Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
Megtartotta őszi ülésszakát a parlament Párt- és állami vezetők az országgyűlésen (Folytatás az i. oldalról.) kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen haszon fogalmát jogrendszerünkben — így a büntető és a polgári törvénykönyvben is — a tisztességtelen ár fogalmával kell felváltani. — A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó jogi szabályozás egyik kulcskérdése a jogkövetkezmények, a szankciók rendszerének kialakítása volt — mondotta. — Ügy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bíróságok részére, hogy a jogsértés jellegéhez igazodó polgári jogi szankciókat alkalmazhassanak — mondotta a miniszter. — így például: kötelezhessék a jogsértőt magatartásának abbahagyására ; elrendelhessék a sérelmes helyzet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő módon előállított áru megsemmisítését is; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerződés-létrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkóznak a gazdasági kapcsolat jellegének megfelélő szerződéskötéstől. Indokoltnak láttuk azt is, hogy újszerű szabályokat alakítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények érvényesítésére. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazza a Magyar Kereskedelmi Kamarát, a Fogyasztók Országos Tanácsát, illetve a szakszervezeteket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hogy a fogyasztók széles körét érintő és jelentős hátrány okozása esetén eljárást kezdeményezhessenek a fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében. Szükségesnek tartottuk azt is lehetővé tenni, hogy ha a jogszabály rendelkezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoznak, velük szemben — ideértve a magánszemélyeket is — gazdasági bírságot lehessen kiszabni. A miniszter elmondta: a beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkába széleskörűen bevonták a témához értő elméleti és gyakorlati szakembereket. A tervezetet széles körű szakmai vitára bocsátották, a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavast- latban hasznosították. — Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be a rendeltetését, ha végrehajtásához megfelelő gazdasági környezetet biztosítunk, s a törvény rendelkezéseinek az érintettek következetesen érvényt szereznek. Az új jogszabályi rendelkezések önmagukban a törvényesség érvényesülését sem garantálják, ha nincs meg mindenkiben az elszántság a rendelkezések maradéktalan betartására és betartatására. A kormányzati szervek ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak majd a törvényi szándékok megvalósításához szükséges feltételek biztosítására — hangsúlyozta végezetül Markója Imre. vagy alacsony volta nem élég biztos kritérium annak megítéléséihez, hogy palában társadalomelleneis magatartás rejlik mögötte. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke figyelmeztetett arra: ha a tiltó szabály középpontjába a tisztességtelen hasznot állítjuk, nehogy csupán azt a nyereséget tekintsük tisztességesnek, ami átlagos, ami középszerű, s ami az ilyen munka eredményét tükrözi. Hosszabb ideje megfigyelhető ugyanis, hogy gazdálkodó szerveinkben van bizonyos tartózkodás a kiugró eredményektől, a meglevő lehetőségek gyors és maximális ki használásától. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a tászaörsi Petőfi Tsz elnöke szerint a törvény végrehajtásának biztosítékát elsősorban az egészséges gazdasági verseny kialakulása jelentheti. Ma ugyanis gyakran még kellő jogi szabályozás esetén sem tudja érvényesíteni jogos igényeit a gazdaságilag gyengébb fél. A törvénytől azt is várjuk, hogy javuljon a szerződéses fegyelem, alapjaiban változzék meg az a tarthatatlan helyzet, hegy más országokbn ma is többet ér egy kézfogás, mint nálunk tíz pecsét és aláírás a papíron — mondotta. Több képviselő nem kért szót, így az elnök a vitát lezárta. Dr. Markója Imre Az igazságügyi miniszter expozéjának vitája az elhangzottakra reagálva megköszönte, hegy a hozzászólók támogatták a törvényjavaslat elfogadását. Mint mondotta: a hozzászólások különösein a helyzet- értékelést illetően egészítették ki az előadói beszédet. Az észrevételeket, javaslatokat a kormány — a már kialakult munkamódszereknek megfelelően — egyenként megvizsgálja és véleményéről tájékoztatja a képviselőiket. A miniszter figyelmeztetett arra, hogy a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényitől — önmagában — „csodát” várni nem lehet. A törvény végrehajtása csak akkor lesz sikeres, ha ahhoz megteremtjük a gazdasági feltételeket, a megfelelő gazdasági környezetet és a törvény rendelkezéseit mindenki felelősséggel fogadja, betartja. