Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 20. Küldetés Ha figyelemmel kísér­jük a Szocialista Irvter- nacionálé tevékenységét a legutóbbi hetekben- hónapokban, , szembeöt- lik„ milyen fokozott erő­feszítéseket tesz Latin- Amerika, azon belül a közép-amerikai térség békéjének és biztonsá­gának előmozdítására. A szervezet irodája leg­utóbbi ülését Brazíliá­ban tartotta, Willy Brandt, a Szocialista In- ternacionálé elnöke pe­dig fölkereste a konti­nens néhány országát, hogy kifejtse álláspont­ját, mindenekelőtt Sal­vador és Nicaragua ügyében. Egyértelmű, hogy a szo­cialista és a szociálde­mokrata pártok aggoda­lommal tekintenek a közép-amerikai esemé­nyekre, az egyre növek­vő ottani feszültségre. Megnyilatkozásaikból azt lehet kiolvasni, hogy Salvadorban például szívesen vállalkoztak volna a közvetítő szerep­re Duarte elnök és a ha­zafias erők között. Mie­lőtt a hét elején tárgya­lóasztalhoz ült Duarte és a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front néhány vezetője, San Salvadorban olyan hírek terjedtek el, hogy a La Pálmában rende­zett első hivatalos kap­csolatfelvételen Willy Brandt is jelen lesz. Utóbb kiderült: Duarte nem járult hozzá, mondván, a tárgyalások kizárólag salvadori belügyet érin­tenek, közvetítőkre nincs szükség. Brandt most Mexikóvá­rosban nyilatkozott, mégpedig a közelgő ni- oaraguai választásokról*. Elmondta: meggyőződé­se, hogy egyetlen kor­mánynak sem kellett olyan nehéz körülmé­nyek között választáso­kat rendeznie, mint a sandinistáknak. A Szo­cialista' Internacionálé elnöke védelmébe vette a managuai rendszert, amely — mint kifejtette mindenképpen igyekszik a november 4-i választá­sok demokratikus jelle­gét megőrizni, s vala­mennyi párt számára biztosította a részvételt. Nem a sandinistákon múlt, hogy egyes jobbol­dali pártok visszautasí­tották ezt a lehetőséget. Amint azonban Brandt rámutatott: Salvadorban a Duarte pártjától bal­ra elhelyezkedő politi­kai erőket kizárták a vá­lasztásokból. Aligha véletlen, hogy a Szocialista Internacio- nálé ilyen aktív szerep­re szánta el magát Kö- zép-Amerikával kap­csolatban. Salvadorban a hazafias erők bizonyos csoportosulásai — akár­csak Nicaraguában és a térség már országaiban — szoros kapcsolatot tartanak fenn a szocia­listák és a szociáldemok­raták nemzetközi szer­vezetével. Egész Latin- Amerikát behálózzák azok a munkáspártok, amelyek a kommunis­táktól ugyan a centrum irányában helyezked­nek el, de céljaikban és módszereikben a hala­dó politikát képviselik. Chilétől Perun át Mexi­kóig igen sok párt nevé­ben is viseli a szocia­lista jelzőt, s közös vo­násuk, hogy szembehe­lyezkednek a juntákkal, a katonai kormányzatok ellenzékét tömörítik. Amikor tehát a Szo- alista ilnternacioríálé most fokozott figyelmet fordít a „Zöld kontinens­re”,. bizonyos hogy befo­lyását és tekintélyét kí­vánja növelni. Jó ügy érdekében: a társadalmi és a gazdasági haladás szolgálatában. Gyapay Dénes Shultz a szovjet—amerikai kapcsolatokról A nukleáris háború veszélyének elhárítására Csernyenko nyilatkozatának nemzetközi visszhangja „Gromiko úrral folytatott tárgyalásaink után anra a következtetésre jutottam, hogy a szovjet fél érdekelt a párbeszéd folytatásában, abban, hogy megtaláljuk a párbeszéd gazdagításához vezető utakat, s konkrét eredményekre váltsuk a dia­lógust” — jelentette ki George Shultz amerikai kül­ügyminiszter. Shultz csütör­tökön este Los Angelesben a Rand Corporation nevű stratégiai kutatóintézet és a dél-kaliforniai egyetem szovjet szakértői előtt mon­dott beszédét. Bár a külügyminiszter el­ismerte, hogy a Szovjetunió­val „az egyenlőség és a köl­csönösség alapján” kell tár­gyalni, a Szovjetunióval ki­alakítandó kapcsolatokban kiindulópontként mégis azt jelölte meg, hogy az Egye­sült Államoknak „erősnek kell lennie” és erősítenie kell a katonai szövetségeket is. Azt