Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-20 / 247. szám
1984. OKTÓBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Vízgépészeti Vállalat kunhegyes! gyára évek óta hajtóműházakat munkál meg az MHD óbudai hajógyár részére; évente 15—20-at készítenek el belőle vontató és tolóhajókhoz Kései érés, közepes termés Magasabb felvásárlási árral kárpótolják a termelőket Nem vész kárba a zölden maradt paprika sem A megye nyolc, többségében a Tiszazugban gazdálkodó nagyüzemben, összesen mintegy 300 hektáron koordinálja — a vetőmagbeszerzéstől a félkésiztermék értékesítéséneik megszervezéséig — a fűszerpaprika-termesztést a tissaföldvári Lenin Tsiz gesztorságával működő Töge, azaz a Tiszai öntözőgazdaságok Együttműködése. A partnargazdaságokban tavaly ilyenkor már az utolját szedték a termésnek, most a terület kétharmadáról sem került még biztonságba paprika. Az időjárás okozta kéthetes vegetációs késést szerencsére nem tetőzték újabb gondokkal a Mihály-nap környékén gyakran előforduló korai fagyok, így a verőfényes őszidőben szépen pirosodnak a csövek. Szükség is van a fűszernövényt 90 százalékban háztáji földeken termelőknek a jó minőségre, mert a termésmennyiség bizony várakozáson alul alakult a gazdaságok többségében. A Töge 350 vagon nyers- paprikára szerződött, a termésből félkész terméket, szárítmányt készítő mezőhéki Táncsics. Tsz-szel, de jó, ha 220 vagonnal betakarítanak idén a szövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók. Az ezertől háromezer négyzetméterig vállalt területeken 500 kilogramm és 20 tonna között váltakozik a szélsőséges átlagtermés. A körzetben meghonosított Szegedi 20-as paprikafajta ugyanis — meghazudtolva az utóbbi években produkált termő- és ellenálló képességét — az idei rendkívüli időjárásban fogékonyabbnak mutatkozott a hőmérséklet változásaira, a különböző betegségekre. Sajnos a termőterület 70 százalékán ezt a fajtát termesztették a partnergazdaságok, mindösz- sze 30 hektáron, a mezőhéki Táncsics Tsz-ben próbálkoztak új fajta vetőmagjával. A Kalocsai 50-es ott meg is hálálta a gondoskodást, a kézi kapálást és a rendszeres öntözést: a bő termő, jól szedhető fajta hektáronkénti 20 tonna termést adott. Hogy a nagy terméshozam ennél a fajtánál is jó terméktulaj- donságokkal — kedvező szárítmánykihozataUal és festéktartalommal — párosul-e, az majd a jövő héten kezdődő feldolgozás során derül ki a mezőhéki tsz szárítóüzemében. A Töge-taggazdaságok fűszerpaprika terméséből készülő szárítmányt ezúttal is a Kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalatnál értékesítik a hé- kiek. Hogy az időjárás miatti terméskiesés a kialakulóban levő tiszazugi fűszerpaprika- termő tájkörzetben ne szegje kedvét a téesztagoknak, állami gazdaságiaknak, a tavalyinál mintegy tíz százalékkal magasabb áron. vásárolja fel az üzem a nyerspaprikát. A szokásos három minőségi osztályon felül ezúttal a zölden maradt termést is átveszik a termelőktől, kilogrammomként három forint 50 fillérért. A szövetkezeti szárítóüzemben számoltak a fűszerpap- rikaérés elhúzódásával, ezért a Táncsics Tsz saját levélzöld termésének feldolgozása után, bérmunkában végzett petrezselyem és zellerzöld szárításával hidalták át az al apanyaghiány t. A 424-es gözmozdonytól a portüzelésig Egy égető kérdés: agroenergia Manapság egyre kevesebb gőzmozdony fut vasútvonalainkon, egyes típusait már csak a Közlekedési Múzeumban láthatjuk. A legismertebb a 424-es sorsa is — a MÁV fejlesztési programjának megfelelően — lassacskán a