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a bi- Zotiteágo'k írásban benyújtott módosító javaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirendnek megfelelően Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Szurdi István (Bp., 2. vk.,) nyugalmazod belkereskedelmi miniszter, a törvénytervezet bizottsági előadója beszámolt a parlamenti bizottságokban végzett előkészítő munkáról. Mint elmondta: az országgyűlés négv állandó bizottsága foglalkozott a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogi szabályozással. Egyöntetű volt a képviselők véleménye, hogy a jogszabályt törvénytervezet formájában terjesszék az országgyűlés elé. A bizottsági vitákban elhangzott felszólalásokban érződött bizonyos aggodalom a törvény érvényesítésével kapcsolatban. Napjainkban ugyanis veszített értékéből a törvénytisztelet, mint fontos állampolgári erény. Éppen ezért a képviselők szükségesnek, tartották, hogy a jogszabályt, elfogadása után, az indokokkal együtt széleskörűen ismertessék, magyarázzák. Elhangzott a vitákban az is, hogy a jogalkalmazó szervek, szervezetek teherbíró és alkalmazkodó képességét is erősíteni kell Szurdi István tolmácsolta az illetékes bizottságok tagjainak véleményét: az előterjesztett javaslatot meggyőződéssel ajánlják elfogadásra az országgyűlésnek. Havasi Béla (Borisod m., 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára rámutatott: a tisztességtelen verseny, az; áru áremelés előtti kivonása a forgalomból, a megtévesztő áru- propaganda, a szerződés megszegése, a tisztességtelen ár érvényesítése, visszaélés a gazdasági erőfölénnyel összességében jelentős kárt okoz a népgazdaságnak, egyes gazdálkodó szervezeteknek és nem utolsó sorban a fogyasztóknak. A fogyasztók megkárosításának Várkonyi Péter külpolitikai beszámolója leggyakoribb formáiról szólva az árdrágítást, a túlszámlázást, a súlycsonkítást és a mimőiségrointást említette. Ezek a jelenségek a lakosságot irritálják, ezért bizonyos, hogy az állampolgárök örömmel és cselekvő egyetértéssel fogadják majd az új törvénytNémeth István (Hajdú-Bi- har m., 9 vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz eln öke a tisztességtelen ár fogalmával kapcsolatban azit fejtegette, hogy annak megítélésében a gazdasági vezetők egységes szemléletére van szükség. Hiszen véleményük ma még gyakorta eltérő. Egy-egy termék fogyasztói árálban ugyanis — állította — szociálpolitikai és egyéb összetevők is fellelhetők, ezért egy bizonyos árról megállapítani annak tisztességes, vagy tisztességtelen voltát — -nagy körültekintést igényel. Karkus Sándor (Komárom m., 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára hangsúlyozta: a törvénytervezet megalkotása azért is nagy jelentőségű, mert benne a gazdasági eredményeinket rontó, a tisztességes emberek értékítéletével ellentétes gyakorlat elleni megalapozott fellépés látszik megvalósulni. Szikszay Béla államtitkár, az OirszágOiS Anyag- és Ánhivatal elnöke hozzászólásában kiemelte: gazdasági törekvéseink valóra váltása érdekében itthon is szigorítani kell a piaci feltételeket, létre kell hozni az erős anyagi érdekeltséget, és biztosítani a magasabb teljesítményre serkentő versengés feltételeit. A törvényjavaslat bevezeti a tisztességtelen ár fogalmát. Ennek megítélése bonyolult dolog, mert az árban rejlő haszon magas Várkonyi Péter a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekben elfoglalt álláspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejleményeire szorítkozva — egyebek között a következőket mondotta: — Sajnos a nemzetközi helyzet nem javult, a világ- politikában változatlan a feszültség. Igaz ugyan, hogy továbbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet azonban összetettebb, veszélyekkel terhesebb lett. Nehezebb körülmények között kellett dolgoznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőmunkánkhoz, hogy lehetőségeink szerint hozzájáruljunk a nemzetközi viszonyok további romlásának megállításához, a legsúlyosabb veszélyek elhárításához. — A nemzetközi feszültség növekedéséért, a kelet—nyugati kapcsolatokban támadt zavarokért azok az imperialista körök felelősek, amelyek ofíenzívát indítottak a szocializmus, a társadalmi haladás ellen. Ezek a körök nyíltan beavatkoznak más államok belügyeibe. gátlástalanul erőszakot is alkalmaznak a haladó társadalmi átalakulások megakadályozására. A szocialista közösség országai — köztük hazánk — következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne kerüljön sor az új amerikai rakéták telepítésére. Több ésszerű, valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit szem előtt tartó javaslatot tettek. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszámolóját mondja Az amerikai rakétatelepítés megkezdésével azonban elkerülhetetlenné vált, hogy megtegyék a legszükségesebb válaszlépéseket. A katonai erőegyensúly fenntartását saját biztonságunk és a világ békéje iránti felelősségünk egyaránt megköveteli. Ugyanakkor a Vaisói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre: változatlanul az a célunk, hogy az erőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az amerikai rakétatelepítés következményeinek kiküszöbölése révén lehetővé váljék a szovjet—amerikai tárgyalások folytatása. A KGST moszkvai csúcsértekezlete, illetve a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapesti ülése világosan kifejezésre juttatta, hogy a szocialista országok az új helyzetben is, ahhoz megfelelően alkalmazkodva, következetesen síkraszállnak alapvető külpolitikai céljaikért és további erőfeszítéseket tesznek a béke megvédésére, a békés egymás mellett élés és együttműködés elősegítésére. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1983. januári prágai üléséről és a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. júniusi moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozatoknak megfelelően a magunk részéről is változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésének szükségességét helyezzük előtérbe. Továbbra is azt valljuk, hogy az enyhülésnek nincs elfogadható alternatívája. A Varsói Szerződés tagállamai többször kinyilvánították, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján készek az előrehaladásra, a leszerelés és a fegyverkezés korlátozása terén. A Szovjetunió tárgyalásokat Jpvasolt az Egyesült Államoknak a fegyverkezési versenyben új, veszélyes távlatokat nyitó űrfegyverkezés betiltásáról. Sajnálatos, hogy, a tárgyalások mindeddig nem kezdődhettek el. Jelentősek és időszerűek azok a javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására irányulnak. Közülük is kiemelkedik az a javaslat, hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek első- kénti alkalmazásáról azok az atomhatalmak, amelyek ezt eddig még nem tették meg. Ez nem sértené egyik állam biztonsági érdekeit sem. Mint ismeretes, ez évben éppen Budapesten hangzott el a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása arra, hogy a két katonai szövetségi rendszer országai kezdjenek tárgyalásokat az erőszakról való lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötéséről. Várkonyi Péter szólt a nemzetközi viszonyokat súlyosan terhelő robbanással fenyegető válsággócokról is, majd így folytatta: — A nemzetközi élet kedvezőtlen folyamatait nem tekintjük visszafordíthatat- lanoknak. Az elmúlt évben pozitív vagy legalábbis bizakodásra okot adó fejlemények is történtek. Joggal üdvözölte a magyar és a nemzetközi közvélemény, hogy négy év után ismét sor került a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető politikusainak személyes találkozójára. Biztató, hogy a találkozón alkalom nyílt a nézetek kifejtésére, és megállapodás született arról, hogy a két nagyhatalom képviselői fenntartják kontaktusaikat. Azt, hogy a Szovjetunió kész erre, és nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem a 'komoly, érdemi tárgyalásokra, bizonyítja az a nyilatkozat is, amelyet Konsztantyin Csernyenko a napokban adott a Washington Post című amerikai lapnak. A külügyminiszter a továbbiakban arról számolt be, hogy a kormány az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően folytatta nemzetközi tevékenységét. — Külpolitikánk alapvető törekvései változatlanok — mondotta. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen fontosnak tartjuk a Varsói Szerződést, a szervezet munkájában, a szervezet egységének erősítésében való részvételünket. A kedvezőtlen nemzetközi, gazdasági feltételek, valamint a szocialista építés belső szükségletei elengedhetetlenné teszik a szocialista országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését. a gazdasági integráció tökéletesítését, a KGST keretei között. — Kormányunk változatlanul nagy figyelmet fordít a testvéri szocialista országokkal fennálló együttműködésünk, baráti viszonyunk ápolására, fejlesztésére. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval fennálló kapcsolataink elmélyítésének a magyar—szovjet barátság és együttműködés szüntelen erősítésének. A kormány arra törekszik, hogy külpolitikai irányelveinkkel összhangban még hatékonyabban szolgálja szocialista építésünk ügyét nemzetiközi kapcsolataink alakításában és a külpolitikai tevékenységben. Joggal bízhatunk abban, hogy az ehhez elengedhetetlen előfeltétel: a béke megvédhető, és a világhelyzet alakulása visszaterelhető az enyhülés útjára. A Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy így legyen — mondotta befejezésül Vár- konyd Péter. Darvasi István (Bp., 19. vk.), az országgyűlés külügyi bizottságának titkára a napirendi pont bizottsági előadójaként beszámolt arról, hogy a testület megvitatta a külügyminiszteri expozé téziseit. Hangsúlyozta: a bizottság nemzetközi tevékenységében ugyanazt az álláspontot képviseli, ugyanazokért a célokért dolgozik, amelyek szolgálatában a végrehajtó hatalom, a kormány a Külügyminisztérium tevékenykedik. Ez az összhang növeli a Magyar Népköztársaság külpolitikájának kiiiszámíthatósá gát és megbízhatóságát, azt a ihitelt, amelynek ez a külpolitika világszerte örvend. Káldy Zoltán (Bp., 53. vk.), az evangélikus egyház országos püspök-elnöke az élet fenyegetettsége miatt érzett, aggodalmának adott hangot. Gosztonyi János (Vas m., 8. vk.), a Magyarok Világszövetségének főtitkára felszólalásában emigirációs politikáinkra is kitért. Hangsúlyozta: emigrációs politikánk elvi politika, amely teljes összhangban van politikánk egészével. Várkonyi Péter külügyminiszter válaszában a többi között elmondotta: az országgyűlés külügyi bizottsága rendkívül aktívan, jelentős előzetes vitával járult hozzá a beszámoló összeállításához. Megerősítette, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Magyarok Világszövetsége te- - vékenységénék, és örömmel tapasztalja, hogy az mind kiterjedtebb. Kitért arra, hogy a magyarországi egy-- házak tevékenysége nemzetközi téren is segíti béketörekvéseinket. A tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai Határozathozatal következett: az országgyűlés a külügyminiszteri beszámolót és a választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke számolt be a tanácsokról szóló 1971. évi l törvény végrehajtásáról. Az államtitkár bevezetjő-! ben elmondotta, hogy az országgyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első alkalommal a tanács- törvény végrehajtásáról. A kormány és a tanácsok megkülönböztetett gondot fordítottak, intézkedéseket hoztak az akkori vitában elhangzottak megvalósítására, a jelzett hiányosságok kija vitására, felszámolására. Ezek eredményeképpen — csak a legfontosabbakat említve —, szélesebb körű gazdasági, ellátási, igazgatási együttműködés alakult ki a városok és a környező községek között. A helyi tanácsok fenntartásába került a lakosság ellátását szolgáló intézmények döntő többsége. Nagyobb figyelmet kapott az állami lakóházak és közintézmények felújítása. Az egészségügyi intézmények integrációja jelentősen csökkentette az ellátás korábbi párhuzamosságait. — Néhány akkor elhangzott javaslat megvalósítása azonban csak fokozatosan oldható meg — mondotta az államtitkár. így többek kö(Folytatás a 3. oldalon.)