mondotta, hogy Wa­shington „kész arra, hogy megállapodásra jusson a Szovjetunióval” leszerelési kérdésekben, de ezúttal is öszékapcsolta a támadó és a védelmi célú fegyverek helyzetének megvitatását, az űrfegyvereket illetően is. Reagan újraválasztása esetére Shultz azt ígérte, hogy „a szovjet—amerikai kapcsolatokban jelentősebb előrehaladás következhet be”. A magas szintű szovjet —amerikai találkozót ked­vező jelként értékelte, nem szólt azonban beszéde előre elkészített szövegében azok­ról a javaslatokról, amelye­ket Konsztantyin Csemyen- ko, az SZKP KB főtitkára tett a The Washington Post című lapban szerdán meg­jelent interjújában. Annak ellenére, hogy a külügyminiszter nem vett részt az elnök felkészítésé­ben a vasárnap sorra kerü­lő, 'külpolitikái és katonapo­litikai kérdésekkel foglalko­zó televíziós vitára, megfi­gyelők szerint 'beszéde mint­egy jelezte azt a hangvételt, amelyet Reagan üthet meg Mondale ellenében a vitá­iban erről a központi kér­désről. Reményt keltőnek nevezte Konsztantyin Csemyenkó- nak a The Washington Post- ban megjelent' nyilatkozatát Pérez de Cuellar BNSZ-fő- titkár szóvivője. A TASZSZ tudósítójának elmondta, hog" az ilyen kezdeménye­zések jelentős intézkedések­hez vezethetnek a fegyver­zetkorlátozás terén. Ez a egész világ érdeke, és mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok javát szolgálná. A világszervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy megkü­lönböztetett figyelemmel kí­séri a két nagyhatalom kö­zötti — a fegyverzetellen­őrzést is magáiba foglaló — párbeszéd felújításának le­hetőségeit. Walter Mondale, az Ame­rikai Demokrata Párt el­nökjelöltje szerint túl álta­lánosak azok a javaslatok, amelyeket Konsztantyin Csernyenko terjesztett elő a fegyverzetellenőrzési tárgya­lásokkal ikapcsolatban. „Nem teljesen világos, miről is be­szélnek a szovjetek. A ja­vaslatokat meg kell tüzete­sen vizsgálni” — mondta Mondale. Az ENSZ-ben széles körű visszhangra találit a szovjet államfő nyilatkozata. A vi­lágszervezetben tartott sa j - itóértekezleten a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjé- nek helyettese, Ricsard Ovinnyikov kérdésekre vá­laszolva rámutatott: a szov­jet külpolitika célja az ál­lamok közötti bizalom lég­körének helyreállítása. A Szovjetunió kész arra, hogy komoly, tárgyszerű megbe­széléseket folytasson. A szovjet—amerikai kapcsola­tok konstruktív fejlődésének nincs, és nem is lőhet ész­szerű alternatívája. Most az Egyesült Államokon a sor. vei Belgiradban tartózkodó szovjet pártküldöttség csütör­tökön este politikai aktíván vett részt a jugoszláv fővá­rosban. A delegáció a Belgrád fasiszta megszállás alóli fel­szabadítása alkalmából ren­dezett ünnepségeken vesz részt. Jugoszlávia népei a kom­munista párt felhívására a háború első napjaitól kezdve fegyveres harcot vívtak a fa­siszta megszállókkal és tá­mogatóikkal szemben, jelen­tős mértékben járultak hozzá a fasizmus feletti általános győzelemhez — mondta elöl­járóban a politikai aktíván felszólaló Viktor G-risin. Ju­goszlávia népeinek a nemzeti Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, a Keresztényde­mokrata Unió elnöke és Rai­ner Barzel, a nyugatnémet parlament elnöke, a CDU— CSU parlamenti frakciójának tegnapi rendkívüli ülésén visszautasították Jürgen Re- ents zöld képviselőnek azt a csütörtöki kijelentését, amely szerint „a Flick-komszern vásárolta meg Kohl számára a CDU elnöki tisztét”. Kohl határozottan kijelen­tette: semmi tudomása sem és társadalmi félszabadulá­sért vívott küzdelme egyszer­smind jelentékeny támogatás volt a Szovjetunió számára, amely a II. világháború fő terhét viselte. A moszkvai városi pártbi­zottság első titkára, aki tag­ja az SZKP KB Politikai Bi­zottságának is, a továbbiak­ban, hangoztatta: a szovjet— jugoszláv kapcsolatok számos vonatkozásban fejlődnek és jó kilátásokkal