selejtezési. Ezzel viszont máris kínálkozik egy megoldás a mező- gazdasági üzemekben — főként az állattenyésztő telepeken — a régi gőzösök kazánjainak felhasználására. Ezek többnyire szénnel, vagy olajjal, de ami lényeg a mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricacsutka) tüzelésével ugyanit üvegházak, fóliák fűtésére alkalmasak. Az elmúlt napokban éppen erről az „égető” kérdésről a mezőgazdasági mellékter - mék- és hulladéktüzelés lehetőségeiről tartottak tanácskozást Szolnokon a Te- szöv székházában. Sajnos, a szakmai esemény résztvevőinek száma azonban nem állt arányban e téma jelentőségével, pedig napjainkban az agroenergia hasznosítása az egyik legaktuálisabb megoldásra váró feladatai közé tartozik. Mint ismeretes a mezőgazdaságban évről-évre hatal - más mennyiségű növényi maradvány keletkezik, amely energia-alapanyagnak számít. Előnyei közé tartozik, hogy minden esztendőben hasonló tömeget várhatnak a szakemberek, sőt a technikai lehetőségek bővítésével felhasznált mennyiségük is növelhető. A számítások szerint hazánk növénytermesztésében évente mintegy 16—18 millió tonna magas rosttartalmú száraz maradék képződik. Az egy hektáron termelt kukoricaszár energiája pedig 1200—1500 kilogramm gázolaj energiájával egyenértékű. A becslések alapján évente körülbelül 6—8 millió tonna növényi maradék válhatna fűtőenergiává. A gazdaságok szakemberei ezután eldönthetik, hogy a megtermett melléktermékből mi válhat fűtőanyaggá, hogy mennyit használ fel az állat- tenyésztés, s hogy mennyire van éppen szüksége a termőföldnek. Igaz a maradványok takarmányozása, al- mozásra való felhasználása is végső soron energiatakarékosságnak számít. A mezőgazdasági mellék- termékek — az olajos magvak héjának kivételével — többnyire azonos fűtőértékű- ek, s ami óriási előnyük, elégetésükkor nem szennyezik a környezetünket, mivel nincs bennük kén. A kéményen át eltávozó pernye a földekre hullva műtrágyaként is hasznosul. A melléktermékeket eltüzelő berendezések gyártásával jó néhány ismert nagy- vállalat foglalkozik. Gazdaságossági számításokat is végeznek a jelenleg kapható és a még fejlesztés alatt álló kazánok árának megtérüléséhez. A gyártócégek, közülük a Nagykunsági Fafeldolgozó és Erdőgazdaság, a Mezőgép, az IKR valamint az ÉGI különféle égetőberendezéseket ajánl a gazdaságok részére. Az Energiagazdálkodási Intézet többek között a tüzelőolaj hiányában leállított szálastakarmány-szárítók talpraállításában úgynevezett portüzelésű berendezéssel segíti a mezőgazdasági nagyüzemeket. A tanácskozáson is ismertetett kazánoknak egyelőre magas a telepitési költsége, éppen ezért tartós, úgynevezett hétköznapi használatra érdemes ezeket beállitani, ahol minél előbb megtérülhet az áruk. A szakemberek azt is kiszámították, hogy egy mobil berendezés kétezer üzemórás használatához 350 hektárnyi szalmatermés szükséges. Érdemes tehát az agroenergiával az eddiginél is többet a jelentőségének megfelelően foglalkozni. Országos szakmai-tudományos konferencia Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) embereknek a társadalmi együttélés szabályaira nev^r lése; a mentálhigiéniás ellátás fejlesztése; az alkoholizmus visszafogása. A bűnüldöző-ügyészi és igazságszolgáltatási szervek dolgozói eredményes nyomozásokkal, az elkövető következetes és differenciált felelősségrevo- násával tehetnek legtöbbet a bűncselekmények megelőzésében. Majoros Károly felszólalása r Értelmiségünktől szocialista teremtését várjuk értékek Dr. Nyiri Sándor előadása után dr. Majoros