Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
XXXV. évf. 246. sz., 1984. október 19., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megtartotta őszi ülésszakát a parlament Törvényjavaslat a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról A külügyminiszter beszámolója— A tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai ri ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: 1. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója; 3. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról; 4. Interpellációk. Az országgyűlés őszi ülésszaka tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött a Parlamentben. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyáMarkója Imre: Az új jogszabály mindenféle tisztességtelen gazdasági tevékenység ellen szél A miniszter a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilal'máról szóló törvényjavaslatról elmondotta: a törvény megalkotása igen jelentős eseménye gazdasági és jogi életünknek, s bizonyára kiváltja majd közvéleményünk széles körű érdeklődését is. Gazdasági építőmunkánk rendkívül nehéz és bonyolult feladatainak sikeres végrehajtása érdeké-| ben az utóbbi években különösen nagy figyelmet szenteltünk gazdasági életünk törvényes rendjének szilárdítására. Ennek jegyében határozta el a Minisztertanács több, ebből a szempont- - ból igen jelentős kérdés megvizsgálását. Az egyik ilyen kérdés a szerződéses rendszer funkcionálása. A szerződési rendszer működésének elemzése azt tanúsította, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolataiban változatlanul sok kedvezőtlen jelenség tapasztalható, amely mindenekelőtt a szerződéses kapcsolatok jelentőségének alábecslésével, a szerződéses kapcsolatokban az erőfölény érvényesítésével, a szerződésekből eredő kötelezettségek pontatlan és hibás teljesítésével, valamint a szerződésszegésből származó igények érvényesítésének elhanyagolásával függ össze. Ezért tartotta szükségesnek a Minisztertanács, hogy a szerződési rendszer jobb funkcionálásához a gazdasági környezetet kedvezőbbé tegyük, hogy az idevonatkozó jogi szabályozást is korszerűsítsük. A másik ilyen fontos kérDr. Markója Imre expozéját tartja dés a felelősségi rendszer érvényesülésének vizsgálata volt. A kormány megállapítottá, hogy bár felelősségi rendszerünk alapvetően kiépült és egészében jól tölti be rendeltetését, a felelősség érvényesítése még sem következetes. Eredményesebb működése érdekében sor került több kormányzati intézkedésre és főként a hatékonyabb szankcionálást elősegítő jogs.za- bálymódosításra is. A tisztességtelen gazdálkodás tilalmának szabályozása további hasznos eligazítást ad a felelősségrevonásra alapot adó magatartások megállapításához és hatékony eszközökkel egészíti ki a szankciórendszert is — mondotta a miniszter. A törvény meg- Jalkotásának szükségességét; indokolva kiemelte: — Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, az áru- és pénzviszonyokat alkalmazó mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy — a megváltozott követelményekkel összhangban — hatékony fellépésre nyíljék lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. Ennek egyik igen fontos eszköze a követelményeknek megfelelő, korszerű jogi szabályozás. A tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményes védekezés jogi eszközei azonban jelenleg nem kielégítőek. A miniszter kitért a versenyjog kérdéseire is. Ezekről megállapította: a versenyjog nemzetközi és hazai fejlődésében az utóbbi évtizedekben új tendenciák jelentek meg, így például nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdálkodás törvényes rendjének biztosítása érdekében világosan meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacokon fellépőknek tartaniuk kell magukat. A versenyjog nem* zetközi fejlődési tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell terjednie a fogyasztók érdekvédelmére is. Az új jogi szabályozásnak nem egyszerűen a tisztességtelen verseny tilalmáról kell szólnia, hanem mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról, biztosítva egyben az ilyen magatartások elleni fellépés konkrét lehetőségeit is. Az új törvény megalkotásának indokai közé tartoznak a gyakorlati tapasztalatok is. Ezek azt mutatják, hogy bár gazdálkodásunkban a gazdaságpolitikai, a jogpolitikai és a törvényességi követelmények alapvetően érvényesülnek, mégis gyakorta találkozhatunk az ezekkel ellentétes gazdálkodói szemlélettel és cselekvéssel is. A beterjesztett törvényjavaslat főbb kérdéseiről az igazságügyminiszter elmondta: — A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat gyűjtőfogalomként használja. E fogalomkörbe vonja mind- iazon gazdálkodói magatartásokat, amelyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznek. A fogyasztót védő rendelkezés kidolgozása során messzemenően szem előtt tartottuk azt, hogy a fogyasztók széles körét hátrányosan érintő magatartások, így például a fogyasztók megtévesztése, a tisztességtelen árképzés mellett a gazdasági életünkben megjelent újfajta spekulációs üzleti magatartások ellen is hatékonyan fel tudjunk lépni — mondotta Markója Imre. — Alapvető kérdés a gazdálkodók közötti verseny szabályozása, a versenyszabályok megállapítása is. A javaslat a realitások mesz- |szemenő figyelembevételéivel kimondja: tilos az olyan összehangolt magatartás, illetve megállapodás, amely a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan, a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezi. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni hatékony fellépés gazdaságirányítási rendszerünk reformja óta szinte állandóan napirenden szereplő kérdés. A javaslat, a polgári törvény- könyvvel összhangban általánosságban is megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, de — példákat is említve — felsorolja azokat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának következetesen érvényesülnie kell. A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azonban átfogóbb kategória, mint a haszon, mert az árnak csak az egyik részét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon — mint a felelősség megállapításának alapja —, kerüljön a jogszabályokból (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozik az országgyűlés Üj lepárlótorony Zalaegerszegen. Háromszázhúsz millió forintos költséggel épült, két év alatt elkészült olajlepárló tornyot adtak át rendeltetésének Zala megye székhelyén. Az új torony évi 400 ezer tonna nyersolajat dolgoz fel KGST-!ilésszak Havannában A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka Havannában október 29-én kezdi meg munkáját. Az ülésszakot a KGST-tagállamok kormányfőinek szintjén tartják meg. Elektronikus vezérlésű présgépek Jászberényből Az őszi szüreti idényben már hat helyen — Jászszent- andrás, Soltvadkert, Kiskunhalas, Jánoshalma, Cegléd - Csemő — termelőszövetkezeti. állami gazdasági és szakszövetkezeti pincészetében vizsgázik a jászberényi Aprítógépgyár korszerű, új terméke, a mikroprocesszoros vezérlésű horizontális présgép. A múlt évi Agromasex- pón vásárdíjjal kitüntetett gyártmány a vállalat korábban megszüntetett, régi, elavult présgépeinek a szerepét vette át. A Vinel—5 típusú berendezés automati - kus üzemű, csupán a rakodáskor igényel némi kézivezérlést. A nagyüzemi gazdaságok számára gyártott, szabadalmi védettségű, nyomólapos, csavaros, horizontális elrendezésű sajtoló tízórás műszakban félezer mázsa szőlő levét préseli ki, legalább háromszor annyit, mint az eddig használt nagyobb üzemi sajtolok. A nagyüzemi, mikroprocesszoros prések gyártása mellett a gyár műszaki gárdája 2—300 mázsa tejesít- ményű háztáji présgépet is kifejlesztett. Az ugyancsak elektromos üzemelésű készülék igazodik a kisebb gazdaságok igényéhez, egyszerűbb szerkezetű, több rajta a kézivezérlés, könnyebben kezelhető. A háztáji terméket „guruló présnek” is nevezik, számítva arra, hogy egy-egy sajtóiét közös összefogással több termelő vásárol meg és hasznosít a szüreti idényben. A gyár felkészült a teljesen hazai alapanyagból készülő modern prések sorozatgyártására, már az idén is többet értékesíthetett volna, mint amennyi eddig gazdára lelt. MEZŐGÉP-KIÁLLÍTÁS Bemutató kereskedőknek Szemléletesebb árukínálattal a hatékonyabb kereskedelmi tevékenységet hivatott segíteni a szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál az az állandó kiállítás, amelyet a megyeszékhelyen, a Landler Jenő úti központi' fejlesztési üzem területén alakítottak ki. A vállalat gyártmányai iránt érdeklődő kereskedelmi, mezőgazdasági szakemberek a mintegy 500 négyzet- méternyi bemutatótéren megtalálhatják a Szolnoki Mezőgép legkorszerűbb termékeit, az értékesítésre kínált új szálastakarmány-betakarító géprendszereket, a különböző melléktermékhasznosító berendezéseket. Az állandó termékbemutatóval megismerkedhettek a mezőgépipari termékeket forgalmazó legnagyobb hazai vállalatoknál, az Agroker hálózatban dolgozó kereskedelmi igazgatók és marketing szakemberek, akiket tegnap szakmai tanácskozáson tájékoztattak a mezőgépesek gyártmányfejlesztési terveikről, a jövő évben piacra kerülő termékeikről. Vállalati tervezési konferencia Kétnapos vállalati tervezési konferencia kezdődött tegnap Sopronban az ország minden részéből érkezett mintegy ezer vállalati vezető, pénzügyi szakember, közgazdász részvételével. A tanácskozás témája a hetedik ötéves tervre való felkészülés. A nyitóelőadást Balassa Ákos, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője tartotta a hetedik ötéves terv főbb irányairól. Medgyesi Péter pénzügyminiszter-helyettes előadásában a szabályozó- rendszer és a tervezés kapcsolatáról szólt, majd további előadások hagzottak el ár- és piacpolitikai, munkaerőgazdálkodási, bérpolitikai és vállalati fejlesztési kérdésekről.
