Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 24. IA szerkesztőség postájából I a Legfelsőbb Bíróság Gimnazisták a Nemzetiért „Az új Nemzeti Színház megépítésére indult társa­dalmi akcióba bekapcsolód­va mi, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázi­um tanulói is felajánlást tettünk. Egy szombat déle­lőtt almát szedtünk a Tisza­táj Termelőszövetkezetben. Keresetünket — 13 ezer fo- rinto. — befizettük a Nem­zeti Színház számlájára.” (A tájékoztatást az iskolai KISZ-bizottságtól kaptuk a minap.) Háromnapos vásár Az őszi szövetkezeti na­pok rendezvénysorozata ke­retében a mezőtúri Afész több kedvezményes akció­val, kulturális műsorral lep­te meg tagságát. Október 7- én Skála divatbemutató volt, 12-én az áfész könyvesbolt­jából közvetítették a Könyv­ről — könyvért című rádió­műsort. A bútoráruház parkolójá­ban háromnapos vásárt ren­deztek október 12—14 között. Ez idő alatt a forgalom meg­haladta a másfél millió fo­rintot — s a lakosság 600 ezer forintot takarított meg. Nagy sikert aratott a Skála Ifjúsági Áruház férfi félcipő­vására. Párosával vitték a férfiingeket, női blúzokat, kardigánokat. Sok átmeneti kabát, műszőrme bunda is gazdára talált. A népművészeti boltban túri kerámiákat, kézimun­kákat, frottírtörülközőket kínáltak 30 százalékos áren­gedménnyel. A játék- és ajándékboltban is kedvez­ménnyel vásárolhattak a szülők. Az előrelátóbbak már megvették a karácsonyi ajándéknak szánt Legót. Ezt nem adták olcsóbban... A műszaki osztályon nagy ke­letje volt a fiői kerékpárok­nak és a kerti kisgépeknek. Fortuna Mária fotóján a vidám vásár egyik részlete látható. K. J. P. Mezőtúr A ti munkátokat folytatjuk... Tóth Imre levele Kecske­métről érkezett. „... 1971-től 1979-ig — nyugdíjazásomig — a Tisza- vidék Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozója voltam... A közelmúltban a vállalat­nál rendhagyónak nevezhető találkozón vettem részt. Az a szeretet és megbecsülés, amiben részünk volt, több annál, ami általában az ilyen alkalmakkor megszo­kott. A vállalat igazgatójá­nak mindenkihez volt né­hány, a múltat felidéző ked­ves szava. A vállalat életé­ről, mai gazdasági helyzeté­ről, a munkamenetről rövid, ám alapos tájékoztatást hall­gattunk,, amelyben kifejtet­te, hogy az a mi elgondolá­saink folytatása, illetve to­vábbvitele. Jólesett, hogy az áruház igazgatója többek között így fogalmazott: a ti munkátokat folytatjuk ... Azok az aktív dolgozók, akik még velünk együtt „tolták a vállalat szekerét”, de azok is, akik azóta lettek a Tiszavidék dolgozói és je­len voltak a nyugdíjastalál­kozón, mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. Szándékukat siker koronáz­ta, köszönet érte! Ember­ségből kitűnőre vizsgáztak!” • * * A Pannónia Szőrmekiké- szitő-, Konfekció- és Keres­kedelmi Vállalat kunszent­mártoni gyáregységében ok­tóber közepén várták volt dolgozóikat találkozóra. Ka- kuk Mihály igazgató tájé­koztatta az üzem életéről a száztíz nyugdíjast, akik kí­váncsian hallgatták a beszá­molót. A vendégek érdeklő­déssel szemlélődtek a gyár­ban, s szívesen beszélgettek volt munkatársaikkal. A kö­zös ebéden régi emlékeiket elevenítették fel a „pannó- niások”. örültek a meglepe­tésnek, a kis ajándéknak, s így búcsúztak: Viszontlátás­ra, 1985-ben! „Sziámi ikrek...” a paradicsombokron. A kü­lönleges összenövésű termést Kása Lajos szolnoki olva­sónk Balogh Ádám út 11. szám alatti házának zárt ud­varán produkálta a termé­szet. Áfész-ta Iái kozó Kolozsi József kereskedel­mi ügyvezető a Szövetség. Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezettől je­lentkezett levélben. Az ok­tóber 13-i áfész baráti talál­kozóról számolt be. A Va­dász csárdában adtak rande­vút a tiszafüredi, a kunhe- gyesi és a karcagi Afész dol­gozóinak a házigazda kisúj­szállásiak. Az egésznapos program­ban szerepelt kispályás lab­darúgó mérkőzés, asztalite­nisz és kötélhúzó verseny. Nem tudjuk, hogyan zajlott a verseny, de a tájékoztatás szerint azon a napon csak győztesek voltak ... Vidám napot töltöttek együtt az áfészek dolgozói. A kisúj­szállásiak motoros sárkány- repülő klubja látványos be­mutatót tartott a vendéae.k tiszteletére. A kérdésekre is készségesen válaszoltak. A közös ebéd után a „sza­badon választott” program következett: tánc, nótázás. terefere. Az őszi szövetke­zeti napok programjába szervesen illeszkedett a ta­lálkozó, amely a hétközna­pok gondjait volt hivatott feledtetni. Jövőre a kunhegyesi Áfész lesz a gazdája a ha­sonló rendezvénynek. A Jászsági Ruhaipari Szö­vetkezet jászszentandrási üzemében jelenleg belföldi piaci igényeket elégítenek ki. Bakfis hosszúkabátokat varrnak különböző színben és fazonban. Ezekből a ter­mékekből 500-as tételeket szállítanak a megrendelők­nek. Ide érdemes elmenni! — ajánlották fotóriporterünk­nek. ö készítette a felvételt. Válaszok, intézkedések Hangsúlyok, kirakati megjegyzéseinkre Munkatársunk elindult, kirakatokat nézett. Vélemé­nyét, benyomásait „Kirakati hangsúlyok” címmel írta meg, amely október 4-én lá­tott napvilágot lapunkban. Az Ideál Kereskedelmi Vállalat dekorációs csoport­jától érkezett az első észre­vétel — olvashatatlan alá­írással. Mitagadás, nem tet­szett munkatársunk írása. Kifogásolták, miért csak az Ideál boltjainak kirakatai mérettek meg és találtattak könnyűnek... Dr. Szolnoki László, az Ideál Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyet­tese szerint méltánytalanul elmarasztaló, hírnevüket rontó volt a szóban forgó írás. Sajnáljuk, ez nem volt szándékunk, mint ahogyan nem vesszük sértésnek, ki­oktatásnak az igazgatóhe­lyettes újságíró-etikát idéző sorait sem. Szerzőnk szétné­zett, kirakatokat böngészett Szolnokon. Észrevételei nem bántóak, csupán szerény kis figyelemfelhívások — a vál­tozatosságra, az átgondol­tabb, sokszínűbb, ötletgaz- dagabb munkára. Ügy gon­doljuk, ezt a jövőben is meg­tehetjük, még ha nem is fo­gadják osztatlan örömmel észrevételeinket. Rendelet nincs, de hivatkozás volt Megkérdeztük — Kapha­tó-e papírzsebkendő a bol­tokban? — Az információt szeptember 16-i lapunkban közöltük. A Piért szolnoki raktárvezetője szerint az im­port alapanyag beszerzésé­hez szükséges anyagi felté­telek hiánya miatt nem tud­ja a gyártó maradéktalanul kielégíteni az igényeket... Ám volt több felvetés is. Várfi Ferenc, a Belkeres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezető helyettese ezt ír­ta: „ ... A cikkben utalnak egy — feltehetően belkeres­kedelmi minisztériumi — rendeletre, mely szerint: „ ... azok az üzletek kaphat­nak papírzsebkendőt, me­lyeknek nagy a vonzáskör­zetük”. A cikkíró — Bajári István, a Piért törökszent­miklósi lerakatának vezető­jét idézve — az említett mi­nisztériumi rendeletre hi­vatkozva közli, hogy kijelölt üzletekbe szállítanak papír­zsebkendőt. Bár a papírzsebkendő- gyártás — a cikkben helye­sen közölt okok miatt — nem fedezi a szükségleteket, forgalmazásának bármine­mű korlátozását nem írja elő belkereskedelmi minisz­tériumi rendelet.” Már (régen) nem fáznak! Fáznak a Nyúl utcai óvo­dások — ezzel a címmel je­lent meg munkatársunk rö­vid írása október 17-én. Még aznap (!!) szerkesztőségünk­ben volt a Szolnok város Óvodai Intézmények Gaz­dálkodási Szervezetétől a vá­lasz. Kovács Gábor igazgató leveléből 'megtudhattuk, hogy 1984-ben saját kivitele­zésben gázfűtésre tértek át a Vörös Hadsereg úti óvodá­ban. És a Nyúl utcában? Az intézményvezető