Károly tartott előadást megyénk fejlődéséről. Szűkebb hazánk általános jellemzőjeként említette a nagy munkásmozgalmi múltat, a dinamikusan fejlődő ipart, a korszerű mezőgazdaságot és az erőteljes kulturális felemelkedést. Ami a munkásmozgalmi múltat illeti: évszázados hagyományok igazolják, hogy megyénk mindig a haladás élvonalában menetelt. Példa erre a szabadságharc szolnoki csatája, a Tanács- köztársaság eseményei vagy a közelmúltban az a tény, hogy 1956-ban Szolnokon alakult meg a munkás-paraszt forradalmi kormány. Haladó hagyományainkat úgy tekintjük, mint ’ mai munkánk alapját, erkölcsi bázisát. Azt tartjuk, — mondta a megyei pártbizottság első titkára — napjainkban is meg kell oldani a történelem szabta feladatokat. Ez pedig — a holnapot is tekintve — a párt politikájának elfogadását, támogatását, a tömegkapcsoTát erőteljesebbé tételét, az új megoldások keresését jelenti a haladás szolgálatában. Nagy figyelmet kell fordítanunk a történelmi szemlélet erősítésére is, hiszen a megye lakosságának 60 százg^ léka már a felszabadulás után született, így ismeretei nem élményekre, hanem dokumentumokra, elbeszélésekre épülnek. A tapasztalatok szerint megyénkben érzékenyebben reagálnak a szocializmus ellenes jelenségekre, mint máshol. Etikai és politikai kérdések felvetése mellett megnyilvánul ez például a jogi szankciók sürgetésében. Ez az igény esetenként túlzásokat is magában foglalhat, ezért hangsúlyozottan veüődik fel az ítélkezés és a felvilágosítás egységének igénye. Megyénk dinamikusan fejlődő iparáról szólva Majoros Károly elmondta, hogy a felszabadulás előtti ipar jelentéktelen volt a Jászkunságban. Mindössze 2 ezer 400 volt a gyárakban dolgozók száma. Ma viszont 62 ezer nagyüzemi munkás dolgozik megyénkben. Az 1950-es évek nagy iparosítása révén jött létre a Hűtőgépgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, az Aprítógépgyár, a Mezőgép és a Beton és Vasbetonipari Művek. 1971 és 1975 között a rekonstrukciókkal és bővítésekkel 10 ezer új ipari munkahelyet biztosítottak. 1975-től kezdve intenzív fejt lődés következett be megyénk iparában. A termelés növekedésének 95 százalékát a termelékenység javításával érték el. Űjabb korszerű üzemeket építettek és nagyarányú felújításokra került sor. (Növényolajgyár, Papírgyár, Cukorgyár, Tisza Cipőgyár stb.). Majoros elvtárs megyénk iparának felméréséhez néhány jellemző adatot is közölt. Azt például, hogy a Hűtőgépgyár 500 ezer hűtőszekrényt, egymillió autoszifont, radiátorokat és kereskedelmi hűr tőpultokat gyárt; a Tisza- menti Vegyiművek adja az ország kénsavtermelésének 96 százalékát; a szuperfoszfát termelésnek pedig áz 50 százalékát, és évente 14 ezer tonna mosószert gyárt. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállaltat' évente 1,6 millió tonna olajat és közel 6 milliárd köbméter földgázt termel. A Tísm Cipőgyár évente 12 millió pár cipőt ad át a kereskedelemnek, amellett a műtalpgyártás 90 százaléka is Martfűn történik. A Növényolajgyár 120 ezer ionná növényolajat gyárt évente. Rövidesen befejeződik a Papírgyár 6,1 milliárd forintba kerülő rekonstrukciója. Ilyen tényeknek köszönhetően az ország ipari termelésének 5 és fél százalékát megyénk adja. Tény, hogy az emberi magatartás fejlődése lassúbb, mint az iparé. Ezért a nem kívánatos dolgok talán gyakoribbak a kelleténél. Emelkedett például a nagy kárértékű vagyon elleni bűncselekmények száma. A gondolkodás (korszerűsödése ellentmori“ dásos, nem eléggé kiforrott még „az enyém” és a „miénk” egysége. Mindez a