rendelkeznek a jövőre nézve. Az SZKP Központi Bizottsága és a sczovjet kormány nagy jelen­tőséget tulajdonít a két párt és a két ország sokoldalú együttműködése továbbfej­lesztésének. volt arról, uogy a Flick-cég összegeket utalt volna át Paul frakfurti ügyvédnek vagy Barzelnak, aki 1973 és 1979 között ennél az ügyvédi irodánál töltött be tanácsadói posztot. Barzel közölte a DPA nyu­gatnémet hírügynökséggel: a parlament elnöke kíván ma­radni azt követően is, hogy jövő szerdán a Bundestag illetékes „Flick-bizottsága” meghallgatja az ügyben. Japánban Keresztyén békekonferencia Tegnap Japánban befeje­ződött az ázsiai keresztyén békekonferencia ötnapos ta­nácskozása, amelyen számos országból hatvan kiemelke­dő egyházi személyiség vett részt. Húsz év után első ízben a Kínai Népköztársaság egy­házai is elküldték képviselő­jüket a konferenciára. A ta­nácskozás fő témája „Az ázsiai békéért és a társadal­mi igazságosságért” volt. A résztvevők elemezték a neo- kolonializmus különféle meg­nyilvánulási formáit. Hang­súlyozták a keresztyének és nem keresztyének együttmű­ködésének fontosságát a nuk­leáris háború elhárítása ér­dekében. A résztvevők le­vélben fordultak a japán egyházakhoz, amelyben fel­hívták a figyelmet a társa­dalom militarizálásának ve­szélyére. Az ázsiai keresz­tyén békekonferencia akció­tervet fogadott el az elkövet­kező időszakra. Az ázsiai keresztyének ta­nácskozásán részt vett, és előadást tartott dr. Tóth Ká­roly református püspök, a keresztyén békekonferencia elnöke. Kambodzsai segélykérés Sürgős élelmiszer- és gyógyszersegélyt kér a Kam­bodzsai Népköztársaság a rendkívül kedvezőtlen időjá­rás okozta nehézségek le­küzdésére — jelentették be Phnompenben. Kong Sam Ol kambodzsai mezőgazdasági miniszter saj­tóértekezletén elmondta, hogy kormánya haladéktalan segé’yért folyamodik a test­véri szocialista országokhoz és a világ haladó erőihez. A kedvezőtlen időjárás és más természeti csapások követ­keztében az eddigi esős év­szak végéig (október közepei a tervezett 1,7 millió hektár helyett csak 1,1 millió hektá­ron sikerült elvetni a rizst — a tervezett vetésterület 64,7 százalékán. Ennek következtében Kam­bodzsa népének még akkor is legkevesebb négy hónapra elegendő élelmiszermennyi­séget kívülről kell megkap­nia, ha a következő száraz évszak optimális termésered­ményeket hoz. Brit—olasz kormányfői tárgyalások Londonban. A képen: Margaret Thatcher miniszterelnök a tárgyalások előtt kö­szönti vendégét, Bettino Craxi olasz kormányfőt (Telefotó — KS) Viktor Grisin felszólalása Belgrádi politikai aktíva A Vikitoir Grisin vezetésé­Kohl és Barzel visszautasította a vádakat Azonnali intézkedések sürgetése az ENSZ-ben Az űrfegyverkezési verseny megelőzésére, a nukleáris há­ború veszélyének elhárításá­ra szolgáló azonnali és haté­kony intézkedéseket sürgetett Lengyelország, Svédország, Finnország, Jugoszlávia, Ausztrália és több más ál­lam képviselője az ENSZ- közgyűlés 1. (politikai, biz­tonsági és leszerelési ügyek­kel foglalkozó) bizottságának csütörtöki általános vitájá­ban. Henryk Jar őszek, lengyel kül ügymin iszter -helyettes felsizólította az Egyesült Ál­lamokat, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság példáját követve mondjon le az atomfegyverek elsőként való alkalmazásáról. Máj Britt Theorin svéd képviselő asszony emlékeztetett arra, hogy tavaly csupán egyetlen ENSZ-tagország, méghozzá az Egyesült Államok emelt szót az űrfegyvertkezési hajsza megelőzése ellen. Klaus Tör- nudd finn küldött szintén az űrfegyverkezés megakadályo­zását szolgáló hatékony in­tézkedések kidolgozását és elfogadását követelte. Ri- í chard Butler ausztrál küldött a valóságtól elrugaszkodott- nak ég vieszélyesnek nevezte a korlátozott, vagy a meg­nyerhető atomháborúról szó­ló elméleteket. A falklandi válság politi­kai rendezését szorgalmazó jelentést