és a szülői munkaközösség kéré­sére terven felül vállalták — írta Kovács Gábor, hogy át­térnek a központi fűtésre. Augusztus 20-ra — ugyan­csak saját kivitelezésben — a Nyúl utcai óvodában is el­készültek a belső szerelési munkálatokkal. A második ütem a kazánház építése lesz, mely egybeesik az épü­let bővítésével. (Nincs neve­lői helyiség és öltöző a sze­mélyzetnek.) Az építéshez azonban először fedezetet kell biztosítani, így a végle­ges fűtés-korszerűsítés csak december—január hónapok­ban várható. Miként „jön ide” a Vörös Hadsereg úti óvoda? Az ott felszabadult olajkályhákat műhelyükben átvizsgálták, majd próbafűtést tartottak. Ez nem hozott teljes sikert, ezért október 15-én olajszint beszabályozást kellett végre­hajtani. És az óvodában ok­tóber 16-án már „teljes gőz­zel” fűtöttek! Egyetlen mondat még, hogy mindenki megnyugod­jon. Az intézmény — mint közület — akkor se vásárol­hatna olajkályhát, ha pénze volna rá... Rendelet tiltja. De nem is lenne érdemes erre a rövid időre. Összeállította; Farkas Ferencné Segítség az elvált férjnek Válóperben mindig súlyos probléma; ha a lakás vagy családi ház megosztott hasz­nálatra alkalmatlan, akkor kinek kell távoznia, ezért milyen kárpótlás illeti meg, és elhelyezéséről ki köteles gondoskodni. Ezekben a kér­désekben hangzott el irány­mutató állásfoglalás a Leg­felsőbb Bíróságon. Egy perben az alsó fokú bíróságok a gyermektelen házaspár házasságát felbon­tották, a közös tulajdonú házat — a volt férjnek járó térítés ellenében — az asszonynak ítélték. De a volt feleségnek kell a férfi részére különbejáratú albér­leti lakást biztosítania, amelyben a legszükségesebb bútorait, és felszerelési tár­gyait elhelyezheti. A jogerős ítélet ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket fej­tette ki: — Olyan házasságnál, amelyből gyermek nem szár­mazott, a személyi és anya­gi körülmények vizsgálatán kívül mindkét félnek a há­Nagy mennyiségű napos­libát szállított egy mező- gazdasági szövetkezetnek az egyik állami gazdaság. Kö­zülük azonban rövid idő alatt kétezer-hatszáz darab betegségben elhullott, ezért a tsz a gazdaság ellen pert indított. Állategészségügyi szakértői vélemény alapján a Legfelsőbb Bíróság ki­mondta: az elhullást előidé­ző betegség fertőzött törzs- állományból származott, ezért a gazdaság kártérítés­sel tartozik. Törvényes kö­vetelmény ugyanis, hogy az állatok minden olyan betíg- ségtől mentesek legyenek, ami a felnevelésre való al­kalmasságukat hátrányosan befolyásolja, vagy éppen le­hetetlenné teszi. Kollékhi- básak az olyan állatok,ame­lyekkel a kívánt célt egy­általán nem, vagy csak kor­látozott mértékben lehet el­érni, mert már az átadáskor betegek voltak. Nemcsak a kezelő állatorvos, a kiren­delt igazságügyi szakértő, hanem az állategészségügyi intézet szerint is, a gazdaság állományából származó, to­jásokból kikelt állatok egy- része — az átadás előtt ke­letkezett okból — betegség­zasság megromlásában köz­reható magatartását és an­nak súlyát is figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy a perben eljárt bíróságok ezt elmulasztották, és a há­zasság megromlását előidé­ző okokkal, valamint azok értelmezésével nem foglal­kozták, ezért új bizonyítá­si eljárásra van szükség. Ennek során meg kell álla­pítani: a lakás elhagyására kötelezett volt férj tarthat-e igényt elhelyezésre és mi­lyenre? Amennyiben olyan magatartást tanúsított, ami tanácsi bérlakás esetén a bérlőtársi jogviszony meg­szüntetését indokolná, elhe­lyezésére nem tarthat igényt. Ha azonban jóhiszemű jog­cím nélküli lakáshasznáiló- nak tekintendő, elhelyezésé­ről nem volt felesége, ha­nem a lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság a megyei bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefoly­tatására, valamint új hatá­rozat hozatalára kötelezte. ben hullott el. Nem lehet elfogadni azt a védekezést, hogy a törzsállományt vak- cinálták, és ezzel szerintük mindent megtettek a beteg­ség megelőzése érdekében. — Egymagában a vakci- nálás nem elég, azt is bizo­nyítani kell, hogy az oltó­anyag minősége, kezelése az előírt követelményeknek megfelelt — hangzik tovább az ítélet. A szakértő szerint a vakcinálás későn történt. Ezt á műveletet ugyanis két­szer háromhetes időközben úgy kell elvégezni, hogy a második kezelés a tojáslera­kás kezdete előtt egy hónap­pal történjék. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vakcinéyott törzsállomány immunvédelmét számos kö­rülmény befolyásolja. így például az oltóanyag és a takarmány minősége, a ma­dárinfluenza. Homogén és magasfokú immunitás esetén a fertőzésre jellemző nagy számú elhullás nem követ­kezett volna be. A Legfelsőbb Bíróság az állami gazdaságot az elpusz­tult állatok ellenértéke, tar­tása, a takarmányozási költ­ségek és az elmaradt haszon megfizetésére kötelezte. Nem csörömpölt a törött üveg A vásárlói kifogás érvé­nyesítéséről hangzott el ál­lásfoglalás a Legfelsőbb Bí­róságon a következő ügyben: Az egyik vidéki kereske­delmi vállalat üzletében egy láda síküveget vásároltak. A vevő másnap bejelentette: húsz üveg törött volt, amit az okozott, hogy a láda alján két helyen bevert szögek be­hatoltak az üveglapokba. Az üzlet a panaszt alaposnak ta­lálta és a vevőt kártalanítot­ta, majd az üveggyár ellen ennek az összegnek vissza­fizetéséért pert indított. A megyei bíróságon meg­tartott tárgyaláson a gyár arra hivatkozott, hogy — a tanácsi megbízott jelenlété­ben felvett jegyzőkönyv sze­rint — a vasúti kocsiba tör­tént berakáskor, a feladott üvegek épek voltak. A ren­deltetési állomáson a szál­lítmányt a kereskedelmi vállalat kifogás nélkül vette át. A vásárlói panasz rende­zéséhez nem hívták meg, és így a törésről, valamint an­nak okáról, nem volt mód­juk meggyőződni. A kárt az okozhatta, hogy a vevő a lá­dának az üzletből történt el­szállításakor gondatlanul járt el. Ezt a védekezést a megyei bíróság nem fogadta el, és a gyárat a vállalat által ki­fizetett összeg megtérítésére kötelezte. A döntés indoklá­sa szerint a gyár a követelés kiegyenlítését akkor tagad­hatta volna meg, ha bizo­nyítja, hogy a vállalat alap­talan vásárlói igényt elégí­tett ki, illetve, ha a hiba a vevőnek történt átadás után keletkezett. Ezzel szemben a bíróság Igazolva látta, hogy az üvegtáblák a rekesz hely­telen szegecselése miatt tör­tek el. Az ítélet elleni fellebbe­zésében a gyár a korábbi vé­dekezését azzal egészítette ki, hogy a láda alján szilárd poránhabalátétet helyeztek el, tehát a szegecsek az üveglapokkal nem érintkez­hettek. Amennyiben az üvegek a feladáskor töröttek lettek volna, azt a csöröm­pölésükből észreveszik. Erre a vállalat azt válaszolta: a láda alján poránhab-íalátét nem volt, és a gyár a követe­lés jogosságának ellenőrzésé­ire, ifejlhívás ellenére, nem jelentkezett. A Legfelsőbb Bíróság a történteket nem látta tisz­tázottnak, ezért a megyei bíróság ítéletét hatályon kí­vül helyezte, és új eljárást rendelt el. Kimondta: a vál­lalatnak kell bizonyítani, hogy az üvegek már akkor töröttek voltak, amikor a gyártól átvette. Ezért meg kell állapítani, hogy az üveg­rekeszt miként adták át £ vevőnek, az hogyan szállítot­ta haza, a felbontásnál kik voltak jelen, milyen indok­kal kártalanították a vásár­lót. Csak ezek ismeretéber lehet megnyugtató ítéletei hozni. M. E. Kabátok — bakfisoknak A naposlibák és a madárinfluenza

Next

/
Thumbnails
Contents