nevelőmunkában nagyobb tudatosságot tételez fel és megköveteli a jogpropaganda erősítését is. Megyénk mezőgazdasága 10 százalékkal részesedik az c-rszág gabona- és hústermeléséből. Fejlett műszaki színvonalára jellemző, hogy 4 ezer traktort, 1 ezer 100 kombájnt, 1 ezer 400 tehergépkocsit, 16 mezőgazdasági repülőgépet számlál, öntözhető területe 73 ezer hektár. Igen fejlett a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége is. Az erőteljes kulturális fel- emelkedést több tény bizonyítja megyénkben. A fel- szabadulás előtt például 13 százalék volt az analfabéták aránya. Azóta viszont folyamatosan nő a megye szellemi ereje, fellendülőben van a tudományos tevékenység. Élénk a kulturális és művészeti élet. Megyénkben 202 óvoda, 100 általános és 26 középiskola, valamint 4 főiskola van. A Jászkunságban 1941-ben mindössze 2321 diplomás volt, ma ez a szám 13 709-rei /emelkedett). Ez a tény lehetőséget biztosít egy aktívabb szellemi élet kibontakozásához. Az értelmiség szerepét elemezve Majoros Károly alapelvként említette, hogy az értelmiség segítőtárs, egyenjogú partner a szocializmus építésében. Nemcsak tudására, hanem emberi magatartására is számítanak. A tudással azonos értékűnek tartotta az adni tudás képességét, miivel szellemi befektetés nélkül lassabban épülne a szocializmus. Az értelmiséggel szembeni elvárást fejtegetve a kreativitást, a saját munka mellett az egész megyére való figyelést húzta alá. Mindennek ki kell fejeződnie a minőség, a hatékonyság, a termelékenység javításában, a jogpolitikai elvek alkalmazásában. Komplexebbé kell tenni a jogászi munkát is. Nagyobb bátorságot kell tanúsítani az okok feltárásában és rriegszüntetősében. A realitásokkal számolva kell megteremteni a következetesség és a mértéktartás egységét. Hogyan ítéljük meg a megye értelmiségét?—tette fel a kérdést, amelyre rögtön válaszolt is. Az a lényeg, hová tart, melyik osztály érdekeit képviseli. Nem szójáték úgy feltenni a kérdést, hogy a megye értelmisége szocialista értelmiség-e, vagy csak értelmiség a szocializ- ímusban? Elkötelezett szerepet tölt-e be, vagy közömbös magatartást tanúsít? Megyénk értelmisége döntő többségében elkötelezett Arra törekszünk, hangsúlyoz^ ta a megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban, hogy értsék és megértsék a munkásosztály vezető szerepének és az értelmiség jelentőségének összeegyeztethetőségét. Az utóbbi négy évtized tanulsága, hogy munkásbázis nélkül lehetetlen szocializmust építeni. A felszabadulás óta elteli; időszak tanulságait elemezve Majoros Károly megállapította, hogy megyénk 40 éves fejlődése jó alap a szo- oializmus további épíDésé- hez. Ennek a négy évtized sikerének záloga a szocializmusért való felelősségvállalás volt. Megyénk értelmisége döntő többségében a marxista—leninista világnézet hordozója. Nem azt kívánjuk tőle, hogy provinciális tudományos és kulturális értékek létrehozója és támogatója legyen. Azt várjuk, hogy növelje a szocialista értékeket, teremtsen új szocialista kulturális és tudományos közszellemet. Tettekre képes és kész emberek kellenek és vannak ilyenek. Azt kérjük tőlük, segítsenek rendet teremteni a fejekben, a jog eszközeivel szüntessék meg a morális kérdésekben meglévő türelmetlenséget, jobbító szándékkal mérlegeljék jelenlegi helyzetünket. A délután folyamán szekcióülésekkel folytatódott az országos szakmai-tudományos konferencia. Ma délelőtt plenáris ülésen értékelik a konferencia munkáját, majd véget ér a kétnapos program. S. B. A résztvevők egy csoportja