terjesztett Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár csü­törtökön a közgyűlési üléssza­ka elé. Sajnálkozással állapí­totta meg, hogy a békés ren­dezést Nagy-Britannia maga­tartása eddig lehetetlenné tette, mivel London a szige­tek szuverenitásáról még tár­gyalni sem akar és nem haj­landó teljesíteni a 38. köz­gyűlési politikai rendezési sürgető tavalyi határozatát. Moszkvában tárgyalt az iraki külügyminiszter Csütörtökön az esti órák­ban baráti munkalátogatás­ra Moszkvába érkezett Tarik Aziz, az Iraki Köztársaság miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter. Tarik Aziz a szovjet fővá­rosban megbeszélést folyta­tott Andrej Gromikóval, az SZKP KB PB tagjával, a Szovjetunió Minisztertaná­csa Elnökségének első he­lyettesével, külügyminisz­terrel. Tarik Aziz éppen egy esz­tendeje, tavaly november­ben járt legutóbb a szovjet fővárosban. Az azóta eltelt időszakban más szovjet— iraki magasszintű konzultá­ciókra is sor került Moszk­vában. Az 1958-as iraki for­radalom óta a szovjet—iraki kapcsolatok • folyamatosan fejlődnek, s legfontosabb jellemzőjük a szolidaritás az imperialista politika elleni küzdelemben, a kölcsönös tisztelet és az egymás bel- ügyeibe való be nem avat­kozás. A két ország között 1972 óta van érvényben ba­rátsági és együttműködési szerződés, s ennek alapján jól fejlődnek a gazdasági kapcsolatok is. Munkalátogatását befe­jezve tegnap elutazott Moszkvából Tarik Aziz, az Iraki Köztársaság minisz­terelnök-helyettese, külügy­miniszter. Mondale és Ferraro Élesen bírálták a Reagan- kormányzatot Walter Mondale, az ame­rikai Demokrata Párt elnök­jelöltje egy csütörtöki tele­víziós interjúban élesen bí­rálta a Reagan-kormányzat libanoni politikáját. Geral­dine Ferraro demokrata al- elnökjelölt egy beszédében „erkölcsi vaksággal” vádolta Reagant, amiért kormányza­ta korrupt és brutális dikta­túrákat támogat a világban. Az elnökválasztási kam­pány résztvevői beszédeik­ben elsősorban nemzetközi kérdésekre helyezték a hang­súlyt. Mondale arról beszélt, hogy a Reagan-kormányzat elmúlt négy éve alatt „hihe­tetlen zűrzavar” volt Liba­nonban. E politika betetőzé­sét jelenti, hogy a kormány­zat a múlt hónapban nem vette figyelembe azt a hír­szerzői figyelmeztetést, amely szerint támadás ké­szül a bejrúti amerikai nagy- követség ellen — mutatott rá a volt alelnök. A Demokrata Párt alél- nökjelöltje Seattle-ben egye­temisták előtt mondott be­szédében azért bírálta a je­lenlegi kormányzatot, mert nem foglalkozott korunk legnagyobb problémájával, a nukleáris fegyverkezés elle­nőrzésével és a hidegháború óta a legmélyebb szintre süllyedtek a szovjet—ame­rikai kapcsolatok. Lengyel szakszervezeti mozgalom Közzétették a programtervezetet Tegnap közzétették a len­gyel szakszervezeti mozga­lom programtervezetét, amelynek végső formába ön­tése és elfogadása fontos lé­pés lesz a szakszervezeti mozgalom országos egységé­nek megteremtése felé. A dokumentum a szakszer­vezetek fő céljaként a tor­zulásmentes szocializmus építéséhez való hozzájáru­lást, fő feladataként pedig az érdekvédelmet, azután pe­dig a gazdasági életben való aktív részvételt, s a dolgo­zók nevelését rögz-'ti. A dokumentum kiemeli a szakszervezeti élet demokra­tizmusának alapvető jelen­tőségét. Hangsúlyozza, hogy a szakszervezeti tagoknak beleszólásuk van minden szakszervezeti vezető testü­let személyi összetételének alakításába, minden vezető tisztséget választás útján töltenek be. A tagoknak minden szinten joguk van kifejezni — adott esetben bíráló — véleményüket a szakszervezeti vezetők min­den lépéséről, kezdeménye­zéséről. A tervezet szerint az egy­ség érdekében létre kell hoz­ni egy országos szakszerve­zeti képviseletet, amelynek összetételéről, hatásköréről várhatóan a november vé­gére tervezett első országos szakszervezeti találkozó dönt majd.

Next

/
Thumbnails
Contents