hogy a rákos betegekre szinte száz százalékban jellemző, hogy megelőzően zátonyra futott az életük, a kedvetlenség a céltalanság érzésé kerítette őket hatalmába. Mindez közrejátszott a betegség kialakulásában, lefolyásában, de nemcsak a rák esetében igaz ez a megállapítás. — tg — Interjú Mészáros Mártával A Napló sikere New Yorkban tott be. csőlámpák összefüggő láncoZongoraoktatás kezdődött Kenderesen, a művelődési házban. Képünkön Szabó Sándor oktató Pádár Brigitta zenei előképzést tanítja Olvasónaplómból Egy rokonszenves utópia Balázs Anna; Élni és szeretni Több mint kétórás műsor Budapest a jugoszláv televízióban
